2021. évi LXIII. törvény — mi változott? 2022. január 2.

1. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontjában az „adatszolgáltatás teljesítése érdekében;” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás teljesítése érdekében; továbbá a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerrel kapcsolatos hatáskörei gyakorlása érdekében;” szöveg lép.

2. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az 57/F. §-t követően a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:

„IV/B. FEJEZET

A NEMZETI ÉPÍTŐIPARI FELÜGYELETI ÉS ADATSZOLGÁLTATÓ RENDSZER

57/G. § E Fejezet alkalmazásában

a) foglalkoztatott: az e Fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés építési munkaterületén munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult, a vállalkozó kivitelezővel vagy a kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozással bármely munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

b) kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás: az e Fejezet hatálya alá tartozó kivitelezés esetében a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló – így különösen őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási – tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.

57/H. § (1) A Kormány által rendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer működik.

(2) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer célja

a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása,

b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése,

c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése, a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon.

(3) Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (a továbbiakban: Üvegkapu) a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely a (2) bekezdés szerinti célok érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, valamint azokat az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi.

(4) Az Üvegkapu valós időben tartja nyilván

a) az építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodásra jogosult foglalkoztatott, és

b) az a) pont alá nem tartozó személyek (a továbbiakban: vendég) – ide nem értve az építési munkaterületen feladatot ellátó hatósági, illetve igazgatási feladatot ellátó szervek képviselőit –

építési munkaterületre való be- és kilépésének adatait.

(5) A foglalkoztatott és a vendég számára az építési munkaterületre történő be- és kilépés kizárólag beléptető rendszer használata mellett történhet. A vendég az építési munkaterületre az adatainak rögzítését követően léphet be.

(6) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer, illetve annak részei üzemeltetőjét, valamint az Üvegkapu adatainak tárolását végző tárhelyszolgáltatót a Kormány rendeletben jelöli ki.

57/I. § (1) Az Üvegkapu használatát megelőzően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – valamennyi foglalkoztató köteles a rendszerben regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint frissíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció, annak módosítása vagy törlése, valamint a regisztrációra kötelezett nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó egyéb szabályok megfelelő alkalmazásával, elektronikus úton történik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció – ha kormányrendelet további feltételeket nem állapít meg – tartalmazza

a) az érintett kivitelezői vagy kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozás minőségét,

b) az elektronikus építési naplóból (a továbbiakban: e-építési napló) közvetlenül átvett adószámot,

c) azt, hogy az érintett mely más, az a) pontban meghatározott vállalkozással, személlyel áll az építési beruházás megvalósítása körében szerződéses jogviszonyban,

d) folyamatosan frissítve a foglalkoztatottak

da) nevét,

db) adóazonosító jelét, és

dc) azonosító eszközének egyedi azonosítóját.

(4) A (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja szerinti adatok szolgáltatásáért a foglalkoztató felelős.

57/J. § (1) Az építési munkaterületen történő tartózkodás naplózása

a) a foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott nevének és adóazonosító jelének, szakági tevékenységének, az építési munkaterületre való be- és kilépése időpontjának, a foglalkoztató adószámának,

b) a vendég esetében a név, a személyazonosításra alkalmas okmány azonosítója, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontja, továbbá a belépés célja

rögzítésével történik.

(2) Az üzemeltető a személyes adatok védelme érdekében

a) az Üvegkapuba kerülő be- és kilépési adatokat titkosítási eljárással titkosítja,

b) a személyes adatok megismerésére jogosult szerv számára a titkosítás feloldására szolgáló kulcsot biztosít.

(3) A foglalkoztatottra vonatkozó tartózkodási adatnak a természetes személyazonosító adat, illetve adóazonosító jel személyhez rendelésével történő megismerésére és kezelésére kizárólag

a) az állami adóhatóság – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szabályai szerint –, és

b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság

jogosult, az 57/H. § (2) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben.

(4) A vendég tartózkodására vonatkozó adatokat a személyes adatok kivételével kizárólag az állami adóhatóság jogosult megismerni az építőipari foglalkoztatás jogszerűségének és az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségek ellenőrzése, valamint az építőipari adatok elemzése céljából.

(5) Az építésfelügyeleti hatóság az Üvegkapu adatainak megismerésére a (3) bekezdés szerinti személyes adatok megismerése nélkül jogosult.

(6) Az üzemeltető az 57/I. § szerinti regisztrációra kötelezett és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a kötelezett nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait.

(7) A tárhelyszolgáltató, az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, az építésgazdaságért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Üvegkapu statisztikai adatkörökbe tartozó – személyazonosításra alkalmatlan – adatait megismerheti, illetve azokat statisztikai célból felhasználhatja.

(8) A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer

a) automatikus adattovábbítással az e-építési naplónak átadja – a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon – a foglalkoztatottak jelenléti adatait;

b) az e-építési naplóból automatikus adattovábbítással átveszi az adószámot,

c) kormányrendeletben foglalt más nyilvántartáshoz vagy adatbázishoz is kapcsolódhat, ha az nem jár személyes adat átadásával.

57/K. § (1) Az Üvegkapu és a beléptető rendszer használatával összefüggő kötelezettségek teljesítésének kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése során az ellenőrzést végző hatóság – a hatáskörébe tartozó ágazati előírások betartásán túlmenően – különösen

a) a foglalkoztatottak és a vendégek építési munkaterületen tartózkodásának jogszerűségét, illetve

b) az Üvegkapu használatának szabályszerűségét

ellenőrzi.

(2) A foglalkoztatott építési munkaterületen tartózkodásának e fejezet szerinti jogszerűségéért, valamint a beléptető rendszer használatáért a foglalkoztató felelős, kivéve

a) ha a foglalkoztatott az Üvegkaput a fővállalkozó kivitelező tevékenysége vagy mulasztása miatt nem tudja szabályszerű módon használni,

b) az üzemzavart vagy más olyan rendkívüli eseményt, amely az Üvegkapu eszközeinek rendeltetésszerű használatát akadályozza.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogsértő tevékenységért a fővállalkozó kivitelező felelős.”

(2) Az Étv. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

„61/C. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított rendelkezéseit azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárása 2021. december 31-ét követően indult meg.

(2) E törvénynek a Mód5. tv.-nyel megállapított rendelkezései megsértése miatt joghátrány 2022. július 1-jéig nem köthető ki és nem állapítható meg.”

(3) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„33. Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerrel összefüggésben a rendszerbe tartozó építőipari kivitelezési tevékenységek körét, az Üvegkapu működésére és használatára vonatkozó követelményeket, az Üvegkapu eszközeinek biztosítására irányuló, továbbá a csatlakozás további feltételeit meghatározó szolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat, az Üvegkapuban tárolt, személyes adatnak nem minősülő adatok, illetve az oda feltöltendő dokumentumok körét, az Üvegkapu más nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz való kapcsolódásának szabályait és – a személyes adatok kivételével – az automatikus adatátadással érintett adatok körét, az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségek betartásának ellenőrzésére vonatkozó részletes anyagi és eljárási szabályokat, valamint az Üvegkapu üzemeltetőjét és tárhelyszolgáltatóját”

(rendelettel állapítsa meg.)

3. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

3. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Az idegenrendészeti hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.”

4. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A menekültügyi hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.”

5. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Navtv.) 13. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A NAV adóigazgatási jogkörében)

„f) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása érdekében hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerhez és a részét képező rendszerekhez (a továbbiakban együtt: felügyeleti és adatszolgáltató rendszer), törvényben meghatározottak szerint jogosult a felügyeleti és adatszolgáltató rendszerben rögzített személyes adatok kezelésére, biztosítja az általa vezetett nyilvántartásokból meghatározott adatok felügyeleti és adatszolgáltató rendszerbe történő átadását,”

(2) A Navtv. 78. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A NAV feladatainak ellátása céljából – az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:)

„e) a felügyeleti és adatszolgáltató rendszer törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott adatait.”

(4) A Khtv. 20/J. § (8) bekezdésében a „ponton” szövegrész helyébe a „ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel” szöveg lép.

7. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:

„(28) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az elektronikus építési naplóban rögzítendő adószám érvényességét, amelynek eredményét az elektronikus építési napló részére automatikus adattovábbítással átadja.”

8. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az oktatási nyilvántartás működtetéséért felelős szerv a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából. Az adatszolgáltatás a középfokú nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek nevére, az oktatási intézmény nevére és címére, valamint a tanulmányok kezdetének, illetve a tanulmányok befejezésének várható időpontjára terjed ki.”