2021. évi LXIV. törvény — mi változott? 2022. július 2.

70. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

„u) szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben – ideértve annak hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását is –, csődeljárásban a bíróság által jóváhagyott csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során a hitelezői követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a szerkezetátalakítás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;”

(2) Az Itv. a 44/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági eljárások illetéke

44/B. § (1) A szerkezetátalakítási eljárás illetéke 80 000 forint.

(2) Az ellenirat illetéke 15 000 forint.”

(3) Az Itv. 47. § (3) bekezdésében a „cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban” szövegrész helyébe a „cégbírósági eljárásban, a szerkezetátalakítási eljárásban, a csődeljárásban, valamint a felszámolási eljárásban” szöveg lép.

71. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„v) szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott polgári nemperes eljárás.”

(2) A Cstv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha

a) szerkezetátalakítási eljárása van folyamatban,

b) a szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság által jóváhagyott – hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott – szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,

c) a csődeljárási kérelem benyújtását megelőzően olyan szerkezetátalakítási eljárás volt folyamatban, amelyben az adós moratóriumot kapott, és a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított egy év még nem telt el,

d) ellene csődeljárás van folyamatban, vagy

e) felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.”

(3) A Cstv. 7. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,)

„d) amíg a szerkezetátalakítási tervben a terv végrehajtására meghatározott időtartam le nem telt.”

(4) A Cstv. 8. § (3) bekezdése a következő d)–i) ponttal egészül ki:

(Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy)

„d) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene külföldön a 2015/848 EU rendelet hatálya alá eső fizetésképtelenségi eljárást,

e) kezdeményezett-e belföldön csődeljárást, reorganizációs eljárást,

f) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene belföldön felszámolási eljárást,

g) van-e ellene folyamatban belföldön vagy külföldön hatósági vagy bírósági végrehajtási eljárás, zálogjoggal terhelt vagyontárgyára vezetett bíróságon kívüli értékesítés,

h) döntött-e szerkezetátalakítási eljárás vagy reorganizációs eljárás megindításáról, és ha igen, az eljárás folyamatban van-e, valamint

i) ha korábban indított szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást, és a bíróság a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet jóváhagyta, annak végrehajtására meghatározott időtartam letelt-e.”

(5) A Cstv. 9. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha]

„h) az adós szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, vagy

i) az adós korábban olyan szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, amellyel összefüggésben a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet a bíróság jogerősen jóváhagyta, de az annak végrehajtására meghatározott időtartam még nem telt el.”

(6) A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha)

„e) a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérte a hitelező, de az adós a Szát. alapján egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium (a továbbiakban: Szát. moratórium), vagy a reorganizációs eljárás szabályai szerinti moratórium (a továbbiakban: reorganizációs moratórium) hatálya alatt áll, és a kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, akire a Szát. moratórium, illetve a reorganizációs moratórium hatálya kiterjed;”

(7) A Cstv. 26. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását – az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére – felfüggeszti.

(2b) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2c) A (2b) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2d) A (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.”

(8) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,)

„ad) amely a felszámolás elrendelése előtt az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött (ide nem értve a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet), és a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölése, megbízása megszűnésétől két év még nem telt el,”

(9) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

„bl) aki a felszámolás elrendelése előtt két éven belül az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött.”

(10) A Cstv. 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés szerinti megtámadási jog a Szát. szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme érdekében előírt rendelkezések figyelembevételével gyakorolható.”

(11) A Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A felszámolási költségek a következők:)

„m) a szerkezetátalakítási szakértő bíróság jogerős határozatával megállapított, ki nem fizetett és meg nem térült díja, ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását (Szát. 8. §) követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból rendelte el.”

(13) A Cstv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.”

(14) A Cstv.

- a) 27. § (2) bekezdés d) pontjában a „felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette” szövegrész helyébe a „felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette”,

- b) 66. § (5) bekezdésében a „pénzügyi gondnoki tevékenységet” szövegrész helyébe a „pénzügyi gondnoki tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet”

szöveg lép.

72. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bga.tv.) 1. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Bérgarancia eljárás keretében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt egyéni vállalkozók számára a bértartozásaik kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezhető meg, visszatérítendő állami támogatásként.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdés alapján megelőlegezett támogatás visszatérítendő állami támogatás (a továbbiakban együttesen: támogatás).

