2021. évi XXXI. törvény — mi változott? 2021. május 15.

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„21. biztosítja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatásszinteknek megfelelő határellenőrzést.”

2. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országos rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója és az idegenrendészeti szerv főigazgatója együttesen – az államhatár rendjének fenntartása érdekében – jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket.”

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §-a a következő (7)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az országos rendőrfőkapitány és az idegenrendészeti szerv főigazgatója együttesen elkészíti és a miniszter elé terjeszti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti képességfejlesztési tervet.

(8) Az országos rendőrfőkapitány kezdeményezheti

a) a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyásával gyorsreagálású határvédelmi intervenció Magyarországon történő végrehajtását,

b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladatkörébe tartozó esetekben a migrációkezelést támogató csapatok magyarországi bevetését,

c) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter jóváhagyásával – az idegenrendészeti szerv főigazgatójával való konzultációt követően – a Magyarországról indított visszaküldési intervenciókat.

(9) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikke szerinti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) külső határokon javasolt fellépésére vonatkozó ajánlásra adandó választ az országos rendőrfőkapitány a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyását követően adja meg.

(10) Az országos rendőrfőkapitány a miniszter jóváhagyását követően megállapodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikke szerinti képviseleti iroda létesítéséről, megköti a képviseleti iroda létesítéséhez szükséges megállapodást és segítséget nyújt a műveleti képességek biztosításához.

(11) Az országos rendőrfőkapitány ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. és 64. cikke szerinti műszaki eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatokat, beleértve az ezzel kapcsolatos megállapodások megkötését is.

(12) Az országos rendőrfőkapitány az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke szerinti, nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodásokat köthet, amelyeket az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikk (3) bekezdésével összhangban a határrendészetért felelős miniszter küld meg az Európai Bizottságnak.

(13) Az Ügynökség igazgatótanácsának Magyarország képviseletét ellátó tagját és póttagját az országos rendőrfőkapitány jelöli ki.”

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi szerv vagy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ képviseli a rendőrséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében (a továbbiakban: Interpol), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (a továbbiakban: Europol), az Ügynökségben, valamint – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban.”

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/H. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv együttműködik a külföldi, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat ellátó partnerszervekkel.

(4) Az idegenrendészeti szerv feladatkörébe tartozóan az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti migrációkezelést támogató csapatok Magyarországon történő alkalmazását az idegenrendészeti szerv főigazgatója – az országos rendőrfőkapitánnyal való konzultációt követően – a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyásával kezdeményezheti.

(5) Az idegenrendészeti szerv a készenléti alakulat migrációkezelést támogató csapataiba és a visszaküldési csapatokba a rövid távú bevetésen lévő személyzetet az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül bocsátja az Ügynökség rendelkezésére.

(6) Az idegenrendészeti szerv feladatkörébe tartozóan a Magyarországról indított visszaküldési intervenciókra vonatkozóan az országos rendőrfőkapitányon keresztül az országos idegenrendészeti főigazgató tesz javaslatot, amelyről az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter dönt.

(7) Az idegenrendészeti szerv az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke szerinti, nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodást köthet, amelyet az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikk (3) bekezdésével összhangban a határrendészetért felelős miniszter küld meg az Európai Bizottságnak.

(8) A saját állománya tekintetében az idegenrendészeti szerv intézkedik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közös műveletek során foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott panasz kivizsgálása, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 111. cikke szerinti jelentés összeállítása és – a központi szerven keresztül történő – megküldése iránt.”

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. Fejezete a következő 10/D. és 10/E. §-sal egészül ki:

„10/D. § (1) A rendőrség az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködés keretében

a) – a 6. § (8) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – Magyarország területén műveleteket folytathat, külföldön műveletekben vehet részt;

b) a nemzeti szabályok figyelembevételével igénybe vehet külföldről érkező műszaki eszközöket határőrizeti, határforgalom-ellenőrzési és visszaküldési feladatai ellátásához;

c) elfogadja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (4) bekezdése szerinti tervet;

d) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdésével összhangban biztosítja a hatásszinteknek megfelelést;

e) ellátja az (EU) 2020/1567 bizottsági végrehajtási határozat szerinti központi nemzeti hatóság feladatait.

