2022. évi LV. törvény — mi változott? 2022. december 3.

21. § A Vht. 34. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a bíróság visszavonja a végrehajtási lapot, vagy törli a végrehajtási záradékot, a végrehajtás során felmerült költségeket – az (1) bekezdéstől eltérően – a végrehajtást kérő viseli.”

22. § A Vht. 52/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:]

„b) az a) pont alá nem tartozó esetekben természetes személy végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre állapítja meg, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében pedig az 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés esetén legfeljebb 1 évre, míg az 500 ezer Ft-ot meghaladó összegű pénzkövetelés esetén legfeljebb 2 évre állapítja meg a részletfizetést,”

23. § A Vht. 52/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtó az adós számára – az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva – részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és]

„b) az adóssal szemben 2 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy 3 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és”

24. § A Vht. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásból történő letiltás esetén a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ide nem értve a gyermektartásdíj követelést és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igényt.”

25. § A Vht. „Levonás egyéb járandóságból” alcíme a következő 70. §-sal egészül ki:

„70. § A nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből – különösen a visszamenőlegesen elszámolt emelés összegéből, késedelmi kamatból, egyszeri segélyből, a tizenharmadik havi nyugdíjból, a tizenharmadik havi ellátásból, a nyugdíjprémiumból, a szépkorúak jubileumi juttatásából, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásából – kizárólag a gyermektartásdíj követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.”

26. § A Vht. 74. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a letiltás alól)

„a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,”

27. § A Vht. 82/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, azt a végrehajtó egy alkalommal hivatalból ismét benyújtja. Ezt követően a végrehajtó a hatósági átutalási megbízást)

„a) a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére, vagy”

(ismételten benyújtja.)

28. § A Vht. 139. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítása iránt akkor intézkedhet, ha a tartozás összege az 500 ezer Ft-ot meghaladja.”

31. § A Vht. 223. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ügyész az e §-ban biztosított jogorvoslat lehetőségével élni kíván és a végrehajtási eljárással összefüggésben a szükséges iratok, információk megküldése érdekében megkeresi a végrehajtót, az nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének és a végrehajtó köteles a megkeresésben foglaltaknak 15 napon belül eleget tenni.”

32. § A Vht. 271/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 12 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el.”

33. § A Vht. 276. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„276. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetve a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az a bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos, aki a személyére vonatkozó elfogultságot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a fegyelmi eljárásban nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárásban az elfogultsági kifogás elbírálásáig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha az eljárás alá vont személy ugyanabban a fegyelmi eljárásban az elfogultsági kifogás elutasítása után ugyanazon bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos ellen a Pp. 12. § f) pontja alapján újabb kifogást nyújt be, az az érdemi határozat meghozatalát nem akadályozza.

(2) Az elfogultsági kifogás előterjesztésének az eljárás bármely szakaszában – az eljárást befejező határozat meghozataláig – van helye, azonban a Pp. 12. § f) pontja szerinti okot az eljárás alá vont személy a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti.

(3) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi bíróságnak egy másik fegyelmi tanácsa határoz. Ha a bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos a rá vonatkozó elfogultságot maga jelenti be, vagy az eljárás alá vont személy által előterjesztett elfogultsági kifogásban szereplő ok fennálltát elismeri, más bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben az elfogultság tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

(4) Ha az elfogultsági kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról. Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.

(5) Az elfogultság kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.

(6) Az elfogultság kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható.”

34. § A Vht. 289. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha az elsőfokú eljárás hiányossága a másodfokú eljárásban nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben említett eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemében határoz. A másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

35. § A Vht. a következő 304/K. §-sal egészül ki:

„304/K. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 15. § (1) bekezdés b) pontját a 2023. április 1-jét követően benyújtásra került végrehajtási kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A Módtv.14-gyel megállapított 27. § a) pontját, 62. § (1) bekezdését, 63. §-t és 73/A. §-t a 2023. január 1-jét megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.14-gyel megállapított 34. § (2) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek során kell alkalmazni.

(4) A Módtv.14-gyel megállapított 34. § (9) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, a Módtv.14. hatálybalépését követően visszavont végrehajtási lap és a törölt végrehajtási záradék esetén.

(5) A Módtv.14-gyel megállapított 52/A. § (5) bekezdés b) pontját, 52/B. § (1) bekezdés b) pontját és 82/A. § (5) bekezdés a) pontját a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárások során is alkalmazni kell a Módtv.14. hatálybalépését követően megállapításra kerülő részletfizetési megállapodások során és a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtásra kerülő hatósági átutalási megbízások során.

(6) A Módtv.14-gyel megállapított 64. § (4) bekezdését és 110. § (1) bekezdését 2023. január 1-jét követően folyósított ellátás, illetve összeg esetén kell alkalmazni.

(7) A Módtv.14-gyel megállapított 70. §-t a Módtv.14. hatálybalépését követően folyósított kifizetés esetén kell alkalmazni.

(8) A Módtv.14-gyel megállapított 74. § a) pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően kibocsátott letiltások esetén is alkalmazni kell, a hatálybalépést követő kifizetés során.

(9) A Módtv.14-gyel megállapított 79/A. § (2) és (3) bekezdését a 2023. január 1-jét követően kibocsátott hatósági átutalási megbízások esetén kell alkalmazni.

(10) A Módtv.14-gyel megállapított 139. § (9) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárások során is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően az ingatlan becsértékének megállapítására nem került sor, a Módtv.14. hatálybalépését követően az ingatlan becsértékének megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja. Amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően becsérték megállapítására sor került, a Módtv.14. hatálybalépését követően árverés kitűzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja. Amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően árverés kitűzésére sor került, a Módtv.14. hatálybalépését követően árverés kitűzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja.

(11) A Módtv.14-gyel megállapított 223. § (4) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyészi megkeresések során is alkalmazni kell.

(12) A Módtv.14-gyel megállapított 276. §-t, valamint 289. § (2) és (3) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtói fegyelmi eljárások során is alkalmazni kell a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtásra kerülő elfogultsági kifogások esetén és a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtott fellebbezés során.”

36. § A Vht. 317. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„g) 10. § e) pontja, 16. § l) pontja, 23/B. §-a, 31/C. §-a, 37/B. § (4) bekezdése, 48. § (8) bekezdése, 164. § (2) bekezdése, 186. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, 210/A. §-a, 210/H. § (1) bekezdése és 211. § (3) bekezdése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet [14. cikk, 16–18. cikk, 21. cikk, 26–27. cikk, 36. cikk, 41. cikk (2) bekezdése, 43. cikk, 48. cikk (3) bekezdése, 53–54. cikk, 61. cikk],”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

1.

2. 52/A. § (6) bekezdésében az „1 évnél hosszabb” szövegrész helyébe a „2 évnél hosszabb” szöveg,

3.

4.

5.

6.

7.

8. 110. § (1) bekezdésében a „később követelése keletkezik” szövegrész helyébe a „később követelése – ide nem értve az adós munkabérét [7. § (1) bekezdés] – keletkezik” szöveg,

9. 271/A. § (2) bekezdésében az „és legalább 1 éves végrehajtói gyakorlattal rendelkezik” szövegrész helyébe a „rendelkezik” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti a Vht.

- a) 10. § d) pontjában a „valamint”, szövegrész,

- b) 34. § (2) bekezdésében az „A költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.” szövegrész.