2022. évi L. törvény — mi változott? 2023. január 2.

1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3/A. § (4) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.

3. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Mindenki felelős önmagáért.

(2) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt – a képességeik és lehetőségeik szerint, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben – a hozzátartozók segítik.

(3) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes és a hozzátartozók (2) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik, az egyén lakóhelye szerinti települési önkormányzat jogszabályban meghatározott feltételek szerinti gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, és a hozzátartozók a (2) bekezdés szerinti, a települési önkormányzat pedig a (3) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességet nem teljesítik, az államnak jogszabályban meghatározott feltételek szerinti kötelezettsége áll fenn.

(5) Az állam és a települési önkormányzat a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladatainak ellátása során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel.

(6) A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működési kereteinek biztosítása az állam és a települési önkormányzat feladata e törvényben meghatározott módon.”

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmény nem állami vagy egyházi fenntartója 2025. december 31-ig az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézményei férőhelyeinek számát.

(5) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított, a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó új támogatott lakhatási férőhelyek számával 2025. december 31-ig országos szinten csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek számát.”

15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy a képzésre a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen kijelölt szerv által vezetett jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás online felületén jelentkezik.

(6) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás célja az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy továbbképzésre, vezetőképzésre való jelentkezésének biztosítása, valamint a továbbképzés, vezetőképzés elvégzését igazoló dokumentáció kiállításának elősegítése.

(7) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás tartalmazza az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy

- a) 92/F. § (1) bekezdése szerinti adatait,

- b) állampolgárságát,

- c) nemét,

- d) lakó- és tartózkodási helyét és

- e) működési nyilvántartási számát.

(8) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásból törölni kell annak a személynek az adatait, aki

- a) elhunyt,

- b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll, vagy

- c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.”

16. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 3. § (8) bekezdés b) pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

2. 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

3. 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

4. 17. § (4) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

5. 17. § (4a) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

6. 24/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósításához” szövegrész helyébe a „Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy, a Program megvalósításához” szöveg,

7. 24/C. § (2) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,

8. 24/C. § (3) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,

9. 24/C. § (4) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,

10. 24/C. § (5) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,

11. 25. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

12. 25. § (5) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

13. 25. § (5) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

14. 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

15. 35. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

16. 37. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

17. 50. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének 10%-át” szöveg és az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

18. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

19. 54. § (1) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

20. 92/K. § (4a) bekezdésében a „meghatározottak” szövegrész helyébe a „meghatározott adatok” szöveg,

21. 114. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

22. 115. § (6) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

23. 117. § (7) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

24. 117/A. § (1) bekezdésében az „öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,

25. 132. § (1) bekezdés n) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság, a 24/C. § szerinti jogi személy” szöveg

lép.

17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

- a) 50/D. § (2) bekezdés j) pontjában a „nyugdíjminimum havi” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,

- b) 50/D. § (2) bekezdés k) pontjában a „nyugdíjminimum napi vagy havi összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének” szöveg

lép.

21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

(4) A 7/A. § (2) bekezdése alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.”

- c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „szabálysértést, valamint” szövegrész helyébe a „szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint” szöveg,

- d) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a teljesítményfokozó” szövegrész helyébe az „a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178–180. §), a teljesítményfokozó” szöveg, az „a hivatali” szövegrész helyébe az „a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali” szöveg és az „ , az” szövegrész helyébe az „ , a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az” szöveg,

30. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

1. 11. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

2. 11. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

3. 11. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

4. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

5. 11. § (2) bekezdés e) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

6. 11. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

7. 11. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

8. 12. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

9. 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

10. 12. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

11. 12. § (2) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

12. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

13. 13. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

14. 14. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

15. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

16. 14/A. § záró szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

17. 15. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

18. 15/A. § záró szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

19. 16. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

20. 16. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg

lép.

34. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) a (6) bekezdésben foglalt kivétellel jogi személyek.”

(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek az agglomerációs központok önálló feladat- és hatáskörrel, valamint állománytáblázattal rendelkező telephelyei.”

35. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény „Az Országos Parancsnokság” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az Országos Parancsnokság az 5. §-ban meghatározott egyes gazdasági feladatait a gazdasági ellátó szerv útján látja el.”

36. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az intézetek öt agglomerációt képeznek, az agglomerációs központ vezetőjét, valamint az egyes agglomerációs központ alá tartozó intézeteket az országos parancsnok jelöli ki.