(2) A központi szerv az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködés keretében

a) működteti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot, valamint 21. cikke szerinti nemzeti koordinációs központot;

b) gondoskodik a készenléti alakulatban történő nemzeti részvétel megszervezéséről, Magyarország képviseletéről az éves kétoldalú tárgyalásokon és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 101. cikke szerint az igazgatótanácsban történő magyar részvételről;

c) megadja az Ügynökség részére az európai uniós kötelezettségvállalásokból eredő tájékoztatásokat;

d) gondoskodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében, valamint a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról;

e) ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti sebezhetőségi értékeléssel kapcsolatos tagállami feladatokat;

f) kidolgozza és működteti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke szerinti eljárást;

g) az idegenrendészeti szervvel együttműködve ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (5) bekezdésében foglalt feladatokat;

h) ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikk (5) bekezdése szerinti műszaki eszközök és annak személyzete biztosításával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget;

i) – az idegenrendészeti szervvel együttműködve – az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (4) és (5) bekezdésével, valamint 57. és 58. cikkével összhangban gondoskodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az Ügynökséghez rendelt, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 2., 3. és 4. kategóriába sorolt csapatok tagjai kijelöléséről és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról;

j) intézkedik a közös műveletek során foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott panasz kivizsgálása, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 111. cikke szerinti jelentés összeállítása és megküldése iránt;

k) – az idegenrendészeti szervvel együttműködve – ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 121. cikke szerinti jelentésekkel kapcsolatos feladatokat.

10/E. § Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv együttműködési megállapodást kötnek egymással, amely legalább az alábbiakra terjed ki:

a) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (5) bekezdése szerinti jelentéstétellel kapcsolatos feladatok és felelősségi körök megosztása;

b) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti képességfejlesztési terv kialakítása;

c) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak ellátása során történő kapcsolattartás;

d) a közös művelet, a gyorsreagálású határvédelmi intervenció, a visszaküldési művelet vagy visszaküldési intervenció végrehajtása során történő feladatmegosztás;

e) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 121. cikke szerinti jelentések elkészítésével kapcsolatos együttműködés.”

6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „Külföldi szerv határrendészeti feladatokat ellátó tagjára vonatkozó rendelkezések” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Európai Uniós együttműködés keretében határrendészeti feladatokat ellátó csapatok tagjára vonatkozó rendelkezések

62/A. § (1) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott csapatok tagja Magyarország területén

a) kizárólag a 47. § szerint testi kényszert, a 48. § szerint bilincset, illetve a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,

b) szolgálati fegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja,

c) részt vehet az 1. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott határőrizeti feladatok végrehajtásában,

d) részt vehet a 35. §-ban meghatározott kísérésekben, más tagállammal közösen végrehajtott hazatérésekben,

e) végrehajthatja a 35/A. §-ban meghatározott határforgalom-ellenőrzést, de a határátléptetés megtagadásáról nem dönthet.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a csapatok tagjai olyan a személyi felszerelésükhöz tartozó kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhatnak, amelynek a Magyarország területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának nemzeti feltételeiről az Európai Unió tagállama határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagját tájékoztatni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti csapatok tagja Magyarország területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, illetve szolgálati fegyverét.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott csapatok tagja Magyarország területén az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (10) bekezdésében meghatározott keretek között

a) hozzáférhet a Schengeni Információs Rendszerhez, a Vízuminformációs Rendszerhez és az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásokhoz, ha erre a küldő tagállamában is jogosultsága van,

b) a 91/K. §-ban meghatározott összevetést megteheti határforgalom-ellenőrzés keretében az ellenőrzésre létrehozott informatikai eszközzel, de a nemzeti adatbázisokhoz közvetlenül nem férhet hozzá.

(6) A Magyarország területén folytatott műveletet a magyar rendőrség irányítja. Az (1) bekezdésben meghatározott csapatok tagjai a magyar rendőr utasításait kötelesek betartani. A magyar rendőrség a csapatok tagjainak Magyarország területén végrehajtott művelet során eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a magyar rendőrnek.

(7) A csapatok Magyarország területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a magyar rendőrség felügyelete mellett és – szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetve az ország területén jogellenesen tartózkodó személy elfogását kivéve – a magyar rendőr jelenlétében gyakorolhatja. Az elfogott személyt az elfogást követően haladéktalanul köteles a magyar rendőrség részére átadni.

