2021. évi LXIX. törvény — mi változott? 2022. január 1.

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés

1. a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,

2. b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az 1. pontban foglaltak teljesültek.”

3. § Az Szja tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.”

4. § Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait. Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága – illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen – 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.”

5. § Az Szja tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A jövedelmet a bevételből

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

(4) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse is az átalányadózást választotta, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet – az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával – az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.”

6. § Az Szja tv. XII. Fejezete a 67/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

67/C. § (1) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta –, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte –, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke

azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) A (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(8) A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti be.

(9) E § alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

- b) 29/D. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3), illetve (3a) bekezdés” szöveg,

- d) 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szöveg,

- e) 50. § (4) bekezdésében az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

- f) az 52. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szövegrész, az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

- g) 67/A. § (4) bekezdésében a „számának feltüntetésével” szövegrész helyébe a „számának, külföldi illetőségének és az illetősége szerinti államnak a feltüntetésével” szöveg

- c) 50. § (7) bekezdésében a „Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás – ha annak egyéb feltételei fennállnak – attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.” szöveg,

11. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó alanya a (2)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany.”

(2) A Tao. törvény 2. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)–(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)

a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

és az a)–c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.

(8) Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.”

13. § (1) A Tao. törvény 4. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. adózó: a 2. § (2)–(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;”

16. § A Tao. törvény 16/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 2. § (7) bekezdésében meghatározott belföldi illetőségű adózó az adóalapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre e törvény szerint társasági adókötelezettsége merül fel, továbbá azt az összeget, amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettsége merül fel, amelyet a külföldi adóbevallásával igazol.”

- b) 4. § 23. pont g) alpont gb) alpontjában az „a 16/B. §” szövegrész helyébe az „a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. §” szöveg,

- g) 28. § (6c) bekezdésében az „a 7., 8. és 16/B. §-ban” szövegrész helyébe az „a 7. §-ban, 8. §-ban és 16/B. § (1)–(6) bekezdésében” szöveg,

67. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó kockázatitőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató a 2021-ben kezdődő adóévére vonatkozó pénzügyi szervezetek adókötelezettségét e törvénynek a 2021. december 31-én hatályos rendelkezései figyelembevételével határozza meg.”

68. § A Különadó törvény 7. § 13. pontjában az „a kockázati tőkealap-kezelőt” szövegrész helyébe az „a Kbftv. szerinti kockázatitőkealap-kezelőt” szöveg lép.

69. § Hatályát veszti a Különadó törvény

- a) 4/A. § (4) bekezdés 2. pont b) és c) alpontja,

- b) 4/A. § (6) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja,

- c) 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,

- d) 7. § 7. pontjában a „ , tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő” szövegrész,

- e) 7. § 10–12. pontja és 19. pontja.

- c) 6. § (1) bekezdésében az „az átalányban megállapított jövedelem” szövegrész helyébe „az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem” szöveg,

90. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.”

91. § A Tbj. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)

után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”

92. § A Tbj. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha

a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”

93. § A Tbj. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.”

98. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:

[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„22a. a természetes személynek kifizetett (juttatott) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozamát,

22b. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában nevesített külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevétel esetén az arra vonatkozó adatot, hogy e személy a Tbj. szerint külföldinek minősül-e,”

112. § Az Art. 274/L. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Módtv7-tel megállapított 3. melléklet I. 4. pontját a hatálybalépést megelőzően az állami adó- és vámhatóság által megállapított, de a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségek megfizetésére, valamint a 2022. január 1-jét követően indult eljárásokban és az ugyanezen időpontot követően megkezdett megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

115. § Az Art. 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

144. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (8) bekezdés előírását. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”

145. § Az Szt. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni – a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

146. § Az Szt. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (7) bekezdés előírását. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”

147. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„o) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt előírásoknak.”

149. § Az Szt. 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

150. § Az Szt. 177. §-a a következő (83) és (84) bekezdéssel egészül ki:

„(83) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)–e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját először a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(84) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)–e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

151. § Az Szt.

- 1. 25. § (7) bekezdés c) pontjában a „javak” szövegrész helyébe a „javak (különösen: know-how)” szöveg,

- 2. 47. § (2) bekezdés e) pontjában az „a 61. §” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdésében, valamint a 61. §” szöveg,

- 3. 47. § (9) bekezdésében az „az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig” szövegrész helyébe az „a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig)” szöveg,

- 4. 50. § (6) bekezdésében a „számlában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,

- 5. 73. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint (3) bekezdésében a „számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,

- 6. 73. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „ , illetve stornó számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg

lép.

- 1. 25. § (7) bekezdés a) pontjában a „know-how,” szövegrész,

- 2. 47. § (3) bekezdésében az „ellenérték arányában” szövegrész,

154. § A Kkt. „A kamarai tag jogai” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.

(2) A kamara az elektronikus okiratban történő kiállításra és elektronikus aláírásra vonatkozó részletes előírásokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg.”

161. § Az Aktv. 4. § (6) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)

„1a. aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím;”

168. § Az Aktv. 43/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi.”

- 1. 4. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az „V/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „V/B. Fejezet és az 1. melléklet” szöveg,

171. § Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

172. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. § (7) bekezdésében és 5/A. § (6) bekezdésében a „4/A. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „4/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.

173. § Az Szftv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését és 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2021. rendelkező évi nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.”

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.48. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.48. az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész;”

- 7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.44. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.44. kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata.”

- 1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 9. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„9. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);”

Az Art. 3. melléklet I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget – a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot, az illetéket, a cégautóadót, a belföldi gépjárművek adóját, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve –, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

- 1. Az Aktv. 1. melléklet III.B.6. pont a) alpontja nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található aktuális levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:”

- 2. Az Aktv. 1. melléklet V.D.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:

Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2. a)–c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:

ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy

cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.”

- 3. Az Aktv. 1. melléklet V.E.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy – ha az későbbi időpont – a körülmények változásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül újra elvégzi a számla minősítését a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően, az alábbi eltérésekkel:

- a) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos aa) nyilatkozatát vagy ab) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Számlatulajdonost Jelentendő Személyként kell kezelnie mindkét tagállam vagy más állam tekintetében.

- b) ha a körülmények változása folytán kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a Számlatulajdonos Pénzügyi Intézménynek, Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek kiegészítő dokumentációt vagy adott esetben a Számlatulajdonos nyilatkozatát kell beszereznie annak Pénzügyi Intézménynek vagy Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak történő minősítéséhez. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a dokumentumokat, a Számlatulajdonost Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyként kell kezelnie.

- c) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy az Ellenőrzést gyakorló személy a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést gyakorló személy ca) nyilatkozatát vagy cb) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.

- 4. Az Aktv. 1. melléklet VI.2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”

- 5. Az Aktv. 1. melléklet VI. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Ha az Új Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy – ha az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül az V/E/3. a)–c) pontban említett eltéréssel újra elvégzi a számla minősítését.”

- 6. Az Aktv. 1. melléklet III.B. pontja 1. alpontjában és 2. alpont nyitó szövegrészében az „állandó” szövegrészek helyébe az „aktuális” szöveg lép.