§Nyílt Jogtár

2022. évi LXVI. törvény az agrártermékek eredetvédelméről

Hatályos szöveg — 2025. december 24. napjától. 7 időállapot 2023 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2022. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2022. évi LXVI. törvény

az agrártermékek eredetvédelméről

Az Országgyűlés felismerve, hogy a fogyasztók részéről növekvő igény mutatkozik a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt, amelyre figyelemmel biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, ezzel versenyelőnyt biztosítva számukra, valamint megvédve őket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmának, valamint a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény alkalmazásában:

iránti eljárás;

meghatározott követelményeknek;

törlése iránti eljárás.

II. Fejezet — A TAGÁLLAMI ELJÁRÁS

1. A tagállami eljárásra vonatkozó általános rendelkezések

2. § A tagállami eljárás során – az iratokba való betekintés kivételével – a kapcsolattartás elektronikus úton történik.

3. § (1) A tagállami eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyintézési határidő 9 hónap.

(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk b) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés oltalmának megszerzése és törlése, valamint az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti tagállami eljárás ügyintézési határideje 4 hónap.

4. § (1) A tagállami eljárásra irányuló kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) kell benyújtani az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(2) A tagállami eljárásban hiánypótlásra a kérelmező legfeljebb két alkalommal hívható fel.

(3) A határokon átnyúló földrajzi területre vonatkozó földrajzi árujelzővel, valamint az Európai Unió másik tagállamát (a továbbiakban: másik tagállam) is érintő hagyományos különleges termék elnevezéssel kapcsolatos tagállami eljárásban a közös kérelem benyújtásából eredő tagállami feladatokat a miniszter látja el.

2. Az oltalom megszerzése iránti tagállami eljárás különös szabályai

5. § Földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem esetén a kérelmezőnek be kell szereznie a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített, a termékleírásban meghatározott földrajzi területet ábrázoló térképet, amely borászati termék esetében tartalmazza – amennyiben szükséges – a földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott, termőhelyen belül elhelyezkedő kisebb földrajzi egységek nevét és lehatárolását is.

6. § (1) A miniszter az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő, agrártermék földrajzi árujelzője oltalmának megszerzése, valamint hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzése (a továbbiakban együtt: oltalom megszerzése) iránti kérelem esetében az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a termékleírást és földrajzi árujelző oltalom megszerzése esetén az egységes dokumentumot, valamint az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti információkat.

(2) A kérelemmel szemben a közzétételtől számított 2 hónapon belül kifogást vagy felszólalást (a továbbiakban együtt: felszólalás) nyújthat be bármely, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy.

(3) A felszólalásban meg kell jelölni, hogy

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetében

(5) A miniszter megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát a (3) és (4) bekezdésben megállapított indokok alapján és elfogadható felszólalás benyújtása esetén felhívja a kérelmezőt a felszólalásban foglaltaknak a felszólalást benyújtó féllel való egyeztetésére, az ehhez szükséges határidő tűzésével, valamint ezt követően az egyeztetés eredményének benyújtására. Az egyeztetésre és annak eredményéről való tájékoztatásra nyitva álló határidő 1 hónapnál kevesebb nem lehet.

(6) A miniszter az oltalom megszerzése iránti tagállami eljárásban az ügy érdemében hozott határozatában dönt a felszólalás elfogadhatóságáról.

7. § (1) A miniszter a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően haladéktalanul továbbítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kérelmezési dokumentációt az Európai Bizottsághoz.

(2) A miniszter a kérelemnek helyt adó véglegessé vált határozatot a termékleírással együtt, az átmeneti nemzeti oltalom keletkezési napjának megjelölésével, az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

3. Átmeneti nemzeti oltalom

8. § (1) A földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtásának napjától az Európai Bizottság kérelmet elbíráló döntéséig vagy az oltalom iránti kérelem visszavonásáig a földrajzi árujelző átmeneti nemzeti oltalomban részesül.

(2) A miniszter az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról írásban értesíti a kérelmezőt, az oltalom alatt álló elnevezéssel és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóságot (a továbbiakban: ellenőrzést végző hatóság), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(3) Az átmeneti nemzeti oltalom a 19. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmények Magyarországon történő megvalósításával szemben nyújt védelmet.

(4) A miniszter közhiteles nyilvántartást vezet

4. A termékleírás módosítása

9. § (1) A termékleírás földrajzi területet meghatározó pontjának módosítása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy megindította a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél a módosított földrajzi területet ábrázoló térkép beszerzésére irányuló eljárást, és kérelmezte a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél a földrajzi területet közhitelesen ábrázoló térkép megküldését a miniszter részére.