(8) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott műveletekben Magyarországon harmadik ország képviselője lőfegyver nélkül, megfigyelőként vehet részt.”

7. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rendőrségi adat az Európai Unió tagállamai, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek, valamint az Ügynökség részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.”

8. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendőrség a határrendészeti adatállományból a 86. § és a 87. § figyelembevételével külföldre határrendészeti, bűnüldözési, bűnmegelőzési, terrorelhárítási célból, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása céljából, valamint az érintett vagy mások jogának védelme céljából továbbíthat adatot.”

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke értelmében az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának felállításához nyújtott pénzügyi támogatásról szóló, 2020. október 26-i (EU) 2020/1567 bizottsági végrehajtási határozat,”

10. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az az Alaptörvényben” szövegrész helyébe az „az Alaptörvényben” szöveg,

- b) 91/J. § (3) bekezdésében a „felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU” szövegrész helyébe a „felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148” szöveg és a „(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése” szöveg,

- c) 104. § f) pontjában a „felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke” szövegrész helyébe a „felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § e) pontja.

12. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény

- a) 9/A. § (2) bekezdésében a „szerv, a” szövegrész helyébe a „szerv, azon állami tulajdonú gazdasági társaság, amelyben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti többségi befolyást gyakorol, a” szöveg,

- b) 9/A. § (4) bekezdésében a „szervek, valamint” szövegrész helyébe a „szervek, az (1) bekezdés szerinti, miniszteri rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet kivételével azon állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyekben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti többségi befolyást gyakorol, valamint” szöveg

lép.

13. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]

„c) ib) alpontjában megjelölt személy esetén, valamint – a h) pontban megjelölt kör kivételével – a 74. § i) pont id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,”

(jogosult.)

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]

„h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal vezetője és vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter”

(jogosult.)

14. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt foglalkoztató szerv tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot arról, ha az érintett már nem tölt be nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört, ezért a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonya a továbbiakban nem áll fenn.”

15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában az „im), it)” szövegrész helyébe az „im)” szöveg lép.

16. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha)

„b) rendelkezik a miniszteri rendeletben előírt képesítéssel, valamint”

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha)

„c) a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és szakképesítésre vonatkozó követelményeket.”

19. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. § b) pontjában a „tárgyévre vonatkozó” szövegrész.

24. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényessége a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésekor lejárt, igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést, vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb a tartózkodási kártya vagy az állandó tartózkodási kártya érvényességének lejáratától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem elbírálása során a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2b) Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja az állandó tartózkodási kártya kiadása előtt bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezett, a státusza nem került visszavonásra és nem jogosult a (2) bekezdés szerinti nemzeti letelepedési engedélyre, részére a korábbi jogállását igazoló okmány hivatalból kerül kiállításra, kivéve, ha

a) a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak,

b) a Harmtv. 37. §-a szerinti, a bevándorlási vagy letelepedési engedély visszavonására vonatkozó feltételek fennállnak vagy

c) a bevándorlási vagy letelepedési engedély kiállítását jogszabály kizárja.

(2c) Ha a (2b) bekezdés szerint a korábbi jogállást igazoló okmány kiállítása nem lehetséges, a státuszt a Harmtv. szerint vissza kell vonni.

(2d) A (2) bekezdés szerinti nemzeti letelepedési kérelem tárgyában hozott elutasító döntésben a (2c) bekezdés szerinti visszavonásról is rendelkezni kell.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyar állampolgár családtagjaként érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártyáját vagy állandó tartózkodási kártyáját vissza kell vonni)

„a) a (2) bekezdés a), b) és e)–h) pontjában meghatározott esetben,”

27. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

- a) 27. § (2) bekezdésében az „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)” szöveg,

- b) 27. § (3) bekezdésében a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalt” szöveg,

- c) 83. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalt” szöveg

lép.

28. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a tartózkodási engedély akkor tekinthető érvényesnek, ha a visszavonására irányuló eljárás nincs folyamatban.”

30. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása vagy visszavonása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az engedély kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidőbe beleszámít.”

31. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha)

„g) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedély okmány hosszabbítására, valamint a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárást az idegenrendészeti hatóság a letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedély felülvizsgálatára vonatkozó eljárás végleges és végrehajtható lezárásáig felfüggeszti.”

32. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítást a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben – a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál – végrehajtási kifogás terjeszthető elő.”

33. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 65. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kitoloncolás végrehajtását az ügyész a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeli, amelynek keretében ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (3) bekezdése szerinti feladatot.”

34. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított keresőtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3), (4) és (9) bekezdés szerinti bejelentését az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti.”

35. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul és

a) a harmadik országbeli állampolgár még nem utazott be Magyarország területére vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon jogszerűen tartózkodik.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben sem mentesül az ügyfél a 17/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól.”

36. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88/K. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti idézés csak akkor mellőzhető, ha

a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,

b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy az eljárást megszünteti,

c) az eljárás megindítására közrendi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból kerül sor vagy

d) az ügyfél nem tartózkodik Magyarországon.”

37. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88/Q. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság döntésével szemben fellebbezésnek van helye és

a) a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat,

b) az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel,

c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges vagy

d) az elsőfokú hatóság döntése jogszabályt sért,

a másodfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”

38. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„u) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikkéből következően, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célok érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és állománya, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikke alapján felállított állomány tagja”

(részére továbbíthat adatot.)

39. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„f) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

41. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88/K. § (3) bekezdés a) pontja.

42. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából – a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett – menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha)

„g) arra annak megállapítása érdekében van szükség, hogy a kérelmező beléphet-e az ország területére.”

43. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

- a) 11. § (3) bekezdésében a „8. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (4) vagy (5) bekezdése” szöveg,

- b) 31/A. § (6) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,

- c) 31/A. § (7) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,

- d) 31/A. § (8) bekezdés a) pontjában a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,

- e) 49. § (8) bekezdésében a „perújításnak” szövegrész helyébe a „perorvoslatnak” szöveg,

- f) 53. § (5) bekezdésében a „perújításnak” szövegrész helyébe a „perorvoslatnak” szöveg,

- g) 68. § (6) bekezdésében a „perújításnak” szövegrész helyébe a „perorvoslatnak” szöveg,

- h) 75. § (5) bekezdésében a „perújításnak” szövegrész helyébe a „perorvoslatnak” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/E. §-a.

45. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § d) pontjában a „szociális létesítmény” szövegrész helyébe a „szociális, rendvédelmi létesítmény” szöveg lép.

51. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a szándékosság és a gondatlanság fogalmára,

b) a kísérlet fogalmára,

c) a társtettes és a közvetett tettes fogalmára,

d) a felbujtó és a bűnsegéd fogalmára,

e) a hozzátartozó fogalmára,

f) a csoportos elkövetés fogalmára,

g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,

i) a magánindítványra,

j) a folytatólagosság fogalmára,

k) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra, valamint

l) a kár és a vagyoni hátrány fogalmára

a Btk. által – az a)–d) és h)–j) pont esetén az általános részben, az e)–g) és l) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„h) a kár megtérítése, megfizetése vagy teljesítése alatt, ahol a tényállás vagyoni hátrányt említ, azon a vagyoni hátrány megtérítését, megfizetését vagy teljesítését is érteni kell.”

52. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 73. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az őrizetbe vétel feltételeinek fennállása esetén az őrizetet elrendelő szerv

a) az elkövetett cselekmény tárgyi súlyának,

b) az elkövetés körülményeinek,

c) az eljárás alá vont személy személyi körülményeinek, valamint

d) az eljárás alá vont személynek a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül történt felelősségre vonására vonatkozó adatainak

mérlegelését követően dönt az eljárás alá vont személy őrizetbe vételéről.”

53. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 139. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető körözése az elővezetésének előzetes elrendelése nélkül elrendelhető.”

54. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (2g) és (2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2g) A központi bírságkezelő szerv a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adattovábbításnak nincs helye.

(2h) A központi bírságkezelő szerv, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat. Az összevetés eredményeként kapott adatokat a központi bírságkezelő szerv a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.”

55. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 131. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. Engedély nélküli vezetés”

56. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.

(2) Aki vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetését olyan személy részére átengedi, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.”

57. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a következő 148/A. alcímmel egészül ki:

„148/A. Büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása

194/A. § Aki a fogvatartás rendjét szándékosan megsértve olyan tárgyat juttat be a büntetés-végrehajtási intézet területére, amely alkalmas a fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére, szabálysértést követ el.”

58. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 253. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„a) 177/B. §-a és 182/A. §-a a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének, valamint”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

59. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

- a) 29. § (3) bekezdés a) pontjában a „felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU” szövegrész helyébe a „felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148” szöveg,

- b) 64. § (3) bekezdésében a „kár értékének” szövegrész helyébe a „kár, illetve vagyoni hátrány értékének” szöveg,

- c) 100. § (3) bekezdésében az „a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik” szövegrész helyébe az „az elkövetés helye szerinti általános szabálysértési hatóság gondoskodik” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

- a) 80. § g) pontjában az „illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,” szövegrész,

- b) 83. § (1) bekezdés k) pontjában az „illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,” szövegrész,

- c) 174. alcíme.

61. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 239/A. §-t követően a következő „Járművezetés az eltiltás hatálya alatt” alcímmel egészül ki:

„Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

239/B. § (1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. honvédelmi célú elektronikus információs rendszer:

a) a honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény, a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint jogszabály szerint a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok zárt célú elektronikus információs rendszereinek, valamint egyéb – funkciója, rendeltetése, feladatellátása szerint – nyílt elektronikus információs rendszereinek összessége, amely ágazatspecifikus módon támogatja a honvédelmi ágazaton belüli és ágazatok közötti működést,

b) a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendelet alapján kijelölt ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek elektronikus információs rendszerei,

c) az illetékes ágazatban ki nem jelölt, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem elektronikus információs rendszerei, valamint

d) a honvédelmi ágazat hatáskörébe tartozó nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek elektronikus információs rendszere;”

(5) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában egy elektronikus információs rendszernek kell tekinteni adott adatkezelő vagy adatfeldolgozó által, adott cél érdekében az adatok, információk kezelésére használt eszközök – így különösen környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók –, eljárások – így különösen szabályozás, szoftver és kapcsolódó folyamatok –, valamint az ezeket kezelő személyek együttesét.”

69. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

„k) a helyi önkormányzatok képviselő-testületének hivatalaira, a hatósági igazgatási társulásokra,”

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

„c) az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé – a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján – kijelölt rendszerelemeknek a létfontosságú tevékenységben közreműködő,”

(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)

(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

„e) az elektronikus információs rendszert működtető, a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos, nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek”

(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)

(4) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései alapján a különleges jogrend ideje alatt nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelem tekintetében e törvény rendelkezéseit kizárólag akkor kell alkalmazni, ha a különleges jogrend megszűnését követő felülvizsgálat eredményeként a kijelölését fenntartották.”

70. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdés a)–h) és j)–l) pontjában megjelölt szervek, valamint – a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével – a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok és a 2. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában megjelölt szervezetek által kezelt, a nemzeti adatvagyon részét képező adatok Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben, valamint honvédelmi, diplomáciai információs célokra használt zárt célú elektronikus információs rendszerben kezelhetőek.”

71. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A soron kívüli biztonsági osztályba sorolást az elektronikus információs rendszer biztonságát érintő, jogszabályban meghatározott változás vagy új elektronikus információs rendszer bevezetése esetén szükséges elvégezni. A soron kívüli felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a szervezet státuszában, illetve az általa kezelt vagy feldolgozott adatok vonatkozásában változás következik be.”

72. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus információs rendszer

a) fejlesztését végző,

b) üzemeltetését végző,

c) üzemeltetéséért felelős vagy

d) információbiztonságáért felelős

szervezeti egységek az elektronikus információs rendszerek védelmére való felkészültségük alapján a szervezettől eltérő biztonsági szintekbe sorolhatók jogszabályban meghatározott szempontok szerint.”

73. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elektronikus információs rendszer biztonságát érintő változás esetén, illetve új elektronikus információs rendszer bevezetésekor a szervezet vagy szervezeti egység biztonsági szintbe sorolását soron kívül meg kell ismételni. A soron kívüli felülvizsgálatot követően a (2) bekezdésben foglaltak szerint cselekvési tervet kell készíteni.”

74. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét – a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek kivételével – a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság feladata:)

„a) a biztonsági osztályba és a biztonsági szintbe sorolás megalapozottságának vizsgálata és a vizsgálat eredménye alapján döntés meghozatala,”

(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság feladata:)

„e) a hozzá érkező biztonsági eseményekről a 19. § (1) bekezdése szerinti eseménykezelő központ értesítése, hatósági eljárás megindítása,”

(4) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A hatóság eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt.

(3a) A hatóság által lefolytatott hatósági eljárás ügyintézési határideje a logikai védelmi kötelezettség teljesítésére irányuló vizsgálat és a biztonsági események kivizsgálására irányuló hatósági eljárás esetén százhúsz nap.”

(5) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása körében a hatóság javaslatára az e-közigazgatásért felelős miniszter az informatikáért felelős miniszter egyetértésével, valamint a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter javaslatainak figyelembevételével éves ellenőrzési tervet (a továbbiakban: éves ellenőrzési terv) készít.”

75. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 15. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A hatóság nyilvántartja és kezeli)

„f) a sérülékenységvizsgálatok eredményét, valamint a sérülékenységek megszüntetésére vonatkozó intézkedési terveket.”

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szervezet az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat, az (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatot, valamint ezek változásait megküldi a hatóságnak a nyilvántartásba vétel érdekében.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – adattovábbítás kizárólag a 19. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseménykezelő központok részére végezhető.”

76. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)

„b) a követelményeknek való megfelelőség alátámasztásához szükséges dokumentumokat bekérni, illetve a 12. § b) pontja alapján megküldött dokumentum felülvizsgálatát elrendelni,”

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 16. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)

„d) a központi és az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési projektek tervezési, kivitelezési és záró szakaszában ellenőrizni az információbiztonsági követelmények megtartását,”

77. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 16/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szervezi és ellenőrzi.”

78. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 18. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti állami szerv hivatalból is indíthat és lefolytathat sérülékenységvizsgálatot regisztrált felhasználói jogosultság birtokában, illetve annak hiányában is, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.”

80. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az e-közigazgatásért felelős miniszter által kijelölt személy által vezetett Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány javaslattevő, véleményező szerveként gondoskodik a 2. § (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységeinek összehangolásáról.

(2) A Tanács tevékenységét az e-közigazgatásért felelős miniszter által delegált kiberkoordinátor, valamint a kiberbiztonsági munkacsoportok és a nem kormányzati szereplőkkel való együttműködésnek keretet biztosító Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum (a továbbiakban: Fórum) támogatja.”

81. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hatóság, a 2. § (5) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az e törvényben meghatározott elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő feladatai ellátása során megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosult kezelni. A feladatellátás befejezését követően a feladatellátáshoz kapcsolódóan rögzített adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles az elektronikus információs rendszereiből és adathordozóiról törölni.

(2) A hatóság, a 2. § (5) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hatósági döntés véglegessé válását, a sérülékenységvizsgálat lezárását, valamint a biztonsági esemény vizsgálatának lefolytatását követő öt évig jogosult kezelni, és az öt év elteltével köteles az elektronikus információs rendszereiből és adathordozóiról törölni.”

82. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek és elektronikus információs rendszerek tekintetében)

„a) a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolás, a 9. § szerinti biztonsági szintbe sorolás eredményének bejelentése, a 8. § (5) bekezdése szerinti cselekvési terv, a 10. § (2) bekezdése szerinti cselekvési terv, a 15. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzat megküldése a hatóságnak,”

(a hatóság és az eseménykezelő központ által működtetett elektronikus rendszerben, elektronikus úton történik.)

84. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„e) az eseménykezelő központot, annak feladat- és hatáskörét, valamint feladatai ellátásának részletes szabályait,”

85. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A 2. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá 2014. július 1-jét követően kerülő szervezetek tekintetében]

„d) a 2. § (2) bekezdés d) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításra vonatkozó határozat véglegessé válásától kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást és a 9. § szerinti biztonsági szintbe sorolást az azonosító határozat véglegessé válásától számított egy éven belül kell elvégezni.”

(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. § (7) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében]

„c) a 2. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől;

d) a 2. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében a létfontosságú rendszerelemmé kijelölő határozat véglegessé válásától;”

(kell számítani.)

(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében]

„e) a 2. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításról szóló határozat véglegessé válásától”

(kell számítani.)

