2021. évi LXXXIX. törvény — mi változott? 2021. július 3.

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- 1. 39. §-át megelőző alcím címében és a 39. § (2) bekezdésében a „Gazdaságvédelmi” szövegrész helyébe a „Gazdaság-újraindítási” szöveg, és

- 2. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Gazdaságvédelmi” szövegrészek helyébe „a Gazdaság-újraindítási” szöveg

lép.

3. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés h) pontjában a „normatív költségvetési hozzájárulásokkal” szövegrész helyébe a „feladatalapú támogatásokkal” szöveg lép.

4. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés c) és k) pontja.

(2) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

- 1. 139. § (1) bekezdés a) pontjában az „a költségvetési koncepciót,”, és

- 2. 140. § (1) bekezdés a) pontjában az „a költségvetéséről szóló koncepciót,”

szövegrész.

11. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 125. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Az OLAF Koordinációs Iroda alapfeladatai körében:)

„k) eljár a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésében rögzített információcserét biztosító nemzeti szervezetként, amelynek keretében továbbítja az OLAF – intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó – indokolást tartalmazó megkeresését az érintett szervezetek részére.”

12. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 138. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz)

„b) az Európai parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendeletével az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.”

13. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. §-ában az „és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „ , az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 Európai Parlament és a Tanács rendelet” szöveg lép.

14. § Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 138. § (2) bekezdés c) pontja.

16. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény

- 1. 7/J. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „társaság kivételével” szövegrész helyébe a „társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság kivételével” szöveg, és

- 2. 7/J. § (2) bekezdésében a „felügyelőbizottság” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló, vagy a felügyelőbizottság” szöveg

lép.

17. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2023” szöveg lép.

19. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában a „féléves,” szövegrész.

20. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a bevétel elszámolását megelőzően – a bevétel elszámolás alátámasztottsága esetén – a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”

21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4e) A Beruházási Alapból finanszírozott beruházások esetében a lebonyolító szerv az 1. § 15. pontjában meghatározottakon túl – a (4d) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a fejezetet irányító szerv vezetője nevében és megbízásából költségvetési évet követő évre vagy évekre szóló kötelezettséget vállalhat.”

22. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés nem érinti a kötelezettségvállalónak a kötelezettség vállalásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.”

23. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az utalványozás és az érvényesítés nem érinti a teljesítésigazolónak a kötelezettségvállalás teljesítésének igazolásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.”

24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához költségvetési felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő kirendeléséről

a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,

b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,

c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához történő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját

előzetesen tájékoztatja.”

26. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel létrejövő támogatási jogviszony létesítésére irányuló eljárással és a támogató döntéseivel kapcsolatos jogviták eldöntése polgári peres eljárásban kezdeményezhető.”

27. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.”

28. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdés szerinti tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama

a) kérelemre, vagy továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatti nyilvántartásból való törlés esetén egy,

b) a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően történő valótlan adatközlés, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülmény bejelentésének elmulasztása, a bejelentés elmulasztásának utólagos megállapítása esetén három

évre szól.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A kincstár fizetési számlát vezet)

„e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány számára, valamint ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatként felsőoktatási tevékenységet végez, megbízása esetén az általa fenntartott felsőoktatási intézménye számára is.”

31. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásra hívhatja fel a kincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkező helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, társulást, térségi fejlesztési tanácsot a számlaállományára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A tárgyévet megelőző év július 1-jén hatályos helyi iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig a kincstár közreműködésével adatot szolgáltat az iparűzési adóerő-képességet meghatározó iparűzési adóalap összegéről az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e §-ban meghatározottak teljesítése érdekében a kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének és benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.”

32. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„32. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti rozsdaövezeti akcióterületen létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakások vásárlásához a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként nyújtott adó-visszatérítési támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi, valamint a besorolás tényéről értesíti a kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett érintett szervezetet és a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet.”

33. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/C. §-sal egészül ki:

„111/C. § E törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 107. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2021. július 20. napjától kell teljesíteni.”

