§Nyílt Jogtár

2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről

Utolsó ismert szöveg — 2022. január 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. 2 időállapot 2021 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2021. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2021. évi XC. törvény

Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2022. évi

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2022. évi

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2022. évi

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2022. évi

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2022. december 31-ére tervezett mértéke 79,3%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti mértéke a 2021. év utolsó napján várható 79,9%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa a 2022. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 2. cím, 1. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka alcím előirányzatának felhasználásáról a Kormány dönt. Az előirányzatról az Operatív Törzs által, annak működése ideje alatt meghozott javaslat alapján az államháztartásért felelős miniszter is átcsoportosíthat.

(5) Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Gazdaság-újraindítási programok jogcímcsoporton a gazdaság újraindítása, a gazdaság védelme és egyéb fejlesztések érdekében szükséges feladatok fedezetének biztosítására. A felhasználásáról a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

lehet.

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

képezi.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2022. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2022. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(5) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2022. évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2022. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(6) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2022. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel. A 2022. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni.

(7) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2022. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet és a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között – a keletkező megtakarítások terhére vagy közfeladatok változása miatt – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A korábbi években teljesített tulajdonosi ügyletek költségvetési kiadásainak a 2022. évben történő visszatérülését bevételként a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Vegyes bevételek jogcímen kell elszámolni.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. § (1) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) 10. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a 2022. évben a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 3. Gazdaság-újraindítási Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címe tartalmazza.

(2) A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 3. Gazdaság-újraindítási Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címre vonatkozóan az Ámbtv.-nek a Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 272,0 millió forintot köteles a 2022. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása 22 132,8 millió forintot köteles a 2022. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelynek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2022. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(4) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2397,4 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2022. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2022. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 157,8 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2022. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2022. december 27-éig kell teljesíteni.

(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2022. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 4. cím, 6. Start-munkaprogram alcímen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2021. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2022. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére 2022. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2022. évben a központi költségvetés javára összesen 21 177,8 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 27 017,4 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A családokért felelős tárca nélküli miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási Alap címben kizárólag

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–10. és 14. jogcímei, 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással és a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–10. és 14. jogcímek között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről az 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 10. Összevont szakellátás jogcíme 3000,0 millió forintot tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport, 10. Összevont szakellátás jogcím előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 11. jogcímcsoport, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcím előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcím előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4500,0 millió forintot tartalmaz.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 3750,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsának megfelelően, de legfeljebb 581,25 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egy időben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha a december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

(5) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára.

22. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(5) Az I. Országgyűlés fejezet 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

23. § A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Nemzeti agrártámogatások alcím kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2022. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

24. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

25. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 5. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 8. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 3. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2022. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2022. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(3) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2022. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

26. § (1) A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2022. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele – az 1–8. havi teljesítési adatok alapján – meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2022. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel, a Kormány határozatával engedélyezheti a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatának növelését.

(2) Amennyiben a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel 2022. december 20-ig pénzforgalmilag teljesült mértéke meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértékét, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2022. december 27-ig megnövelheti a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása alcímhez tartozó jogcímcsoportok költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2022. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §, 65/A–65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2020–2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

30. § (1) Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban foglalt, kötelezettségvállalással még nem terhelt összeg és az ahhoz kapcsolódó, vissza nem igényelhető általános forgalmi adó erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Brexit Alkalmazkodási Tartalék esetében az Európai Bizottság vonatkozó jogszabályában meghatározott, kötelezettségvállalással még nem terhelt összeg erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (1)–(2) bekezdésben nevesített előirányzatok terhére, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

31. § A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

32. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban kohéziós alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési forrás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (3) bekezdésben meghatározott mértéken túl az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

33. § A Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.

34. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat és az Agrárminisztérium igazgatása előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek összegéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

35. § (1) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott európai strukturális és beruházási alapok programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott Belügyi Alapok gyűjtőnév alá tartozó programjai esetén a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A 2022. évben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány engedélyével, az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadását követően az azokban meghatározott kötelezettségvállalási keretelőirányzatok és az azokhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

36. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2022-ben megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

37. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

38. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2021. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2021. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2022. évi címrendbe történő felvételéről és a 2021. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

39. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

40. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

41. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és a 6.3. pont e) és k) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A Szoctv. alapján nyújtott, a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím, 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 57. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2022. december 16-án bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

42. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

(4) A Kormány – jogszabályban meghatározott illetménynövekedésre tekintettel – rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

43. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatáson túl további hozzájárulást állapíthat meg.

44. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

45. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 11. melléklet szerint állapítja meg.

46. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

47. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2022. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2023. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

48. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján az Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2022. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2022. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb az országgyűlési képviselők 2022. évi választása eredményének jogerőre emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv. 5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2022. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(5) A (4) bekezdés alapján a 2022. évben fel nem használt előirányzatból a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2022. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

VI. Fejezet — ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

49. § (1) A Kormány a 2022. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

50. § (1) A 2022. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2022. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 70 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

51. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 2 200 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 1 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

52. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 1 600 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 100 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2022. évben 1 200 000,0 millió forint.

53. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(9) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya – a (8) bekezdés szerinti kezességek kivételével – 2022. december 31-én nem haladhatja meg a 2 500 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés c) pontja szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2022. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

54. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2022. december 31-én nem haladhatja meg a 650 000,0 millió forintot.

55. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, jogszabályban meghatározott feladatának érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

56. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve az 57. § és az 58. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

57. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

58. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2022. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

59. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 5 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia állománya 2022. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. cím, 5. Svájci–Magyar Együttműködési Program II. alcím terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által behajtott követelés összege a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzatát illeti.

VII. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

60. § A 2022 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

61. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2022. év folyamán legfeljebb 700 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

62. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2022. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2022. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2022. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2022. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2022. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2022. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

63. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2022. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

64. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2022/2023. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

65. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2022. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint azzal, hogy a 2020. december 31-ét megelőzően elnyert pályázatok esetében 124 500 forint a havi összeg.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 42. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

66. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2022. évben 566 660 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2022. évben 566 660 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2022. évben 6000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2022. évben 6000 forint.

67. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2022. évben 440 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 325 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

68. § (1) A Gyvt.

(2) A Szoctv.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2022. évben született.

