2021. évi XCIV. törvény
a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről
Az Országgyűlés
az igazságszolgáltatási tevékenység hatékonyságának ösztönzése,
a jogkeresők tisztességes és észszerű határidőn belül befejeződő eljáráshoz fűződő jogának kiteljesítése céljából, valamint
a bírósági polgári peres eljárások elhúzódásával szembeni hatékony jogorvoslat megteremtése érdekében
az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya¶
1. § E törvény hatálya a bírósági polgári peres eljárás (a továbbiakban: bírósági eljárás) elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igény érvényesítésére terjed ki.
2. A bírósági eljárás időtartamának számítása és az észszerűnek minősülő időtartam¶
2. § (1) A bírósági eljárás e törvény alkalmazásában az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart.
(2) Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.
(3) Ha az igényérvényesítő fél az eljárást befejező jogerős határozat kihirdetésén jelen volt, az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napja a kihirdetés napja, ellenkező esetben a kézbesítés napja.
(4) A bírósági eljárás időtartamának számítása során e törvény alkalmazásában az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- vagy másodfokú eljárást befejező határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen. Ha a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, az eljárást befejező jogerős határozat alatt a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet is érteni kell.
(5) Az eljárási szakasz az eljárási szakaszt befejező határozat meghozatalának napjáig tart.
3. § (1) Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a keresetlevél előterjesztésének a napja. Fizetési meghagyásos eljárással indult per esetén az elsőfokú eljárás kezdőnapja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének a napja.
(2) Ha a bíróság a fellebbezést érdemben bírálja el, a másodfokú eljárás kezdőnapja az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a másodfokú eljárás időtartamát az elsőfokú eljárás időtartamához hozzá kell számítani a bírósági eljárás időtartama tekintetében.
(3) Ha a bíróság a fellebbezést visszautasítja, a másodfokú eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.
(4) A megismételt eljárás vagy megismételt eljárási szakasz időtartamát és a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás időtartamát a bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani. A megismételt eljárás kezdőnapja az új eljárásra és új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát követő nap. A jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás kezdőnapja a közbenső ítélet jogerőre emelkedését követő nap. Az e bekezdés szerinti kezdőnap a bírósági eljárás időtartamába beleszámít.
(5) A megismételt eljárásra utasítás alapján lefolytatott eljárási szakaszt és a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követően lefolytatott eljárási szakaszt a bírósági eljárásnak ahhoz az eljárási szakaszához kell hozzászámítani, amilyen szintű eljárási szakasznak megfelel.
4. § (1) Ha a bíróság a perújítást megengedi, a perújítási elsőfokú eljárás kezdőnapja a perújítási kérelem előterjesztésének a napja. A megengedett perújítási eljárás időtartamát a perújítás alapjául szolgáló bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani, azzal, hogy az e törvény szerinti eljárást befejező jogerős határozat közlése és a perújítási kérelem előterjesztésének napja közötti időtartam a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.
(2) Ha a bíróság a perújítást nem engedi meg, a perújítási eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.
(3) A perújítás eljárási szakaszai e törvény alkalmazásában önálló eljárási szakaszoknak minősülnek, azokat a perújítás alapjául szolgáló bírósági eljárás eljárási szakaszaihoz nem kell hozzászámítani.
5. § (1) Ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálja el, a felülvizsgálati eljárás kezdőnapja a felülvizsgálati kérelem alapját képező jogerős határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a felülvizsgálati eljárás időtartamát, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján megismételt eljárás vagy eljárási szakasz időtartamát a felülvizsgálat alapjául szolgáló bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani.
(2) Ha a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet vagy a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, vagy ha a felülvizsgálat engedélyezését megtagadja, a felülvizsgálati eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele a (3) bekezdés szerinti kivétellel.