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely csekély összegű támogatásként, az (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozók főtevékenységétől függően az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható.”

(2) A Bga.tv. 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„d) bértartozás:

da) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó díjtartozást, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés-tartozást is;

db) az Are. tv. szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt adós egyéni vállalkozót – mint munkáltatót – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján terhelő munkabértartozás, végkielégítés-tartozás, valamint a betegszabadság időtartamára fizetendő díjtartozás;”

(3) A Bga.tv. 1. §-a a következő (6)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1a) bekezdésben meghatározott támogatásra az e törvényben foglaltakat a (7)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt belföldön létesített munkaviszonyból származó bértartozása megfizetéséhez illeti meg támogatás arra az időszakra, amikor a foglalkoztatás szokásos munkavégzési helye belföld.

(8) A támogatás iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a munkavállaló az adósságrendezési eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és igazolni tudja, hogy az egyéni vállalkozó adóssal szemben lejárt esedékességű bérkövetelése van vagy az adósságrendezési eljárás alatt ilyen követelése keletkezik, és ezek megfizetésére az adós adósságrendezésbe vont bevételei nem nyújtanak fedezetet. Az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bérkövetelésekre akkor nyújtható be támogatási igény, ha az adós az egyéni vállalkozói tevékenységét az adósságrendezési eljárás alatt is folytatja, és ebből a tevékenységéből származó bevételeiből nem tudja az Are. tv. 45. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott összegű munkabért kifizetni.

(9) Az adós a támogatás iránti kérelmet bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve útján, bírósági adósságrendezési eljárásban pedig a kijelölt családi vagyonfelügyelő útján nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A kérelem adataira vonatkozóan az adóst adatszolgáltatási kötelezettség terheli, felelős azért, hogy az adatszolgáltatás tartalma megfeleljen az e törvényben foglaltaknak. Az adatszolgáltatás dokumentumát és a támogatás iránti kérelmet az adósnak alá kell írnia.

(10) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve és a családi vagyonfelügyelő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

(11) A támogatás iránti kérelem tartalmazza

a) az adós egyéni vállalkozót azonosító adatokat (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi neve és utóneve, lakcím, értesítési cím, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőség, hatósági (kamarai) nyilvántartási szám, adószám, KSH azonosító szám),

b) az adósságrendezési eljárás adatait (adósságrendezési nyilvántartási szám, adósságrendezési eljárás megindításának időpontja),

c) bírósági adósságrendezési eljárás esetén

ca) a bírósági adósságrendezési eljárás ügyszámát,

cb) a bírósági adósságrendezési eljárás megindításának időpontját,

cc) a családi vagyonfelügyelőt azonosító adatokat (név, születési név, születés hely és idő, értesítési cím, elektronikus levélcím, telefonszám),

cd) a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének nevét, címét, telefonszámát, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőségét),

d) munkavállalónkénti bontásban a támogatás megállapításához szükséges következő adatokat:

da) a kérelem alapjaként meghatározott bérkifizetési napok,

db) a munkavállalónak ki nem fizetett bértartozás, a bértartozásból bérgarancia támogatásként igényelt összeg,

dc) annak megjelölése, hogy a kérelem a 7. § (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul,

dd) a munkavállaló adósságrendezési eljárás alatti foglalkoztatásának indokoltsága,

de) a munkavállaló neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, az adóssal fennálló munkaviszony kezdete, megszűnése, társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító száma, munkaköre, bankszámláját vezető pénzügyi intézmény neve, a bankszámla száma.

(12) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegéből a munkavállalót terhelő közterhek levonásáról, befizetéséről, és a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetéséről az adóst – bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelőt is – értesíti. A munkabérrel és annak közterhei megfizetésével összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek az adós egyéni vállalkozót terhelik.

