2022. évi LXV. törvény — mi változott? 2023. június 1.

(2) A Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: KNYR) az eljárásokban részt vevő kedvezményezettek törzsadatainak, elérhetőségük és működésük ellenőrzésére szolgáló adatainak nyilvántartási rendszere, amely tekintetében e törvény alkalmazásában:

- a) törzsadat: a 21. § (1) bekezdés szerinti adatok;

- b) támogatási azonosító: a KNYR keretében megállapított, a kedvezményezett beazonosítását szolgáló szám;

- c) kérelemre nyilvántartásba vett kedvezményezett: a KNYR-ben beazonosított és támogatási azonosítóval rendelkező kedvezményezett, aki, vagy amely kérte a nyilvántartásba vételét;

- d) hivatalból nyilvántartásba vett kedvezményezett: a KNYR-ben beazonosított és támogatási azonosítóval rendelkező személy, akit, vagy amelyet a KNYR-t kezelő szerv nem kérelemre indult eljárás során vett nyilvántartásba, továbbá akinek, vagy amelynek KNYR-ben való nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges.

#### 5. Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer

13. § (1) A támogatói feladatok ellátásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (a továbbiakban: IIER) működtet, amelyen belül – az adatátadás biztosítása mellett – a következő nyilvántartásokat hozza létre

- a) KNYR,

- b) Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR),

- c) intervenciós raktárregiszter,

- d) mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások rendszere,

- e) monitoringadat-nyilvántartási rendszer,

- f) képzettségi nyilvántartás,

- g) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszer.

(2) Az IIER az abban rögzített – más közhiteles nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai, valamint ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak, a benne keletkezett elektronikus irat hiteles elektronikus dokumentumnak minősül. Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.

(3) Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések végrehajtása során kezelt adatokból elkülönült nyilvántartásokat lehet létrehozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartásának szükségességét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – háromévente felül kell vizsgálni.

(6) Az adatkezelő tájékoztatja a támogatási titokról – közfeladatának ellátásához szükséges mértékben –:

- a) a bíróságot;

- b) az ügyészséget;

- c) a nyomozó hatóságot;

- d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

- e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az adó- és vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

- f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot;

- g) az illetékes hatóságot;

- h) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

- i) a hatáskörrel rendelkező hatóságot;

- j) a Magyar Államkincstár által működtetett monitoringrendszert;

- k) az utólagos ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot, ha az a kedvezményezett intézkedésben való részvételének utólagos ellenőrzésére irányul;

- l) egyéb közfeladatot ellátó szervet, jogszabályban meghatározott, kizárólag a támogatási titok megismerése útján elvégezhető közfeladat ellátása céljából, az e cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben.

17. § (1) Az adatkezelő részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá a kedvezményezettek azonosítása céljából adatokat kell átadni az alábbi nyilvántartásokból:

- 1. az adó- és vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,

- 2. a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,

- 3. a szőlőültetvény-kataszterből,

- 4. az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből,

- 5. az Országos Erdőállomány Adattárból,

- 6. a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,

- 7. a 16. § (6) bekezdés j) pontja szerinti monitoringrendszerből,

- 8. a jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,

- 9. a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,

- 10. a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,

- 11. a cégnyilvántartásból,

- 12. az ingatlan-nyilvántartásból,

- 13. a földhasználati nyilvántartásból,

- 14. az Országos Halászati Adattárból,

- 15. a foglalkoztatásfelügyeleti és munkavédelmi hatóság adatbázisából,

- 16. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,

- 17. az operatív programok információs rendszeréből,

- 18. az adó- és vámhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adó- és vámhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR’ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,

- 19. a Tenyészet Információs Rendszerből,

- 20. a Baromfi Információs Rendszerből,

- 21. az Országos Állategészségügyi Információs Rendszerből,

- 22. a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,

- 23. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,

- 24. az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

- 25. az adó- és vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,

- 26. a repülőterek üzemeltetőiről, valamint az engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött vasúti szolgáltatás végzőiről vezetett nyilvántartásból,

- 27. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a víziközmű-szolgáltatókról vezetett nyilvántartásból,

