2021. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2021. július 9.

#### 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági hozzájárulásra vonatkozó rendelkezést

a) a bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek jogutódlása,

b) a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaságok tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházása, valamint

c) a bányászati jog eredeti szerzésmód keretében történő megszerzése

esetében is alkalmazni kell.”

2. § A Bt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban együtt: tájrendezés).

(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.

(3) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások adataira vonatkozóan a bányafelügyelet nyilvántartást vezet, amelyhez az adatokat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője köteles a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani. A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartásában a bányafelügyelet a bányászati célú mélyfúrás tulajdonosának nevét, tulajdonjogának igazolását, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti adatokat tartja nyilván.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról, a tulajdonos vagy vagyonkezelő által készített és háromévente felülvizsgált, majd 30 napon belül a bányafelügyelethez benyújtott kockázatelemzés besorolása alapján 25 napon belül, ha a kockázatelemzés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint

a) magas vagy nagyon magas kockázatot állapított meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési kötelezettség teljesítésére vonatkozó ütemterv elkészítésére; vagy

b) alacsony vagy közepes kockázatot állapított meg, a tulajdonos vagy vagyonkezelő kezdeményezése esetén a tájrendezési tervet elbírálja.

(5) A tulajdonos vagy vagyonkezelő a bányafelügyelet (4) bekezdés szerinti kötelezésének közlését követően90 napon belül – a műszaki megvalósíthatósági szempontok figyelembevételével – összeállítja az érintett mélyfúrások tájrendezésére vonatkozó ütemtervet és jóváhagyásra benyújtja a bányafelügyelethez. A bányafelügyelet az ütemterv jóváhagyását megelőzően egyeztetést tart a tulajdonossal vagy vagyonkezelővel. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a jóváhagyott ütemtervben foglaltak szerint köteles jóváhagyás céljából benyújtani a végrehajtandó használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervét.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én a bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa vagy vagyonkezelője volt, vagy aki ezen időpont után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte vagy bányászati célú mélyfúrást létesített.

(7) A tulajdonos vagy vagyonkezelő köteles a tulajdonában vagy kezelésében lévő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások fenntartását, műszaki biztonsági állapotának megőrzését a kőolaj- és földgázbányászati biztonsági szabályzatban foglaltak figyelembevételével biztosítani a későbbi azonos vagy más célú hasznosítás érdekében.

(8) A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője kérelmére megállapítja, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni az arra hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles ezt a bányafelügyelet felé jelezni és az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltatni, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezni. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a bányászati célra már nem alkalmas mélyfúrás minősítést visszavonja.

(10) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás megvalósítása érdekében a beruházó kezdeményezheti a bányavállalkozónál, tulajdonosnál vagy a vagyonkezelőnél a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását és a tájrendezés elvégzését. A beruházóval kötött megállapodás alapján a bányavállalkozó, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő kezdeményezheti a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását követően a tájrendezés elvégzésére vonatkozó tájrendezési terv jóváhagyását.

(11) A (10) bekezdés szerinti esetben a tájrendezés igazolt költségeit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás beruházója viseli.”

3. § A Bt. 43. §-a a következő (9e) bekezdéssel egészül ki:

„(9e) A (9d) bekezdésben meghatározott díjtételt a megállapítást követő minden 5. év december 31-ig felül kell vizsgálni.”

4. § A Bt. 49. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, továbbá

a) a 2. §, a 18. §, a 21. § (1) bekezdése, a 24. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31–35. §, a 37. és 38. §, a 41. § alkalmazásában a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására jogosult személy,

b) a 2. §, a 21. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31–34. §, a 41. és 42. § alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy, valamint

c) a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője.”

5. § (1) A Bt. 50. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 36. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást, a Módtv6. hatálybalépését követő 24 hónapon belül kell összeállítani, amelyhez a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a Módtv6. hatálybalépését követő 12 hónapon belül szolgáltat adatot. A Módtv6.-tal megállapított 36. § (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést első alkalommal 2023. december 31-ig kell elvégezni.”

(2) A Bt. 50. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:

„(26) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9e) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv6. hatálybalépését követő 5. év december 31-ig kell elvégezni.

(27) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9d) bekezdését a 2021. évre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését megelőző szabályok szerint, a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni.”

6. § A Bt.

- a) 22. § (7) bekezdésében a „nem terjeszthető ki” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető ki építőipari nyers- és alapanyagra, továbbá” szöveg,

- b) 38. § (1a) bekezdésében a „szerinti tulajdonosa” szövegrész helyébe a „szerinti tulajdonosa vagy vagyonkezelője” szöveg, a „mélyfúrás tulajdonosa” szövegrész helyébe a „mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője” szöveg,

- c) 43. § (9d) bekezdésében a „350 Ft/em3” szövegrész helyébe a „33,2 Ft/MWh” szöveg,

- d) 50/A. § (1) bekezdés 27. pontjában a „nyilvántartására” szövegrész helyébe a „nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére” szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a Bt. 49/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyarországon” szövegrész.

#### 2. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

8. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § (1) A villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia- és földgázellátásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében háztartásnak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs víziközmű-szolgáltatásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében lakossági felhasználónak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.”

#### 7. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

62. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja.

71. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladék gyűjthető.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt indult hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap.”

74. § A Ht. 91/A. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: vallási jogi személy) a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentésre jogosult, ha

a) a vallási jogi személy tulajdonában, használatában álló lakóépületben, lakásban, plébánián, parókián, illetve a vallási jogi személy hitéleti tevékenységére szolgáló egyéb épületben, rendházban, üdülőben vagy hétvégi házban a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: egyházi természetes személy) az általa használt ingatlanrészt életvitelszerű lakhatására használja, és

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenységgel összefüggésben kívánja igénybe venni.

(3b) A vallási jogi személyt a (2) bekezdésben meghatározott díj oly mértékben illeti meg, amely arányban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egyházi természetes személy igénybe veszi.

(3c) A vallási jogi személy évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatón keresztül a Koordináló szervet, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az egyházi természetes személy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályait figyelembe véve mekkora térfogatú gyűjtőedénnyel vesz igénybe.”

#### 12. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosítása

80. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Projekttörvény) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) gazdasági szereplő: a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti gazdasági szereplő;”

81. § A Projekttörvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § Azon szerződések esetén, ahol az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (1) bekezdésében meghatározott telephely biztonsági tanúsítvány megléte a szerződéskötés, illetve a szerződés érvényességének vagy fennmaradásának feltételeként szerepel, e feltételt teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a szerződő fél olyan gazdasági szereplő, amely szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzékben.”

82. § A Projekttörvény 3. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „gazdasági szereplővel” szöveg, az „a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzéken” szöveg lép.

#### 13. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

83. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 174. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2020. július 1-jét megelőző napon hatályos Mavtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint kiadott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőt az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését követően is jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a telephely biztonsági tanúsítvány kiállításától számított öt évig.”

84. § A Vbt. 116. § (1) bekezdés a) pontjában a „telephelybiztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT)” szövegrész helyébe a „telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban együtt: TBT)” szöveg lép.