(2) A termékleírás uniós módosítása iránti eljárásra a 6. §-ban és a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a termékleírás módosítása iránti kérelmet nem a földrajzi árujelző oltalmának megszerzését vagy a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzését kérelmező (a továbbiakban: oltalmat kérelmező) nyújtja be, a miniszter az oltalmat kérelmező vagy annak jogutódja részére – amennyiben az fellelhető – megküldi a termékleírás módosítása iránti kérelmet azzal, hogy 1 hónapon belül nyilatkozzon a termékleírás javasolt módosításainak elfogadhatóságával kapcsolatban.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a termékleírás javasolt módosításaival az oltalmat kérelmező vagy jogutódja nem ért egyet, a miniszter 2 hónapos határidő tűzésével felszólítja a feleket a termékleírás felszólítással érintett módosításainak egyeztetésére. A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felek által lefolytatott egyeztetés eredményeként módosított kérelmet teszi közzé. A kérelem azon pontjai tekintetében, ahol nincs egyetértés a felek között, az eredeti kérelemben szereplő szöveg kerül közzétételre.

(5) A miniszter a termékleírás módosítása iránti eljárásban a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően

5. Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása

10. § Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti eljárásra a 6. §-ban, és a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

6. A törlés iránti tagállami eljárás különös szabályai

11. § (1) Agrártermék földrajzi árujelzője és borászati termék hagyományos kifejezése oltalmának, valamint hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzésének törlése (a továbbiakban együtt: elnevezés törlése) iránt bármely jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérelmet nyújthat be a miniszternek, ha

(2) Az elnevezés törlése iránti kérelmet

akkor is benyújthatja, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn.

(3) Az elnevezés törlését a miniszter hivatalból is kezdeményezheti az Európai Bizottságnál, ha a termékleírásban foglalt követelményeknek való megfelelés nem biztosított vagy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább 7 éve nem hozták forgalomba.

(4) A törlés iránti tagállami eljárásban a 6. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az elnevezés törlését arra figyelemmel kérelmezik, hogy az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott terméket legalább 7 éve nem hozták forgalomba, a felszólalás benyújtásakor adatokkal alátámasztva kell igazolni, hogy a felszólalást benyújtó személy az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott terméket az eljárás megindítását megelőző 7 évben vagy annak egy részében előállította, illetve forgalmazta.

(5) A miniszter a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően

7. Az Európai Bizottság által lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó szabályok

12. § (1) Ha az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen a tagállami eljárás során elfogadott termékleírás jelentős mértékben módosul, és erre tekintettel a módosított adatok közzététele Magyarországon szükségessé válik, a miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a módosított termékleírást, és földrajzi árujelző oltalmának megszerzése esetében a módosított egységes dokumentumot.

(2) A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy felszólalást nyújthat be a miniszterhez a termékleírás és az egységes dokumentum módosított adataival szemben, a közzétételt követő 30 napon belül. A felszólalásnak meg kell felelnie a 6. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak. A miniszter a felszólalás elfogadhatóságával kapcsolatban a 6. § (5) és (6) bekezdése szerint jár el.

13. § A miniszter látja el az Európai Bizottság által lefolytatott vizsgálathoz kapcsolódóan az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. és 61. cikke szerinti tagállami feladatokat.

14. § (1) A miniszter által az Európai Bizottságnak továbbított, az oltalom megszerzése, a termékleírás módosítása vagy az elnevezés törlése iránti kérelemre az Európai Unió más tagállamából vagy az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) az Európai Bizottságon keresztül érkezett felszólalást a miniszter továbbítja a kérelmezőnek, majd közreműködik a szükséges egyeztetések lefolytatásában. Az egyeztetés eredményéről a miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(2)

(3) A miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi az Európai Bizottság által Magyarország vonatkozásában nyilvántartásba bejegyzett oltalom alatt álló földrajzi árujelző, valamint hagyományos különleges termék termékleírásának azon változatát, amely alapján az Európai Bizottság meghozta a döntését.

15. § (1) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország által kezdeményezett eljárásban az agrártermék földrajzi árujelzője és a borászati termék hagyományos kifejezése oltalmának megszerzésével és törlésével, valamint a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzésével és törlésével, továbbá a termékleírás módosításával szemben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személynek, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított 2 hónapon belül az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint összeállított felszólalást, valamint indokolással ellátott felszólalási vagy kifogásolási nyilatkozatot a miniszternek kell benyújtania, aki azt – a feltételeknek való megfelelés esetén – továbbítja az Európai Bizottságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Kormány nevében a miniszter hivatalból is benyújthat felszólalást, valamint indokolással ellátott felszólalási vagy kifogásolási nyilatkozatot az Európai Bizottságnak.

