2021. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2021. szeptember 2.

9. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az állam a szakképzésben való részvétel keretében)

„c) a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését”

(ingyenesen biztosítja. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.)

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.”

10. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi – látási, hallási –, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 6a. és 6b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. szakképzési tankönyv: az olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,

6b. szakmai szervezet: valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület,”

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„9. tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény vagy a duális képzőhely felügyelete alatt áll, ideértve a szakképző intézményen kívüli szakirányú oktatás során bekövetkezett balesetet is,”

11. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka)

„a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és

b) a programtantervben – a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével – ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kidolgozott szakmai program”

(szerint folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.)

12. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § [Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány]

(1) A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

(2) A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

(3) A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül – a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján – megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél, szakmai bizonyítvány és képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni.”

13. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakképző intézmény szakmai képzést az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel az Fktv. szerint szervezhet.”

14. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott évfolyamot felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.”

15. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény III. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

„2/A. A szakképző intézmény gazdálkodása

21/A. § [A szakképző intézmény költségvetése]

A szakképző intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodóan a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni.

21/B. § [A szakképző intézmény vagyonnal való gazdálkodása]

(1) Vagyonkezelési szerződés a szakképzésialapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló állami tulajdon vonatkozásában kizárólag önálló költségvetési szervként működő állami szakképző intézménnyel és szakképzési centrummal köthető. A szakképzési centrum – a szakképzésért felelős miniszter engedélyével – ágazati képzőközpontban, illetve tudásközpontban részesedést szerezhet, amely tekintetében a szakképzési centrum gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.

(2) Az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra és ingóra vonatkozóan az állami szakképző intézményt, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban meg nem szűnik. A helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzésialapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja. A felek megállapodásának eltérő rendelkezése hiányában nem keletkezik állami tulajdon az e § szerinti ingatlanon vagy ingón végzett értéknövelő beruházással.”

16. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szakképző intézmény – a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével – kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható.”

17. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami szakképző intézményben az igazgató kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és az oktatói testület legalább kétharmada egyetért vagy újonnan létesített szakképző intézmény esetén a szervezési feladatok ellátása érdekében ez indokolt. Egyetértés hiányában, illetve az igazgató harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A szervezési feladatok ellátására adott megbízás legfeljebb a következő tanév utolsó napjáig terjedő időszakra szólhat.”

18. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 48. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatót feladatának ellátásával összefüggésben megilleti az a jog, hogy)

„2. a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés módszereit megválassza,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 48. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(Az oktatót feladatának ellátásával összefüggésben megilleti az a jog, hogy)

„9a. munkáját biztonságos és egészséges munkafeltételek között végezze,”

19. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 53. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak szerint a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.”

20. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt

a) az első szakma megszerzésével összefüggésben

aa) – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és

ab) egyszeri pályakezdési juttatásra,

b) rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra

jogosult. Az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelés bírósági úton nem érvényesíthető.”

21. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerint létesített ágazati képzőközpontban a szakmai szervezet – ha jogszabály vagy létesítő okirat a társasági részesedésszerzés lehetőségét nem zárja ki – legfeljebb tízszázalékos tulajdoni hányadot szerezhet.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a 84. § (4) bekezdését és a 85. § (1) és (2) bekezdését pedig a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.”

23. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XIII. Fejezete a következő 22/A. alcímmel egészül ki:

„22/A. A képesítő vizsga

93/A. § [A képesítő vizsga]

(1) A képesítő vizsga az akkreditált vizsgaközpont által szervezett, a szakmai képzésben elsajátított és a programkövetelményben a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott kimeneti követelmények mérésére szolgáló vizsga.

(2) Képesítő bizonyítványt az kaphat, aki sikeres képesítő vizsgát tett.”

24. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzésért felelős miniszter)

„e) – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével –

ea) javaslatot tesz a Kormány számára a szakmajegyzék megállapítására,

eb) kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket,

ec) gondoskodik a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmának meghatározásáról, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról és rendelkezésre állásáról,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzésért felelős miniszter a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelme alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – dönt a szakképzési tankönyvvé nyilvánításról, annak módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap. A szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával és meghosszabbításával összefüggő eljárásban a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező. A szakképzési államigazgatási szerv a szakképzésért felelős miniszter döntése alapján hivatalbóli eljárás keretében veszi fel a szakképzési tankönyvjegyzékre, illetve törli a szakképzési tankönyvet a szakképzési tankönyvjegyzékről. A könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás és annak módosítása és meghosszabbítása iránti eljárásért, valamint annak a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelmére történő megszüntetéséért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.”

25. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 99. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján)

„b) kidolgozott javaslatot tehet

ba) a szakmajegyzékre,

bb) a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára,

bc) új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára, és”

29. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult az általa fenntartott szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra vagy szakmai képzésre tekintettel. A támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a fenntartó és az általa fenntartott szakképző intézmény bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékben kell megállapítani a bevett egyház számára. A Magyar Katolikus Egyház az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékű támogatásra a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött nemzetközi szerződés alapján jogosult.”

31. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 24. alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:

„110/A. § [Kezelő szerv igénybevétele]

Az e törvény és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete alapján a szakképzés finanszírozásával és az Alap képzési alaprészének felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására a szakképzésért felelős miniszter a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott kezelő szervet vehet igénybe.”

32. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3., 5., 9., 14. és 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerén keresztül átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bejelentést követő tizenöt napon belül teljesíti.”

33. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„1a. a szakképzésben való részvétel feltételeit,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 30a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„30a. a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos szabályokat,”

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 39b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„39b. a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás, annak módosítása és megszüntetése rendjét, az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét, a szakképzési tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, valamint a szakképzésben alkalmazott terjesztési árat,”

(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 40a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„40a. a felnőttképzési jogviszonyban szakmai oktatásban, illetve ingyenes szakmai képzésben részt vevők tekintetében a szakképző intézmény finanszírozására vonatkozó szabályokat,”

(5) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a 96. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.”

34. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) A szakmai vizsgát 2025. december 31-éig az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben az e törvényben meghatározott feltételekkel kell megszervezni azzal, hogy akkreditált vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.

(10) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs

a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos megyében vagy

b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,

a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezéséről a szakképzésért felelős miniszter gondoskodik.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából az e törvény hatálybalépését követően megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe.”

35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött és e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás alatt az e törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezései szerinti fenntartói megállapodást kell érteni. Az e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás 2021. augusztus 31-én hatályát veszti. Az e törvény hatálybalépését követően megkötött fenntartói megállapodás alatt az e törvény 2021. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti együttműködési megállapodást kell érteni. A 2021. szeptember 1-jén hatályos fenntartói megállapodás 2024. augusztus 31-én hatályát veszti. A központi költségvetés által a szakképzésben való részvételhez a nem állami fenntartó számára nyújtott támogatás összesített keretösszege 2024. augusztus 31-éig nem lehet magasabb, mint a 2021. augusztus 31-én hatályos szabályok alapján igénybe vehető ilyen támogatás összesített keretösszege.”

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A MódTv1.-gyel megállapított 22. § (1a) bekezdését a 2021. szeptember 1-jén és az azt követően alapított szakképző intézményre kell alkalmazni.”

37. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény

a) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,

b) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés b) pontjának és 21. cikkének,

c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

d) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának,

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdésének,

f) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés c) pontjának,

g) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) és (2) bekezdésének,

h) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (1) bekezdés g) pontjának,

i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke,

j) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3), (4) és (6) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.”

- 1. 1. §-ában az „és az” szövegrész helyébe az „ , az” szöveg és a „fejlesztése.” szövegrész helyébe a „fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül.” szöveg,

- 2. 2. § (1) bekezdésében az „az Alaptörvény szerinti ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás keretében a szakképzésialapfeladat-ellátás kereteit és garanciáit” szövegrész helyébe az „a szakképzésben való részvételt és a szakképzési alapfeladat ellátását” szöveg, a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott” szöveg,

- 3. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „legfeljebb kettő” szövegrész helyébe az „az első kettő” szöveg, a „megszerzését az” szövegrész helyébe a „megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az” szöveg és a „keresztül, és” szövegrész helyébe a „keresztül,” szöveg,

- 4. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „befejezéséig” szövegrész helyébe a „letételéig és” szöveg,

- 5. 3. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ingyenesen” szövegrész helyébe az „az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen” szöveg,

- 6. 3. § (2) bekezdésében az „A szakképző intézmény a” szövegrész helyébe az „Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a” szöveg, a „szedhet térítési díjat, illetve tandíjat” szövegrész helyébe a „szedhető térítési díj, illetve tandíj” szöveg és az „ingyenes részvételre jogosult” szövegrész helyébe az „ingyenesen vesz részt” szöveg,