- 28. a rendezett munkaügyi kapcsolati adatokat tartalmazó adatbázisokból,

- 29. az őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásból,

- 30. az Országos Állattenyésztési Adatbázisból,

- 31. a Nemzeti Génbank Adatbázisból,

- 32. a köznevelés információs rendszerből,

- 33. az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,

- 34. az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,

- 35. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),

- 36. az országos lóinformációs rendszerből (OLIR),

- 37. szarvasmarha-információs rendszerből (SZIR),

- 38. az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),

- 39. a termékenyítési rendszerből (TER),

- 40. a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából,

- 41. a Kármegállapítási Munkafolyamatokat Támogató Rendszerből (KMTR),

- 42. a vízjogi engedélyekkel és víztestek állapotával kapcsolatos adatbázisokból (OVF),

- 43. a Földmegfigyelési Információs Rendszerből (FIR),

- 44. az Elektronikus Gazdálkodási Naplóból (webGN),

- 45. a gyümölcsültetvény-kataszterből.

(2) Az elhunyt természetes személy támogatásával összefüggésben az adatkezelő szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző pedig tájékoztatja az adatkezelő szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösök személyéről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

18. § (1) Az adatkezelő a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból e törvényben meghatározott feladata ellátása céljából a KNYR-ben szereplő természetes személy természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.

(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az adatkezelő megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságára vonatkozó adatát, elektronikus levélcímét és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

19. § (1) Az elhunyt természetes személy támogatásával összefüggésben az örökösök személyének felkutatása érdekében az adatkezelő megkeresésére a hagyatéki leltározást végző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.

(2) Az adatkezelő megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatást ad az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

#### 7. Megkeresés

20. § (1) A támogató megkereséssel él más szervhez vagy természetes személyhez (a továbbiakban együtt: megkeresett szerv), ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt

- a) a kedvezményezett jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,

- b) a döntés meghozatalához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel a megkeresett szerv rendelkezik, vagy

- c) a jogszabályban meghatározott feltételek igazolása indokolja.

(2) A támogató, valamint a megkeresett szerv a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben kezeli a személyes adatokat.

(3) A megkeresett szerv csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a támogatót.

(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően

- a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,

- b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,

- c) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül

kell teljesíteni.

(5) Ha a megkeresett szerv határidőre nem teljesíti a megkeresést, a támogató tájékoztatást kér a megkeresett szervtől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv nem teljesíti a tájékoztatást, illetve annak teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a támogató jogosult a megkeresett szerv egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének.

#### 8. Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszer

21. § (1) A kedvezményezett támogatási azonosítójának megállapításához nyilvántartásba kell venni:

- a) természetes személy esetén

- aa) családi és utónevét,

- ab) anyja születési családi és utónevét, és

- ac) születési helyét és idejét,

- b) nem természetes személy esetén

- ba) nevét,

- bb) adóazonosító számát, és

- bc) székhelyét.

(2) Az intézkedésben való részvétel feltétele – a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás kivételével –, hogy a kedvezményezett szerepeljen a kérelem benyújtásakor a KNYR-ben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek az (1) bekezdésben foglalt adatok mellett jogszabályban meghatározott további adatokat kell tartalmaznia.

22. § (1) Az eljárásban a kedvezményezett helyett a támogatási azonosítóval rendelkező, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott, vagy a kedvezményezett törvényes képviselője is eljárhat.

(2) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a támogatóval szemben az arra vonatkozó bejelentésnek a támogatóhoz való beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, későbbi időponttól hatályos.

(3) Valamely adott intézkedéssel kapcsolatos eljárás során a kérelem elbírálásának a megkezdését követően a rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozóan tett új rendelkezést, vagy annak módosítását a támogató csak akkor veszi figyelembe, ha azt a kedvezményezett a támogatónak is bejelenti.

23. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mint kamarai meghatalmazott az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézés során technikai közreműködőként a kedvezményezett képviseletében eljárhat a jogszabályban meghatározott feltételekkel létrejött, képviseleti jogot létesítő jognyilatkozat alapján.