- a) 14. § (2) bekezdés j) pontjában a „19. § (1)–(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „19. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

- b) 15. § (4) bekezdésében a „19. § (1)–(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „19. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

- e) 24. § (1) bekezdés k) pontjában a „19. § (2)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (2) bekezdése” szöveg

88. § Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény

- a) 1. § (1) bekezdés 3a. pontja,

- b) 1. § (1) bekezdés 33. pontja,

- c) 7. § (5) és (6) bekezdése,

- d) 10. § (7) bekezdése,

- e) 11. § (5)–(7) bekezdése,

- f) 14. § (2) bekezdés d) pontja,

- g) 26. § (6) bekezdés c) pontjában az „információs” szövegrész.

89. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 14/S. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.”

90. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

- 1. 5. § (1) bekezdésében az „ismeretlen holttest” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttest” szöveg,

- 2. 14/D. § b) pontjában az „ismeretlen holttest” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttest” szöveg,

- 3. 14/I. § (1) bekezdés a) pontjában az „ismeretlen holttest” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttest” szöveg,

- 4. 14/J. § (1) bekezdésében az „a körözött személyek” szövegrész helyébe az „az ismeretlen holttestek, holttestrészek” szöveg,

- 5. 14/K. § b) pontjában az „ismeretlen holttest” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttest” szöveg,

- 6. 14/P. § (2) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 7. 14/R. § (1) bekezdés a) pontjában az „ismeretlen holttestből” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttestből” szöveg,

- 8. 14/R. § (2) bekezdésében a „körözési eljárást folytató hatóság” szövegrész helyébe a „körözést elrendelő szerv” szöveg,

- 9. 14/R. § (3) bekezdésében az „ismeretlen holttestből” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttestből” szöveg,

- 10. 14/S. § (1) bekezdésében az „a körözött személyek” szövegrész helyébe az „az ismeretlen holttestek, holttestrészek” szöveg,

- 11. 20. alcím címében a „személyekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „személyekre, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttestekre, holttestrészekre vonatkozó” szöveg,

- 12. 20. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „ismeretlen holttestnek” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttestnek” szöveg,

- 13. 20/F. § (1) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 14. 20/G. § (3) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 15. 20/G. § (5) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 16. 20/G. § (6) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 17. 20/G. § (7) bekezdésében a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 18. 20/G. § (9) bekezdés a) pontjában a „körözési eljárást” szövegrész helyébe a „körözést” szöveg,

- 19. 30. § (1) bekezdés c) pontjában az „ismeretlen holttest” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttest” szöveg

lép.

92. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti

a) a miniszter által vezetett minisztériumban,

b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél,

c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél, vagy

d) a miniszter vagy a miniszter irányítása alá tartozó személy, szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságnál vagy annak leányvállalatánál

meghatározott munkakör, álláshely vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, a d) pont szerinti esetben továbbá munkavállalói munkakörben.”

93. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A vezetői kinevezés visszavonása esetén a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztás (2) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve

b) a hivatásos állomány tagja a vezetői visszavonással érintett vezetői beosztásának megfelelő illetményre jogosult.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 59. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztás (5) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve

b) a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondással érintett vezetői beosztásának megfelelő illetményre jogosult.”

95. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés elrendelésekor meghatározza, hogy a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, kormánytisztviselői vagy – az 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben – munkavállalói munkakört, illetve álláshelyet tölt be.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 65. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez]

„a) kormánytisztviselői, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti vagy munkavállalói munkakörbe, álláshelyre történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel,”

(kell alkalmazni.)

96. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetben

a) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség készenléti alakulatában való részvétel érdekében egy évet meg nem haladó időtartamra, vagy

b) az a) pontba nem tartozó esetben a nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra

az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a miniszter helyett az országos parancsnok vagy az országos főigazgató vezényli a külföldi szolgálatra. Ebben az esetben a külföldre vezénylésre a szolgálati beosztás meghagyásával kerül sor, a hivatásos állomány tagjának rendelkezési állományba helyezésének mellőzésével.”

97. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 82/B. § (4) bekezdése alapján rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése

a) a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértékre változott vagy az alá csökkent, vagy

b) – a felülvizsgálatot megelőző utolsó minősítésével egyezően – a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg és korábban azért rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot állapítottak meg részére, mert a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meg nem haladó komplex minősítés mellett nem került sor a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli miniszteri mentesítésére,

az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti esetben az országos parancsnok az érintett kérelmére vagy – a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból előterjesztést tehet a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 82/C. § (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.”

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítéskor annak hatályát a rehabilitációs hatóság következő felülvizsgálatának időpontjáig határozza meg, és ezen felülvizsgálat eredménye alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés feltételei továbbra is fennállnak, a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés érdekében az országos parancsnok az érintett kérelmére vagy – a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult beleegyezésével – hivatalból ismételten előterjesztést tehet a miniszternél.”

98. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/G. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összege]

„d) huszonöt év vagy azt meghaladó, de harminc évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának”

(a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.)

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/G. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összege]

„e) harminc év vagy azt meghaladó, de harmincöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 85%-ának,

f) harmincöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 90%-ának”

(a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.)

100. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 237. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az országos parancsnokkal, országos főigazgatóval, valamint azok kinevezett helyettesével szemben a kártérítési felelősség megállapítására a miniszter jogosult.”

102. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti szolgálati idő vonatkozásában a 289/H. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a rendvédelmi alkalmazott nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján a korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.”

103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 259. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik

a) a rendvédelmi szerv rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és közeli hozzátartozója,

b) a korábban a rendvédelmi szerv rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományába tartozott nyugalmazott rendvédelmi igazgatási alkalmazott és közeli hozzátartozója.”

104. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/H. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ahol e törvény szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:)

„d) az a)–c) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél

da) kormányzati szolgálati és közszolgálati,

db) állami szolgálati,

dc) közalkalmazotti,

dd) igazságügyi alkalmazotti szolgálati,

de) bírói szolgálati,

df) ügyészi szolgálati,

dg) egészségügyi szolgálati

jogviszonyban eltöltött időt;”

105. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/P. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az a rendvédelmi alkalmazott, aki vezetői pótszabadságra és a (7) és (8) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente három munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.”

106. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 322. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szenior állományban foglalkoztatott részére túlszolgálat elrendelhető, illetve éjszakai szolgálatteljesítés beleegyezése nélkül elrendelhető. Ebben az esetben a 139. §-t, a 140. §-t, a 350. § (3)–(4a) bekezdését, illetve a 161. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.”

109. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

- c) 61. § (1) bekezdésében az „eredetei” szövegrész helyébe az „eredeti” szöveg,

- d) 69. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.” szövegrész helyébe az „időtartamára. A külföldre vezénylés időtartama – az esetleges hosszabbítások időtartamával együttesen – nem haladhatja meg a négy évet.” szöveg,

- f) 82/G. § (1) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „naptári” szöveg,

- g) 82/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „egy” szövegrész helyébe a „naptári” szöveg,

- h) 123. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy” szövegrész helyébe a „nem sorolható előre, illetve” szöveg,

- i) 123. § (2) bekezdésében az „elő és” szövegrész helyébe az „elő rendfokozatban, illetve nem sorolták előre a fizetési fokozatban és” szöveg és az „elő,” szövegrész helyébe az „elő vagy sorolható előre,” szöveg,

- k) 180. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „megfelelő címpótlékot” szövegrész helyébe a „megfelelő – a 154. § (2) bekezdése szerinti egyéb pótléknak minősülő – címpótlékot” szöveg,

- l) 227. § (1) bekezdésében az „ötven” szövegrész helyébe a „százötven” szöveg,

- m) 288/I. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „igazgatási jogviszonyban töltött” szövegrész helyébe a „szolgálati” szöveg,

- n) 288/S. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,

- o) 289/H. § a) pont ae) alpontjában az „alkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe az „alkalmazotti szolgálati jogviszonyban” szöveg,

- p) 289/H. § b) pontjában az „aa)–af) alpont” szövegrész helyébe az „a) pont aa)–af) alpont” szöveg

- a) 86. § (5) bekezdésében a „nem önhibából bekövetkezett” szövegrész,

- b) 86. § (6) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „a nem önhibából bekövetkezett” szövegrész,

- c) 289/H. § a) pont ab) alpontjában a „hivatásos” szövegrész,

117. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „foglalkoztatottak (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottak 6. § (2) bekezdése” szöveg lép.