(4) Az országos parancsnok kijelölése alapján a gazdasági társaságok az agglomerációba tartozó intézetekkel együttműködve az agglomerációba bevonhatók.”

37. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az intézetet vagy intézményt a parancsnok, főigazgató főorvos, főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt: parancsnok) vezeti, aki

- a) felelős az intézet vagy intézmény feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért,

- b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit,

- c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket,

- d) felelős az intézet vagy intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért,

- e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett,

- f) képviseli az intézetet vagy intézményt.

(2) Az agglomerációs központ vezetője jogosult

- a) az országos parancsnok megbízása alapján, annak keretei között az 5. § b) pontjában foglalt jogkörök gyakorlására,

- b) törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátására, továbbá

- c) az a) pontban és a 8/A. §-ban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben, az irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges mértékben a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint törvényben meghatározott személyes adatokat kezelni.”

38. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény „A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § Az agglomerációs központ vezetője felelős helyi jogállású intézetek esetén a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellátásáért.”

39. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- a) 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont a) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,

- b) 1. számú melléklet 7. pont 7.29. alpont c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg

lép.

45. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.

46. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meg nem haladó mértékű részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén a megelőlegezett gyermektartásdíj összege az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb összegben is megállapítható.”

47. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek)

„b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének hatvanhétszeresét, azzal, hogy szociális vetítési alapként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes szociális vetítési alap összegét kell figyelembe venni.”

48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 33. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)

„i) – ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el – a törvényes képviselet ellátásának módjáról, egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő kirendelésének lehetőségéről, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről és panaszjoga gyakorlásáról.”

49. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha

- a) az otthont nyújtó ellátás megszűnésének oka az, hogy a gyermek betöltötte a 18. életévét,

- b) az utógondozói ellátás megszűnésének oka az, hogy a fiatal felnőtt betöltötte az utógondozói ellátásra jogosító életkort, vagy

- c) az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek különleges ellátási szükséglete a 3. életévének betöltése miatt szűnik meg,

a gyermek, fiatal felnőtt jogosultsága, ellátási szükséglete a meghatározott életkor betöltését követő napon szűnik meg.”

50. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „Gyermekek átmeneti otthona” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § A gyámhatóság a családjában nevelkedő, emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket, ideértve azt a gyermeket is, aki esetében fennáll a veszélye annak, hogy emberkereskedelem áldozata, a védelembe vételével egyidejűleg, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére legfeljebb hat hónapra elhelyezi az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek ideiglenes befogadására kijelölt, speciális terápiás ellátást biztosító gyermekek átmeneti otthonában. Az elhelyezés az intézményvezető javaslatára és a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére további hat hónappal meghosszabbítható.”

51. § (1)

52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás)

„b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, valamint biztosítja a feltételeket a gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátásához és a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek gondozási helyével történő együttműködéséhez,”

53. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia)

„c) a nevelőszülő, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,”

54. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha)

„a) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gyermekvédelmi gyám együttműködik a gyermek gondozási helyét biztosító nevelőszülővel, gyermekotthonnal vagy más gondozási hellyel.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A gyermek az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt nevelőszülő gyámi feladatainak ellátásával kapcsolatban a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhat, aki a gyermek jelzését, panaszát köteles kivizsgálni.”

55. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása” alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § A gyermekvédelmi gyám a gyermek érdekének érvényesítése és gyámi feladatai ellátása érdekében a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekvédelmi gyámi módszertan) alkalmazásával jár el.”

56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A gyermekvédelmi gyám hozzájárulhat a gyermek képmásának és hangfelvételének elkészítéséhez, valamint felhasználásához, ha

- a) az nem ellentétes a gyermek érdekével, és

- b) ahhoz az ítélőképességének birtokában lévő gyermek hozzájárult.”

57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„133/B. § A gyámhatóságnak a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható.”

58. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A 15. § (1)–(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]

„k) a miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3a) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:

(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben)

„e) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő 5. § t) pontja szerinti adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelének, a nevelőszülői tevékenységre való alkalmasság vizsgálatára, felülvizsgálatára és a működtető döntésére vonatkozó adatoknak, dokumentumoknak a rögzítése a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben,

f) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban elhelyezett, illetve a gyermekvédelmi szakértői bizottság által elhelyezni javasolt gyermekek számának a rögzítése a szakellátott gyermekek nyilvántartásának alrendszerében,

g) a nevelésbe vett gyermekeket fogadó nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátását biztosító nevelőszülőnél és gyermekotthonban lévő üres férőhelyek rögzítése a gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője által kijelölt, az eseti gyámi, gyermekvédelmi gyámi és helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyek 5. § t) pontja szerinti adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelének a rögzítése a gyermekvédelmi gyámi alrendszerben”

(történik.)

59. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A 15. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdése szerinti ellátást nyújtó szolgáltatók az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartási kötelezettségüknek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben történő adatrögzítéssel tesznek eleget.”

60. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 139/B. §-sal egészül ki:

„139/B. § (1) A nevelőszülői hálózat működtetője az 55. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségének a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszerében tesz eleget.

(2) A nevelőszülői alkalmassági alrendszerben szereplő adatokat

- a) a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmatlanságának megállapításáról szóló döntés napjától számított, vagy

- b) nevelőszülő esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő

15 év elteltével törölni kell.

(3) A szolgáltatói nyilvántartásba be nem jegyzett nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülőnek jelentkező személyek alkalmassági vizsgálatának lefolytatása céljából ideiglenes belépési jogosultságot igényel a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréhez. Ha a jogosultság igénylését követő 6 hónapon belül a fenntartó nem nyújt be kérelmet a nevelőszülői hálózat szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzése iránt, a fenntartó ideiglenes belépési jogosultságát és a fenntartó által a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben rögzített adatokat törölni kell.”

61. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője tartja nyilván a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer 135. § (3a) bekezdés f)–h) pontja szerinti alrendszereiben az ott meghatározott adatokat.”

62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„k) a gyermekvédelmi szakellátásban és a javítóintézetben foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, a képzés- és a vizsgaszervezés szabályaira, valamint a gyermekvédelmi gyámok számára szervezett központi oktatási program szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat,”

#### 63. §

1. 4. § (3) bekezdésében a „házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet” szöveg,

2. 19. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének a 180%-át” szöveg,

3. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének 165%-át” szöveg,

4. 19. § (7) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

5. 19. § (7) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

6. 20/B. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

7. 26. § (1) bekezdés a) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,

8. 26. § (1) bekezdés b) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,

9. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,

10.

11.

12. 54/A. § (4) bekezdésében a „gyermeklétszámtól” szövegrész helyébe a „gyermeklétszámtól – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint –” szöveg,

13.

14. 68. § (1) bekezdésében a „gyermeket védelembe” szövegrész helyébe a „gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe” szöveg,

15. 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „– védelembe” szövegrész helyébe az „– azonnal végrehajtható határozatával védelembe” szöveg,

16. 72. § (1a) bekezdésében az „értesíti a gyámhatóságot” szövegrész helyébe az „értesíti a család- és gyermekjóléti központot, a gyámhatóságot” szöveg,

17. 74/A. §-ában a „gyámhatóság gyámot” szövegrész helyébe a „gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot” szöveg,

18. 79. § (3) bekezdés a) pontjában a „szintjére,” szövegrész helyébe a „szintjére, véleményére,” szöveg,

19. 87. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermek iskolai” szövegrész helyébe a „gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai” szöveg,

20. 93. § (3) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

21. 93. § (3) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

22. 98. § (5) bekezdésében a „bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti” szöveg,

23. 101. § (2) bekezdés k) pontjában a „módszertanát, valamint” szövegrész helyébe a „módszertanát, a gyermekvédelmi gyámi módszertant, valamint” szöveg,

24. 101. § (2) bekezdés l) pontjában a „gyermekotthonokat” szövegrész helyébe a „gyermekotthonokat, az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeket fogadó gyermekek átmeneti otthonát” szöveg,

25. 102. § (1d) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

26. 133. § (5) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

27. 133/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

28. 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézet jogosult” szövegrész helyébe az „intézet, valamint a védőnő jogosult a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatás igénybevételével” szöveg,

29. 137. § (2) bekezdésében a „működési nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásának, valamint működési nyilvántartásának” szöveg,

30. 142. § (4) bekezdésében a „135. § (3) bekezdés b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „135. § (3) bekezdés a) és b) pontja” szöveg,

31. 147. § (5) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb összege” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,

32. 153. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,

33. 165. § (1) bekezdésében a „2022.” szövegrészek helyébe a „2024.” szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- a) 98. § (2) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti természetes” szövegrész,

- b) 128. § (3) bekezdés c) pontjában az „és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok” szövegrész,

- c) 132. § (6) bekezdésében a „vagy annak végrehajtása” szövegrész,

- d) 132. § (7) bekezdésében az „ , a kapcsolattartás végrehajtásával” szövegrész,

- e) 133/C. §-a.

66. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

68. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Nem alkalmazandóak

- a) az (1)–(17) bekezdésben foglaltak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltató,

- b) a (2)–(17) bekezdésben foglaltak a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a vármegyei irányító intézmény kategóriával azonos besorolású, e törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató)

fenntartására, irányítására.”

72. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

„n) határozza meg a honvédelmi egészségügyi szolgáltató minősítési rendszerére vonatkozó szabályokat.”

74. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

- a) 156/B. §-a és az azt megelőző alcím címe,

- b)

- c) 247. § (1a) bekezdés m) pontja.

78. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

„o) az ideiglenes magánútlevél esetében az a)–b) pont szerinti adatokat, az okmány számát, az ellenőrző sorszámot, a kiállítás idejét és okát, az érvényesség idejét és az utazás célországát,”

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

„p) a 7. § (7a) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadatot.”

81. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az alapvető jogok biztosa a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben meghatározott független mechanizmus érvényesülése érdekében részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.”

82. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

- a) 12. § (3) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

- b) 26. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

- c) 26. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,

- d) 31. §-ában az „érvényes öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe a „hatályos szociális vetítési alap” szöveg

lép.

84. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető vagy járművezető-jelölt,)

- „ai) Gépjármű-vezetői képesítési igazolványának” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára vonatkozó adatokat, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódot és annak érvényességi idejét.”

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető vagy járművezető-jelölt,)

- „ak) kényszergyógykezelésének fennállására vonatkozó adatot az okmánykiadás feltételei ellenőrzésének időpontjában,”

86. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pont hc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót értesíti:

a vizsgaközpont elektronikusan, haladéktalanul)

- „hc) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról, érvényességi idejéről, kiállító országáról, valamint az azon szereplő vezetői engedély számáról, típusáról, kiállító országáról, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódról és annak érvényességi idejéről,”

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vezetői engedély kiadása, cseréje, meghosszabbítása, pótlása, honosítása és visszahonosítása során, a közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a közlekedésbiztonsági alkalmasság vizsgálata céljából, informatikai adatkapcsolat útján, térítésmentesen adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartási rendszerből kizárólag azon adatra vonatkozóan, hogy az adatigénylés időpontjában a járművezető vagy a járművezető-jelölt kényszergyógykezelés hatálya alatt áll-e.”

87. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján)

„c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a természetes személyazonosító adatokat, az úti okmány azonosító adatokat, az érvényes tartózkodási engedély számára, sorozatszámára és érvényességi idejére (kezdete és vége) vonatkozó adatokat, valamint a szálláshely címadatokat,”

13. 8. § (3) bekezdésében az „és aj)” szövegrész helyébe az „ , aj) és ak)” szöveg,

91. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

- a) 14. § (2) bekezdés j) pontja,

- b) 15. § (3) bekezdés c) pontja,

- c)

92. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

- a) 5. § (1) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegét” szöveg,

- b) 5. § (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg

lép.

94. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) szerinti személy- és vagyonőr a tevékenységét abban az esetben kezdheti meg, ha az Erfesztv.-ben meghatározott alkalmazási feltételeknek eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható.”

95. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény „A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és folytatása” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Az elveszett vagy eltulajdonított igazolvány körözését az igazolvány kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv rendeli el.”

96. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)

„c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja

ca) a 6. § (3) bekezdés c) pontja vagy

cb) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés e) pontja

szerinti esetben.”

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadása megtagadásának

- a) a 6. § (2) bekezdése szerinti oka,

- b) a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka vagy

- c) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti oka

nem áll fenn.”

97. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara)

„l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az Erfesztv. 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti panaszt,”

98. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt – ha a panasszal érintett intézkedés során e törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására került sor – az intézkedés helye szerint illetékes, az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el harmincöt napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.”

99. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 65. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)

„a) a 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 15. §-ban, a 16. § (1) bekezdésében, a 18–32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

b) a 14. §-ban és a 16. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.”

100. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében a „– vagy más alkalmas módon –” szövegrész.

101. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében az „a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)” szövegrész helyébe az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. § (1) bekezdése szerinti új egészségügyi szolgáltató” szöveg lép.

102. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Harmtv. 86/H. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen terjeszti elő.

(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

- a) az EGT-állampolgár vagy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

- b) a harmadik országbeli állampolgár a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését az EGT-állampolgár által előterjesztett (3) bekezdés szerinti kérelmek esetén az idegenrendészeti hatóság nem alkalmazza.”

103. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült.”

104. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított viseli.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a kiutasított nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság megelőlegezi.”

105. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a célországba történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga.”

106. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.”

107. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelenti be.”

108. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő – elektronikus regisztrálást követően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen –

- a) a nemzeti és EK letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,

- b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem.

(6b) Ha a (6) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően lehet benyújtani.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.”

109. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„q) a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,”

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,”

(részére továbbíthat adatot.)

110. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/C. §-sal egészül ki:

„110/C. § (1) 2023. január 1-jén vagy azt követően indult, valamint a megismételt, a meghívólevéllel és a látogatási célú tartózkodási engedéllyel összefüggő eljárásokban a következő (2)–(6) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A meghívó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére – Magyarország területén történő tartózkodása időtartamára – szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi.

(3) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt meghívólevelekben a záradékolás időpontjában hatályos jogszabályok szerinti jogok és kötelezettségek érvényesek. A hatóság által záradékolt meghívólevél az érvényességi ideje alatt, az abban szereplő érvényességgel idegenrendészeti hatósági ügyben felhasználható.

(4) A 2023. január 1. előtt látogatás céljából kiadott tartózkodási engedély az abban szereplő érvényességi ideig érvényes.

(5) A meghívó a (2) bekezdés szerinti kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.

(6) A jogi személy meghívó e törvény által meghatározott jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó e törvény által meghatározott kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik.”

111. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

- a) 86/J. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyfél írásban hozzájárul” szövegrész helyébe az „ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul” szöveg,

- b) 86/J. § (7) bekezdés b) pontjában az „ujjnyomata rögzítése legkésőbb” szövegrész helyébe az „ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb” szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

- a) 2. § l) pontja,

- b) 25. §-a,

- c) 50. § (4) bekezdés b) pontja,

- d) 65. § (1) bekezdés a) pontja,

- e) 72. §-a,

- f) 86/A. § a) pont ad) alpontja,

- g) 86/B. § (1) bekezdés b) pontja,

- h) 86/C. § (2) bekezdése,

- i) 86/J. § (10) bekezdés b) pontjában az „aláírását és az” szövegrész,

- j) 111. § (1) bekezdés f) pontja.

123. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/E. §-sal egészül ki:

„30/E. § A Módtv2.-vel módosított 7. § (3) bekezdése szerinti létszámnak való megfelelés érdekében a Módtv2.-nek a 7. § (3) bekezdését módosító 30. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első alkalommal az MMA rendes és levelező tagjainak megválasztását – a 30/D. §-ban meghatározott kivétellel – a 7. § (4)–(8) bekezdésétől, valamint 8. § (1) bekezdésétől eltérően a 30/F. §-ban és a 30/G. §-ban meghatározott eljárási szabályok szerint kell lefolytatni.”

124. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/F. §-sal egészül ki:

„30/F. § (1) Az akadémikus – az MMA elnöke felhívására és az általa megjelölt határidőn belül – ajánlást tehet egy rendes és egy levelező tag megválasztására. Az akadémikus csak olyan személyt ajánlhat, aki

- a) megfelel az e törvény által a rendes vagy levelező taggal szemben támasztott követelményeknek, és

- b) művészeti vagy művészetelméleti tevékenységét – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja, amely tagozatban az ajánló akadémikus a szavazati jogát gyakorolja.

(2) A Művészetelméleti Tagozatban szavazati jogot gyakorló akadémikus bármely művészeti ágra és tagozatra vonatkozóan benyújthat levelező tagságra való ajánlást, feltéve, hogy a levelező tagságra ajánlott művész az ajánló akadémikus által megjelölt tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja munkáját.

(3) Érvénytelen az ajánlás, ha az akadémikus

- a) egy tagi státusz kategóriájában egynél több főt ajánl, vagy

- b) olyan ajánlást tesz, amely nem felel meg az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) Az ajánlást az Alapszabály szerinti ajánlólapon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell

- a) a szakmai indokolást,

- b) az ajánlott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a tagválasztási eljárásban való részvételhez, és megválasztása esetén elfogadja a tagságra vonatkozó előírásokat,

- c) levelező tagságra való ajánlás esetén az ajánlott személy szakmai életrajzát és a legjelentősebb műveiről készült jegyzéket.

(5) Érvényes, de hiányos ajánlás esetén egy alkalommal hiánypótlásnak van helye.

(6) A tagozat által támogatott tagjelölt – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a személy lehet,

- a) akire nézve az ajánlás érvényes, hiánytalan, és megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá

- b) akinek tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.

(7) Művészetelméleti szakember – a (6) bekezdés a) pontjának megfelelő, nem a Művészetelméleti Tagozatban tett – levelező tagságra történő ajánlása esetén a tagozat szavaz arról, hogy támogatja-e az ajánlásnak a Művészetelméleti Tagozat részére a (8) bekezdés szerinti szavazás lefolytatása céljából való átadását. A tagozat a legtöbb szavazatot elnyert legfeljebb két jelölt ajánlását adhatja át a Művészetelméleti Tagozatnak. Szavazategyenlőség esetén a döntés érdekében a szavazás korlátlanul ismételhető.

(8) A Művészetelméleti Tagozat által támogatott levelező tagjelöltté az a személy válik,

- a) akinek ajánlása megfelel a (6) bekezdés a) pontjának, és

- b) akinek levelező tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.

(9) A tagozat által támogatott tagjelöltek közül – a (6) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja szerinti szavazás során megszerzett szavazatok száma alapján, tagi státusz szerinti kategóriánként – az első tíz személy válik regisztrált tagjelöltté. Ha az első tíz helyen szavazategyenlőség miatt tíznél több támogatott tagjelölt áll, valamennyien regisztrált tagjelöltté válnak.”

125. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/G. §-sal egészül ki:

„30/G. § (1) Az elnökség meghatározza a felvehető rendes tagi létszámkeretet arra figyelemmel, hogy a Nemzet Művésze címmel nem rendelkező rendes tagok létszáma ne haladja meg a 245 főt.

(2) Az elnökség a regisztrált rendes tagjelöltek művészeti és szakmai kiválósági szempontok alapján való értékelését követően – az (1) bekezdés szerinti létszámkeret figyelembevétele mellett – a jelen lévő tagjai egyszerű többségi szavazatával dönt arról, hogy mely személyek rendes taggá választását kezdeményezi, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az elnökség a közgyűlés elé terjesztendő rendes tagjelöltek létszámának és a levelező tagok törvényi létszámhatárának figyelembevételével meghatározza a felvehető levelező tagi létszámkeretet, és a levelező tagok felvételére nézve is lefolytatja a (2) bekezdés szerinti eljárást.

(4) A rendes és a levelező taggá választásról – közvetlen és titkos, listás szavazással, jelenlévő szavazati jogú tagjainak egyszerű többségével – a közgyűlés dönt oly módon, hogy a levelező tagokat a rendes tagok megválasztását követően kell megválasztani. A rendes és levelező tagsági jogviszony kezdőnapja a közgyűlésnek a rendes és a levelező taggá választásról hozott döntését követő nap. A megválasztott tag – a 20. § (3) bekezdésének megfelelően – nyilatkozik arról, hogy mely tagozat munkájában kíván szavazati joggal és tanácskozási joggal részt venni.”

126. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény

- a) 28/A. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- b) 28/L. § (4) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg

lép.

127. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapvető jogok biztosa – a civil társadalom, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek bevonásával – biztosítja a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: Fogyatékosságügyi Egyezmény) 33. cikk 2. pontja szerinti független mechanizmus feladatainak teljesítését.”

128. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő III/D. Fejezettel egészül ki:

### „III/D. Fejezet — AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEI A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI EGYEZMÉNY SZERINTI FÜGGETLEN MECHANIZMUS KERETÉBEN

39/N. § Ha az alapvető jogok biztosa a Fogyatékosságügyi Egyezmény szerinti független mechanizmus (a továbbiakban: fogyatékosságügyi független mechanizmus) feladatainak teljesítése körében jár el, eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

39/O. § (1) Az alapvető jogok biztosa feladatainak teljesítése érdekében rendszeresen vizsgálja – a 18. § (1)–(7) bekezdésére tekintet nélkül, beadvány és felmerült visszásság hiányában is – a fogyatékossággal élők jogainak a Fogyatékosságügyi Egyezménynek való megfelelés szerinti érvényesülését.