#### 9. Agrártámogatási jogviszony létrejötte

24. § Az eljárás megindítása kérelemre történik. Az eljárást a támogató saját hatáskörben is elindíthatja. A kérelemről vagy a saját hatáskörben indított eljárásban a támogató döntést hoz vagy adatot igazol.

25. § A támogató – a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyes intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseket jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített feltételek alapján, az egyes intézkedésekre elkülönített forrás figyelembevételével:

- a) arányosítással,

- b) jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerinti benyújtási vagy beérkezési sorrend alapján,

- c) rangsor állításával,

- d) az a)–c) pontban foglaltak együttes alkalmazásával, vagy

- e) meghatározott mérték alapján

hozza meg.

26. § (1) Az agrártámogatási jogviszony az adott intézkedéstől függően a kérelem benyújtásával vagy a döntés közlésével jön létre a támogató és a kedvezményezett között. Az agrártámogatási jogviszony az abból eredő jogosultságok megszűnésével és kötelezettségek teljesítésével szűnik meg.

(2) Az agrártámogatási jogviszony létrejötte – a 27. §-ban foglalt kivétellel – a kedvezményezett részére jogokat és kötelezettségeket keletkeztet.

(3) Az agrártámogatási jogviszonyt bíróság vagy más hatóság döntése nem hozhatja létre.

27. § Amennyiben a döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye, a jogorvoslati kérelemmel érintett döntés a jogorvoslati kérelem elbírálásáról szóló döntés közléséig nem keletkeztet sem jogokat, sem kötelezettségeket, kivéve, ha a támogató a jogorvoslati kérelemmel érintett döntésben bármilyen összegű kifizetésről rendelkezett.

28. § (1) A támogatási kérelem benyújtása, valamint az intézkedésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesítése – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem keletkeztet alanyi jogosultságot a támogatásra, arra csak a rendelkezésre álló forrásra, valamint az intézkedésre meghatározott támogatási feltételek teljesülésére tekintettel hozott támogatási döntés alapján válik jogosulttá a kedvezményezett.

(2) A kedvezményezettet terheli a kérelemmel összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, a benyújtott dokumentumok helytállóságával, valamint a támogató által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.

(3) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 17. § (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy – akár visszamenőleg – módosítottak, ha a pótlás vagy módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.

(4) A támogató a kérelmet elutasítja, amennyiben a kedvezményezett az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

29. § (1) A támogató a kérelem benyújtását követően és az agrártámogatási jogviszony fennállása során az általa hozott döntést, a jogviszonyból származó követelés megállapításának, valamint megállapítása esetén annak végrehajtásához való jog elévüléséig felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat eredményeképpen a támogató a jogszabálysértő döntését módosítja vagy visszavonja.

(2) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a támogató a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

#### 10. Kapcsolattartás

30. § (1) Az eljárásban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus a kapcsolattartás.

(2) A támogató a kedvezményezettek részére elektronikus felületet biztosít az elektronikus kapcsolattartás kizárólagos eszközeként.

#### 11. A végrehajtásban közreműködő szerv

31. § Jogszabályban meghatározott esetben a támogató az eljárásban a döntéshozatalhoz szükséges különleges szakértelmet igénylő tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.

#### 12. A jogutódlás

32. § (1) A jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján a folyamatban lévő eljárásban a kedvezményezett helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép, amely esetben a jogutód kedvezményezettet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.

(2) Eltérő megállapodás vagy döntés hiányában több jogutód esetén – ha jogszabály vagy pályázati felhívás lehetővé teszi –:

- a) a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek,

- b) a támogatásra vagyonarányosan jogosultak.

(3) A jogutód a támogatóval szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, valamint az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettség teljesítésével, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a támogatási jogosultság igénybevételére. A jogutód legkésőbb az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a még folyamatban lévő eljárásba.

(4) A támogató a kedvezményezettel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. A vélelmezett örökös eljárásbeli jogutódlása esetén a támogató az eljárást felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégzi, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.

