2022. évi L. törvény — mi változott? 2023. július 2.

26. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg)

- „aa) a kísérés, az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeit, azok mértékét, valamint a költségek elrendelő szerv részére történő igazolásának részletes szabályait, továbbá”

140. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XIX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

### „XIX/A. Fejezet — A KÁRTALANÍTÁS, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS

#### 100/A. A kártalanítási eljárás, a kártalanítás jogalapja

133/A. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.

(3) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán

- a) az eljárást vele szemben megszüntették,

- b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,

- c) az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy

- d) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.

(4) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.

133/B. § (1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.

(3) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.

#### 100/B. Az egyszerűsített kártalanítás

133/C. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.

(2) Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.

(3) Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.

(4) A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.

(5) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.

(6) Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.

(7) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.

(8) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.

(9) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

133/D. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.

(3) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.

#### 100/C. Kártalanítási per

133/E. § (1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett

- a) kár megtérítése, illetve

- b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj

követelhető.

(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.

133/F. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza

- a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,

- b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,

- c) a kártalanítási igény összegét,

- d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

- e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és

- f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

(3) A keresetlevelet – a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.

(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.

#### 100/D. A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok

133/G. § Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.

#### 100/E. A visszafizetés

133/H. § (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.

(2) Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.

(3) A visszafizetést

- a) az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,

- b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,

- c) a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá

- d) az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy

rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„h) meghatározza az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat.”

142. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

- a)

- b) 72. § (7) bekezdésében az „Az elővezetés költségének” szövegrész helyébe az „Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének” szöveg,

- c)

- d)

- e) 250. § (2) bekezdés f) pontjában az „egyetértésével a” szövegrész helyébe az „egyetértésével – ide nem értve az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítását – a” szöveg és az „elővezetés, valamint az előállítás” szövegrész helyébe az „előállítás, valamint elővezetés” szöveg

lép.

146. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonsági összekötő személy rendszeres szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat.”

151. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült, az Rtv. alapján igazolt költség megtérítésének szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége megállapítására vonatkozó szabályokat,”

154. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

- a) 86. § (5) bekezdésében az „Az elővezetés költségének” szövegrész helyébe az „Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének” szöveg,

- b) 434. § (5) bekezdésében a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének megállapítását.” szöveg

lép.

206. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„e) az elővezetés végrehajtásával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésére,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

207. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 5. pontjában az „előlegezésének a” szövegrész helyébe az „előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésének – ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását – a” szöveg lép.

208. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (3) bekezdés b) pontja.

225. § Nem lép hatályba az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 21. §-a.