(4) 2022. június 30-ig a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdése, 2022. július 1-től a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

69. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2022. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2022. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2022. március 1-jétől – 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

70. § A Szoctv.

71. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 8250 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

72. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2022. évben magyar filmalkotás esetén 337,5 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 303,4 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2022. január 1-jétől 2022. december 31-éig

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2022. január 1-jétől 2022. december 31-éig

VIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Felhatalmazó rendelkezések

75. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 10. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

21. Hatályba léptető rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. október 1-jén lép hatályba, és 2025. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–36. §, a 38–75. §, az 1. melléklet és a 4–11. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

2. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

JogcímszámTámogatási jogcímElőirányzat(millió forintban)Fajlagos összeg
11.A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
21.1.A települési önkormányzatok működésének általános támogatása266 605,3
31.1.1.A települési önkormányzatok működésének támogatása
41.1.1.1.Önkormányzati hivatal működésének támogatása5 495 500 forint/fő
51.1.1.2.Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása25 200 forint/hektár
61.1.1.3.Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása5.2. pontban meghatározott összeg
71.1.1.4.Településüzemeltetés - köztemető támogatása6.2. és 6.4-6.5. pontokban meghatározott összeg
81.1.1.5.Településüzemeltetés - közutak támogatása7.2. pontban meghatározott összeg
91.1.1.6.Egyéb önkormányzati feladatok támogatása2 700 forint/fő, de legalább a 9.2. pontban meghatározott összeg
101.1.1.7.Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása2 550 forint/külterületi lakos
111.1.2.Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása100 forint/m3
121.1.3.Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása2 forint/ki- és belépési adatok
131.2.A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása216 829,2
141.2.1.Óvodaműködtetési támogatás
151.2.1.1.Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát110 000 forint/fő/év
161.2.1.2.Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát55 000 forint/fő/év
171.2.2.Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása
181.2.2.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása4 861 500 forint/számított létszám/év
191.2.2.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása2 430 750 forint/számított létszám/év
201.2.3.Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
211.2.3.1.Minősítést 2021. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
221.2.3.1.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
231.2.3.1.1.1.Alapfokozatú végzettségű
241.2.3.1.1.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása432 000 forint/fő/év
251.2.3.1.1.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 611 000 forint/fő/év
261.2.3.1.1.2.Mesterfokozatú végzettségű
271.2.3.1.1.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása520 000 forint/fő/év
281.2.3.1.1.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 820 000 forint/fő/év
291.2.3.1.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
301.2.3.1.2.1.Alapfokozatú végzettségű
311.2.3.1.2.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása216 000 forint/fő/év
321.2.3.1.2.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása805 500 forint/fő/év
331.2.3.1.2.2.Mesterfokozatú végzettségű
341.2.3.1.2.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása260 000 forint/fő/év
351.2.3.1.2.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása910 000 forint/fő/év
361.2.3.2.Minősítést 2022. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
371.2.3.2.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
381.2.3.2.1.1.Alapfokozatú végzettségű
391.2.3.2.1.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása396 000 forint/fő/év
401.2.3.2.1.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 476 750 forint/fő/év
411.2.3.2.1.2.Mesterfokozatú végzettségű
421.2.3.2.1.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása476 667 forint/fő/év
431.2.3.2.1.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 668 333 forint/fő/év
441.2.3.2.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
451.2.3.2.2.1.Alapfokozatú végzettségű
461.2.3.2.2.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása198 000 forint/fő/év
471.2.3.2.2.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása738 375 forint/fő/év
481.2.3.2.2.2.Mesterfokozatú végzettségű
491.2.3.2.2.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása238 334 forint/fő/év
501.2.3.2.2.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása834 167 forint/fő/év
511.2.4.Nemzetiségi pótlék
521.2.4.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
531.2.4.1.1.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus811 600 forint/fő/év
541.2.4.1.2.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus622 000 forint/fő/év
551.2.4.1.3.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus249 000 forint/fő/év
561.2.4.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
571.2.4.2.1.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus405 800 forint/fő/év
581.2.4.2.2.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus311 000 forint/fő/év
591.2.4.2.3.A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus124 500 forint/fő/év
601.2.5.Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása
611.2.5.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
621.2.5.1.1.Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása3 339 000 forint/létszám/év
631.2.5.1.2.Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása4 861 500 forint/létszám/év
641.2.5.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
651.2.5.2.1.Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása1 669 500 forint/létszám/év
661.2.5.2.2.Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása2 430 750 forint/létszám/év
671.2.6.Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása189 000 forint/fő/év
681.2.7.Diabétesz ellátási pótlék480 000 forint/fő/év
691.3.A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása180 826,1
701.3.1.A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása
711.3.2.Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
721.3.2.1.Család- és gyermekjóléti szolgálat4 287 440 forint/számított létszám/év
731.3.2.2.Család- és gyermekjóléti központ3 864 270 forint/számított létszám/év továbbá a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében további 10 460 000 forint/engedélyes
741.3.2.3.Szociális étkeztetés
751.3.2.3.1.Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás67 810 forint/fő
