2021. évi LIII. törvény — mi változott? 2021. július 2.

3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]

„e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,”

(2) A Tny. 22. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]

„h) a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát,”

4. § A Tny. 79. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül –)

„b) EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,”

(teljesíti.)

5. § A Tny. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni.”

6. § A Tny. 91. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.”

7. § A Tny. 96. § (3) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

„l) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv, foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és munkavédelmi ellenőrzés, továbbá az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,

m) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapításához és ellenőrzéséhez a (2) bekezdés a) és h) pontja”

(szerinti adatok igénylésére jogosult.)

8. § A Tny. 96/B. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamát a biztosított, volt biztosított számára kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

a) a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy

b) az újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.

(11) Az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamát egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül a biztosított, volt biztosított számára kedvezőtlenebb módon újra megállapítja, ha a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el.”

9. § A Tny. 102/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102/B. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 22. § (1) bekezdés e) pontját a 2021. július 1-jén véglegessé vált határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása során – a 2021. június 30-án hatályos 22. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásával – 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között szerzett felszolgálási díjat vett figyelembe, a nyugellátás összegét a jogosult 2021. december 31-éig benyújtott kérelmére, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően – a Módtv.-vel megállapított 22. § (1) bekezdés e) pontja, egyebekben a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában hatályos szabályok alkalmazásával – újra megállapítja.

(3) Ha a 47. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíj 2020. január 1-jét megelőzően azért szűnt meg, mert az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem állt fenn, de az árva az árvaellátásra az özvegyi nyugdíj megszűnése óta folyamatosan jogosult, az özvegyi nyugdíj – kérelemre, az igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – ismét folyósítható a gyermek árvaellátásra való jogosultságának hátralévő időtartamára.”

10. § A Tny.

- a) 22. § (2) bekezdés c) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat” szöveg,

- b) 67. §-ában az „a nyugellátásra való jogosultság megállapítása során – a 80. §-ban foglaltaktól eltérően –” szövegrész helyébe az „– a 96/B. § (10) és (11) bekezdésében foglaltaktól eltérően –” szöveg,

- c) 95. § (2) bekezdésében a „80. §-ban” szövegrész helyébe a „80. §-ban és a 96/B. § (10) és (11) bekezdésében” szöveg,

- d) 96. § (3) bekezdés b) pontjában az „f) pontja” szövegrész helyébe az „f) és h) pontja” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Tny.

- a) 81. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – illeték- és” szövegrész,

- b) 81. § (2) bekezdése,

- c) 96/E. § (3) bekezdése,

- d) 102/E. §-a.

12. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.”

13. § Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)

„d) a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt;”

14. § Az Ebtv. 42/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (5)–(8) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.”

15. § Az Ebtv.

- a) 5/C. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „minimálbér” szövegrész helyébe a „kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér)” szöveg,

- b) 39. § (1) és (3) bekezdésében a „csecsemőgondozási díjra” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra” szöveg,

- c) 42/A. § (3) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, és a 365 nap biztosítási idő meglétét a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölését megelőző két éven belül kell vizsgálni” szöveg,

- d) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra, az örökbefogadói díjra, vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett” szövegrész helyébe az „a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást” szöveg,

- e) 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdésében a „minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól” szövegrész helyébe az „a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen” szöveg,

- f) 42/E. § (5) bekezdés a) pontjában a „kötelező legkisebb munkabér” szövegrész helyébe a „minimálbér” szöveg,

- g) 42/F. § (1) bekezdésében a „nevelt gyermekre” szövegrész helyébe a „nevelésbe vett gyermekre” szöveg, a „nevelésbe vételét” szövegrész helyébe a „gondozási helyének nála történő kijelölését” szöveg,

- h) 42/G. § (1) bekezdésében a „biztosított szülővel” szövegrész helyébe a „szülővel” szöveg,

- i) 50. § (4) bekezdés b) pontjában a „48. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „42/D. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

16. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony középfokú iskolával vagy szakképző intézménnyel áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.”

17. § A Cst. a következő 50/E. §-sal egészül ki:

„50/E. § A 7. § (2) bekezdése alapján járó, 2021. július 1-jén – a 2021. június 30-án hatályos 14. § alapján – szünetelő nevelési ellátást kérelemre, 2021. július 1-jei időponttól újra folyósítani kell.”

18. § A Cst.

- a) 8. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „intézményben tanulmányokat” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat” szöveg,

- b) 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézményben” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben” szöveg,

- c) 11. § (2) bekezdésében az „intézményben” szövegrész helyébe az „intézményben vagy a szakképző intézményben” szöveg,

- d) 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „intézmény tanulója” szövegrész helyébe az „intézmény vagy szakképző intézmény tanulója” szöveg,

- e) 12. § (3) bekezdés a) pontjában az „intézmény tanulója” szövegrész helyébe az „intézmény vagy szakképző intézmény tanulója” szöveg,

- f) 14. §-ában a „folyósítását” szövegrész helyébe a „folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével –” szöveg,

- g) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézményben tanulmányokat” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat” szöveg és az „intézmény vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője” szöveg,

- h) 15. § (1a) bekezdésében az „intézmény vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény és a szakképző intézmény vezetője” szöveg,

- i) 36/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „(5)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

- j) 36/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „ , illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Cst.

- a) 36/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyának” szövegrész,

- b) 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész.

22. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tulajdonosi jogokat)

„c) a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter,”

(gyakorolja.)

23. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

„d) a jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (3) bekezdése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.”

24. § A Kenyt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.”

25. § A Kenyt. a következő 28. §-sal egészül ki:

„28. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 11. § (1a) bekezdése alapján a szüneteltetés felülvizsgálatát a kötelező legkisebb munkabér 2021. február 1-jétől hatályos emelésére tekintettel 2021. július 30-áig kell elvégezni.”

26. § A Kenyt. 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „napjáig.” szövegrész helyébe a „napjáig, vagy” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a Kenyt. 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész.