2021. évi LVIII. törvény — mi változott? 2022. július 9.

1. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) I. RÉSZ címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK”

2. § A Jht. I. RÉSZE a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. automatikus futamidő-rövidülés: olyan helyzet, amikor a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a jelzáloglevél automatikusan azonnal esedékessé és kifizethetővé válik, és emiatt a jelzáloglevél-tulajdonosoknak az eredeti lejárati időpontnál korábbi visszafizetésre keletkezik végrehajtható követelése;

2. biztosítékeszközök: a fedezeti eszközöket biztosító ingatlanok és kitettségek formájában fennálló eszközök;

3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

4. elkülönítés: a fedezeti eszközök jelzálog-hitelintézet által történő beazonosítása és a jelzáloglevél-tulajdonosok és a származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnereinek nem minősülő hitelezők törvényes hatókörén kívül helyezése;

5. fedezeti eszközök: a fedezeti halmazba felvett eszközök;

6. fedezeti gondnok: a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működtetése érdekében a jelzálog-hitelintézet a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti fizetésképtelenségének, várható fizetésképtelenségének megállapítása, felszámolási eljárás megindítása vagy a jelzálog-hitelintézet megfelelő működését fenyegető komoly veszély esetén a jelzálog-hitelintézethez kirendelt személy;

7. fedezeti halmaz: olyan eszközök egyértelműen meghatározott csoportja, amelyek a jelzáloglevelekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek biztosítékát alkotják, és amelyeket elkülönítenek a jelzálogleveleket kibocsátó jelzálog-hitelintézet egyéb eszközeitől;

8. hitelbiztosítéki érték: az ingatlan a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 74. pontjában meghatározott hitelbiztosítéki értéke;

9. jelzáloglevél: e törvény rendelkezéseinek megfelelően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott olyan fedezett kötvény, amelyet biztosító fedezeti eszközöket a jelzáloglevél-tulajdonosok elsőbbségi hitelezőként közvetlenül igénybe vehetnek;

10. jelzáloglevél program: a jelzálog-hitelintézetnek adott engedéllyel összhangban a jogszabályoknak és a szerződéses feltételeknek megfelelő jelzáloglevél kibocsátás strukturális jellemzői;

11. különleges felügyelet: a jelzáloglevél programok felügyelete, amely biztosítja a jelzáloglevél kibocsátására alkalmazandó követelményeknek való megfelelést és az ilyen követelmények érvényesítését;

12. meghosszabbítható lejárati szerkezet: olyan lehetőség, amely az e törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetővé teszi a jelzáloglevelek tervezett lejáratának előre meghatározott időszakkal történő meghosszabbítását;

13. nettó likviditáskiáramlás: egy adott napon esedékessé váló valamennyi fizetéskiáramlás – ideértve a tőketörlesztést és a kamatfizetést, valamint a jelzáloglevél program származtatott ügyleteiből eredő kifizetéseket –, csökkentve az ugyanazon a napon a fedezeti eszközökhöz kapcsolódó követelések alapján esedékessé váló pénzbeáramlásokkal;

14. pótfedezet: a rendes fedezettől eltérő olyan eszközök, amelyek hozzájárulnak a fedezeti követelmények teljesítéséhez;

15. rendes fedezet: azok az elsődleges fedezeti eszközök, amelyek meghatározzák a fedezeti halmaz jellegét;

16. túlfedezet: a biztosítékok jogszabályi, szerződéses vagy önkéntes teljes szintje, amely meghaladja a 14. § (1)–(16) bekezdésében előírt fedezeti követelményeket;

17. szanálás: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egy vagy több szanálási cél elérése érdekében szanálási eszköz alkalmazása;

18. szanálási hatóság: a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, valamint a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított más EGT-állam hatósága.”

3. § A Jht. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Jelzálog-hitelintézet kizárólag kockázatkezelési célból jogosult fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére, amelyeket el kell különíteni és megfelelően dokumentálni kell. A származtatott (derivatív) ügyletek volumenét a kockázat csökkenése esetén csökkenteni kell, a kockázat megszűnése esetén pedig zárni kell az ügyleteket.

(11) A jelzálog-hitelintézet külön szabályzatban határozza meg a származtatott (derivatív) ügyletek

a) partnereire vonatkozó alkalmassági feltételeket, azaz, hogy ezen ügyletek mely partnerekkel köthetők meg, valamint

b) megkötése esetén alkalmazandó dokumentumokat.”

4. § (1) A Jht. 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslő olyan, a hitellel kapcsolatos döntéshozatali folyamattól független személy lehet, aki rendelkezik ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel. Az értékbecslő a hitelbiztosítéki érték megállapítása során nem vehet figyelembe spekulatív elemeket és az értékbecslést átlátható és egyértelmű módon dokumentálja.

(6) A fedezeti halmazba történő felvételkor a jelzálog-hitelintézet a fedezetül lekötött ingatlannak az aktuális hitelbiztosítéki értékét veszi figyelembe.”

(2) A Jht. 5. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Azon jelzáloghitelek esetén, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1)–(3) bekezdésében foglalt követelményeknek, a fedezeti halmazba történő felvétel előtt a jelzálog-hitelintézetnek értékelnie kell a követelések végrehajthatóságát és a fedezeti eszközök értékesítésének lehetőségét.

(9) A jelzálog-hitelintézetnek eljárásokat kell kialakítania annak ellenőrzésére, hogy a jelzáloghitelek fedezetéül lekötött ingatlan megfelelő biztosítással rendelkezik a kár kockázatával szemben és biztosítania kell a kárigény elkülönítését.”

5. § A Jht. „Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A jelzálog-hitelintézet megfelelő dokumentációs rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jogszabályban foglaltak teljesítésére alkalmas módon tartsa nyilván a jelzáloglevél-programmal kapcsolatos ügyleteit.”

6. § (1) A Jht. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelekhez kapcsolódó valamennyi kötelezettségére kiterjedő fedezeti eszközökkel.

(1a) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek a következőket foglalják magukban:

a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek tőkeösszegének kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,

b) a forgalomban lévő jelzáloglevelek kamatainak kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,

c) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségek, és

d) a jelzáloglevél program felszámolásának várható fenntartási és igazgatási költségei, amelynek összegét a jelzálog-hitelintézet az (1c) bekezdés szerinti átalány formájában vagy a fedezetnyilvántartási szabályzatban meghatározott módszertan szerint határozza meg.

(1b) A fedezeti követelmények teljesítését a következő fedezeti eszközök biztosítják:

a) rendes fedezet,

b) pótfedezet,

c) a b) ponthoz tartozónak nem minősülő 14/B. §-nak megfelelően tartott likvid eszközök, és

d) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések.

(1c) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti költségek átalány formájában is meghatározhatók, amely esetben az átalány mértéke a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott és még forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány 1 ezreléke.”

(2) A Jht. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fedezetek között nem lehet figyelembe venni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést.”

(3) A Jht. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A rendes fedezet mértékének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány 80 százalékát.”

(4) A Jht. 14. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)

„c) a magyar állam kivételével az EGT-államok és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,”

(5) A Jht. 14. § (11) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)

„e) a magyar állam által vagy készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,”

(6) A Jht. 14. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A jelzálog-hitelintézet belső szabályzatában rögzíti a fedezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő hitelezési politikáját.

(17) A jelzáloglevelekre legalább 2 százalékos túlfedezetet kell biztosítani.”

7. § A Jht. „A jelzáloglevelek fedezete” alcíme a következő 14/B. § és 14/C. §-sal egészül ki:

„14/B. § (1) A jelzáloglevél-program nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz.

(2) A fedezeti halmaz likviditási pufferének a következő 180 napon keresztül kell fedezetet biztosítania a legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásra.

(3) A likviditási puffer a következő elkülönített eszközökből állhat:

a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/61 bizottsági rendelet] szerinti 1., 2A. vagy 2B. szintű eszköznek minősülő eszköz, amelyet az (EU) 2015/61 bizottsági rendelettel összhangban értékeltek, és amelyet nem a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet, annak anyavállalata (kivéve, ha az anyavállalat nem hitelintézet közszektorbeli intézménynek minősül), leányvállalata, anyavállalatának másik leányvállalata vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló különleges célú gazdasági egység bocsátott ki, és

b) hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú kitettség, amely az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint 1. vagy 2. hitelminőségi besorolásba tartozik, vagy hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú betét, amely az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besorolásba tartozik.