761.3.2.3.2.Szociális étkeztetés - társulás által történő feladatellátás74 590 forint/fő
771.3.2.4.Házi segítségnyújtás
781.3.2.4.1.Szociális segítés25 000 forint/fő
791.3.2.4.2.Személyi gondozás - önálló feladatellátás381 130 forint/fő
801.3.2.4.3.Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás495 480 forint/fő
811.3.2.5.Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen
821.3.2.5.1.Falugondnoki szolgáltatás4 590 600 forint/szolgálat
831.3.2.5.2.Tanyagondnoki szolgáltatás4 590 600 forint/szolgálat
841.3.2.6.Időskorúak nappali intézményi ellátása
851.3.2.6.1.Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás225 630 forint/fő
861.3.2.6.2.Időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás338 440 forint/fő
871.3.2.6.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás135 360 forint/fő
881.3.2.6.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás203 040 forint/fő
891.3.2.7.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
901.3.2.7.1.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás760 660 forint/fő
911.3.2.7.2.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás836 720 forint/fő
921.3.2.7.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás456 390 forint/fő
931.3.2.7.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás502 030 forint/fő
941.3.2.8.Demens személyek nappali intézményi ellátása
951.3.2.8.1.Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás749 460 forint/fő
961.3.2.8.2.Demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás824 400 forint/fő
971.3.2.8.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás449 670 forint/fő
981.3.2.8.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás494 640 forint/fő
991.3.2.9.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
1001.3.2.9.1.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás383 580 forint/fő
1011.3.2.9.2.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás460 300 forint/fő
1021.3.2.9.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás230 150 forint/fő
1031.3.2.9.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás276 180 forint/fő
1041.3.2.10.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
1051.3.2.10.1.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás383 580 forint/fő
1061.3.2.10.2.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás460 300 forint/fő
1071.3.2.10.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás230 150 forint/fő
1081.3.2.10.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás276 180 forint/fő
1091.3.2.11.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
1101.3.2.11.1.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás259 740 forint/fő
1111.3.2.11.2.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás311 690 forint/fő
1121.3.2.11.3.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény10 065 900 forint/engedélyes
1131.3.2.12.Családi bölcsőde
1141.3.2.12.1.Családi bölcsőde - önálló feladatellátás879 850 forint/fő
1151.3.2.12.2.Családi bölcsőde - társulás által történő feladatellátás1 143 800 forint/fő
1161.3.2.12.3.Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet379 000 forint/fő
1171.3.2.13.Hajléktalanok átmeneti intézményei
1181.3.2.13.1.Hajléktalanok átmeneti szállása - önálló feladatellátás621 670 forint/férőhely
1191.3.2.13.2.Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - önálló feladatellátás621 670 forint/férőhely
1201.3.2.13.3.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - önálló feladatellátás621 670 forint/férőhely
1211.3.2.13.4.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - önálló feladatellátás621 670 forint/férőhely
1221.3.2.13.5.Hajléktalanok átmeneti szállása - társulás által történő feladatellátás683 830 forint/férőhely
1231.3.2.13.6.Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás683 830 forint/férőhely
1241.3.2.13.7.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás683 830 forint/férőhely
1251.3.2.13.8.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás683 830 forint/férőhely
1261.3.2.13.9.Kizárólag lakhatási szolgáltatás310 830 forint/férőhely
1271.3.2.14.Támogató szolgáltatás
1281.3.2.14.1.Alaptámogatás3 000 000 forint/év/szolgálat
1291.3.2.14.2.Teljesítménytámogatás2 910 forint/feladategység
1301.3.2.15.Közösségi ellátások
1311.3.2.15.1.Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás
1321.3.2.15.1.1.Alaptámogatás2 000 000 forint/év/szolgálat
1331.3.2.15.1.2.Teljesítménytámogatás218 340 forint/feladategység
1341.3.2.15.2.Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
1351.3.2.15.2.1.Alaptámogatás2 000 000 forint/év/szolgálat
1361.3.2.15.2.2.Teljesítménytámogatás218 340 forint/feladategység
1371.3.3.Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
1381.3.3.1.Bölcsődei bértámogatás
1391.3.3.1.1.Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása5 100 000 forint/számított létszám
1401.3.3.1.2.Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása4 260 000 forint/számított létszám
1411.3.3.2.Bölcsődei üzemeltetési támogatás
1421.3.4.A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
1431.3.4.1.Bértámogatás4 500 000 forint/számított létszám
1441.3.4.2.Intézményüzemeltetési támogatás
1451.4.A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása87 231,1
1461.4.1.Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
1471.4.1.1.Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás2 442 000 forint/számított létszám
1481.4.1.2.Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás
1491.4.2.Szünidei étkeztetés támogatása50.2. pontban meghatározott összeg
1501.5.A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása22 680,8
1511.5.1.Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása964 forint/fő
1521.5.2.Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása2 213 forint/fő, de legalább 2 270 000 forint
1531.5.3.Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása1 187 000 000 forint
1541.5.4.Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása568 forint/fő
1551.5.5.Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
1561.5.5.1.1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település668 300 forint/település
1571.5.5.2.1 001-1 500 fő lakosságszám közötti település1 060 760 forint/település
1581.5.5.3.1501-5500 fő lakosságszám közötti település1 002 460 forint/település
15942.5.5.Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Támogatáskiegészítés mértéke (%)
alsó határfelső határmaximumminimum
1110 0005045
210 00113 3003020
ABCD
LakosságszámElismert köztisztviselői létszám
alsó határafelső határaminimummaximum
1Községek
22 0003 00068
33 0015 000814
45 00111 4091423
5Városok
61 7355 0001019
75 00110 0001926
810 00120 0002640
920 00134 9004058
1034 90143 7735885
11Megyei jogú városok
1232 24560 00076135
1360 001100 000135200
14100 001199 856200282
15Fővárosi kerületek
1622 48260 00064112
1760 001100 000112131
18100 001131 288131157
ABC
Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatokKa korrekciós tényező
számaegyüttes lakosságszáma
12-53 000 fő alatt0,13
26-70,15
38-90,17
410 vagy több0,19
53-53 000-5 000 fő között0,12
66-70,14
78-90,16
810 vagy több0,18
93-55 000 fő felett0,06
106-70,08
118-90,10
1210 vagy több önkormányzat0,12