- 7. 4. § (4) bekezdésében a „tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, a képzésben részt vevő” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

- 8. 7. § 1. pontjában az „igényűnek” szövegrész helyébe az „igényű vagy fogyatékkal élő személynek” szöveg,

- 9. 7. § 6. pontjában az „oktatás,” szövegrész helyébe az „oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése,” szöveg,

- 10. 9. § (1) bekezdésében a „folytatható” szövegrész helyébe a „szervezhető” szöveg,

- 11. 9. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „folytatható” szövegrész helyébe a „szervezhető” szöveg,

- 12. 10. §-ában az „ , a szakmai oktatás időtartamát és a 107. § (2) bekezdése szerinti súlyszorzót” szövegrész helyébe az „és a szakmai oktatás időtartamát” szöveg,

- 13. 11. § (2) bekezdésében az „az általa vezetett minisztérium honlapján” szövegrész helyébe az „a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon” szöveg,

- 14. 13. § címében a „képzési program” szövegrész helyébe a „szakmai képzés képzési programja” szöveg,

- 15. 13. § (2) bekezdésében a „képzési program” szövegrész helyébe a „szakmai képzés képzési programja” szöveg,

- 16. 13. § (4) bekezdésében az „alapján indított” szövegrész helyébe az „alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított” szöveg,

- 17. III. Fejezet címében az „ÉS TEVÉKENYSÉGE” szövegrész helyébe a „ , TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA” szöveg,

- 18. 19. § (2) bekezdésében a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott” szöveg,

- 19. 19. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A szakképző intézményben a” szövegrész helyébe az „Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a” szöveg,

- 20. 19. § (4) bekezdés b) pont záró szövegrészében a „folytathat” szövegrész helyébe a „szervezhet” szöveg,

- 21. 20. § (2) bekezdésében a „folytathat” szövegrész helyébe a „szervezhet” szöveg,

- 22. 21. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „Az állam által alapított” szöveg és az „– a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző iskola esetében a szakképzési centrum engedélyével –” szövegrész helyébe az „és – az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola” szöveg,

- 23. 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében” szöveg,

- 24. 23. § címében a „jogának” szövegrész helyébe az „irányítási hatáskörének” szöveg,

- 25. 23. § a) pontjában a „jogának” szövegrész helyébe az „irányítási hatáskörének” szöveg,

- 26. 24. § (4) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a „honlapon” szöveg,

- 27. 25. § (1) bekezdésében a „Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében” szöveg,

- 28. 26. § címében a „joggyakorlása” szövegrész helyébe az „irányítási hatásköre” szöveg,

- 29. 26. § (1) bekezdésében a „Kormány rendelete” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete” szöveg,

- 30. 26. § (6) bekezdésében a „főigazgató, a főigazgató-helyettes, a kancellár és a gazdasági vezető a szakképzési centrummal munkaviszonyban áll, a szakképzési centrum más, nem oktató munkakörben” szövegrész helyébe a „szakképzési centrum vezető állású munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban, más” szöveg,

- 31. 27. § címében az „az állami és nem állami” szövegrész helyébe az „a” szöveg és a „joggyakorlása” szövegrész helyébe az „irányítási hatásköre” szöveg,

- 32. 27. § (3) bekezdésében a „jogait” szövegrész helyébe az „irányítási hatásköreit” szöveg és a „hozzájárulásával gyakorolhatja” szövegrész helyébe a „hozzájárulásával, nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja” szöveg,

- 33. 46. § (2) bekezdésében a „jogot” szövegrészek helyébe az „irányítási hatáskört” szöveg,

- 34. 48. § 3. pontjában az „a tanulmányi” szövegrész helyébe a „digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi” szöveg,

- 35. 48. § 6. pontjában az „a szakmai” szövegrész helyébe az „a szakképző intézmény által szervezett szakmai” szöveg,

- 36. 48. § 9. pontjában a „tananyagokat,” szövegrész helyébe a „tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket,” szöveg,

- 37. 49. § (1) bekezdésében az „a képzési és kimeneti követelményekben és a programkövetelményben meghatározott” szövegrész helyébe az „az ahhoz kapcsolódó” szöveg és a „tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő” szöveg,

- 38. 51. § (1) bekezdésében a „Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében” szöveg,

- 39. 51. § (2) bekezdés 1. pontjában az „a szakmai” szövegrész helyébe az „a szakképző intézmény által szervezett szakmai” szöveg,

- 40. 52. § (1) bekezdésében a „szakmai munkaközösséget hozhat” szövegrész helyébe a „részvételével szakmai munkaközösség hozható” szöveg, az „intézményben legfeljebb” szövegrész helyébe az „intézményben egyidejűleg legfeljebb” szöveg és a „hozható létre” szövegrész helyébe a „működhet” szöveg,

- 41. 53. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „jogviszonyra az Fktv.-t kell alkalmazni.” szövegrész helyébe a „jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – az Fktv.-t kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell az 59. § (3) bekezdését, ha a szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében szakmai oktatásban vesz részt.” szöveg,

- 42. 53. § (4) bekezdés b) pontjában az „az óraszám” szövegrész helyébe az „a kötelező foglalkozások száma” szöveg és az „óraszámának” szövegrész helyébe a „kötelező foglalkozásai számának” szöveg,

- 43. 60. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A sajátos” szövegrész helyébe az „A tanulói jogviszonyban álló sajátos” szöveg, a „tanulót” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő személyt” szöveg és az „igazgató mentesíti” szövegrész helyébe az „igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesíti” szöveg,

- 44. 76. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „oktatásban a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható” szövegrész helyébe az „oktatásban nem biztosítható. Ennek tényét a gazdasági kamara – belső szabályozó eszközében meghatározott módon – igazolja” szöveg,

- 45. 80. § (1) bekezdésében a „folytathat” szövegrész helyébe a „szervezhet” szöveg,

- 46. 81. § (2) bekezdésében a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „ágazati képzőközpont” szöveg,

- 47. 81. § (3) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg, az „alapján szakirányú” szövegrész helyébe az „alapján folytatandó szakirányú” szöveg és a „szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnál nagyobb” szövegrész helyébe a „hatálya alá nem tartozó” szöveg,

- 48. 82. § (1) bekezdés a) pontjában a „folytatásának” szövegrész helyébe a „megszervezésének” szöveg,

- 49. 84. § (5) bekezdésében a „személy mentesül” szövegrész helyébe a „személy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott esetben mentesül” szöveg,

- 50. 84. § (6) bekezdésében az „intézményben kell” szövegrész helyébe az „intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell” szöveg és az „eltölteni.” szövegrész helyébe az „eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.” szöveg,

- 51. 91. § (3) bekezdésében a „székhelye” szövegrész helyébe a „feladatellátási helye” szöveg,

- 52. 91. § (4) bekezdésében az „az év végén adott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

- 53. 92. § (1) bekezdésében a „lehet bizonyítványt” szövegrész helyébe a „lehet érettségi bizonyítványt” szöveg,

- 54. 92. § (3) bekezdésében a „tanuló” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő személy” szöveg,

- 55. XIV. Fejezet címében a „TANULÓ, ILLETVE KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ KISKORÚ” szövegrész helyébe a „VAGY FOGYATÉKKAL ÉLŐ” szöveg,

- 56. 94. § címében a „tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő” szöveg,

- 57. 94. § (1) bekezdésében a „tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő” szöveg,

- 58. 97. § d) pontjában a „kezeli” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg és az „és tankönyvjegyzékkel” szövegrész helyébe az „ , annak módosításával, meghosszabbításával és megszüntetésével” szöveg,

- 59. 99. § (2) bekezdés c) pontjában a „fejlesztése” szövegrész helyébe a „fejlesztési” szöveg,

- 60. 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „a szakmai vizsga helyszíne” szövegrész helyébe az „– a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – a szakmai vizsga helyszíne” szöveg,

- 61. 103. § (1) bekezdésében az „oktatás folytatásától” szövegrész helyébe az „oktatás megszervezésére irányuló tevékenység folytatásától” szöveg,

- 64. 107. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „a fenntartói megállapodással, az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy” szövegrész helyébe az „az állam, illetve az” szöveg,

- 69. 115. § (2) bekezdés d) pontjában a „sajátos nevelési igényű tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre” szövegrész helyébe a „sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyre” szöveg,

- 70. 119. § (5) bekezdésében a „fenntartói” szövegrész helyébe az „együttműködési” szöveg,

- 71. 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a „képzési program” szövegrész helyébe a „szakmai képzés képzési programja” szöveg,