(4) A likviditási puffer nem tartalmazhat az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést.

14/C. § (1) A jelzálog-hitelintézet akkor bocsáthat ki jelzáloglevelet meghosszabbítható lejárati szerkezettel, ha

a) a meghosszabbítást lehetővé tevő kiváltó események a jelzálog-hitelintézet mérlegelésétől független, a kibocsátás során előzetesen rögzített objektív feltételek, amelyeken keresztül a jelzálog-hitelintézet a nemteljesítés megelőzésére törekszik, különösen a likviditáshiány, a piaci hiányok vagy piaci zavarok kezelése révén,

b) az a) pontban meghatározott, a lejárat meghosszabbítását lehetővé tevő feltételeket a jelzáloglevél szerződési feltételei tartalmazzák,

c) a lejárati szerkezetről a befektetőknek nyújtott tájékoztatás bemutatja a jelzáloglevelek kockázatát és részletes leírást tartalmaz

ca) a lejárat meghosszabbítását kiváltó feltételekről,

cb) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelenségének vagy szanálásának a lejárat meghosszabbítására gyakorolt következményeiről, és

cc) a Felügyeletnek és a fedezeti gondnoknak a lejárat meghosszabbításával kapcsolatos szerepéről,

d) a jelzáloglevél végső lejárata mindenkor meghatározható,

e) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a futamidő meghosszabbítása nem befolyásolja a jelzáloglevél-tulajdonosok sorrendjét vagy nem fordítja meg a jelzáloglevél program eredeti lejárati ütemtervében szereplő sorrendet, és

f) a lejárat meghosszabbítása nem változtatja meg a jelzálogleveleknek a 20. § (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározott jellemzőit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jelzáloglevelek lejáratának meghosszabbítására egyszer kerülhet sor és nem haladhatja meg a 12 hónapot.”

8. § A Jht. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki

a) a jelzálog-hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;

b) az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;

c) a jelzálog-hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, ide nem értve az 1 százalékos mértéket meg nem haladó részesedést; és

d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll.”

9. § A Jht. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a fedezeti eszközökre vonatkozó adatokat – ide nem értve a 14. § (1b) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fedezeti eszközök fedezetbe vonását és azok közötti átsorolást – csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet módosítani.”

10. § A Jht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A jelzáloglevél programról szóló tájékoztatásnak részletes információkat kell nyújtania a jelzáloglevél programról annak érdekében, hogy a befektetők előzetesen megvizsgálhassák és felmérhessék a program jellegét és kockázatait.

(2) A jelzálog-hitelintézet negyedévente tájékoztatja a jelzáloglevél-tulajdonosokat és benyújtja a Felügyelet részére legalább az alábbi információkat a portfólióról:

a) a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány értéke;

b) a nemzetközi értékpapír-kódok (ISIN) jegyzéke valamennyi, az adott program keretében kibocsátott jelzáloglevél esetén, amely rendelkezik értékpapír kóddal;

c) a fedezeti eszközök földrajzi eloszlása és típusa, a fedezeti hitelek nagysága és az értékelési módszertan;

d) a piaci kockázatra vonatkozó információk, ideértve a kamat- és devizakockázatot, valamint a hitel- és likviditási kockázatot;

e) a fedezeti eszközök és a jelzáloglevelek lejárati szerkezete, beleértve adott esetben a lejárat meghosszabbítását kiváltó események áttekintését is;

f) az előírt és a rendelkezésre álló fedezeti szint – ideértve a likviditási puffer, a rendes és a pótfedezetek mértékét –, valamint a jogszabályban előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet mértéke és

g) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikke alapján nemteljesítő követelésnek minősülő és minden olyan kölcsön aránya, amelyeknél a késedelem meghaladja a 90 napot.

(3) A jelzálog-hitelintézetek honlapjukon közzéteszik az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő tájékoztatásokat.”

11. § A Jht. III. RÉSZE a „Tájékoztatási kötelezettség” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„Európai fedezett kötvény logó

19/A. § (1) Az „európai fedezett kötvény” logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek.

(2) Az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben, valamint az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkében foglalt követelményeknek.”