2022/2023. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - az Nkt. 5. mellékletében - megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Támogatási mérték (%)
alsó határfelső határmaximumaminimuma
1118 00010095
218 00124 0009560
324 00132 0006030
432 00135 0003010
ABCD
Járás besorolásaLj < 20 00020 000 <= Lj <= 35 000Lj > 35 000
1Kedvezményezett járás0,511 + [(Lj-35 000)/35 000]
2Fejlesztendő járás122 + [(Lj-35 000)/35 000]
3Komplex programmal fejlesztendő járás1,533 + [(Lj-35 000)/35 000]

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg,

FT = a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében 10 460 000 Ft/engedélyes.

AB
AltípusSzorzószám(Kszl)
1idősek otthona1,00
2időskorúak gondozóháza0,93
3idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak1,19
4hajléktalanok otthona1,05
5hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye0,8
6támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére1,19
7fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott1,5
8magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott1,43
9támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére0,77
10támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére0,74
11helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás0,8
12gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,94
13családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,83
14családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás0,7
AB
Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint)Fajlagos összeg korrigált értéke (forint/étkezési adag)
10-18 000570
218 001-21 000542
321 001-24 000513
424 001-27 000485
527 001-30 000456
630 001-35 000399
735 001-40 000342
840 001-285
ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Hozzájárulás mértéke a szolidaritásihozzájárulás alapjának százalékában
alsó határfelső határminimummaximum
1022 00000
222 00150 0000,110,36
350 00168 0000,360,45
468 00190 0000,450,52
590 001120 0000,520,57
6120 001950 0000,570,65

3. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

JogcímszámTámogatási jogcímElőirányzat(millió forintban)
12.A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
22.1.A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása
32.1.1.Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása4 500,0
42.1.2.A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása100,0
52.1.3.A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása12 000,0
62.1.4.A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása280,0
72.1.5.Önkormányzatok rendkívüli támogatása6 000,0
82.1.6.Önkormányzati elszámolások9 224,0
92.1.7.Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása5 488,1
102.1.8.Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata Idősügyi Infokommunikációs Modellprogrammal kapcsolatos támogatása91,0
112.2.A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása
122.2.1.A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása5 000,0
132.2.2.Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék24 741,1
142.2.3.Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása5 519,5
152.3.A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása
162.3.1.Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása1 720,0
172.3.2.Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása
182.3.2.1.Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása2 751,2
192.3.2.2.Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása3 282,5
202.3.2.3.A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása1 238,1
212.3.2.4.A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása300,0
222.3.2.5.Táncművészeti szervezetek támogatása336,4
232.3.2.6.Zeneművészeti szervezetek támogatása3 000,0
243.A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
253.1.Vis maior támogatás4 000,0
263.2.Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása390,0
273.3.Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása2 000,0
283.4.Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás500,0
293.5.Belterületi utak, járdák, hidak felújítása3 500,0
303.6.Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása1 500,0
313.7.Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása300,0
323.8.Normafa Park program támogatása620,0
333.9.Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása800,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

AB
Megyei önkormányzatokTámogatás(millió forintban)
1Baranya Megyei Önkormányzat280,5
2Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat307,0
3Békés Megyei Önkormányzat270,4
4Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat352,0
5Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat281,2
6Fejér Megyei Önkormányzat289,0
7Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat295,6
8Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat311,1
9Heves Megyei Önkormányzat263,1
10Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat275,2
11Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat256,3
12Nógrád Megyei Önkormányzat239,2
13Pest Megyei Önkormányzat488,1
14Somogy Megyei Önkormányzat257,8
15Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat322,6
16Tolna Megyei Önkormányzat235,3
17Vas Megyei Önkormányzat249,5
18Veszprém Megyei Önkormányzat269,8
19Zala Megyei Önkormányzat244,4
Összesen:5 488,1

4. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól
ABCD
11.A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
2I. ORSZÁGGYŰLÉS fejezetben
3Kampányköltségek (10. cím)
4X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
5Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek (20. cím, 5. alcím)
6XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
7Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása (30. cím, 1. alcím, 20. jogcímcsoport, 9. jogcím)
8Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás (30. cím, 1. alcím, 20. jogcímcsoport, 10. jogcím)
9Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása (30. cím, 1. alcím, 20. jogcímcsoport, 14. jogcím)
10GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (30. cím, 1. alcím, 20. jogcímcsoport, 16. jogcím)
11Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. jogcím)
12XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
13Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
14XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
15Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport)
16XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
17Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok (25. cím, 1. alcím)
18Céltartalékok (26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)
19XVII. INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM fejezetben
20Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 5. alcím)
21XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
22Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 19. alcím, 13. jogcímcsoport)
23Családi támogatások (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
24Korhatár alatti ellátások (21. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
25Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
26Közgyógyellátás (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
27XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben
28Peres ügyek (21. cím, 2. alcím)
29XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
30Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
31A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
32Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
33Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
34XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
35Babaváró támogatások (24. cím)
36Diákhitel konstrukciók támogatása (25. cím)
37Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
38Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
39Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
40Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
411% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
42Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
43Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport)
44Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
45Pénzbeli kárpótlás (34. cím)
46Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
47Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
48Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások (38. cím)
49Követeléskezelés költségei (41. cím)
50Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
51XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
52Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. jogcím)
53ÁFA elszámolás (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím)
54XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
55Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
56XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP fejezetben
57Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása (1. cím, 5. alcím)
58Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása (1. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport)
59Nyugdíjprémium céltartalék támogatása (1. cím, 6. alcím, 2. jogcímcsoport)
60Egészségügyi béremelés támogatása (1. cím, 6. alcím, 3. jogcímcsoport)
61Lakástámogatások (1. cím, 7. alcím)
62Passzív kiadások, álláskeresési támogatások (4. cím, 3. alcím)
63Bérgarancia kifizetések (4. cím, 4. alcím)
64EU-s elő- és társfinanszírozás (4. cím, 7. alcím)
65Munkahely-megtartási program (4. cím, 15. alcím)
66LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
67Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
68Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
69Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
70Tizenharmadik havi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
71Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
72Vagyongazdálkodás (3. cím)
73LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP fejezetben
74Csecsemőgondozási díj (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
75Táppénz (1. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
76Kártérítési és baleseti járadék (1. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
77Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj (1. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
78Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (1. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)
79Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (1. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport)
80Anyatej-ellátás (1. cím, 2. alcím, 9. jogcímcsoport)
81Utazási költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 12. jogcímcsoport)
82Sürgősségi ellátás (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 1. jogcím)
83Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 3. jogcím)
84Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 1. jogcím)
85Postaköltség (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 2. jogcím)
86Egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 3. jogcím)
87Vagyongazdálkodás (1. cím, 3. alcím)
88Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka (2. cím, 1. alcím)
892.Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
90VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
91Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
92XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
93Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)
94XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
95Peres ügyek (20. cím, 8. alcím)
96XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
97NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
98Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (8. cím, 2. alcím, 43. jogcímcsoport)
99XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
100Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport)
101Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím)
102A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím)
103XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
104Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
105XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
106Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)
107Hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
108Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport)
109Peres ügyek (20. cím, 49. alcím)
110XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben
111Autópálya rendelkezésre állási díj (19. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
112Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése (21. cím, 3. alcím)
113XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
114Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos bérleti díjak (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 8. jogcím)
115XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP fejezetben
116Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (1. cím, 3. alcím)
117Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása (2. cím, 6. alcím, 5. jogcímcsoport)
118Kötött segélyhitelezés (2. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport)
1192019-2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítása (2. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport)
120Start-munkaprogram (4. cím, 6. alcím)
1213.Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében, illetve ha az átcsoportosítási szabályokban foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti kiadási előirányzat 30%-ig az államháztartásért felelős miniszter engedélye, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:
122XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
123Uniós programok kiegészítő támogatása (21. cím, 2. alcím)
124XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
125Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások (21. cím, 4. alcím)
126Belügyi Alapok 2014-2020 (21. cím, 5. alcím)
127Belügyi Alapok 2021-2027 (21. cím, 6. alcím)
128XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
129Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (26. cím, 3. alcím)
130Európai Területi Együttműködés (2021-2027) (26. cím, 4. alcím)
131XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
132Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) (8. cím, 3. alcím)
133XIX. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP UNIÓS FEJLESZTÉSEI fejezetben
134Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
135Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
136Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) (3. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
137Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) (3. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
138Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (3. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
139Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (3. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
140Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) (3. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport)
141Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP) (3. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport)
142Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (3. cím, 2. alcím)
143EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021 (3. cím, 4. alcím)
144Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím)
145Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014-2020 (3. cím, 6. alcím)
146Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021-2027 (3. cím, 7. alcím)
147Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport)
148Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (3. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport)
149Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (3. cím, 8. alcím, 3. jogcímcsoport)
150Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport)
151Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport)
152Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport)
153Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport)
154Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
155Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport)
156Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 8. jogcímcsoport)
157Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) (3. cím, 10. alcím)
1584.A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető:
159XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
160Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése (21. cím, 3. alcím)
1615.A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:
162XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
163Egyéb térítések (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)

5. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 2014-2020
euró
MegnevezésIndikatív forráskeret a 2014-2020-as időszakban
Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program7 733 969 530
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program463 703 439
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program3 389 963 001
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program3 331 808 225
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program3 217 105 883
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program2 612 789 000
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program794 773 905
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program93 882 921
Vidékfejlesztési Program*4 622 746 862
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program38 412 223
Operatív Programok összesen26 299 154 989
* Tartalmazza a 2021-2022-es évek kereteit is
Belső Biztonsági Alap82 874 927
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap31 731 225
Belügyi Alapok összesen114 606 152
MegnevezésIndikatív forráskeretadatok
Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014-2021 (€)212 142 765
Svájci – Magyar Együttműködési Program II (CHF)87 620 000

6. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 2021-2027
euró
MegnevezésIndikatív forráskeret a 2021-2027-es időszakban a 2021-2022. évekre vonatkozóan
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz)2 208 000 000
Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz)1 052 000 000
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz)968 000 000
Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz)2 400 000 000
Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz)746 000 000
Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz)580 000 000
Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz)140 000 000
Magyar Halgazdálkodási OP Plusz (MAHOP Plusz)10 000 000
Operatív Programok összesen8 104 000 000
MegnevezésIndikatív forráskeret a 2021-2027-es időszakra
Belügyi Alapok összesen184 711 464

7. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban,valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok2022. évben
FizetésifokozatokFizetési osztályok
ABCDEFGHIJ
1.69 00077 00078 00079 00089 000122 000127 000129 500142 000154 500
2.1,01751,01751,02001,02501,02751,03501,03501,05001,04501,0600
3.1,03501,03501,04001,05001,05501,07251,07251,10001,10251,1350
4.1,05251,05251,06501,07501,09001,11001,11001,15001,16751,2100
5.1,07001,07001,09001,10001,12501,14751,14751,20001,24251,2850
6.1,08751,08751,11251,12501,16001,18501,18501,26001,31751,3600
7.1,10751,10751,13751,15251,19751,22251,22251,33501,39251,4200
8.1,12751,14001,16251,18751,23501,26501,27251,41001,46751,4825
9.1,15001,17251,19501,22501,27251,30751,33251,48501,52751,5450
10.1,17251,20751,23001,26251,31001,36751,39501,56001,58751,6075
11.1,19501,24251,26751,30001,34751,42751,45751,62501,64751,6700
12.1,21751,27751,30501,33751,37751,48751,52001,69001,70751,7325
13.1,24001,31251,34251,37501,40751,54751,58251,75501,77751,8025
14.1,26251,35001,38001,41251,44251,60751,64501,82001,84751,8725
15.1,28501,38751,41751,45001,47751,66751,70751,88501,91751,9425
16.1,30751,42501,45501,48751,51251,72751,77001,95001,98752,0125
17.1,33001,46251,49251,52501,54751,78751,83252,01502,05752,0825

8. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

JogcímszámTámogatási jogcímElőirányzatFajlagos összeg
11.Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása
21.1.Átlagbéralapú támogatás
31.1.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
41.1.2.Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása5 074 000 forint/számított létszám/év
51.1.3.Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása5 390 000 forint/számított létszám/év
61.1.4.Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása6 000 000 forint/számított létszám/év
71.1.5.Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása5 390 000 forint/számított létszám/év
81.1.6.Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása4 970 000 forint/számított létszám/év
91.1.7.Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása5 003 000 forint/számított létszám/év
101.1.8.Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása4 843 000 forint/számított létszám/év
111.2.Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz
121.2.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerint
131.2.2.Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása432 000 forint/fő/év
141.2.3.Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása520 000 forint/fő/év
151.2.4.Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása1 611 000 forint/fő/év
161.2.5.Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása1 820 000 forint/fő/év
171.3.Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz
181.3.1.Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén249 000 forint/fő/év
191.3.2.Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén622 000 forint/fő/év
201.3.3.Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén811 600 forint/fő/év
211.4.Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása
221.4.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
231.4.2.Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása3 339 000 forint/számított létszám/év
241.4.3.Diabétesz ellátási pótlék480 000 forint/számított létszám/év
251.5.A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása200 000 forint/fő/év
261.6.A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás
271.6.1.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás
281.6.1.1.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1-4. évfolyamon980 forint/tanuló
291.6.1.2.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5-8. évfolyamon1 270 forint/tanuló
301.6.1.3.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon1 580 forint/tanuló
311.6.2.Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás377 000 forint/hó/fő
321.7.Intézményi gyermekétkeztetési támogatás
331.7.1.Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás2. melléklet 1.4.1.1 Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerint
341.7.2.Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez28 400 forint/fő/év

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési és szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatásaira vonatkozó általános szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2022. december 31-éig, a folyósítás évében kell felhasználni. A fel nem használt – illetve 2023. január 31-éig pénzügyileg nem teljesült –, vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget vissza kell fizetni.

