2021. évi XCIX. törvény — mi változott? 2024. július 1.

A 2024. január 1. és 2024. július 1. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 58 sor került ki.

← Előző módosítás (2024. január 1.)Következő módosítás (2024. december 6.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1130 változatlan sor ⋯

(9) Az (1) és (2) bekezdést a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló közfürdő által felszámított térítési díj tekintetében nem kell alkalmazni.

#### 63. Ingyenes közterület-használattal kapcsolatos átmeneti szabályok

#### 63.

148. § Ezen alcím alkalmazásában

#### 148. §

- a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,

- b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,

- c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

149. § (1)

149. § (1) A közterület e törvény szerinti használatára 2022. szeptember 30. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2)

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét – a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából – a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3)

(3) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4)

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

(5)

- a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek – eltérő megállapodás hiányában – vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

- b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

(6)

gyakorolhatják.

(7)

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

(8)

- a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

- b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti közparkban, zöldterületen,

- c) a járművek forgalmát biztosító úttesten, vagy a várakozásukra kijelölt területen,

- d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

- e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

- f) tűzoltási felvonulási területen.

(9)

(6) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés.

(10)

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályozás hiányában a zavartalan közúti és gyalogos közlekedést úgy kell biztosítani, hogy

(11)

- a) a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méternél kevesebb nem lehet, valamint

- b) a közhasználatú építmények kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőek legyenek.

(12)

(8) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak.

(13)

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.

(14)

(10) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat első alkalommal megszegő használót – ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti – a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a (6) és (7) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése miatt

(15)

- a) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

- b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(16)

(11) A rendőrség a (10) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket a kötelezettség ismételt megszegése esetén együtt is alkalmazhatja.

(17)

(12) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

#### 150. §

(13) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(14) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(15) A (10) és (11) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.

(16) A rendőrség az ideiglenes bezáratásról tájékoztatja az üzemeltető tevékenységét engedélyező vagy a tevékenység bejelentését fogadó kereskedelmi hatóságot.

(17) Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet

- a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,

- b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,

- c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

150. § (1) A sajtótermék árusítására e törvény hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője 2021. december 31-éig nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) E törvény alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

(3) Nem kell közterületi-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 149. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.

(5) A közterület-használat gyakorlására a 149. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.

(7) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül az (1)–(5) bekezdésben foglaltakról eltérően használja, a rendőrség vele szemben 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 149. § (12)–(15) bekezdését kell alkalmazni.

#### 64. Az általános közigazgatási rendtartás szerinti szünetelés

151. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 49. § (2) bekezdésében meghatározott, az eljárás megszűnéséhez vezető hat hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az – bármely ügyfélnek az eljárás folytatására irányuló kérelme hiányában – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

⋯ 610 változatlan sor ⋯