2021. évi XCIII. törvény — mi változott? 2023. január 1.

A 2022. november 2. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 42 sor került be, 38 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. november 2.)Következő módosítás (2023. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 65 változatlan sor ⋯

- 8. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;

- 9. rögzített védelmi ipari kapacitás: a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítási feladataira kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem, vagy csökkentett mértékben üzemelő, vagy békeidőszakon kívül más célokra használható kapacitását jelenti, amelyek a gazdaságmozgósítás esetén a védelmi célú ellátás érdekében aktiválhatók, és amelyeket a jogszabályban meghatározott szerv ilyen kapacitásként kijelölt;

- 10. szövetségesi kötelezettség: a NATO és az EU, illetve más nemzetközi, az Országgyűlés által törvényben kihirdetett, kollektív védelmi együttműködés keretében teljesítendő – különösen honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági jellegű – tervezési, szervezési, felkészülési, felkészültségi, együttműködési és képesség alapú feladatok összessége;

- 11. területi védelmi bizottság: a főváros és a megyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv;

- 11. területi védelmi bizottság: a főváros és a vármegyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv;

- 12. védelmi és biztonsági célú adat: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásával, az összehangolt védelmi tevékenységgel, valamint a különleges jogrendi működéssel közvetlenül összefüggő adat.

- 13. védelmi és biztonsági célú felkészítés: az állami szervek személyi állománya védelmi és biztonsági tudatosságának és további védelmi és biztonsági ismereteinek fejlesztése, naprakészen tartása és fokozása, jogszabályban meghatározott képzési rendszer keretében;

- 14. védelmi és biztonsági érdek: Magyarország szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének, állami, társadalmi és gazdasági stabilitásának, valamint működőképességének, továbbá a magyar állampolgárok és az ország lakossága jogai általános érvényesülésének megóvásával, védelmével, illetve károsulásuk, sérelmük esetén ezek helyreállításával összefüggő érdekek összessége;

⋯ 78 változatlan sor ⋯

- b) az európai parlamenti képviselő,

- c) a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,

- d) a jegyző,

- e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,

- e) az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,

- f) a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

- g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,

- h) a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,

⋯ 103 változatlan sor ⋯

15. § (1) A szolgáltatások igénybevételéről feladatkörét érintően dönthet

- a) az ország egész területére vagy annak több megyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,

- a) az ország egész területére vagy annak több vármegyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,

- b) illetékességi területén határozatban a területi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,

- c) a törvényben meghatározott esetben, jogszabályban meghatározottak szerint, határozatban a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szerv vezetője, vagy hadiállapotban a katonai szervezet parancsnoka

⋯ 164 változatlan sor ⋯

(3) A Védelemgazdasági Alaptervet a Kormány hagyja jóvá.

(4) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a Védelemgazdasági Alapterv figyelembevételével a szervezetüket érintő részfeladatok meghatározása és ellátása érdekében védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szerv vezetője – a belgazdaságért felelős miniszter egyetértése esetén – hagyja jóvá.

(4) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a Védelemgazdasági Alapterv figyelembevételével a szervezetüket érintő részfeladatok meghatározása és ellátása érdekében védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szerv vezetője – kormányrendeletben meghatározott szerv egyetértése esetén – hagyja jóvá.

#### 11. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolásának szabályai

⋯ 98 változatlan sor ⋯

36. § A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos kártalanítás összegét az állam fizeti meg.

37. § (1) A kártalanításra jogosult a felmerült kár megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási kormányhivatalnál terjesztheti elő, amely azt a kárigény megalapozottságára vonatkozó véleményével ellátva 15 napon belül felterjeszti a fővárosi, megyei kormányhivatalhoz.

(2) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, megyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, megyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.

(2) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, vármegyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.

(3) A fővárosi, megyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.

(3) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.

(4) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

⋯ 12 változatlan sor ⋯

40. § A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.

41. § (1) Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, megyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

41. § (1) Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő.

⋯ 34 változatlan sor ⋯

- f) a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, valamint a kockázatok lehető legkisebbre csökkentése, a következmények mielőbbi helyreállítása, valamint

- g) a társadalom alapvető szükségletei ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemfolytonos működése.