1.2. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési és szakképzési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. A szakképzést az Szkt. 34. § (1) bekezdése alapján a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül megkezdő olyan tanuló, vagy képzésben részt vevő személy, aki a szakképző intézményben közismereti oktatás nélküli évfolyamon csökkentett időtartamban vesz részt szakmai oktatásban, a létszámszámításánál a tanév és a szakmai oktatás naptári napjainak arányában vehető figyelembe.

1.3. A támogatás igénylésénél a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, vagy képzésben részt vevő személyként, ha a köznevelési vagy a szakképző intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja, illetve a Szkt. 7. § 5. Pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakértői vélemény szerint kerül sor a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személyközül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, képzésben részt vevő személy is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.

1.4. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló, vagy képzésben részt vevő személy után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) szülői vagy saját kérésre a tankötelezettségét az Nkt. szerinti egyéni munkarendben vagy az Szkt. szerinti egyéni tanulmányi rendben teljesíti,

c) Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetében a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

d) Szkt. hatálya alá tartozó intézményben, 2020. szeptember 1-je előtt indított oktatásban a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

e) felnőttképzésben vesz részt, a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszony szerint résztvevők kivételével,

f) az Szkt. 3. §-a alapján a szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy akire tekintettel a fenntartó az Szkt. alapján nem jogosult támogatásra,

g) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,

h) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,

i) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,

j) nem magyar állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)-(6) bekezdésének hatálya alá.

1.5. Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési, szakképző intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló illetve a képzésben részt vevő személy a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akinek a nevelési-oktatási, szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

1.6. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.

1.7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek fővárosi (megyei) kormányhivatal járási hivatala felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

1.8. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.

1.9. A gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

a) a nemzetiségi nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,

b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) nemzetiségi nevelésre, oktatásra vonatkozó szabályai továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg. Ennek megfelelően a gyermek, a tanuló, a képzésben részt vevő személy a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt ésa nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben és az EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően történik,

c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.

1.10. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és

c) a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

1.11. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés keretében a gyermek csak akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) a gyermek kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelését a kiegészítő nemzetiségi iskolát is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg.

1.12. Az Nkt. hatálya alá tartozó intézmény esetén felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

1.13. A nevelési-oktatási, szakképző és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

1.14. A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

1.15. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.

1.16. Óvoda esetén alkalmazni kell az 1.1.-1.4., 1.6.-1.7., 1.9., 1.13.-1.15., 2.5., 2.9.-2.13., 11.1., 11.4.-11.5., 12.2., 13.1.,14., 15.,17., 18., 19. és 20. pontban foglaltakat.

2. 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímmegállapításának közös szabályai

2.1. Az e törvény 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, szakképző intézményben, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-, oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.2. Az e törvény 42. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott az átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény pedagógus, illetve szakképző intézményben pedagógus és oktató munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.3. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást

a) a pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottak után a 2.1. alpontban meghatározott állami intézmények pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 2.6.-2.8 pont szerint,

b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a szakképző intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) alpont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 2.6. alpont a)-c), e) alpontja szerint

kell megállapítani.

2.4. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-, illetve oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.

2.5. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter vagy a szakképzésért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-, illetve oktató-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha

a) a pedagógus, illetve az oktató szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban, illetve Szkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,

b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez, külföldi, nemzetközi szakképző intézményszakmai programja tartalmi szempontból igazodik a szakképzésért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményekhez és programtantervhez.

2.6. A finanszírozott pedagógus-, illetve oktatólétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási, szakképző intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek létszámának meghatározása:

a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje (a továbbiakban együtt: nappali oktatás) szerint oktatott tanulót, képzésben részt vevő személyt, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – nappali oktatásban részt vevő – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.

c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.

d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével nappali oktatás szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem ugyanazon fenntartó által működtetett utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.

e) A gyermek-, és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre kerekítve történik.

2.7. Az átlagbéralapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben, illetve a szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszonyban részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző intézmény képzőhelyen – közismereti, szakmai oktatásban – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés alapján részt vevő tanulók a szakképző intézményben töltött óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait egy tizedesre kerekítve kell alkalmazni.

2.8. A finanszírozott pedagógus-, oktatólétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus, oktató-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya kerül figyelembe vételre az egyes intézménytípusoknál meghatározottak szerint.

2.9. A többcélú intézmény esetén a többcélú szakképző intézményben a szakképzési alapfeladatot ellátó oktatói munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe, és az adott jogcímhez tartozó szabályok alkalmazandóak. A többcélú köznevelési intézmények esetén a szakképzési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe.

2.10. A pedagógus, illetve oktatólétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre kerekítve történik.

2.11. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása - 1.1.8.Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímek közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak köznevelési Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2022. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógus végzetséggel rendelkező, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak után 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcímen támogatás nem vehető igénybe.

2.12. Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja, illetve az Szkt.22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenntartók köznevelési, szakképzési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az1.1.Átlagbéralapú támogatás jogcímen az egyes intézménytípusoknál, 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz, 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz, 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása, jogcímeken az egyes intézménytípusoknál meghatározottak 30%-a a köznevelést, szakképzést alapfeladatként végző, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot–, továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.

2.13. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

2.13.1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként, oktatóként foglalkoztatott, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet58. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek.

2.13.2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat -azok folyósítását követő 15 napon belül -az általa fenntartott nevelési-oktatási, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.

3. 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

3.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet 15. pontja szerint kell megállapítani.

3.2. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtak szerint történik.

3.3. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtakat.