(2) Az alapvető jogok biztosa a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően természetes személy alapvető jogával kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytat, ha a fogyatékossággal élő személy nem képes jogai védelmében fellépni vagy beadvány benyújtása aránytalan nehézséget jelentene számára.

(3) Az alapvető jogok biztosa jogosult kezelni eljárása keretében a fogyatékossággal élő személynek a vizsgálat szempontjából releváns egészségügyi adatait.

(4) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata keretében betekinthet a fogyatékossággal élő személyt e minőségében érintő bírósági eljárás irataiba, a szakértői véleményekbe, valamint azokról másolatot kérhet.

(5) Az alapvető jogok biztosa:

- a) véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására,

- b) részt vesz a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program), valamint az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek előkészítésében, ennek körében az előkészítést segítő javaslatokat fogalmaz meg, továbbá véleményezi a Program, valamint az Intézkedési Tervek tervezeteit,

- c) figyelemmel kíséri a Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a Program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat,

- d) véleményezi a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést,

- e) javaslatokat, ajánlásokat tesz a Kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében,

- f) együttműködik az Országos Fogyatékosságügyi Tanáccsal a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátása során.

(6) Az alapvető jogok biztosa a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítéséről évente átfogó jelentést készít, amelyet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

39/P. § (1) Az alapvető jogok biztosa a 39/O. § (5) és (6) bekezdés szerinti feladatainak ellátását a fogyatékossággal élő személyek jogait érintően kiemelkedő elméleti tudással vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szaktekintélyekből, illetve a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek delegáltjaiból álló, a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) segíti.

(2) A Tanácsadó Testület munkájában nem vehet részt az, aki az adott időpontban vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.

(3) A Tanácsadó Testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A tagok a Tanácsadó Testületben való részvételük kapcsán felmerült igazolt költségeik – ideértve a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács, a kommunikációs segítő, a valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – megtérítését kérhetik.

(4) A Tanácsadó Testület működésének költségeit – ide nem értve a tagok delegálásával kapcsolatos költségeket –, valamint a delegált tagok költségtérítését az alapvető jogok biztosa a Hivatal költségvetéséből biztosítja.

(5) A Tanácsadó Testület ülései nem nyilvánosak, azokon az alapvető jogok biztosa, a Tanácsadó Testület tagjai, a meghívottak, és szükség szerint személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő, valós idejű feliratozó vehetnek részt.

(6) A Tanácsadó Testület tagjai jogosultak megismerni véleményük kialakítása érdekében a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, valamint – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – az alapvető jogok biztosa a kezelésében levő iratokba betekintést enged számukra. A Tanácsadó Testület tagjai a személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.

(7) A Tanácsadó Testület ügyrendjét, üléseinek meghívóját és a napirendi javaslatot, valamint a meghozott állásfoglalások összefoglalóját a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(8) A Tanácsadó Testület létrehozására és működésére vonatkozó további szabályokat az alapvető jogok biztosa normatív utasításban határozza meg.

39/Q. § (1) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátását a Hivatal elkülönült szervezeti egysége végzi. Az elkülönült szervezeti egység gondoskodik a Tanácsadó Testülettel kapcsolatos titkársági teendők ellátásáról is.

(2) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai körében az alapvető jogok biztosa személyesen és az e feladat teljesítésére általa felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.

(3) Az alapvető jogok biztosának a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai teljesítésére a fogyatékosságügyi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkező, legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia.

(4) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.

(5) A 21. §, a 22. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 39/B. §, a 39/O. § (3)–(5) bekezdése szerinti jogosultságok az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés szerinti felhatalmazása alapján eljáró munkatársait is megilletik, illetve a 25. § szerinti együttműködési kötelezettség velük szemben is fennáll.

(6) Az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés alapján felhatalmazott munkatársa a feladatai teljesítése körében – ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik – a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.

(7) Az alapvető jogok biztosa, valamint a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány.”

129. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (2c)–(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a „rendészeti főigazgató” címet viseli.

(2e) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2f) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(2g) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2h) Tevékenysége során a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az „egyenlő bánásmódért felelős főigazgató” címet viseli.”

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (2i)–(2m) bekezdéssel egészül ki:

„(2i) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2j) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(2k) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2l) Tevékenysége során a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a „fogyatékosságügyi feladatok ellátásáért felelős főigazgató” címet viseli.

(2m) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(3) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3d)–(3f) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3d) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.

