2022. évi LXIV. törvény — mi változott? 2023. január 2.

2. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 18. § a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának (1) bekezdés szerinti átruházása esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni.

(4) A koncessziós szerződés aláírója (a továbbiakban: részesedést átadó) a jogosult koncessziós társaságban fennálló részesedését a koncessziós társaság tevékenysége alatt másra (a továbbiakban: részesedést átvevő) átruházhatja.

(5) A részesedést átvevő olyan természetes személy vagy átlátható szervezet lehet, aki vagy amely megfelel az átadóra koncessziós szerződésben vagy jogszabályban a részesedés-átruházás hatályba lépése napján meghatározott feltételeknek.

(6) Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket eléri, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti értéket nem éri el, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása mellett a koncessziós szerződést is módosítani kell.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés – egyéb feltételek fennállta esetén – akkor módosítható, ha a részesedés-átruházás eredményeként a koncessziós társaságban a 13. § (1) bekezdése szerinti részesedéssel legfeljebb két részesedést átvevő rendelkezik, vagy ha a részesedést átadó és a részesedést átvevő részesedése a koncessziós társaságban 50-50%.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a részesedést átvevő a részesedést átadó jogutódjaként felel a koncesszióba adóval szemben a részesedés-átruházás hatálybalépésétől a koncessziós társaság tevékenysége alatt a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért. Ha a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket elérő részesedéssel két részesedést átvevő rendelkezik, a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért felelősségük egyetemleges.

(10) A (8) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés módosításában rendelkezni kell a részesedést átadó koncessziós szerződésben vagy jogszabályban meghatározott, a részesedés-átruházás hatálybalépése napján fennálló – (7) bekezdésben foglaltaktól eltérő – jogai és kötelezettségei tekintetében a részesedést átvevő vagy átvevők jogutódlásáról vagy annak hiányában az átadó felelősségének fennmaradásáról.”

3. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „A bányajáradék” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén, a szénhidrogénre megállapított bányatelekkel rendelkező bányavállalkozó, ha átlátható szervezetnek minősül és ezt igazolja, szerződéskötési díj megfizetése mellett kérelmezheti a Hatóságnál, hogy az általa mezőnként fizetendő bányajáradék mértékét szerződésben (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) határozzák meg. A kérelem alapján szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn.

(2) A szerződéskötési díj a bányatelekben nyilvántartott – a szerződéssel érintett mező – bányafelügyelet által megállapított kitermelhető ásványi nyersanyag értékének 0,1‰-e, de mezőnként legfeljebb háromszázmillió forint. Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni. A bányavállalkozó a szerződéskötési díjat a szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül fizeti meg. Ha a bányavállalkozó a szerződéskötési díjat nem fizeti meg határidőre, a szerződés megszűnik.

(3) A Hatóság a szerződéskötés tekintetében mérlegeli a 20. § (8) bekezdésében foglaltakat és a szerződés nemzetstratégiai szempontú megalapozottságát, továbbá a szerződéskötés feltételeként a bányavállalkozó részére éves ásványi nyersanyag kitermelési mennyiséget állapít meg. Ha a bányavállalkozó a megállapított kitermelési mennyiséget nem teljesíti, a különbözet alapján számított bányajáradékot megfizeti. A bányavállalkozó nem köteles a szerződésben megállapított kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállását a bányavállalkozó igazolja.

(4) A bányajáradék-mértéket – a kérelem időpontjában alkalmazott e törvény szerinti százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,75-szörös mértékben – a Hatóság és a bányavállalkozó a szerződésben állapítja meg.

(5) A szerződés a miniszter egyetértésével köthető meg. A szerződés időbeli hatálya a húsz évet nem haladhatja meg, és egy alkalommal legfeljebb tizenöt évvel meghosszabbítható. A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(6) Ha a szerződés megkötését követően az ágazati jogi szabályozás megváltozása következtében a szerződésben megállapított bányajáradék vagy a szerződésben rögzített más közteher mértéke a bányavállalkozó hátrányára módosulna, vagy a bányavállalkozót a szerződésben rögzített egyéb gazdasági hátrány vagy jogi érdeksérelem érné, és az ágazati jogi szabályozás megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában a bányavállalkozó számára nem volt előrelátható, úgy a bányavállalkozó az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában ágazati jogi szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a bányajáradékra, a bányászati tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely bányászati vagy egyéb energiaipari tevékenységre vonatkozik.”

5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (4)–(6b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a megállapított bányatelek jogosítottja bányatelkének vertikális bővítése céljából kapjon arra kutatási engedélyt.

(5) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést akkor sem, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a területtel határos bányatelek jogosítottja kapjon arra kutatási engedélyt, kivéve, ha a területtel úgy szomszédos egy nem a kérelmező jogosultságában álló bányatelek, hogy a két bányatelek között a Hatóság elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendelete (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk területe kialakítható.