3.4. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4. 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

4.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál az általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4.2. Ha az általános iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

4.3. A kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5. 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

5.1. A finanszírozott pedagóguslétszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a gimnáziumban– beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is –12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) szakgimnáziumban, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) szakgimnáziumban, szakképesítésre felkészítő évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) művészeti szakgimnáziumban párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulónként 1 pedagógus,

f) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.2. Ha a gimnázium, szakgimnázium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor – a művészeti szakgimnázium kivételével – a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

5.3. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.4. A többcélú köznevelési intézmény szakképzési alapfeladatellátásban finanszírozott oktatói létszámát a 6.1. pont szerint kell meghatározni.

6. 1.1.4 Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím

6.1. A finanszírozott oktatói létszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a technikumban ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás, az érettségi vizsgára és szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,

b) a technikumban kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 12 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktató,

c) szakképző iskolában adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást magába foglalószakmai vizsgára felkészítő évfolyamon10fő tanulónként, illetve képzésben részvevő személyenként 1 fő oktató

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

6.2. A nemzetiségi szakmai oktatást ellátó technikum, illetve szakképző iskola esetén a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek tekintetében 8 fő tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként 1 fő oktatót kell figyelembe venni.

6.3. A többcélú szakképző intézmény köznevelési alapfeladat-ellátásban finanszírozott pedagógus létszámot az 5.1. pont szerint kell meghatározni.

7. 1.1.5.Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

7.1. A finanszírozott pedagóguslétszám a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) óvoda esetében 4 fő gyermekenként 1 fő pedagógus

b) általános iskola esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus

c) gimnázium esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) szakiskola esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő iskola esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) kollégium esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.2. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.3. Az utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8. 1.1.6. Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

8.1. A finanszírozott pedagóguslétszám az alapfokú művészeti iskolában az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8.2. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni.

9. 1.1.7. Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

9.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

9.2. Ha a kollégium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

10. 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott tanulók heti átlaglétszámának aránya

10.1. a logopédiai ellátás esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

10.2. a nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

10.3. a gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

10.4. a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás együtt:

AB
Gyermek-, illetve tanulólétszám(fő)Pedagóguslétszám(fő)
11,0-1,91
22,0-10,92
311,0-20,94
421,0-50,95
551-200,9további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus
6200,9 felett21

10.5. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

AB
Gyermek-, illetve tanulólétszám(fő)Pedagóguslétszám(fő)
11,0-100,92
2101,0-500,95
3501,0-1000,97
41001,0-2000,99
52000,9 feletttovábbi 167 fő gyermek-/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus

11. 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím

11.1. Óvodában a minősítéssel összefüggő kiegészítő támogatást a 2. melléklet 16. pontja szerint kell megállapítani.

11.2. Az iskolában, a szakképző intézményben, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2022. január 1-jei hatállyal Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt pedagógus, és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők után kiegészítő támogatás vehető igénybe.

11.3. A támogatás a 2022. január 1-je és 2022. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót a következők szerint:

a) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2020. december 31-éig szerezték meg.

b) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2022. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2021. évben szerezték meg.

11.4. A támogatás megállapításához – óvoda esetén is – az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR)személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.

11.5. A támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

12. 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcím

12.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok differenciált nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

12.2. Az óvodában foglalkoztatott nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 17. pontja szerint kell megállapítani.

12.3. A támogatás a 2022. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg a fenntartót.

12.4. A támogatás megállapításánál – óvoda esetén is – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

12.5. A szakképző intézményben foglalkoztatott oktatók után kizárólag akkor vehető igénybe a kiegészítő támogatás, ha ezen támogatásra az oktató után a fenntartó 2020. július 1-jét megelőzően is jogosult volt.

13. 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcím

13.1. Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 18. pontja szerint kell megállapítani.

13.2. támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a köznevelési Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2022. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve.

13.3. Az év végi elszámolás a 2022. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

13.4. A támogatás szakképző intézményben nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakör érdekében foglalkoztatottak után nem vehető figyelembe.

14. 1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

14.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai, tanulói jogviszonnyal rendelkező, 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermekek, tanulók speciális napközbeni támogatását ellátó pedagógus, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számított létszáma után. Ha a nevelési-oktatási intézménnyel - feladatellátási helyenként vizsgálva - 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermek, tanuló áll óvodai, tanulói jogviszonyban, akkor egy fő, feladatellátási helyenként minden öt ilyen gyermek, tanuló után további egy-egy fő alkalmazott vehető figyelembe.

14.2. A támogatás a 2022. január 1-je december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott, a diabéteszes gyermek/tanuló ellátásában részt vevő pedagógusok, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót.

15. 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím

A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:

15.1. Az óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

15.2. A kollégium és iskola esetén - az alapfokú művészetoktatás kivételével – a2.6.pont a)alpontjában leírtak szerint kell figyelembe venni.

15.3. A pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban részt vevőket a2.6.pont b) alpontban leírtak szerint kell figyelembe venni.

15.4 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót - a szakképző intézmény kivételével - a nappali oktatásban egy főként kell figyelembe venni.

15.5. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.

15.6. A nemzetiségi önkormányzat a működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda, kollégium és iskola – az alapfokú művészetoktatás kivételével – esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím szerinti támogatás illeti meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után e támogatásra a fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott alapfokú művészeti iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás megfelel az alapfokú művészetoktatásról szóló jogszabály nemzetiségi nevelést-oktatást szabályozó előírásainak.

15.7. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.

15.8. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.

15.9. A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.

16. 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím

16.1. 1.6.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás

16.1.1. A 42. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

16.1.2. A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2022. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

16.2. 1.6.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás

16.2.1. A 42. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.

16.2.2. A 42. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után 1-8. évfolyamon heti 24 teljesített tanórával, 9-12. évfolyamon heti 12 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik. Nem igényelhető támogatás azon tanulók létszáma után, akikre tekintettel a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a 11. melléklet I. pont 2. Hittanoktatás támogatása megnevezésű céltámogatást igénybe veszi.

16.3. A támogatások kizárólag az állami és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint az egyházi köznevelési és szakképző intézményben szervezett hittanoktatáshoz kapcsolódó feladatokra használhatók fel.

17. 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím

A támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

18. 1.7.1.Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím

A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcímen.

19. 1.7.2. Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez jogcím

19.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

19.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet 48.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2022. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.

20. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén alkalmazandó további elszámolási szabályok:

20.1. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén a 42. § (1) bekezdés a)-b) pontja, c) pont cc) alpontja és d) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott - a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő - éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

a) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és

b) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat.