III. Fejezet — AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ ELNEVEZÉSEK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

8. Földrajzi árujelzőt, illetve hagyományos különleges terméket kezelő szervezet

16. § A miniszter által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti elismerés révén létrejött vagy a 17. § (2) bekezdése szerinti kijelölt, földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges termék elnevezést kezelő szervezet (a továbbiakban együtt: kezelő szervezet) ellátja a tagállami eljárás során, továbbá az oltalom alatt álló elnevezés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző védelmével kapcsolatban az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatokat.

17. § (1) A miniszter a kezelő szervezet elismeréséről és az elismerés visszavonásáról szóló határozatát az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) Kezelő szervezet hiányában a borászati termékek földrajzi árujelzőinek kezelő szervezete a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 12. pontja szerinti földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet.

(3) A miniszter a kezelő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kezelő szervezet nevét, elérhetőségét, vezető tisztségviselőjének megnevezését és az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezést. A miniszter a nyilvántartást az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

9. Földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelemi alap

18. § (1) A kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot (a továbbiakban: Alap) hozhat létre

fedezetére.

(2) Az Alap a kezelő szervezet és az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítására jogosult gazdasági szereplők e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerinti hozzájárulásából áll.

(3) A kezelő szervezet az általa kezelt földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges terméket előállító gazdasági szereplők számára előírhatja az Alaphoz való kötelező hozzájárulás (a továbbiakban: kötelező hozzájárulás) teljesítését. Kötelező hozzájárulás előírása esetén a fizetésre kötelezett gazdasági szereplő teljesítése hiányában a pénzügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a kezelő szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A kezelő szervezet az ehhez szükséges adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv részére átadja.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv (3) bekezdés szerinti eljárására a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az Alapból e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint

fedezhetők.

(6) Az Alapba befizetett, valamint az Alapból kifizetett összegekről a kezelő szervezet évente írásban beszámolót készít, amelyet honlapján közzétesz.

10. A bitorlás

19. § (1) Az oltalom alatt álló elnevezés, valamint az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elnevezés) oltalmat élvez

(2) Bitorlást követ el, aki az (1) bekezdés szerinti bármely cselekményt megvalósítja.

(3) Bitorlás esetén az oltalom együttesen illeti meg a bitorlással érintett elnevezés termékleírásának megfelelő terméket termelő, feldolgozó vagy előállító gazdasági szereplőket (a továbbiakban együtt: jogosult).

(4) Bitorlás miatt a bitorlóval szemben felléphet

(5) A bitorlóval szembeni fellépés és a polgári jogi igények érvényesítése tekintetében a kezelő szervezet az elnevezést jogszerűen használó valamennyi természetes személy és gazdálkodó szervezet képviseleti jogával rendelkezik, ide nem értve a saját nevében eljáró jogosultat.

20. § Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző esetén a bitorlás miatt indított eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemről az Európai Bizottság nem döntött. Ha a kérelmet az Európai Bizottság elutasítja, a bitorlás miatt indított eljárást meg kell szüntetni.

21. § Bitorlás esetén a Vt. 27. § (2)–(11) bekezdését, valamint 28. §-át megfelelően alkalmazni kell.

22. § Az oltalom alatt álló elnevezés bitorlása miatt indított polgári perben a bíróság elrendelheti a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adását a jogosult kérelmében megjelölt

ellátásának elősegítése érdekében.

IV. Fejezet — A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

23. § (1) A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik

(2) A Fővárosi Törvényszék minden esetben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el az (1) bekezdés szerinti perekben.

24. § (1) A bitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy az oltalom fennáll, és ő maga az oltalom jogosultja vagy olyan kezelő szervezet, szakmai szervezet vagy köztestület, amely jogosult fellépni a bitorlással szemben, kivéve, ha a bitorlás megkezdése óta 6 hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta 60 nap már eltelt.

(2) A bitorlás miatt indított perekre egyebekben a Vt. 95. § (4) és (7)–(12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

V. Fejezet — AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ ELNEVEZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

11. Nemzeti értékként és hungarikumként való elismeréssel kapcsolatos szabályok

25. § (1) Oltalom alatt álló földrajzi árujelző, hagyományos kifejezés, valamint bejegyzett hagyományos különleges agrártermék nemzeti értékként vagy hungarikumként való elismerése esetében nem lehet eltérni az Európai Bizottság által elfogadott termékleírásban foglaltaktól.

(2) Ha egy agrártermék nemzeti értékként vagy hungarikumként való elismerését követően földrajzi árujelzőként oltalmat kap vagy hagyományos különleges termékként bejegyzésre kerül, az agrártermék tekintetében akkor használható a nemzeti érték vagy hungarikum kifejezés, ha annak előállítása megfelel a 7. § (2) bekezdése, illetve a 14. § (3) bekezdése szerint közzétett termékleírásnak.