(5) Beruházási jellegű intézkedések esetén, amennyiben pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, valamint a kedvezményezett jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, a jogelőd helyére egy jogutód léphet az öröklést is beleértve.

#### 13. Kötelezettségátadás

33. § (1) Jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározott feltételek fennállása esetén a támogató jóváhagyásával kötelezettség más által átvállalható, ha a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egésze vagy a kötelezettség vállalásával érintett része átruházásra kerül.

(2) A kötelezettség átadás jóváhagyásával az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló az agrártámogatási jogviszonyban a kedvezményezett helyére lép. Az átvállaló csak egy személy lehet.

#### 14. Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések

34. § (1) A támogató az intézkedésekkel kapcsolatos feltételek meglétének vizsgálata céljából jogszabályban meghatározott ellenőrzéseket végez (a továbbiakban együtt: ellenőrzés).

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, valamint a döntésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban vagy a pályázati felhívásban foglaltaknak.

(3) A kérelmet el kell utasítani, ha a kedvezményezett vagy a képviseletére jogosult személy az ellenőrzést az akadályozás befejezésére vonatkozó felszólítás ellenére ismételten vagy továbbra is akadályozza vagy meghiúsítja.

#### 15. Jogorvoslati kérelem

35. § (1) A kedvezményezett a támogató döntése ellen a miniszternek címezve jogorvoslati kérelmet nyújthat be a támogatóhoz, ha a döntés meghozatalára, módosítására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy nem felel meg a pályázati felhívásnak.

(2) Nem lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani

- a) a miniszter saját hatáskörben hozott döntése ellen;

- b) az eljárást felfüggesztő döntés ellen;

- c) ha a kérelmet forráshiány vagy keretkimerülés miatt utasították el;

- d) kizárólag arányosítás miatti csökkentést tartalmazó döntés ellen;

- e) jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntés ellen;

- f) jogszabályban felsorolt nem érdemi döntés ellen, valamint

- g) a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés ellen.

(3) Ha a támogató az általa hozott döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelemben foglaltakkal részben vagy egészben egyetért, döntését saját hatáskörben felülvizsgálja, és ennek megfelelően módosítja a jogorvoslati kérelemmel érintett döntést. Az így megváltoztatott döntéssel szemben jogorvoslati kérelemnek van helye.

#### 16. Közigazgatási per

36. § A kedvezményezett a jogorvoslati kérelemmel elbírált döntés ellen, továbbá az olyan döntés ellen, amely ellen a jogorvoslat kizárt, közigazgatási pert indíthat.

#### 17. Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel

37. § (1) Az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, ha a kedvezményezett:

- a) támogatási feltétel vonatkozásában valótlan tényt közöl, adatot eltitkol,

- b) az intézkedés céljának megvalósulásával kapcsolatos ellenőrzést akadályoz, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy megszegi,

- c) az intézkedésben való részvételi jogosultságot vagy a támogatást annak céljától eltérően használja fel,

- d) a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban meghatározott intézkedésben való részvételre vonatkozó feltételeket – ideértve a támogatás kifizetését megelőző vagy azt követő időszakra vállalt kötelezettségeket is – megszegi, vagy

- e) valamely tényről, körülményről olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti.

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás az intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban vagy a pályázati felhívásban kell megállapítani, feltéve, hogy erről közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus nem rendelkezik.

(3) A támogató nyilvántartja azon intézkedést, amelyben a kedvezményezett jogosulatlanul vett részt, és azon időpontot, ameddig jogszabály vagy pályázati felhívás rendelkezései szerint a kedvezményezett ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt.

(4) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatást jogszabályban foglaltak szerint, kamattal növelten kell visszafizetni.

(5) Ha a kedvezményezett részére a támogató tévesen vagy jogalap nélkül fizeti ki a támogatást, annak visszafizetését csak késedelem esetén terheli kamat.

(6) A támogatónak az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntése a közlés időpontjától kezdődően végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a döntés ellen nyújtottak-e be jogorvoslati kérelmet.

(7) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntés véglegessé válásával – ha csak a támogatás egy része tekintetében állapítható meg a jogosulatlan részvétel, úgy az érintett rész vonatkozásában – a kedvezményezett intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik.