(13) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatási jogviszonnyal összefüggésben nyilvántartja és kezeli az adós egyéni vállalkozó, a munkavállalók, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, valamint az eljáró családi vagyonfelügyelők (11) és (12) bekezdésben felsorolt adatait. Az állami foglalkoztatási szerv a bérgarancia célú támogatási igények elbírálása, kifizetése, a támogatással történő elszámoltatás, a támogatás visszatérítése, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetése és egyéb, az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében az Are. tv. 16. §-a szerinti adósságrendezési nyilvántartásból adatokat igényelhet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervétől és a családi vagyonfelügyelőtől tájékoztatást kérhet. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adósságrendezési eljárás befejeződött, és megküldi részére az eljárást befejező határozatot. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adós ellen a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indul eljárás. Az állami foglalkoztatási szerv a (11), (12) és e bekezdés alapján kapott adatokat az Are. tv. szerinti adósságrendezési mentesítési eljárás befejezésétől számított öt évig, ha pedig a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indult bírósági eljárás, ennek befejeződésétől számított öt évig kezelheti.”

(4) A Bga.tv. 15. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított 1. § (1a) bekezdését, 1. § (2) bekezdés d) pont db) alpontját, 1. § (6)–(13) bekezdését a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban érvényesített bértartozásokra vonatkozóan kell alkalmazni.”

(5) A Bga.tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(6) A Bga.tv. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz.”

(7) A Bga.tv.

- a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,

- b) 1. § (3) bekezdésében a „pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás)” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

- c) 2. § (1) bekezdésében a „pénzügyi támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

- d) 2/B. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem” szövegrész helyébe a „támogatás iránti kérelem” szöveg,

- e) 8. § (1) bekezdésében az „akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szövegrész helyébe az „aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szöveg,

- f) 11. § (1) és (1a) bekezdésében a „visszatérítendő támogatás iránt” szövegrész helyébe a „támogatás iránt” szöveg

lép.

73. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi XXIII. törvény) 2. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

fizetést korlátozó eljárás)

„de) a szerkezetátalakításról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott eljárásokban a bíróság által elrendelt, egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium,”

(2) A 2003. évi XXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt

a) szerkezetátalakítás során az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot elrendelő bírósági végzést,

b) csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzést,

c) felszámolási eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzést

kell érteni.”

74. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 5. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A cég nevét (rövidített nevét)]

„g) nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén „szerkezetátalakítás alatt („sz. a.”)”

(toldattal kell használni.)

(2) A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

„o) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő napját és befejezését.”

(3) A Ctv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a nyilvános szerkezetátalakítást közzé tevő végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszűnik, a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a cég nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.”

75. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)

„j) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontját és befejezését.”

(2) A Cnytv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.”

76. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Magyar Nemzeti Bank a hitelező pénzügyi intézmény e törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott, az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett jogait vagy kötelezettségeit érintő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, ezek a rendelkezések a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.”

(2) Az Are. tv. 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A természetes személyek, valamint az egyéni vállalkozók számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök). A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak az adós részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez.”

(3) Az Are. tv. 5. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„19. egyéni vállalkozó:

a) az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó,

b) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti európai közösségi jogász és külföldi jogi tanácsadó, ha ezt a tevékenységét nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban végzi,

c) az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,

d) az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a szerinti tagi felelőssége körében keletkezett tartozásai tekintetében,”

(4) Az Are. tv. 5. § 37. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:

közérdekkel összefüggő követelés:)

„h) az adós által foglalkoztatott személyek munkabértartozásainak kifizetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből juttatott, visszatérítendő bérgarancia célú pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó igény,”

(5) Az Are. tv. 5. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„51. saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. § 17. pontjában felsorolt személy,”

(6) Az Are. tv. 5. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„56. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában felsorolt jogviszonyban álló természetes személy,”

(7) Az Are. tv. 5. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„66. közteher: A bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló

a) munkabér-követeléseket és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adók és járulékok,

b) az adósra számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj,

c) kisadózó vállalkozások tételes adója,

d) a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,

e) gépjárműadó.”

(8) Az Are. tv. 45. § (5) bekezdés d)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell]

„d) az ingatlan, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,

e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket,

f) az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési, illetve munkaerőkölcsönzéssel összefüggő díjfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig, továbbá az ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatban az adóst terhelő közteherfizetési kötelezettséget.”

