2021. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2021. július 2.

1. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) E törvényt nem kell alkalmazni

1. az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés,

2. az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés,

3. a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés,

4. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti reintegrációs program keretében történő oktatás, képzés

megszervezésére.

(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén – ha jogszabály e törvény más rendelkezésének alkalmazását kifejezetten elő nem írja – a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget és – ha a 15. § (1a) bekezdése szerinti kivétel alkalmazásának nincs helye – a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget köteles teljesíteni. Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében jogszabály ekként rendelkezik, e kötelezettségeket a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. A jogszabályban meghatározott hatóság jogosult a felnőttképző 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a képzésben részt vevő személy 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatát a bejelentés, illetve az adatszolgáltatás általa történő teljesítése céljából az ahhoz elengedhetetlenül szükséges ideig kezelni.”

2. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 1. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:

belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató)

„b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, vagy

c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére”

(szervez.)

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést,”

3. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából

a) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján

aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja,

ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy

b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat

térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. A felnőttképzési államigazgatási szerv az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés eredményeként felmerült eltérés esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében a felnőttképző által rögzített adatot az ellenőrzés során átadott adatnak megfelelően a felnőttképző külön értesítése nélkül automatikusan javítja.”

4. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a következő 15/B. §-sal egészül ki:

„15/B. § A felnőttképző a közvetlenül a számára rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a fizetési számlájának számát rögzíti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.”

5. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a 16. §-át megelőzően a következő 9/A. alcím címmel egészül ki:

„9/A. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok”

6. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója által térítésmentesen nyújtott szolgáltatás keretében biztosítja a benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését.”

7. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- a) 1. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „alapfeladatába nem” szövegrész helyébe az „alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem” szöveg,

- b) 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „keretében,” szövegrész helyébe a „keretében vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenység esetén térítés ellenében vagy a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységként,” szöveg,

- c) 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „összhangban, egyedi” szövegrész helyébe az „összhangban, – legalább a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira kiterjedően – egyedi” szöveg,

- d) 2. § 8. pontjában a „jelenlétét igénylő” szövegrész helyébe a „jelenlétét vagy – az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el – interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő” szöveg,

- e) 2. § 9. pontjában a „személy és” szövegrész helyébe a „személy vagy csoport és” szöveg és az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „interaktív és távolléti kapcsolattal, továbbá zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel” szöveg,

- f) 2. § 13. pontjában a „tananyagot valamint” szövegrész helyébe a „tananyagot, valamint” szöveg, a „rögzíti és értékeli – valamint” szövegrész helyébe a „rögzíti, értékeli, valamint” szöveg, a „közvetíti – a” szövegrész helyébe a „közvetíti a” szöveg, a „tevékenységét és végrehajtja” szövegrész helyébe a „tevékenységét, végrehajtja” szöveg és a „kéréseit.” szövegrész helyébe a „kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését.” szöveg,

- g) 13/B. § (1) bekezdésében a „bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység, a belső képzés és – ha jogszabály a képzés elvégzése igazolásának más módját határozza meg – a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével,” szövegrész helyébe a „belső képzés kivételével” szöveg,

- h) 15. § (1a) bekezdésében az „a Magyar” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar” szöveg és az „által szervezett” szövegrész helyébe az „által vagy azok állománya számára szervezett” szöveg,

- i) 20/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „végző hatóság a” szövegrész helyébe a „végző hatóság és a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti oktatás, képzés tekintetében a támogató a” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- a) 1. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „a felsőoktatási intézmény,” szövegrész,

- b) 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „– a belső képzés kivételével –” szövegrész,

- c) 2/B. § (2) bekezdésében az „a felnőttképző” szövegrész,

- d) 9. alcím címében az „és a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok” szövegrész.

22. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető

a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy

b) évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra.”

26. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 105. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett

a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó és

c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,

ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

(2) Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli

1. az államot, a helyi önkormányzatot és a nemzetiségi önkormányzatot,

2. a költségvetési szervet,

3. a köztestületet,

4. a közhasznú szervezetet,

5. az egyesületet, az alapítványt (ideértve a vagyonkezelő alapítványt, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közalapítványt is),

6. az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,

7. a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét,

8. a víziközmű-társulatot,

9. a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,

10. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,

11. az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

12. az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.”

27. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulás alapja – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.”

28. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bruttó kötelezettség csökkenthető)

„a) a fenntartói megállapodással, az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott

aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve

ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás

arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – az adóév munkanapjai számának szorzataként,

b) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként”

(számított összegével. Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.)

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bruttó kötelezettség csökkenthető a 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a (2) bekezdés a) pontja alapján igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett.”

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a bruttó kötelezettség a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy.

(3b) Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető

a) a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy

b) – ha szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani – a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal

megállapított összeggel.”

(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. A szakképzésihozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szakképzési hozzájárulásnak az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: MódTv1.) megállapított szabályait a 2021. adóévre is alkalmazni kell azzal, hogy a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (3a) bekezdését kizárólag a MódTv1. hatálybalépését követően kötött szakképzési munkaszerződések tekintetében kell alkalmazni. A MódTv1. alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozó többlet-adókedvezményt a 108. § (1) bekezdése szerinti adóbevallásában önellenőrzéssel érvényesítheti. Nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulásnak a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan azt a részét, amely a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet – az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárványhoz kapcsolódó veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelete alapján igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményre, illetve mentességre is tekintettel – a MódTv1. alapján terheli.

(5b) A bruttó kötelezettségét a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték hetven százalékával csökkentheti a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezet az általa a régi Szkt. szerint kötött olyan együttműködési megállapodásra tekintettel, amely a gyakorlati képzési kötelezettséget a 125. § (3) bekezdése szerinti tanulóra vonatkozóan az érintett tanuló családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Az adóév munkanapjai közül csak azon napok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát. A bruttó kötelezettség csökkentésénél alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.”

- 62. 104. §-ában a „képzés támogatása” szövegrész helyébe a „képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés támogatása” szöveg,

- 63. 105. § (3) bekezdésében az „a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási” szöveg,

- 65. 108. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnak” szöveg,

- 66. 108. § (2) bekezdésében az „a tárgyhavi” szövegrész helyébe az „a – 107. § (3) bekezdése szerinti adókedvezmény nélkül számított – tárgyhavi” szöveg és az „adóhatóság által vezetett számlára” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság kincstárnál vezetett fizetési számlájára” szöveg,

- 67. 108. § (3) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,

- 82. 125. § (3) bekezdés b) pontjában a „tanulószerződéssel való” szövegrész helyébe a „tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással való” szöveg,

- 86. 127. § (5) bekezdésében a „továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani” szövegrész helyébe a „továbbképzési kötelezettsége 2021. július 1-jével kezdődik, azzal, hogy az e törvény hatálybalépése és a továbbképzési kötelezettség e bekezdés szerinti kezdő időpontja közötti időben történő továbbképzésben való részvételt – ha az szakmai tartalmában megfelel az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a továbbképzéssel összefüggésben meghatározott követelményeknek – a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe be kell számítani” szöveg

- 18. 106. § (2) bekezdés c) pontja,

- 19. 108. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2) bekezdése” szövegrész,

- 20. 108. § (2) bekezdésében az „az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan” szövegrész, a „(2) bekezdése” szövegrész és a „figyelembe vehető és” szövegrész,

- 28. 127. § (5) bekezdésében a „ , ha ez az idő az e törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az e törvény szerint teljesíteni” szövegrész,

43. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a köznevelési intézményt a (8) bekezdés g) pontja alapján törli a nyilvántartásból, az erről szóló határozatában kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt vagy szakképző intézményt, amely a törölt köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanköteles tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Nem tanköteles tanuló esetében csak az érintett kérelmére kell kötelező felvételt biztosító nevelési-oktatási intézményt vagy – a szakképzési államigazgatási szerv egyetértésével – szakképző intézményt kijelölni. A nevelési-oktatási intézményt vagy szakképző intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló végleges határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság megküldi a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes tankerületi központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A jogutóddal megszűnő köznevelési intézmény iratállományát a jogutód köznevelési intézménynek kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetén a fenntartó, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság számára kell átadni az iratállományt.”

44. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakgimnáziummal 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszonyban álló tanuló szakmai vizsgájára a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak az Szktmód. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az oktatásért felelős miniszter javaslatára a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.”

45. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (10) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe az „A szakképzési centrum részeként működő köznevelési intézmény, az” szöveg lép.

46. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- a) 26/A. alcím címében az „és a külföldi tanulmányúttal” szövegrész,

- b) 44/C. §-a.

53. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 19. § (6) bekezdésében a „tagintézményenként” szövegrész helyébe az „a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményenként” szöveg lép.

56. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés 3a. pontja szerinti esetben az oktatási azonosító szám kiadása nem magyar állampolgár esetén a képzésben részt vevő személy kérelmére történik.”

57. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

„3/A. Az oktatási nyilvántartáshoz kapcsolódó egyéb adatkezelés

6/C. § (1) A központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból a köznevelési intézmény tanulója és a szakképző intézmény tanulója részére megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány informatikai alapú nyilvántartást vezet (a továbbiakban: tanulmányutak nyilvántartása).

(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a tanuló családi és utónevét, valamint születési családi és utónevét,

2. a tanuló oktatási azonosító számát,

3. a tanuló anyja születési nevét,

4. a tanuló születési helyét és idejét,

5. a tanuló állampolgárságát,

6. a tanuló nemét,

7. a tanuló köznevelési intézményének vagy szakképző intézményének nevét, OM azonosítóját,

8. a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot vagy szakképzési alapfeladatot,

9. azt a feladatellátási helyet, ahol a tanuló nevelés-oktatása vagy szakképzésben való részvétele megvalósul,

10. a tanuló évfolyamát,

11. azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,

12. kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,

13. a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,

14. a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,

15. az utasbiztosítás szerződésszámát,

16. a támogatói okirat számát,

17. egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát,

18. a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés 1–6. pontjában meghatározott adatokat a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány a köznevelés információs rendszerébe és a szakképzés információs rendszerébe továbbítja.

(4) A külföldi tanulmányútra irányuló egyéni pályázat esetén a (2) bekezdés 1–15., 17. és 18. pontja szerinti adatokat a tanuló, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő, csoportos pályázat esetén a (2) bekezdés 1–15. és 18. pontja szerinti adatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény továbbítja a Tempus Közalapítvány számára.

(5) A tanulói nyilvántartásból, illetve a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásából a 2. § a)–d), g) és l) pontjában, valamint az 1. melléklet I. rész e)–g), i) és l) alpontjában és az 1/A. melléklet II. rész 1. pont g) és k) alpontjában meghatározott adatokat – a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányutak megszervezése, továbbá az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése céljából – a Tempus Közalapítvány részére az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell továbbítani.

(6) A tanulmányutak nyilvántartásában rögzített adatokat a Tempus Közalapítvány az adatfelvételtől a tanulói jogviszony megszűnéséig kezeli.”

58. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (15a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A képzési hitelhez kapcsolódóan)

„c) a felnőttképzési intézménytörzsből

ca) a felnőttképző képviseletére jogosult személy azonosítása céljából a 3/A. melléklet I. rész 1. pont a) alpontjában meghatározott adatok,

cb) a közvetlenül a felnőttképző rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a felnőttképző fizetési számlájának száma”

(továbbíthatóak a Diákhitel Központnak.)

59. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

- a) 3. § (4) bekezdésében a „meghatározott adatokról adategyeztetés céljából az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot igényel a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (2) bekezdése szerinti azonosítók képzésére jogosult adatkezelőktől” szövegrész helyébe az „és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról – adategyeztetés céljából – az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatójától adatot igényel” szöveg,

- b) 6. § (7) bekezdésében az „igénybevételéről, az” szövegrész helyébe az „igénybevételéről, típusáról, az” szöveg,

- c) 1/A. melléklet III. rész 1. pont a) alpontjában a „számát,” szövegrész helyébe a „számát és társadalombiztosítási azonosító jelét,” szöveg,

- d) 3/A. melléklet II. rész 1. pont b) alpontjában a „nemét,” szövegrész helyébe a „nemét, valamint – annak rendelkezésre állása esetén – a 2. § h)–k) pontja és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatát,” szöveg,

- e) 3/A. melléklet II. rész 2. pont c) alpontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „megjelölését” szöveg, a „tényét” szövegrész helyébe az „és szünetelésének tényét, típusát” szöveg és a „típusát” szövegrész helyébe a „mértékét” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

- a) 7. § (1) bekezdés c) pontja,

- b) 1/A. melléklet II. rész 1. pont m), n) és p) alpontja.