2021. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2021. szeptember 10.

2. § A Vt. XVII/B. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„XVII/B. FEJEZET

AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Értelmező rendelkezések

116/D. § (1) E törvény alkalmazásában

a) (EU) 2019/1753 rendelet: az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) genfi szöveg: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására 1958. október 31-én létrehozott, és 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló 2015. május 20-i genfi szövege;

c) genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés: a genfi szöveg, valamint a Lisszaboni Megállapodáshoz és a genfi szöveghez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: Közös Végrehajtási Szabályzat) alapján tett, eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a genfi szöveg az irányadó;

d) illetékes hatóság: a genfi szöveg 3. cikke szerinti illetékes hatóság;

e) Lisszaboni Megállapodás, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat szerinti nemzetközi bejelentés: a Lisszaboni Megállapodás alapján tett bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a Lisszaboni Megállapodás az irányadó;

f) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;

g) nemzetközi lajstrom: a Lisszaboni Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről, valamint a genfi szöveg szerinti eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;

h) származási ország hivatala: a Lisszaboni Megállapodás 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország illetékes hivatala.

(2) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Lisszaboni Megállapodás vagy a genfi szöveg eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések

116/E. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott, az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, a 251/2014/EU rendelet, továbbá az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá nem tartozó eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az iparügyekért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(3) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország hivatalánál a Lisszaboni Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Lisszaboni Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.

(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.

116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet,

b) a továbbításra irányuló kérelem tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat,

c) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket és az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet,

d) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival,

e) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Lisszaboni Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be, és

f) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.

(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a bejelentésnek az iparügyekért felelős miniszter részére történő megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentés tervezetének az Európai Bizottság részére történő, (4) bekezdés szerinti megküldésével.

(4) Az iparügyekért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés benyújtásától számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés – a termékjegyzékben szereplő termékekre is figyelemmel – megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az iparügyekért felelős miniszter a Lisszaboni Megállapodás szerinti bejelentés tervezetének megküldésével értesíti az Európai Bizottságot a bejelentésről.

(5) Az Európai Bizottság és az iparügyekért felelős miniszter szükség esetén konzultációt folytat a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tervezetével kapcsolatban. Ha az Európai Bizottság a bejelentési kérelemmel kapcsolatban kedvezőtlen véleményt ad ki, az iparügyekért felelős miniszter erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(6) Ha az Európai Bizottság az értesítést követő két hónapon belül nem ad ki kedvezőtlen véleményt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Irodához történő továbbításával kapcsolatban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja a bejelentést a Nemzetközi Iroda részére.

116/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj megfizetése a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Lisszaboni Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.

116/H. § Az eredetmegjelölés Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.

A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések

116/I. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (1) bekezdés a) pontja szerinti lajstromozás napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.

(2) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozással – az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően – ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.

116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:

a) a földrajzi árujelző megnevezése,

b) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nemzetközi lajstromszáma,

c) a nemzetközi lajstromozás napja, és

d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.

(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.

116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra nézve, hogy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.

(3) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (a továbbiakban: ideiglenes elutasítás).

(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.

(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályok

116/L. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása tekintetében az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(3) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében annak jogosultja, vagy a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmezheti az Európai Bizottságnál a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést.

(4) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.

(5) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) hivatalos nyelvén – angolul, franciául vagy spanyolul – kell elkészíteni, amelyben fel kell tüntetni a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabály (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(6) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést soron kívül megvizsgálja, hogy az kielégíti-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabály (2) bekezdése és az Európai Bizottság által alkalmazott kérelemnyomtatvány szerinti követelményeket.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik arról, hogy a (7) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentésnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti megküldésével.

(9) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést megküldi az Európai Bizottság részére.

(10) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a genfi szöveg által meghatározott nemzetközi díjat kell közvetlenül, a genfi szövegben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon fizetni.

(11) Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma megszűnt.

(12) Az (EU) 2019/1753 rendelet 3. cikke szerinti törlési, valamint 6. cikke szerinti felszólalási eljárásokra az (1)–(10) bekezdést kell alkalmazni.”