12. § A Jht. IV. RÉSZ címe és a „Jelzálog-hitelintézet felszámolása” alcím címe helyébe a következő címek lépnek:

„IV. RÉSZ

FIZETÉSKÉPTELENSÉG, SZANÁLÁS ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Jelzálog-hitelintézet szanálása, felszámolása”

13. § (1) A Jht. 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási és szanálási eljárás során a hitelintézetek felszámolására és szanálására vonatkozó szabályokat a (2)–(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén együttműködik a szanálási hatósággal annak érdekében, hogy védjék a jelzáloglevél-tulajdonosok jogait és érdekeit, többek között legalább annak ellenőrzésével, hogy a szanálási eljárás alatt biztosított legyen a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működése.

(2a) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézettel szembeni

a) szanálási hatóság által elrendelt szanálási eljárás megkezdésének vagy

b) felszámolási eljárása kezdeményezésekor a felszámolást elrendelő végzés

napjától kezdődően a jelzálog-hitelintézethez fedezeti gondnokot rendel ki.

(2b) A Felügyelet a fedezeti gondok kirendelését megszünteti, ha a jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási, szanálási eljárás eredményes befejezéséhez már nincs rá szükség.

(2c) A fedezeti gondnok feladata

a) a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítésének biztosítása,

b) a fedezeti eszközök kezelése és értékesítése, ideértve az eszközöknek a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségekkel együtt egy másik jelzálog-hitelintézetre történő átruházását, és

c) azon jogügyletek teljesítése, amelyek a fedezeti halmaz szabályos igazgatásához, a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek fedezetének folyamatos ellenőrzéséhez, a fedezeti halmaz eszközeinek fedezeti halmazba történő visszahozatalát célzó eljárások megindításához és a jelzáloglevelekből eredő összes kötelezettség teljesítése után fennmaradó eszközöknek a jelzálog-hitelintézet vagyonába való átvezetéséhez szükségesek.

(2d) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdés c) pontja szerinti feladatai ellátása során jogosult a jelzálog-hitelintézetet annak fizetésképtelensége esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély alapján működtetni, amelynek során köteles a működési követelményeinek megfelelni.

(2e) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.”

(2) A Jht. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás vagy a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában vagy a szanálási eljárás megkezdésének időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(3a) A jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási és szanálási eljárás során a Felügyelet, a szanálási hatóság és a fedezeti gondnok együttműködnek és információt cserélnek különös tekintettel a fedezeti halmazban lévő eszközök értékesítésére.”

14. § A Jht. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fedezeti gondnokra a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megbízatása a felszámolási, szanálási eljárás alatt nem szűnik meg, valamint nem veszi át a jelzálog-hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének jogkörét.”

15. § A Jht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet, valamint a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a jelzáloglevél kibocsátása felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol.

(2) A Felügyelet a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a különleges felügyelet keretében:

a) engedélyezi vagy elutasítja a jelzáloglevél programokat, valamint a jelzáloglevél programon kívüli kibocsátást,

b) rendszeresen felülvizsgálja a jelzáloglevél-programokat,

c) az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél helyszínen kívüli, valamint legalább háromévenként egyszer helyszíni ellenőrzést végez,

d) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazhat, és

e) jelzáloglevelek kibocsátásával összefüggésben felügyeleti iránymutatásokat ad ki.

(3) A jelzáloglevél program engedélyezése keretében a Felügyelet ellenőrzi:

a) a jelzáloglevél kibocsátását meghatározó működési program megfelelőségét,

b) a befektetők védelmét biztosító szabályzatokat, eljárásokat és módszereket a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében,

c) a jelzáloglevél programot irányító személyzet és vezetőség jelzáloglevél kibocsátásával és a jelzáloglevél program igazgatásával kapcsolatos képesítésének és ismereteinek megfelelőségét, és

d) a fedezeti halmaz igazgatási felépítését különös tekintettel arra, hogy megfelel-e az e törvényben meghatározott követelményeknek.”

16. § A Jht. „A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete” alcíme a következő 22/A. § és 22/B. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik a más EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságaival, amelynek részeként a másik hatóság kérésére, valamint saját kezdeményezése alapján megoszt minden olyan alapvető információt, amely a másik hatóság számára szükséges a fedezett kötvényt kibocsátó hitelintézet, valamint a fedezett kötvény tulajdonosok védelme érdekében gyakorolt különleges felügyelet tekintetében.

