2022. évi I. törvény — mi változott? 2022. május 2.

#### 3. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

9. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményei és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységek esetén egyes, az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban, az elnök rendeletében meghatározottak szerint a benyújtandó műszaki dokumentáció nyelve magyar vagy angol nyelvű.”

10. § Az Atomtörvény 17/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 20. §-ban, a 22–26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez.”

11. § Az Atomtörvény 68. § (12) bekezdése a következő 11–18. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az elnök, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„11. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók speciális szakmai képzését, továbbképzését és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak körét;

12. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait;

13. a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait;

14. az atomenergia-felügyeleti szerv által a 11/A. § (3a) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban az angol nyelven benyújtandó műszaki dokumentációk körét;

15. az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat;

16. az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettesét;

17. az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat;

18. a radioaktívhulladék-tároló és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket.”

12. § Az Atomtörvény 19/C. § (2) bekezdésében a „főigazgatója” szövegrész helyébe az „elnöke” szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az Atomtörvény

- a) 8. § (3) bekezdésében „a Kormánynak és” szövegrész és

- b) 67. § t) és v) pontja.

#### 10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

36. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet megyei jogú városként határoz meg.”

37. § Az Mötv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 146/I. §-sal egészül ki:

„146/I. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megyei jogú várossá nyilvánított település törvényben meghatározott megyei jogú városi jogállásából származó feladatait a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően, a megyei jogú város közgyűlésének alakuló ülésétől látja el.

(2) A Módtv2.-vel megyei jogú várossá nyilvánítás – a törvény szerinti feladatok ellátásának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásáig való változatlansága miatt – nem érinti az érintett település képviselő-testületét és a megye közgyűlését, arra tekintettel időközi önkormányzati választás kitűzése nem szükséges.”

38. § Az Mötv. a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

39. § Az Mötv. 145. § (1) bekezdésében a „146/H. §” szövegrész helyébe a „146/H. §, a 146/I. §” szöveg, a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „2. és a 3. melléklet” szöveg lép.

„3. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez

Törvény erejénél fogva megyei jogú város

1. Baja

2. Esztergom”