12. Agrártermékek jelölésével kapcsolatos előírások az oltalom alatt álló elnevezésekre figyelemmel

26. § (1) Az Európai Unióban Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrártermék csomagolásán az agrártermék előállítójának, kiszerelést végzőjének vagy forgalmazójának neve (a továbbiakban együtt: cégnév) nem tüntethető fel olyan módon, hogy az összetéveszthető legyen egy oltalom alatt álló elnevezéssel.

(2) Ha az Európai Unióban Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrárterméken feltüntetett cégnév, illetve előállítási hely címe oltalom alatt álló földrajzi árujelzőből áll vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt tartalmaz, akkor az oltalom alatt álló földrajzi árujelző bejegyzésének hatálya alá nem tartozó, de azzal a Kombinált Nómenklatúra szerint azonos négy számjegyű szinten besorolt

26/A. § (1) Az Európai Unióban először Magyarország területén forgalomba hozott, a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak akkor tüntethető fel, ha

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

VI. Fejezet — NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

13. Az oltalom alatt álló elnevezést és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt használó gazdasági szereplőkről vezetett nyilvántartás

27. § (1) Azon gazdasági szereplő, aki oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, Magyarországon előállított terméket forgalomba hoz, e tevékenységének megkezdését a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok megadásával, tevékenységének megszüntetését, valamint a bejelentett adatokban bekövetkezett változást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az ellenőrzést végző hatóságnak.

(2)

(3) Az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzés lefolytatása céljából nyilvántartást vezet az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplőkről (a továbbiakban: nyilvántartott gazdasági szereplők), amely tartalmazza a nyilvántartott gazdasági szereplő

(4)

(5) Az ellenőrzést végző hatóság honlapján közzéteszi

(6) Az ellenőrzést végző hatóság a nyilvántartott gazdasági szereplő adatainak módosítása vagy törlése esetén a módosított vagy törölt adatokat 10 évig megőrzi.

28. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság kérelemre az általa kezelt földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges terméket előállító gazdasági szereplők 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásának az ellenőrzést végző hatóság honlapján nem elérhető tartalmából adatot szolgáltat a kezelő szervezetnek.

(2) A kezelő szervezet jogosult az (1) bekezdés szerinti, részére átadott személyes adatok kezelésére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.

14. A nyilvántartott gazdasági szereplők adatszolgáltatási kötelezettsége

29. § (1) A nyilvántartott gazdasági szereplők az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint minden évben adatot szolgáltatnak – borászati termék esetében a hegybírónak, egyéb agrártermékek esetében az ellenőrzést végző hatóságnak – az általuk megtermelt, előállított, készleten lévő és forgalomba hozott, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek mennyiségéről, valamint a forgalomba hozott termékek kereskedelmi értékéről.

(2) Az ellenőrzést végző hatóság és borászati termékek esetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja az (1) bekezdés szerint szolgáltatott, oltalom alatt álló elnevezésenként összesített anonimizált adatokról

15. Hatósági ellenőrzés

30. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzi

(2) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdasági szereplőre, amelynek tevékenysége az oltalom alatt álló elnevezés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának hatálya alá tartozik.

16. Jogkövetkezmények

31. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának megvalósulása esetén az ellenőrzést végző hatóság törli a nyilvántartott gazdasági szereplőt a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

(3) Ha az előállító, illetve forgalmazó az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott tiltó határozat ellenére használja az oltalom alatt álló elnevezést, az ellenőrző hatóság intézkedésként elrendeli az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékek forgalomból való kivonását.

(4) Az ellenőrzést végző hatóság intézkedésként elrendelheti az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, az oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző viselésére nem jogosult vagy bitorlást megvalósító agrárterméknek az előállító vagy a forgalmazó költségén való megsemmisítését vagy a 22. § szerinti közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adását.

(5) Az ellenőrzést végző hatóság bírságot szab ki, amennyiben megállapítja, hogy

VII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Felhatalmazó rendelkezések

32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

18. Hatályba léptető rendelkezés

33. § Ez a törvény 2023. május 1-jén lép hatályba.

18/A. Átmeneti rendelkezések

33/A. § A 27. § (3) bekezdése szerinti ellenőrző hatóság 2025. július 31-ig felveszi a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba az e törvény hatálybalépésekor az ellenőrző hatóságok által az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékek előállítóiról vezetett nyilvántartásokban szereplő gazdasági szereplőket, a nyilvántartásban meglévő adataikkal, beszerezve a 27. § (3) bekezdésében felsorolt, esetlegesen hiányzó adatokat.

33/B. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi LXXX. törvény) megállapított 26/A. § rendelkezéseinek meg nem felelő, 2025. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott agrártermékek 2025. július 1-jét követően is forgalomban tarthatóak.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § E törvény

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34/A. § A 2024. évi LXXX. törvénnyel megállapított 26/A. §, 32. § (3) bekezdése és 33/B. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

20. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

35. §

36. §

37. §

38. §

39. §

40. §

41. §

42. §