(2) A Felügyelet a különleges felügyelet keretében együttműködik az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az információ alapvető, amennyiben lényegesen befolyásolja a fedezettkötvény-kibocsátás másik EGT-államban történő értékelését.

22/B. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet honlapján indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi

a) a jelzáloglevél kibocsátásával kapcsolatos jogszabályokat, felügyeleti iránymutatásokat,

b) a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek jegyzékét, és

c) az „európai fedezett kötvény” logó és az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó használatára jogosult jelzáloglevelek jegyzékét.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvánosságra hozott információknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy az EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságok által alkalmazott módszereket érdemben össze lehessen hasonlítani. Az információkat a változásokat figyelembe véve aktualizálni kell.

(3) A Felügyelet évente értesíti az EBH-t a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek, valamint az „európai fedezett kötvények” és az „európai (prémium) fedezett kötvények” jegyzékéről.”

17. § A Jht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a jelzálog-hitelintézet

a) valótlan nyilatkozattétellel vagy más jogszabálysértéssel szerezte meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedélyét,

b) már nem felel meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedély feltételeinek,

c) engedély nélkül bocsát ki jelzáloglevelet,

d) nem felel meg a kettős fedezet követelményeinek,

e) olyan jelzáloglevelet bocsát ki, amely az automatikus futamidő-rövidülés hatálya alá tartozik,

f) nem elfogadható fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,

g) EGT-államon kívül található fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,

h) megsérti az együttes finanszírozásra vonatkozó követelményeket,

i) nem felel meg a fedezeti halmazra vonatkozó követelményeknek,

j) nem felel meg a fedezeti halmazban lévő, a származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó követelményeknek,

k) nem felel meg a fedezetek elkülönítésére vonatkozó követelményeknek,

l) elmulasztja a jelzáloglevél-tulajdonosok tájékoztatására vonatkozó követelményeket, hiányos vagy pontatlan tájékoztatást nyújt,

m) ismételten vagy tartósan elmulasztja a fedezeti halmaz likviditási pufferének fenntartását,

n) amely kibocsátotta a meghosszabbítható lejárati szerkezetű jelzáloglevelet nem felel meg a 14/C. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve

o) elmulasztja a Felügyelet felé történő adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatszolgáltatást teljesít.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Felügyelet az intézkedések és kivételes intézkedések keretében a következőket alkalmazhatja:

a) a jelzáloglevél programra vonatkozó engedély visszavonását,

b) a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy személyazonosságának és a jogsértés típusának nyilvános közzétételét,

c) a természetes vagy jogi személyt a jogsértő magatartás folytatásától és megismétlésétől eltiltó végzés meghozatalát, és

d) bírság kiszabását.

(3) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.), a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:

a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét azzal, hogy a fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet; és

b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány – ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is – továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója – kilencven napot meghaladóan – négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.”

18. § A Jht. „Intézkedés és kivételes intézkedés” alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § Ha a Felügyelet a fedezett kötvényre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 23. § szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), b), d)–f) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:

a) a szabályszegés vagy mulasztás fennállásának időtartamára,

b) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,

c) az intézkedéssel érintett személy pénzügyi erejére – különös tekintettel a nem természetes személy teljes árbevételére, illetve a természetes személy éves jövedelmére –,

d) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés révén elért haszon vagy elkerült veszteség nagyságára, amennyiben az említett haszon vagy veszteség meghatározható.”

19. § A Jht. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ez a törvény a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

20. § A Jht. a „Felhatalmazás” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„Átmeneti rendelkezések

28. § (1) A 2022. július 8. előtt kibocsátott jelzáloglevélre az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a jelzáloglevélre nem kell alkalmazni a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított, e törvény 3. § (10) és (11) bekezdését, 5. § (5), (6), (8) és (9) bekezdését, 14. § (1a), (1b), (1c), (3a), (8) és (16) bekezdését, 14/B. §-át, 14/C. §-át, 22. § (2) bekezdés a) pontját és 22. § (3) bekezdését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzáloglevél különleges felügyeletére az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései, valamint a 22–23/A. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) bekezdés az olyan adagolt-, illetve részkibocsátásra is alkalmazandó, ahol az ISIN azonosító kiadása és a jelzáloglevelek első sorozatrészletének forgalomba hozatala 2022. július 8. előtt megtörtént, és a további sorozatrészletek forgalomba hozatala az első sorozatrészlet forgalomba hozatalának időpontját legfeljebb 24 hónappal követő időszakban történik, feltéve, hogy