(3e) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben, a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3d) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.

(3f) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)–(3d) bekezdés szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3e) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja.”

(4) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:

„(3g) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”

130. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3) bekezdésében a „(3a)–(3c)” szövegrész helyébe a „(3a)–(3d)” szöveg lép.

149. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

- a) 131. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegét” szöveg,

- b) 131. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg

lép.

152. § A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (8) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

153. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1c) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg lép.

164. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja)

„e) adatelemzéshez és statisztikai lekérdezésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.”

165. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 63. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:

„107/A. § (1) Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszert informatikai rendszer támogatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer működtetéséért a rendészetért felelős miniszter felel.

(3) A rendészetért felelős miniszter és az Országgyűlés elnöke a munkáltatói jogainak gyakorlása, valamint munkáltatói intézkedés megtétele céljából az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez hozzáférni jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerben az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményét a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv – a 107. § (1) bekezdés szerinti célból – tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja át.”

169. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 148. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni.”

181. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 336/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A személyi illetményben részesülők nem jogosultak a 158. § (1) bekezdése szerinti teljesítményjuttatásra.

(7) A (6) bekezdés szerinti állomány esetében a 158. § (3) és a (3a) bekezdése nem alkalmazandó.

(8) Amennyiben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja részére személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár.”

187. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 363/B. §-sal egészül ki:

„363/B. § A 336/A. § (1) bekezdése szerinti személyi illetményben részesülő hivatásos állomány tagjának 2022. évi teljesítményértékelésére és minősítésére 2023. évben nem kerül sor.”

- 10. 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában a „jogviszonyba, katonai” szövegrész helyébe a „jogviszonyba, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba, katonai” szöveg,

- 15. 289/I. §-ában az „a 149–151” szövegrész helyébe az „a 142. § (2) bekezdését, 144. § (4) bekezdését, a 149–151” szöveg,

- 20. 336/A. § (1) bekezdésében a „tagjának az” szövegrész helyébe a „tagjának, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt hivatásos állomány tagjának az” szöveg,

191. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

- a) 5. § 47. pont a) alpontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- b) 5. § 47. pont b) alpontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- c) 45. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,

- d) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- e) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- f) 72. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

- g) 1. melléklet 3. pont e) alpont ef) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg

lép.

192. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 43. pontja.

209. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

211. § Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (5) bekezdésében az „az idegenrendészetért és menekültügyért” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szöveg lép.

216. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

#### „4/A. A szerepkör-tanúsító szolgáltatóval való kapcsolat

14/A. § (1) A KSZDR a Kormány rendeletében meghatározott rendben átadja a foglalkoztatott egyes személyéhez köthető, valamint egyes szervezeti adatok körébe tartozó adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére.

(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatokat a 8. melléklet tartalmazza.”

217. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„16. a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatok átadásának rendjét.”

219. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a 2. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

220. § Hatályát veszti az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 45. § (6) bekezdésében az „és (8)” szövegrész.

221. § Nem lép hatályba az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 11. § (8) bekezdése.

223. § Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 91. § (13) bekezdésében az „az idegenrendészetért és menekültügyért” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szöveg lép.

228. § (1) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (8) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”

(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (9) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”

231. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet.

„8. melléklet a 2020. évi CLXII. törvényhez

A szerepkör-tanúsító szolgáltató részére a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a KSZDR által átadásra kerülő adatok köre

- 1. Személyes adatok

- 1.1. név (előtag, családi név, utónév)

- 1.2. születési családi név, születési utónév

- 1.3. születési hely és idő

- 1.4. anyja születési neve (családi név és utónév)

- 1.5. személyazonosító igazolvány száma

- 2. Elérhetőségi adatok

- 2.1. telefonszám

- 2.2. e-mail cím

- 3. Jogviszonnyal kapcsolatos adatok

- 3.1. jelenlegi jogviszony típus megnevezése

- 3.2. jelenlegi munkakör megnevezése (amennyiben a jogviszonyban értelmezhető)

- 3.3. álláshelyen ellátandó feladat megnevezése (Kit.)

- 3.4. jelenlegi beosztás és besorolás megnevezése

- 3.5. jogviszony kezdete

- 3.6. KSZDR azonosító (egyedi nyilvántartási azonosító)

- 4. Munkáltató szervezet adatai

- 4.1. jelenlegi szervezet megnevezése

- 4.2. jelenlegi szervezeti egység megnevezése”