- 1. 6/B. § (3) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály, vagy ha a fejezetet irányító szerv vezetője jogalkotási joggal nem rendelkezik, az általa kiadott szabályzat” szöveg,

- 2. 6/B. § (3) bekezdésében és a 33. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „Gazdaságvédelmi” szövegrész helyébe a „Gazdaság-újraindítási” szöveg,

- 3. 36. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és a 36. § (5a) bekezdésében a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szövegrész helyébe az „a költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,

- 4. 36. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében, és a 37. § (1) bekezdés b) pontjában a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,

- 5. 36. § (4d) bekezdésében a „több évre vagy a költségvetési éven túli évre” szövegrész helyébe az „a költségvetési évet követő évre vagy évekre” szöveg,

- 6. 37. § (1) bekezdés a) pontjában a „több év” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,

- 7. 41. § (3) bekezdésében a „szervezetének juttatott támogatásokra.” szövegrész helyébe a „szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra.” szöveg,

- 10. 70. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „miniszter a” szövegrész helyébe a „miniszter által a” szöveg, és

- 11. 109. § (1) bekezdés 35. pontjában a „rendjét,” szövegrész helyébe a „rendjét, továbbá a központosított illetményszámfejtő rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának az elveit,” szöveg

35. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 58. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 36. § (1) bekezdésében az „és az (5) bekezdésben” szövegrész, és

- 2. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában az „az 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék alapját, mértékét, megállapításának és megfizetésének szabályait,” szövegrész.

36. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kormánytisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára történő utalása esetén az átutalás költsége a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján a kormánytisztviselőt terheli.”

37. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalása esetén a munkáltató köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”

38. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az e törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) módosított 68. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2021. év április 1. napjától teljesített hulladéklerakási járulékfizetési kötelezettségre is alkalmazni kell. A 2021. év április 1-jétől a Mód2. tv. hatálybalépéséig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára megfizetett hulladéklerakási járulék a központi költségvetést illeti meg.”

39. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (4) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára” szövegrész helyébe az „az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára” szöveg lép.

40. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helybe a „tíz” szöveg lép.

41. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2022.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg lép.

42. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2022.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg lép.

51. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a rendvédelmi szerv erre irányuló döntése alapján a hivatásos állomány tagját terheli.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a rendvédelmi szervnek úgy kell eljárnia, hogy a hivatásos állomány tagja az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a rendvédelmi szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”

52. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendvédelmi alkalmazottat foglalkoztató rendvédelmi szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a rendvédelmi szerv erre irányuló döntése alapján a rendvédelmi alkalmazottat terheli.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a rendvédelmi szervnek úgy kell eljárnia, hogy a rendvédelmi alkalmazott az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a rendvédelmi szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”

54. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján a kormánytisztviselőt terheli.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 137. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a kormányzati igazgatási szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”

55. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 251. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Igazgatónak az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, védelmi igazgatási menedzser vagy jogász szakképzettséggel vagy okleveles közigazgatási menedzser, okleveles közigazgatási szakértő, vagy közgazdász szakképzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, államtudományi okleveles mester szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

56. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 260. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatalvezető-helyettesnek az nevezhető ki, aki felsőoktatásban államtudományi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szerzett szakképzettséggel, jogi képzési területen szerzett jogász szakképzettséggel, valamint gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel, és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben vagy vezetői álláshelyen eltöltött legalább egy év gyakorlattal rendelkezik.”

57. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv erre irányuló döntése alapján a köztisztviselőt terheli.”

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 72. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni, külföldi számla választása esetén ezen határnapig el kell utalni.

(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szervnek úgy kell eljárnia, hogy a köztisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”

58. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAV viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a NAV erre irányuló döntése alapján a foglalkoztatottra terhelheti.”

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a NAV-nak úgy kell eljárnia, hogy a foglalkoztatott az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítés útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a munkáltató köteles ezen napig az utalást kezdeményezni.”

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a NAV-nak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítés útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása. E rendelkezést az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén nem kell alkalmazni.”