a) a jelzáloglevelek lejárati időpontja 2027. július 8. elé esik,

b) a 2022. július 8. utáni adagolt kibocsátások teljes kibocsátási összege nem haladja meg a 2022. július 8-án forgalomban lévő, azonos értékpapír-sorozatba tartozó jelzáloglevelek teljes kibocsátott összegének kétszeresét,

c) a jelzáloglevelek lejáratkori teljes kibocsátott összege nem haladja meg a hatmilliárd eurónak megfelelő összeget, és

d) a biztosítékeszközök Magyarországon találhatók.”

21. § A Jht.

- a) 3. § (1) bekezdésében az „ , az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam)” szövegrész helyébe a „vagy másik EGT-állam” szöveg,

- b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „EGT-állam” szövegrész helyébe a „másik EGT-állam” szöveg,

- c) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg,

- d) 3/A. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bankhoz” szövegrész helyébe a „Felügyelethez” szöveg,

- e) 3/A. § (4) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 8. § (6) bekezdésében, 14. § (15) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1) és (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,

- f) 3/A. § (5) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bankot” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg,

- g) 14. § (11) bekezdés b) pontjában az „Európai Unió, az EGT” szövegrész helyébe az „EGT-tagállamai” szöveg,

- h) 14. § (11) bekezdés h) pontjában az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

- i) 14. § (13) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Banknak” szövegrész helyébe a „Felügyeletnek” szöveg,

- j) 15. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrészek helyébe a „Felügyelet” szöveg,

- k) 20. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „felszámolása” szövegrész helyébe a „felszámolása vagy szanálása” szöveg és

- l) 20. § (5) bekezdés a) pontjában a „felszámolás kezdő időpontjában” szövegrész helyébe a „felszámolása vagy szanálása kezdő időpontjában” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a Jht.

- a) 3. § (4) bekezdése,

- b) 8. § (2) bekezdésében az „illetve biztosító részvénytársaságtól,” szövegrész,

- c) 8. § (2) bekezdés b) pontjában az „az eladó pénzügyi intézmény könyvvizsgálója szerint” szövegrész,

- d) 8. § (3) bekezdésében a „vagy biztosító részvénytársaságot” szövegrész,

- e) 13. § (2) bekezdése és

- f) 15. § (7) bekezdésében az „egy országos napilapban és” szövegrész.

76. § Az MNBtv. 49/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 23. §-a alapján hozott határozat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az arról szóló tájékoztatást is, hogy a határozatot az MNB a honlapján közzéteszi.”

(2) Az MNBtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189–192. §-a, a Jht. 23. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése és 85/D. §-a, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.

(1b) Az MNB Jht. 23. §-a alapján hozott határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott, az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogerős ítélet rendelkező részét az MNB indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé honlapján.”

(3) Az MNBtv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MNB az intézkedést, illetve kivételes intézkedést tartalmazó határozatát az ügyfél részére történő kézbesítést követően indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé.”

(4) Az MNBtv. 53. §-a a következő (5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5d) Ha az MNB a Jht. 23. §-ának megsértése miatt alkalmazott intézkedésről, illetve kivételes intézkedésről szóló határozatát az anonimitás megőrzésével teszi közzé, a releváns adatok közzétételét elhalaszthatja, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek.”

85. § Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.29. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja)

(az Európai Bankhatóságot)

„2.29. a Jht. 23. §-a szerint előírt valamennyi intézkedéséről – beleértve a kapcsolódó jogorvoslati kérelmeket és azok kimenetelét –, valamint valamennyi elrendelt büntetőjogi szankcióval kapcsolatos jogerős ítéletről;”

87. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„22. a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az MNBtv. 53. § (4) és (6) bekezdésében a „Hpt.-ben,” szövegrész helyébe a „Hpt.-ben, a Jht.-ban,” szöveg lép.

123. § A Szantv. 3. §-a a következő 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„24b. fedezett kötvény: olyan kötvény, amely a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősül, vagy a 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvény, amelynek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni;”