(9)

(10) Az Are. tv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) Az adós kérheti olyan adósságtörlesztési terv elkészítését a családi vagyonfelügyelőtől, amelyben a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel tartozásából a lejárt esedékességű tartozása megfizetésére három évre haladékot kap azzal a feltétellel, hogy a hiteltartozásnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a fizetési haladék időtartama alatt is fizetnie kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságtörlesztési terv feltétele, hogy az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloghitel tartozásra vonatkozó hároméves fizetési haladék időtartama alatt a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizeti, továbbá a hároméves fizetési haladék lejáratát követően a jelzáloghitel tartozásra a 45. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű minimális törlesztőrészletet fizet.”

(11) Az Are. tv. 86. §-a a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén az e §-ban foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a bíróság a hároméves törlesztési időszak elteltével részleges mentesítő határozatot hoz, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás szerint az adós a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizette. Az e bekezdés szerinti részleges mentesítő határozat nem vonatkozik a jelzáloghitel tartozásra.

(5b) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén a jelzáloghitel tartozásra vonatkozóan a családi vagyonfelügyelőnek a jelzálogjogosult bevonásával elkészített záró elszámolása megállapítja, hogy az adós a jelzáloghitel adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a hároméves adósságtörlesztés alatt teljesítette-e, és ha igen, az adósnak van-e a törlesztési terv teljesítését követően a jelzálogjogosult felé fennmaradó tartozása.

(5c) A bíróság a jelzáloghitelre vonatkozóan – az (5b) bekezdés szerinti záró elszámolásban foglaltak alapján – részleges mentesítő határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az adós az adósságtörlesztés időszakára vonatkozó fizetési kötelezettségeit is teljesítette.”

(12) Az Are. tv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása, a részleges mentesítés, valamint a mentesítés tárgyában hozott bírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.”

(13) Az Are. tv. 33. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § (1) A jelzálogjogosultnak a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmeznie kell az ingatlan-nyilvántartásban a jelzáloggal biztosított összeg módosításának bejegyzését oly módon, hogy ez nem haladhatja meg a 86. § (1a) és (5b) bekezdése szerinti összeget.

(2) A jelzálogjogosult a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül díjmentesen elkészíti a hitelszerződés módosításának tervezetét, amelyben az adósnak a 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti mentesítését követően még fennmaradó tartozása megfizetése érdekében a futamidőt úgy változtatja meg, hogy annak hátralévő részében az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, és az ügyleti kamat nem lehet magasabb, mint az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes ügyleti kamat. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a törlesztőrészleteknek a módosított szerződés alapján történő teljesítését.

(3) Ha a jelzáloghitel-szerződés az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően már felmondásra került, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelzálogjogosult az adós számára köteles olyan jognyilatkozatot kiadni, amely az adós 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti részleges mentesítését követően fennmaradó tartozásának megfizetése érdekében részletfizetési kedvezményt engedélyez oly módon, hogy a havi részletfizetés összege nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része. A jelzálogjogosult a részletfizetés időtartamára az ügyleti kamatot nem állapíthatja meg a hitelszerződés felmondásának időpontjában érvényes ügyleti kamatnál magasabb mértékben. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a részletek megfizetésének teljesítését.”

(14) Az Are. tv. 43. alcíme a következő 105/C. §-sal egészül ki:

„105/C. § (1) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő adósságrendezési ügyekre is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvény 74/A. §-ának, 85. § (1) bekezdésének, 86. § (5a)–(5c) és (6) bekezdésének, valamint 87/A. §-ának a 2021. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásokban akkor lehet alkalmazni,

a) ha még nem került sor adósságtörlesztési terv bírósághoz történő benyújtására, vagy

b) ha az adósságtörlesztési tervről a bíróság még nem hozott végzést, és az adósnak a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési végzést a 2021. évi LXIV. törvénnyel megállapított 74/A. §-ban foglaltaknak megfelelően átdolgozza.”

(15)

(16) Az Are. tv. 45. alcíme a következő 106/B. §-sal egészül ki:

„106/B. § Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(17) Az Are. tv.

- 1.

- 2. 86. § (1) bekezdésében az „amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig” szövegrész helyébe az „amelyeket a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig”,

- 3. 86. § (2) bekezdésében az „adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők” szövegrész helyébe az „adósságtörlesztési időszak végén az adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezők”

szöveg lép.

(18) Hatályát veszti az Are. tv. 73. § (2)–(4) bekezdése.

77. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.”