2021. évi LXIX. törvény — mi változott? 2021. július 10.

- a) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyújtja” szövegrész helyébe a „nyújtja, azzal, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének minősül különösen az, ha az egyesület, a köztestület magánszemély tagja egy jogi személy bármely vagyoni hozzájárulására tekintettel válik jogosulttá az egyesület, a köztestület által nyújtott szolgáltatásra” szöveg,

12. § A Tao. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.”

19. § A Tao. törvény 22/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (5) bekezdés szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (100) bekezdéssel egészül ki:

„(100) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatja fenn.”

75. § Az Itv. 26. § (2g)–(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) Ha a vagyonszerző az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, az állami adóhatóság az erről való tudomásszerzést követően – az (1a) bekezdés f) pontjában foglaltak alkalmazását mellőzve – a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapulvételével kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(2h) Nem kell a (2g) bekezdést alkalmazni, ha az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegének visszafizetése kizárólag a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel meghiúsult gyermekvállalás miatt vált szükségessé.”

76. § Az Itv. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 99/X. §-sal egészül ki:

„99/X. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 26. § (2g)–(2h) bekezdést és módosított 86. § (4) bekezdést azokban az illetékügyben kell alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség e rendelkezések hatálybalépését követően keletkezik.”

77. § (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy]

„of) az eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének számítása során az oa) alpont szerinti mérlegben kimutatott eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, az oa) alpont szerinti mérlegben nem szereplő eszközöknek (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok)nak a megszerzett társaság könyveiben az illetékkötelezettség keletkezésekor szereplő könyv szerinti értékével és csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok) könyv szerinti értékével, feltéve, hogy e korrekciók együttes hatása az e pont szerinti minősítést befolyásolja;”

78. § Az Itv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

79. § Az Itv.

- 1. 32. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság által vagy a közigazgatási perben”,

- 2. 78. § (1) bekezdésében a „26. § (1a) bekezdés a)–d) pontjai” szövegrész helyébe a „26. § (1a) bekezdés a)–d) és f) pontjai”

szöveg lép.

80. § Hatályát veszti az Itv.

- 1. 26. § (1a) bekezdés f) pontjában az „(a továbbiakban: Korm. rendelet1.)” és az „(a továbbiakban: Korm. rendelet2.)”,

- 2. 86. § (4) bekezdésében a „– saját elhatározásából –”

szövegrész.

121. § Az Avt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.

(2) Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.”

Az Itv.

1. 1. melléklet I. alcím II. pont 3. alpontjában az „I/1–2. pontban” szövegrész helyébe az „I. pontban és az 1–2. alpontban”,

2. 1. melléklet I. alcím II. pont 9. alpontjában a „II/4–8. pontban” szövegrész helyébe a „4–8. pontban”

szöveg lép.