(3) Ha a jogegységi panasz eljárás alapján a jogegységi tanács a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára vagy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja, a jogegységi panasz eljárás kezdőnapja a jogegységi panasz eljárás alapját képező határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a jogegységi panasz eljárás időtartamát, a jogegységi panasz eljárás alapját képező – a kérelem megtagadáshoz vezető – felülvizsgálati eljárás időtartamát, valamint a jogegységi panasz eljárás alapján megismételt vagy lefolytatott felülvizsgálati eljárás időtartamát is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához.
6. § (1) A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek – a (3)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel –, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a hatvan hónapot.
(2) Az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek – a (3)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel –, ha
- a) az elsőfokú eljárás időtartama a harminc hónapot,
- b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a harminchat hónapot,
- c) a másodfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot, valamint
- d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a tizenkét hónapot
nem haladja meg.
(3) A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek
- a) személyi állapotot érintő per,
- b) kiskorú gyermek tartása iránt indított per,
- c) sajtó-helyreigazítás iránt indított per, valamint
- d) munkaügyi per
esetében, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a harminchat hónapot.
(4) A (3) bekezdés szerinti per esetében az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek, ha
- a) az elsőfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot,
- b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a huszonnégy hónapot,
- c) a másodfokú eljárás időtartama a tizenkét hónapot, valamint
- d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a hat hónapot
nem haladja meg.
(5) A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság az (1)–(4) bekezdésben meghatározott időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz észszerűnek minősülő időtartamát, ha az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.
(6) A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság az (1) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamoknál hosszabb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás észszerűnek minősülő időtartamát, ha perújítási eljárást is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához és az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.
3. A vagyoni elégtételhez való jog¶
7. § (1) Vagyoni elégtétel jár a félnek, ha a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető joga sérül.
(2) Ha a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz 15. § szerint figyelembe vehető időtartama meghaladja az észszerűnek minősülő időtartamot, a fél a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamához igazodó, kormányrendeletben meghatározott mértékű pénzbeli igényt érvényesíthet vagyoni elégtételként.
8. § (1) Nem jár vagyoni elégtétel a félnek, ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a fél javára, a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás e törvény szerinti teljes időtartama vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot.
(2) Ha az EJEB a fél javára a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás e törvény szerint figyelembe vehető időtartamának egy része vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, ugyanezen bírósági eljárással kapcsolatban az e törvény alapján megállapítandó vagyoni elégtétel összegébe be kell számítani az EJEB által megítélt igazságos elégtétel összegét. Ebben az esetben a félnek vagyoni elégtételként csak a beszámítás eredményeként fennmaradó különbözet jár.
(3) Ha a bíróság jogerős határozatában – a bírósági eljárás meghatározott időtartama vonatkozásában – a fél javára kifizetendő vagyoni elégtételről döntött, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában további vagyoni elégtétel iránti igény csak a vagyoni elégtétel szempontjából el nem bírált időszak vonatkozásában érvényesíthető. Ez utóbbi esetben – a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamának számítása során – a korábbi eljárásban megállapított időtartamot is figyelembe kell venni a feltételek fennállásának és az igény összegszerűségének vizsgálata során.
(4) Ha a bíróság törvényben megállapított intézkedési határidő túllépése miatt a bírósági eljárásban vagyoni elégtételt nyújt a felek részére, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában további vagyoni elégtétel iránti igény csak a nyújtott elégtétellel nem kompenzált időszak vonatkozásában érvényesíthető. Ez utóbbi esetben – a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamának számítása során – a bírósági eljárásban nyújtott elégtétellel érintett napokat is figyelembe kell venni, ugyanakkor e napok tekintetében további vagyoni elégtétel nem érvényesíthető.
4. Bíróság előtti igényérvényesítés¶
9. § (1) A vagyoni elégtétel iránti igényt a vagyoni elégtétel alapjául szolgáló bírósági eljárásban elsőfokon eljárt bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az elsőfokon eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található.