43. § (1) A nemzeti ellenálló képesség fejlesztésével összefüggő állami és nem állami kérdések megvitatása, valamint az ezekkel összefüggő javaslatok megfogalmazása érdekében a miniszterelnök vezetésével – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működik. A Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működésének szervezéséért a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve felelős.

#### 43. §

(2) A nemzeti ellenálló képesség erősítése érdekében a kormány elősegíti saját szervei, valamint a magán- és jogi személyek korszerű adatgazdálkodását, adathasznosítását és adatvédelmét, továbbá figyelemmel kíséri a védelmi és biztonsági kihívások, valamint a védelmi technológiák fejlődését.

## MÁSODIK RÉSZ — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA, VALAMINT AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK SAJÁTOS IGAZGATÁSI RENDSZERE

### VI. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA

⋯ 139 változatlan sor ⋯

- a) összehangolja a Magyarország biztonsági és védelmi érdekeivel összefüggő igazgatási feladatokat és azok ellátását,

- b) a Kormány irányítói jogkörének érvényesítése érdekében koordinálja az e törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tervezés feladatait,

- c) nemzeti eseménykezelő központot működtet, amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején,

- c) a Kormány erre irányuló döntése esetén, az eseménykezelés érdekében nemzeti eseménykezelő központot működtet, amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején,

- d) koordinálja az összehangolt védelmi tevékenységre történő összkormányzati felkészülést,

- e) előkészíti a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a közigazgatás állományának védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit,

- f) összehangolja a nemzeti ellenálló képesség előmozdításával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és ellátását,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

53. § (1) A területi védelmi bizottságok irányítását a Kormány – az ágazati védekezési és felkészülési feladatok irányítását ide nem értve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján látja el.

(2) A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei főispán, általános elnökhelyettese a fővárosi, megyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.

(2) A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei főispán, általános elnökhelyettese a fővárosi, vármegyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.

(3) A területi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül

- a) a megyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- a) a vármegyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- b) a megyei jogú város polgármestere vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- c) a katonai igazgatás területi szervének vezetője,

- d) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) A területi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetőjének egyetértésével – maga állapítja meg.

(5) A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, megyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.

(5) A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, vármegyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.

(6) A területi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egy személyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettes véleményének kikérését követően hozhatja meg a döntését, amelyről a területi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, megyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.

(7) A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, vármegyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, vármegyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.

54. § (1) A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait.

(2) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,

- b) összehangolja a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,

- b) összehangolja a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,

- c) a szükséges feltételek fennállása esetén elrendeli a védelmi és biztonsági szervezetek és a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingó, ingatlan, szolgáltatás igénybevételét, a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, és az elrendelésről értesíti a polgármestert,

- d) biztosítja a védelmi és biztonsági igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,

- e) kezdeményezi Kormány vagy más szerv hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági intézkedések megtételét,

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(3) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,

- b) megállapítja a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek részére a védelmi és biztonsági felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,

- c) megszervezi az illetékességi területén található települések, kerületek, valamint a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek közötti riasztás, kiértesítés és tájékoztatás, valamint kölcsönös segítségnyújtás rendjét,

- d) gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,

- e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a fővárosi, megyei veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

- d) gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más vármegyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,

- e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a területi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

- f) illetékességi területén felelős a védelmi és biztonsági tevékenység koordinációjához és irányításához szükséges feltételek biztosításáért,

- g) védelmi és biztonsági felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének tájékoztatásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek közreműködésével,

- h) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,

- i) a fővárosi, megyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

- i) a fővárosi, vármegyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

- j) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

- k) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,

- l) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait.

(4) A területi védelmi bizottság elnöke a területi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.

55. § (1) A helyi védelmi bizottság illetékességi területe a járásokhoz, a fővárosban a fővárosi kerületekhez igazodik.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.

(3) A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:

- a) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,

- b) a fővárosi, megyei kormányhivatal képviselője,

- b) a fővárosi, vármegyei kormányhivatal képviselője,

- c) a katonai igazgatási szerv képviselője,

- d) az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,

- e) a helyi védelmi bizottság titkára.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében

- a) működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- a) működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- b) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok végrehajtását,

- c) összehangolja az illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

- d) közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- f) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- g) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.