38. § (1) Ha a kedvezményezett elháríthatatlan külső okra (vis maior) hivatkozik, annak fennállását jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia. A támogató az elháríthatatlan külső ok meglétét intézkedésenként egyedileg, a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja és dönt annak elfogadásáról.

(2) Nem tekinthető intézkedésben való jogosulatlan részvételnek, ha a kedvezményezett kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni.

#### 18. Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás

39. § (1) A támogató az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása vagy – ha az agrártámogatási jogviszony még nem jött létre – a kérelem elutasítása mellett legfeljebb öt évre kizárja a törvény hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből azt, akit vagy amelynek vezető tisztségviselőjét, tulajdonosát az e törvény hatálya alá tartozó támogatással összefüggésben elkövetett bűncselekmény vonatkozásában jogerős büntető ítéletben marasztalnak el. A kizárás hatálya kiterjed a kedvezményezett olyan vezető tisztségviselőjére vagy tulajdonosára is, akinek bűnösségét a jogerős ítélet megállapította.

(2) A kizárás időtartamát a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány jogszabályban meghatározott mértékéhez igazodóan állapítja meg a támogató.

#### 19. Elévülés

40. § (1) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog – közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában –

- a) a jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától vagy

- b) ha kötelezettségvállalási időszak áll fenn, az intézkedés megvalósítását követő kötelezettségvállalási időszak lejártától

számított öt év elteltével évül el.

(2) Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(3) Ha a támogatáshoz való jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.

41. § (1) A támogatót az e törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt indult vagy az intézkedéseket érintő bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban a sértett jogai illetik meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt a támogató terjeszti elő.

#### 20. Végrehajtás

42. § Az e törvény szerinti intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt a törvényben meghatározott kivételekkel az adó- és vámhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.

43. § (1) A kedvezményezettet megillető támogatást a támogató a kedvezményezettet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege a kedvezményezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

(2) A kedvezményezett egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a támogató megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból, továbbá a tagállami hatáskörben, központi költségvetésből nyújtott agrártámogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint a támogató visszatartja, és átutalja az adó- és vámhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.

(3) Ha a támogatás összege az adó- és vámhatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott, a kedvezményezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

44. § (1) Ha a kedvezményezett az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére kötelezhető:

- a) a kedvezményezett tartozásáért kezességet vállaló, vagy a kedvezményezett tartozását átvállaló, érvényes szerződésben foglalt tartozás tekintetében,

- b) az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetésnek vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében,

- c) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, vagy szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, aki vagy amely a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.

#### 21. Végrehajtáshoz való jog elévülése

45. § (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el.

(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.

(3) A végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés véglegessé válásának időpontjától vagy, ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével a döntés nem hajtható végre.

#### 22. A behajthatatlan tartozás törlése

46. § (1) A támogató törölheti a kedvezményezett tartozását, ha:

- a) azt az adó- és vámhatóság ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítette;

- b) az az adó- és vámhatóságnak az adós ellen vezetett végrehajtása során a fedezet részbeni vagy egészbeni hiánya miatt nem térül meg;

- c) azt a felszámoló az általa adott írásbeli nyilatkozat szerint behajthatatlannak minősítette;

- d) az a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint nem térül meg;

- e) az adós természetes személy hagyatéka – más örökös hiányában – az államra száll, vagy az adós szervezet jogutód nélkül szűnt meg; vagy

- f) az elévült.

(2) Az esedékessé válást követő hat hónapon belül a kedvezményezettet terhelő tartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.

(3) A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a támogató ismét előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

(4) A támogató az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételeket a kifizető ügynökség nyilvántartja. Ha az ilyen tartozás végrehajtásával összefüggésben a kifizető ügynökség az adó- és vámhatóságot megkereste, a tartozás törléséről az adó- és vámhatóságot is tájékoztatja.

#### 23. Eljárás költségei

47. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárások tárgyi díj- és illetékmentesek.

52. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„u) a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a támogató Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.;”

53. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a támogató erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.”