(2) A bíróság a vagyoni elégtétel iránti igényről polgári nemperes eljárásban (a továbbiakban: nemperes eljárás) dönt. A nemperes eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.
(3) A nemperes eljárásban bírósági titkár nem járhat el.
(4) Azon eljárási kérdésekre, amelyeket ez az alcím eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § A nemperes eljárás lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Debreceni Törvényszék, a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Pécsi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
11. § (1) A vagyoni elégtétel iránti igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(2) A vagyoni elégtétel iránti igény a folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető a nemperes eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon.
(3) A folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban az igényérvényesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az igényérvényesítést megalapozó bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartama már meghaladta a 6. § (1)–(4) bekezdése szerint észszerűnek minősülő időtartamot.
(4) Ha a bíróság folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban a bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél számára jogerős határozatában vagyoni elégtételt ítélt meg, a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban csak a vagyoni elégtétel tárgyában hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt.
(5) Ha a jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban megindított vagyoni elégtétel érvényesítésére irányuló nemperes eljárás folyamán a befejezett eljárással összefüggő, a bírósági eljárás időtartamába beszámítható perújítási vagy felülvizsgálati eljárás indul, a vizsgált bírósági eljárás e törvény alkalmazásában folyamatban lévő ügynek minősül.
(6) Jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban a fél az igényérvényesítésre irányuló nemperes eljárást a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négy hónapos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg.
12. § (1) A nemperes eljárást megindító kérelemben (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) fel kell tüntetni:
- a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyekből e bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
- b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,
- c) a kérelmezett nevét és székhelyét,
- d) az érvényesíteni kívánt jogot,
- e) a bírósági eljárást lefolytató elsőfokú bíróság megnevezését és az elsőfokú bírósági ügyszámot, a bírósági eljárásban részt vevő felek nevét és a per tárgyát,
- f) a bírósági eljárás vagy az igényérvényesítéssel érintett eljárási szakasz e törvény alapján számított időtartamát,
- g) a kérelmező által e törvény és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései alapján számított vagyoni elégtétel összegét,
- h) – ha az EJEB előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás (a továbbiakban: EJEB-eljárás) volt vagy van folyamatban – az EJEB ügyszámát, eljárást befejező határozat meghozatala esetén az EJEB-eljárást befejező határozatának számát is,
- i) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, valamint
- j) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
(2) A kérelemhez csatolni kell az EJEB-eljárásban meghozott eljárást befejező határozatot is, ha annak meghozatalára sor került.
13. § (1) A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap.
(2) A bíróság hivatalból intézkedik a vizsgálandó bírósági eljárás szükséges ügyiratmásolatainak beszerzése iránt.
(3) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy volt-e vagy van-e folyamatban a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban EJEB-eljárás, szükség esetén – az ezzel összefüggő adatok beszerzése érdekében – az EJEB-eljárásban az államot képviselő minisztert megkeresi.
(4) A bíróság a kérelmet akkor is visszautasítja, ha folyamatban lévő bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél részére jogerős határozatában már vagyoni elégtételt ítélt meg, és a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban – a korábbi vagyoni elégtétel teljesítésére kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül – terjeszt elő további vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt.
14. § (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmas, a bíróság a kérelem kézbesítésével egyidejűleg felhívja a kérelmezettet, hogy a kérelem kézbesítésétől számított harminc napon belül terjessze elő elleniratát. A bíróság a kérelmezett indokolt kérelmére az ellenirat benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(2) Az elleniratban fel kell tüntetni:
- a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
- b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, eljárásbeli állását,
- c) a kérelmezett jogi képviselőjének nevét és székhelyét,
- d) – ha a kérelmezett azzal védekezni kíván – az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet,
- e) a kérelem vitatott részét,
- f) a kérelmező azon eljárási cselekményét, illetve szükséges eljárási cselekménye elmulasztását alátámasztó tényeket, amelyek a kérelmezett álláspontja szerint megalapozzák – a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz vonatkozásában – meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyását,
- g) az f) pont szerinti eljárási cselekményre, illetve mulasztásra tekintettel figyelmen kívül hagyandó időtartamot,
- h) a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz e törvény alapján figyelembe vehető időtartamát, valamint
- i) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.