- 72. 123. § (2) bekezdés 4. pontjában az „alapításának, a” szövegrész helyébe az „alapításának, megszüntetésének, átszervezésének és fenntartói irányítási hatásköre átadásának, a” szöveg és a „létesítő” szövegrész helyébe az „alapító” szöveg,

- 73. 123. § (2) bekezdés 6. pontjában az „az általa” szövegrész helyébe az „a szakképző intézmény és az akkreditált vizsgaközpont által” szöveg és a „körét,” szövegrész helyébe a „körét és tartalmát,” szöveg,

- 74. 123. § (2) bekezdés 9. pontjában az „a fenntartói” szövegrész helyébe az „az együttműködési” szöveg,

- 75. 123. § (2) bekezdés 16. pontjában az „oktató továbbképzési” szövegrész helyébe az „oktató kötelességének részletes szabályait és továbbképzési” szöveg,

- 76. 123. § (2) bekezdés 18. pontjában a „létesítésének feltételeit” szövegrész helyébe a „létesítésének, szünetelésének és megszüntetésének feltételeit” szöveg,

- 77. 123. § (2) bekezdés 23. pontjában a „tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú” szövegrész helyébe a „vagy fogyatékkal élő” szöveg,

- 78. 123. § (2) bekezdés 27. pontjában a „szakképző intézmény tanulója” szövegrész helyébe a „tanuló” szöveg,

- 79. 123. § (2) bekezdés 38. pontjában a „szabályait, valamint” szövegrész helyébe a „szabályait, a szakmai vizsgával összefüggésben az akkreditált vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait, valamint” szöveg,

- 80. 123. § (2) bekezdés 40. pontjában az „a Nemzeti Foglalkoztatási” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

- 81. 125. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „előkésztő” szövegrész helyébe az „előkészítő” szöveg,

- 83. 125. § (4) bekezdésében az „előkésztő” szövegrész helyébe az „előkészítő” szöveg,

- 84. 126. §-ában a „megszerzett” szövegrészek helyébe a „ , valamint a 125. § (1) bekezdése és az Fktv. 30. § (3) bekezdése alapján kifutó jelleggel szervezett oktatás, képzés keretében megszerzett” szöveg,

- 85. 127. § (3) bekezdésében az „intézmény a” szövegrész helyébe az „intézmény és a duális képzőhely a” szöveg,

- 1. 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a szakképzésben való részvétel keretében” szövegrész,

- 2. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „szakképző intézményben a” szövegrész,

- 3. 4. § (4) bekezdésében a „nagykorú” szövegrész,

- 4. 17. §-ában az „ , amely a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik” szövegrész és az „önálló költségvetéssel nem rendelkezik és” szövegrész,

- 5. 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „érettségi végzettséggel” szövegrész,

- 6. 26. § (4) bekezdésében az „A főigazgatót feladatai ellátásában főigazgató-helyettes segíti.” szövegrész,

- 7. 26. § (7) és (8) bekezdése,

- 8. 27. § (4) bekezdése,

- 9. 28. §-a,

- 10. 60. § (1) bekezdésében az „ , előmenetelét” szövegrészek,

- 11. 62. §-a,

- 12. 81. § (3) bekezdésében a „folytatása” szövegrész,

- 13. 84. § (5) bekezdésében az „a közismereti oktatás időtartamára” szövegrész,

- 14. 91. § (1) bekezdésében az „állami vizsga, amely” szövegrész és az „országosan egységes eljárás keretében” szövegrész,

- 15. 94. § (1) bekezdésében az „A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy számára biztosított kedvezményeket megállapító rendelkezéseket a képzésben részt vevő fogyatékkal élő nagykorú személyre is alkalmazni kell.” szövegrész,

- 16. 99. § (3) bekezdése,

- 22. 109. § (3) bekezdés c) pontjában a „nem állami” szövegrész,

- 23. 110. § (3) bekezdése,

- 24. 123. § (2) bekezdés 33. pontja,

- 26. 125. § (7) bekezdése,

- 27. 125. § (11) bekezdése,

- 29. 128. § (1) és (2) bekezdése,

- 30. 128. § (4) bekezdése,

- 32. 128. § (7) bekezdése.

42. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi, illetve a szakiskolai nevelés-oktatásban az Szkt. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint, a készségfejlesztő iskola tekintetében pedig az utolsó gyakorlati évfolyam befejezéséig az állam közszolgálati feladata. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.”