(6) Ha a bányatelek jogosítottja kutatási adatokkal igazolja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, kutatás elvégzése nélkül kérelmezheti a bányatelkének módosítását.

(6a) Az (5) bekezdés szerinti terület nem lehet nagyobb, mint a rendelet szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk nagysága.

(6b) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben a kutatás engedélyezésére a nyílt területen történő ásványi nyersanyag kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (14)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatására, ideértve a bányatelken belüli új mezők, telepek kutatását is, több bányavállalkozó jogosult, a szénhidrogén-lelőhely a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelet szerinti kutatólétesítménnyel történő kutatását úgy is végezhetik, hogy megállapodásuk alapján az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területen történik meg a kutatási tevékenység.

(15) A koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység a (14) bekezdés szerinti módon nem teljesíthető.

(16) A bányavállalkozók a (14) bekezdés szerinti esetben a kutatási tevékenységüket önálló kutatási műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén a (14) bekezdés szerinti kutatási tevékenységet nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti. A bányavállalkozók a közöttük létrejött megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelik.

(17) A megállapodásban részes bányavállalkozó a (14) bekezdés szerinti kutatási adatok megismerésére és felhasználására korlátozás nélkül jogosult.

(18) A (14) bekezdés szerinti kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettségei alóli mentesülését.”

6. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 29. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bányavállalkozók az (1) bekezdés szerinti esetben a szénhidrogén-lelőhely feltárását, kitermelését úgy is végezhetik, hogy az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területről történik meg a szénhidrogén kitermelése (e § alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kitermelés). A bányavállalkozók az együttes művelési tervet ebben az esetben is elkészítik és a bányászati tevékenységet önálló műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén tényleges kitermelést nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti.

(4) A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés esetén a bányavállalkozók megállapodnak a költségviselésben és a tényleges kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályaiban. A megállapodást a tényleges kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez kell mellékelni. A tényleges kitermelésből való részesedés mértékét a bányafelügyelet a tényleges kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban állapítja meg.

(5) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet nem hagyja jóvá, ha

- a) a bányavállalkozók jogosultságában álló lelőhelyrészek ásványvagyonára vonatkozó adatok, ideértve a kihozatali tényező nagyságát is, nem ismertek,

- b) az együttes művelési terv és a (4) bekezdés szerinti megállapodás nem áll rendelkezésre,

- c) a kérelmezett kitermelési tevékenység ásványvagyon-veszteséget eredményezne,

- d) a tényleges kitermelést végző bányavállalkozó nem igazolja a kitermelt szénhidrogén kitermelő berendezésen történő mérési lehetőségét, vagy

- e) a tényleges kitermelésből való bányavállalkozói részesedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.

(6) Ha a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó szabályok és előírások megszegése miatt ásványvagyon-veszteség keletkezik, a bányafelügyelet a veszteséggel érintett ásványvagyon mennyisége és a 20. § szerinti bányajáradék mérték alapján a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg.

(7) A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését.”

7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az építésügyi hatósági vagy az építésfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet végleges döntése ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani.”

8. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a használaton kívüli mélyfúrás 36. § (4) bekezdése szerinti tulajdonosa vagy vagyonkezelője a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek minősül a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtás, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzése, a mérések elvégzése, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld időleges más célú hasznosításának.

(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.

(5) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.

(6) A szolgalom alapján a bányavállalkozó, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője és az előkutatás végzésére jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

(7) A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének és az előkutatás végzésére jogosultnak az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával – harminc napos válaszadási határidőt tartalmazó ajánlat megküldésével – kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni.

(8) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése

- a) nem lehetséges, mert

- aa) személye bizonytalan vagy

- ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

- b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”.

(9) A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha

- a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján vagy

- b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.

(10) Közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. A bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték közterületen történő elhelyezését, illetve üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért az építtető kártalanítást fizet.

(11) Nem lehet szolgalmi jogot alapítani, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. A megállapodás nem korlátozhatja a (6) bekezdésben foglalt jogokat.

(12) Nem alapítható szolgalom, ha a 32. § (4) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek.

(13) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a bányafelügyelet állapítja meg. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27. §-ában és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.

(14) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgalom célját és a szolgalom gyakorlása megkezdésének várható időpontját. A kérelemhez mellékelni kell

- a) a szolgalom alapítására vonatkozó szerződéses ajánlatot és annak közlését vagy a közlés sikertelenségét igazoló okiratot,

- b) az ingatlan szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot és területkimutatást és

- c) a szolgalom alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

(15) A bányafelügyelet a szolgalom alapítása esetén fizetendő kártalanítás megállapítására az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt rendel ki, kivéve, ha a szolgalom alapítását kérő a szerződéses ajánlatát egy évnél nem régebbi igazságügyi szakértői vélemény alapján adta meg, és az igazságügyi szakértői véleményt a kérelméhez mellékeli. A szakértői vélemény ügyfelek részére történő megküldéséről a bányafelügyelet hivatalból gondoskodik.

