2021. évi XXXI. törvény — mi változott? 2021. augusztus 2.

17. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/D. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki)

„d) cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll.”

18. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

- a) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „áll.” szövegrész helyébe az „áll, vagy” szöveg,

- b) 18/D. § (4) bekezdésében a „nyilvántartásból, valamint” szövegrész helyébe a „nyilvántartásból, a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint” szöveg,

- c) 22. § (5) bekezdés b) pontjában az „és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;” szövegrész helyébe a „kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet, valamint meghatározza az (1a) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt szervezet által ellátandó feladatokat;” szöveg

lép.

20. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 22. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tartózkodási kártya kiadásakor, valamint a tartózkodási kártya cseréje és pótlása során az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jár el.

(7) A harmadik országbeli állampolgár családtag az arcképmása, valamint – az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kivétellel – az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles. Az ujjnyomat rögzítése hatéves kortól kötelező.”

21. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az EGT-állampolgár állandó tartózkodási jogát az eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított állandó tartózkodási kártya, az EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagjának állandó tartózkodási jogát az eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított huzamos tartózkodási kártya (a továbbiakban együtt: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti huzamos tartózkodási kártya kiadásakor, valamint a huzamos tartózkodási kártya cseréje és pótlása során az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jár el.

(5) A harmadik országbeli állampolgár családtag az arcképmása, valamint – az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kivétellel – az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles. Az ujjnyomat rögzítése hatéves kortól kötelező.”

22. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos alábbi adatokat is tartalmazzák:

a) az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat,

b) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.”

23. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 76/E. §-sal egészül ki:

„76/E. § Az EGT-állampolgár családtagja részére kiállított tartózkodási kártya, valamint a 24. § (1) bekezdése szerinti huzamos tartózkodási kártya kiadásához rögzített, az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási kártya és az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően azt haladéktalanul törölni kell.”

25. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 97. §-sal egészül ki:

„97. § A 2021. augusztus 1-je előtt benyújtott, de el nem bírált EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadására, vagy az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya pótlására vagy cseréjére irányuló kérelmek teljesítése esetén a 22. § (6)–(7) bekezdése, valamint a 24. § (4)–(5) bekezdése szerint kell az okmányt kiállítani.”

26. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„m) az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

29. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve magyar állampolgár, vagy külön törvény szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, vagy huzamos tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.”

40. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ez a törvény

a) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

62. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,]

„e) aki a b) vagy c) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(2) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) – az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetett bűncselekmény és a jogviszony közötti összefüggés, valamint a munkáltató javaslata alapján kialakított – egyetértésével a (2) bekezdés e) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett személy foglalkoztatható.”

63. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 6. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti feladatokat ellátó személy alkalmazásának az 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait, valamint a cselekvőképesség fennállását a rendőrség a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás során, valamint a jogviszony fennállása alatt évente ellenőrzi.

(2) A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás, valamint a kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel az 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint az (1) bekezdés szerinti feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.

(3) A rendőrség a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás, valamint az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat

a) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás befejezéséig;

b) az ellenőrzés befejezéséig, vagy

c) – ha a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványának visszavonását kezdeményezte – az eljárás befejezéséig

kezeli, azt követően az adatokat törli.”

64. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki, ha az érintett cselekvőképes és megfelel az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeknek. A kérelem benyújtásakor

a) a munkáltató nyilatkozik arról, hogy az érintett az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeket igazolta, vagy

b) munkáltató hiányában a kérelmező igazolja, hogy az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak.”

65. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadására irányuló eljárás lefolytatására illetékes rendőri szerv a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadásáról a kiadást követő 8 napon belül értesíti a (3) bekezdés szerinti érintett hatóságot.”

66. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdészeti hatóság által kezdeményezett eljárás során az e bekezdés hatálybalépéséig kiadott szolgálati igazolványok és szolgálati jelvények e bekezdés hatálybalépésétől számított 8 hónapig érvényesek.”

67. § Hatályát veszti az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (4) bekezdése.

91. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „feladatok” szövegrész helyébe a „feladatok, továbbá a polgári célú pirotechnikai tevékenységek hatósági engedélyezésével és ellenőrzésével összefüggő feladatok” szöveg lép.

107. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 126/A. alcímmel egészül ki:

„126/A. A büntetés-végrehajtási szervezet állományára vonatkozó szabályok

328/A. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt börtönlelkészi szolgálat keretében a rendvédelmi igazgatási alkalmazottként foglalkoztatott börtönlelkész (a továbbiakban: börtönlelkész) az lehet, aki megfelel a 287/L. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek és rendelkezik egyházi, illetve felekezeti elöljárója hozzájárulásával.

(2) A börtönlelkész vonatkozásában

a) a 287/K. §-sal alkalmazni rendelt 20. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a börtönlelkész visszarendelésére kizárólag az egyházi, illetve felekezeti elöljáró előzetes hozzájárulásával kerülhet sor,

b) a munkaköri leírás meghatározására és módosítására – a hitéleti tevékenységgel összefüggésben – az egyházi, illetve felekezeti elöljáróval való előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor, továbbá a börtönlelkész csak börtönlelkészi feladatok végzésére alkalmazható,

c) a 288. § (3) bekezdés d) és i) pontja nem alkalmazható,

d) a 288. § (3) bekezdés e) és h) pontja kizárólag az egyházi, illetve felekezeti elöljáró előzetes hozzájárulásával alkalmazható,

e) a 288/A–288/D. § nem alkalmazható,

f) a 288/E. § (3) bekezdés g) pontja alapján megszűnik az igazgatási szolgálati jogviszony, ha az egyházi, illetve felekezeti elöljáró a börtönlelkészként történt megbízáshoz adott hozzájárulását visszavonja,

g) a 288/M. §-t azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a börtönlelkész közvetlen vezetője a börtönlelkészi szolgálat ellátására vonatkozó intézkedést – a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának biztosítása kivételével – nem tehet,

h) a 288/O. § (4) és (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a börtönlelkész egyházi szolgálati jogviszonyt engedély nélkül létesíthet és tarthat fenn,

i) a 288/U. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel helyett a börtönlelkész vonatkozásában a kinevezéshez a rendvédelmi szakvizsga helyett a rendvédelmi alapvizsga megléte is elegendő,

j) 289/H. §-a tekintetében ahol e törvény szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi szolgálati jogviszonyban töltött időt is.

(3) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt eseten kívül a börtönlelkész rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyának megszüntetésére az egyházi, illetve felekezeti elöljárója véleményének az előzetes kikérésével kerülhet sor.”

110. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

- a) 1. § (6) bekezdésében az „a 342. §” szövegrész helyébe az „a 328/A. §-t, a 342. §” szöveg,

- b) 59. § (3) bekezdésében az „utolsó illetménye” szövegrész helyébe az „utolsó beosztási illetménye” szöveg és a „folyósítása” szövegrész helyébe a „megállapítása” szöveg,

- c)

- d)

- e) 79. § (3) bekezdésében az „alapilletménye” szövegrész helyébe a „beosztási illetménye” szöveg és az „alapilletményként” szövegrész helyébe a „beosztási illetményként” szöveg,

- f)

- g)

- h)

- i)

- j) 134. § (2) bekezdésében a „szervezett, valamint a készenléti jellegű” szövegrész helyébe a „szervezett, a készenléti jellegű, továbbá a személyvédelmi feladatok ellátására rendszeresített” szöveg,

- k)

- l)

- m)

- n)

- o)

- p)

lép.