2021. évi XCVIII. törvény — mi változott? 2021. július 2.
A 2021. július 1. és 2021. július 2. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 124 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. július 1.)Következő módosítás (2021. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 15 változatlan sor ⋯
#### 2. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
6. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6. §
„1. § E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshely-szolgáltatókra és szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre, a vendéglátó üzlet üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, továbbá a turisztikai attrakció üzemeltetőkre, a turisztikai attrakciót látogató és igénybe vevő személyekre terjed ki.”
7. §
7. § A Turizmus törvény 2. §-a a következő 7–11. ponttal egészül ki:
8. §
(E törvény alkalmazásában:)
9. §
„7. turisztikai attrakció: olyan turisztikai céllal hasznosított és működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület, amely a látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával, vagy szórakoztatási funkcióval rendelkezik;
10. §
8. turisztikai attrakció üzemeltetője: a turisztikai attrakció bérlője, tulajdonosa, fenntartója vagy kezelője;
11. §
9. turisztikailag kiemelt jelentőségű település: olyan település, ahol legalább egy országos, vagy nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakció található, és amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető;
12. §
10. vendéglátó üzlet: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott vendéglátóhely üzlettípusok, ahol a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás tevékenységet folytatnak;
11. vendéglátó üzlet üzemeltetője: a vendéglátó üzlet bérlője vagy tulajdonosa.”
8. § A Turizmus törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.”
9. § A Turizmus törvény 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ
a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott adatszolgáltatási eljárás szerint összegyűjtött, valamint
b) a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 26. § (2) bekezdése szerint – a Vhr.-ben meghatározott gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan – előkészített, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kormányrendeletben előírt,
személyes adatot nem tartalmazó adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver, vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza, valamint a b) pont alá nem tartozó, a Vhr.-ben meghatározott vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza.”
10. § (1) A Turizmus törvény 9/C. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége megkezdésétől számított 5 napon belül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikus úton regisztrál.
(2) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, a turisztikai attrakció üzemeltetője regisztrációja, annak módosítása vagy törlése, valamint a nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a Vhr.-ben megjelölt egyéb szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ) vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a Vhr.-ben meghatározott módon, elektronikus úton történik.
(2a) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult a (2) bekezdés szerinti SZEÜSZ-öket az általa üzemeltetett turisztikai rendszerek működéséhez kapcsolódóan igénybe venni.
(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt folyamatok keretében, a szálláshely-szolgáltató és képviselője, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és képviselője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat).”
(2) A Turizmus törvény 9/C. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a vendéglátás jellegű kereskedelmi tevékenysége befejezéséig kezeli a vendéglátó üzlet üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.
(4b) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a turisztikai attrakció üzemeltetőjének a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó tevékenysége befejezéséig kezeli a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.”
(3) A Turizmus törvény 9/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője adatait, valamint a nevében eljáró személy képviseleti jogát a Vhr.-ben megjelölt SZEÜSZ útján ellenőrzi, vagy ennek ellenőrzése érdekében a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, adószámát az állami adó- és vámhatóságtól díjmentesen igényelheti.”
(4) A Turizmus törvény 9/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a szálláshely-szolgáltatónak, a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjének az adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti joga az (5) bekezdés szerinti SZEÜSZ és az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásokban nem ellenőrizhető, akkor a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat jogosult bekérni.”
11. § A Turizmus törvény 9/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/E. § (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) a helyi önkormányzat,
c) az állami adóhatóság, valamint
d) a KSH.
(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) az állami adóhatóság,
c) a helyi önkormányzat, valamint
d) a KSH.
(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,
b) az állami adóhatóság, valamint
c) a KSH.”
12. § A Turizmus törvény a következő 9/G. §-sal egészül ki:
„9/G. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan vendéglátó szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.
(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja.
(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan jegykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.
(4) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja.”
13. §
14. § (1) A Turizmus törvény 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14. §
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
15. §
„f) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 9/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai körét, a regisztrációval és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat, az adatszolgáltatással kapcsolatban az üzemeltető és a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által használt SZEÜSZ-öket,”
16. §
(rendeletben határozza meg.)
(2) A Turizmus törvény 10. §-a a következő i)–m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„i) vendéglátó üzlet üzemeltetője által alkalmazandó vendéglátó szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,
j) turisztikai attrakció üzemeltetője által alkalmazandó jegykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,
k) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók körét;
l) turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére jogosult szervet;
m) turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket”
(rendeletben határozza meg.)
15. § A Turizmus törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a szálláshely-szolgáltatók vonatkozásában a 2019. július 1-jét követően szálláshely-szolgáltatási tevékenységet megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.”
16. § A Turizmus törvény 9. alcíme a következő 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni, az adatok szolgáltatására és továbbítására 2022. július 1. napjától köteles.
(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a vendéglátó üzlet üzemeltetője vonatkozásában a vendéglátó üzlet üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.
12/B. § (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni, az adatok szolgáltatására és továbbítására 2022. július 1. napjától köteles.
(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a turisztikai attrakció üzemeltetője vonatkozásában a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.”
17. §
#### 3. Záró rendelkezések
⋯ 10 változatlan sor ⋯