(16) A szolgalom alapítási eljárás eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – a szolgalom alapítását kérő viseli.

(17) A bányafelügyelet a kérelemnek helyt adó határozatában külön rendelkezik a szolgalom alapításából eredő kárért megállapított kártalanítás mértékéről és az ingatlan birtokba bocsátásának időpontjáról. A bányafelügyelet a szolgalom alapítására vonatkozó végleges határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A határozathoz mellékelni kell az ingatlannak a szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(18) A kártalanítási összeget a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni és az azt követő 8 napon belül kell a bányafelügyelet részére a megfizetést igazolni.

(19) A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha

- a) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,

- b) a kártalanításra jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen,

- c) a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg és

- ca) a kártalanítás fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton történő kifizetése eredménytelen vagy

- cb) a kártalanításra jogosult magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkezik, vagy

- d) a kártalanítás tekintetében számlakiállítási kötelezettséggel terhelt kártalanításra jogosult a határozat véglegessé válását követő 8 napon belül nem küldi meg a számlát a szolgalom alapítást kérő részére.

(20) Ha a szolgalom alapítását kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában az eljárás alatt egyezséget kötött, a bányafelügyelet az egyezséget határozatába foglalja. A kártalanítás tárgyában kötött, a bányafelügyelet által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

(21) A bányafelügyelet döntésével szemben indított közigazgatási per során

- a) a pert a szolgalom alapítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a szolgalom alapítására vonatkozó döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani,

- b) a bányafelügyelet a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz,

- c) ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában – a szolgalom alapítást kérőnek a perbeállítása, illetve a szolgalom alapítást kérőnek az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelemre vonatkozó nyilatkozattételére rendelkezésre álló öt nap lejártától számítottan vagy a perbeállítás szükségtelensége és a nyilatkozat rendelkezésre állása esetén – az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek,

- d) a bíróság – tárgyalás tartása iránti kérelem esetén vagy, ha a tárgyalást maga tartja szükségesnek, és a keresetlevél a bíróság intézkedése nélkül alkalmas a tárgyalás kitűzésére – a keresetlevél beérkezését követő harminc napon belül tárgyalást tart,

- e) a szolgalom jogalapjának vitatása esetén a bíróság a jogalap tekintetében harminc napon belül közbenső ítélettel döntést hoz, kivéve, ha

- ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő tizenöt napon belül kell meghozni vagy

- eb) a per ezen határidőn belül befejezhető.

(22) A koncessziós szerződésben az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó viseli. A kiadások összegét a bányavállalkozó a kisajátítási eljárásban az állam képviseletében eljáró szervezetnek megelőlegezi. Egyéb esetben a bányászati célból történő kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítást, költségeket a bányavállalkozó megfizeti. A kisajátított ingatlan mindkét esetben az állam tulajdonába kerül, a kisajátított ingatlanon – a bányászati jogosultság időtartama alatt – a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.

(23) A bányászati célú kisajátítás esetén a bányavállalkozó kisajátított ingatlanra vonatkozó használati jogát az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált kisajátítási határozat alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(24) Ha a bányászati célú kisajátítás feltételei állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak fenn, akkor az ingatlan tekintetében szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni a bányavállalkozó kérelmére attól függetlenül, hogy a bányászati célú igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárja.”

9. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése

- a) nem lehetséges, mert

- aa) személye bizonytalan vagy

- ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

- b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha

- a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

- b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.”

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő)

„e) a 38. § szerinti szolgalom alapítási eljárás esetén 75 nap.”

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/I. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv9.) 8. §-a hatálybalépésekor folyamatban levő szolgalom alapítási eljárásokat a kisajátítási hatóság folytatja le az eljárás megindításakor hatályos rendelkezések szerint.

(4) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárását a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(5) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása vagy időtartamának meghosszabbítása esetén az eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti vízilétesítménnyel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.”

- b) 6/A. § (3) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

- e) 32. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott” szövegrész helyébe az „A bányászati” szöveg,

- f) 32. § (3) bekezdésében az „állapítja meg.” szövegrész helyébe az „állapítja meg. A biztonsági övezet csökkenthető, ha annak műszaki feltételei fennállnak.” szöveg,

- l) 32. § (2) bekezdésében az „az érintettek meghallgatásával” szövegrész,

51. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A Hatóság a hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat ellátó szerv.”

52. § (1)

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Hatóság látja el a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat.”