(3) A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére.

(3) A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a vármegyei közgyűlés elnökére.

(4) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- e) nyilvántartást vezet a jogszabályban meghatározott adatokról,

- f) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a területi védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.

57. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több megye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

(5) A helyi védelmi bizottság elnöke a települési veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.

57. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több vármegye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

58. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban és a helyi védelmi bizottság által számára megállapított, települési szintű feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.

(2) A polgármester a védelmi és biztonsági tevékenységre való települési szintű felkészülés keretében:

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- k) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,

- l) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szervezett felkészítéseken.

(3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.

(3) A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.

59. § (1) A polgármester a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenysége keretében:

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel,

- h) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását.

(2) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

(2) A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a vármegyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

#### 24. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei

⋯ 85 változatlan sor ⋯

- a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

- b) a honvédelemért felelős miniszter,

- c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

- d) a Honvédség parancsnoka,

- d) a Honvéd Vezérkar főnöke,

- e) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

- f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, valamint

- g) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve.

⋯ 179 változatlan sor ⋯

- a) a (2) bekezdés szerinti szervek vezetői számára rendelkezésre álljon egy minden fél számára elérhető védett kommunikációs platform,

- b) az a) pont alá nem tartozó személyek tekintetében olyan technikai megoldások kerüljenek alkalmazásra, amelyek lehetővé teszik az információk védelmének hálózatos érvényesítését és e körben különösen a honvédelmi és a polgári információk elkülönítését.

### VIII. Fejezet — VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BÍRSÁG

### VIII. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYSZEGÉS MEGÁLLAPÍTÁSA

70. § (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – védelmi és biztonsági bírságot szab ki,

70. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján a fővárosi, vármegyei kormányhivatal – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – közigazgatási hatósági eljárást folytat le azzal a természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal szemben, aki

- a) ha az e törvényben meghatározott polgári védelmi, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett a kötelezettségnek nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

- b) ha a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő kötelezettség teljesítésére kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

- c) ha valaki az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben e törvény alapján bevezetett szabályokat megszegi.

- a) az e törvényben meghatározott polgári védelmi, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti,

- b) a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

- c) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben e törvény alapján bevezetett szabályokat megszegi.

(2) A kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnök, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján folytatja le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

(3) A védelmi és biztonsági bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

(3) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban, kormányrendeletben meghatározottak szerint védelmi és biztonsági bírságot szabhat ki.

(4) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság összegét kormányrendeletben meghatározottak szerint mérsékelheti vagy korlátlanul enyhítheti, megfizetésére részletfizetést engedélyezhet.

### IX. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ RIASZTÁS RENDSZERE

#### 33. A védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer rendeltetése és tagozódása

⋯ 221 változatlan sor ⋯

83. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- 1. a polgári védelmi kötelezettséggel, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat, a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelése érdekében vezetett nyilvántartásban kezelt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki adatokat,

- 2. a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,

- 2. a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a mérséklésével, az enyhítésével és a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos szabályokat, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,

- 3. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése, a gazdaságmozgósítás és az annak keretében bevezethető intézkedések részletes szabályait,

- 4. a gazdasági társaság honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére előírható ellátási kötelezettségének részletes szabályait, az ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a honvédelmi, és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,

- 5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek, valamint a nemzeti eseménykezelő központ feladataira és működési rendjére, a védelmi és biztonsági igazgatás szakmai irányítására, felkészítésére, továbbá a védelmi és biztonsági tervezésre és ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat,

- 6. a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásával összefüggő minősített adatközlési feltételek kialakítására és fenntartására, a védett kommunikáció kialakítására és működtetésére, valamint az érintett kormányzati igazgatási szervek kijelölésére vonatkozó szabályokat,

- 7. a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működésének részletes szabályait,

- 7.

- 8. a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggő döntéshozatal és feladatellátás részletes szabályait, valamint az ezzel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő szabályokat,

- 9. az összehangolt védelmi tevékenység elrendelését, valamint az e törvényben meghatározott intézkedések bevezetését.

⋯ 119 változatlan sor ⋯