15. § (1) A nemperes eljárásban a bíróság – ha a döntéshez szükséges – indítványra vagy hivatalból, további nyilatkozattételre, illetve okirat csatolására is felhívhatja a kérelmezőt és a kérelmezettet.
(2) A bíróságnak az ellenirat beérkezését követő három hónapon belül az eljárást befejező érdemi határozatát meg kell hoznia.
(3) A bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartamába nem számítható bele az az eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam, amely a kérelmező érdekkörében felmerült, elhárítható ok miatt, szükségtelenül telt el.
(4) A bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartamába nem számítható bele az a bírósági eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam, amely a bíróság érdekkörében felmerült, elhárítható ok miatt, szükségtelenül telt el, ha a kérelmező – habár arra jogszabályban biztosított lehetősége volt – nem nyújtott be kifogást az eljárás elhúzódása miatt.
(5) A bíróság – a nemperes eljárásban előterjesztett kérelem és ellenirat tartalmának korlátai között – mérlegeli, hogy a bírósági eljárásban félnek minősülő kérelmező, valamint a bírósági eljárást lefolytató bíróság eljárási cselekménye, illetve mulasztása mennyiben járult hozzá az észszerűnek minősülő időtartam meghaladásához. A bíróság e körülmények értékelését követően határozza meg a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamát.
16. § (1) A nemperes eljárásban nincs helye:
- a) beavatkozásnak,
- b) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
- c) ideiglenes intézkedés elrendelésének,
- d) meghallgatásnak, valamint
- e) felülvizsgálatnak.
(2) A Pp. 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.
17. § (1) Ha a bíróság a nemperes eljárás folyamán megállapítja, hogy az EJEB előtt a bírósági eljárás vizsgált szakaszának elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás van folyamatban, az EJEB eljárásának befejezéséig – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a nemperes eljárást felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye a nemperes eljárás felfüggesztésének, ha
- a) a kérelem visszautasításának van helye, vagy
- b) az EJEB a nemzeti jogorvoslat igénybevételének lehetőségére tekintettel
- ba) az eljárását, illetve az ügy tárgyával összefüggő kérelmek vizsgálatát felfüggeszti,
- bb) az eljárása alapjául szolgáló kérelmet amiatt nyilvánítja elfogadhatatlannak, mert az idő előtti, vagy
- bc) a nemzeti jogorvoslat kimerítésének szükségességére vonatkozó álláspontjáról bármilyen módon értesítést küld vagy tájékoztatást tesz közzé.
18. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú nemperes eljárást érdemben befejező végzés elleni fellebbezést negyvenöt napon belül, az egyéb végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.
(2) A nemperes eljárást befejező jogerős érdemi határozatnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.
5. Záró rendelkezések¶
19. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékét, valamint a kifizetendő összeg számításának szabályait rendeletben állapítsa meg.
20. § Ez a törvény 2022. január 1. napján lép hatályba.
21. § (1) E törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – 2022. december 31. napjáig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy vagyoni elégtétel iránti igény csak jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban érvényesíthető.
(3) E törvény hatálybalépését követő négy hónapos jogvesztő határidőn belül a bírósági polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igény e törvény szerinti érvényesítésére az a fél is jogosult, akinek a bírósági eljárás elhúzódása miatt az EJEB-hez benyújtott kérelmét az EJEB e törvény hatálybalépésének napjáig nyilvántartásba vette, de még nem bírálta el, kivéve, ha a kérelem EJEB-hez történő benyújtásakor az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 35. cikkének 1. bekezdésében meghatározott, az adott ügyre vonatkozó határidő már eltelt.