20.2. Az elszámolás során a 20.1. pontban meghatározott összesített kiadások között nem vehető figyelembe az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton teljesített kiadások összege.

20.3. A 20.1. pontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe, szakképző intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó összegéből a támogatások tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig megvalósult elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra, képzésben részt vevő személyre jutó együttes összegét.

9. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

Egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. Előirányzatok és támogatások

JogcímszámTámogatási jogcímElőirányzat (millió forintban)Fajlagos összeg
11.A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás171 266,2
21.1.Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás4 500 000 forint/év/foglalkoztatott
31.2.Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása2 418 560 forint/év/foglalkoztatott
41.3.Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás
51.3.1.Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés
61.3.1.1.Alapfokú vagy középfokú végzettségű432 000 forint/fő/év
71.3.1.2.Mesterfokozatú végzettségű520 000 forint/fő/év
81.3.2.Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés
91.3.2.1.Alapfokú vagy középfokú végzettségű1 611 000 forint/fő/év
101.3.2.2.Mesterfokozatú végzettségű1 820 000 forint/fő/év
112.Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék17 388,2
123.A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése28 400 forint/fő/év
134.A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás
144.1.Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás9 370 000 forint/év/szolgálat
154.2.Utcai szociális munka8 338 000 forint/év/szolgálat
164.3.Krízisközpont
174.3.1.Krízisközpont6 000 000 forint/év/szolgálat
184.3.2.Félutas ház4 000 000 forint/év/félutas ház
194.4.Titkos menedékház16 000 000 forint/év/szolgálat
205.Biztos Kezdet Gyerekházak875,1
215.1.Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás8 145 840 forint/év/Gyerekház

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

ABCDE
FőtípusTípusAltípusSzorzó szám (Ksz1)Kiegészítő rendelkezések
1Szociális [ Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével]ápolást, gondozást igénylő ellátásidősek otthona (átlagos ellátás)1,00A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn.
2idősek otthona (demens ellátás)1,19A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos, vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
3idősek otthona (emelt szintű ellátás)0,19A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 2. altípus szerint súlyos, vagy középsúlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.
4pszichiátriai betegek otthona1,11A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
5szenvedélybetegek otthona1,05A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
6fogyatékos személyek otthona1,30A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
7hajléktalanok otthona1,05A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn.
8rehabilitációs intézménypszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye1,14A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
9szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye1,14A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A 12-16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.
10fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye1,22A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
11hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye0,80A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn.
12lakóotthonokfogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona0,84A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
13fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona1,23A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek.
14fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona (autista személy ellátása)1,50A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek és autista diagnózisú személyt látnak el.
15pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona0,76A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
16szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona0,76A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
17átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekidőskorúak gondozóháza0,93A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn.
18fogyatékos személyek gondozóháza0,96A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn.
19pszichiátriai betegek átmeneti otthona0,99A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
20szenvedélybetegek átmeneti otthona0,99A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
21támogatott lakhatástámogatott lakhatás fogyatékos személyek részére1,19A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
22támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet)1,43A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
23támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet)1,50A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
24támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére0,77A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
25támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére0,74A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
26Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]otthont nyújtó ellátásnevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás0,91A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős ellátási szükségletűnek.
27nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás1,08A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
28nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás1,12A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
29nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás1,12A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
30gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás1,44A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.
31lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás1,44
32különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás2,12A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe. A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 30-31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
33különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás2,12
34szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás2,12
35speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,48A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 30-31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
36gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,16
37szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,16
38gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 30-31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
39lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16
40különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16
41különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16
42speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,48
43gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16
44szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,16
45utógondozói ellátásGyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás0,90Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.
46Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,28Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után.
47Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,28
48Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,28
49Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás1,31
50Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/ lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen1,13Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal felnőtt után.
51Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]gyermekek átmeneti gondozásaGyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek1,44A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek az átmeneti gondozást a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére gyermeke számára biztosítják.
52helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás0,80A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.
53gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,94A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
54családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,83A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
55családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás0,70A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti otthona külső férőhelyén biztosítanak ellátást.

10. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok

támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímElőirányzat (millió forintban)Fajlagos összeg
11.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (együtt: helyi nemzetiségi önkormányzatok) és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
21.1.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
31.1.1.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása2 155,9520 000 forint/év
41.1.1.1.A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a településen a legutóbbinépszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt1040000 forint/év
51.1.1.2.A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 201040000 forint/év
61.1.1.3.A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at2080000 forint/év
71.1.2.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása1 747,1
81.2.Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása
91.2.1.Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása2 527,63.2. pontban meghatározott összeg
101.2.2.Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása1 923,74.2. pontban meghatározott összeg

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

AB
MegnevezésÉves előirányzat (millió forintban)
1Bolgár Országos Önkormányzat és Média106,2
2Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média94,9
3Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média457,4
4Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média192,6
5Országos Horvát Önkormányzat és Média263,6
6Országos Lengyel Önkormányzat és Média121,3
7Országos Örmény Önkormányzat és Média79,6
8Országos Ruszin Önkormányzat és Média91,3
9Országos Szlovák Önkormányzat és Média236,6
10Országos Szlovén Önkormányzat és Média131,1
11Szerb Országos Önkormányzat és Média162,4
12Ukrán Országos Önkormányzat és Média107,4
13Országos Roma Önkormányzat és Média483,2
AB
MegnevezésÉves előirányzat (millió forintban)
1Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények134,7
2Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények43,2
3Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények401,0
4Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények92,1
5Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények325,1
6Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények62,7
7Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények39,5
8Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények54,9
9Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények279,3
10Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények89,7
11Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények180,0
12Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények25,3
13Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények196,2

11. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alá besorolt támogatások megosztása

I. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása

millió forint

SzámTámogatás megnevezéseTámogatás
1Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása3 365,8
2Hittanoktatás támogatása3 600,0
3Magyarországon hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka5 250,0
4Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása840,0
5Kórházakban és egészségügyi intézményekben lelkészi, illetve lelkigondozói szolgálatot végzők támogatása800,0
6A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása500,0
7Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok18,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai