2021. évi LI. törvény — mi változott? 2021. július 2.

5. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési fikció beállt, vagy a 16. § o) pontja szerinti okirat kézbesítésre került, az a fél, aki a határozat, illetve okirat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.”

6. § A Vht. 34. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztését megelőzően, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.”

7. § A Vht. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó) részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.”

8. § A Vht. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) az önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, illetve önálló bírósági végrehajtójelöltek névjegyzékéből,

b) az önálló bírósági végrehajtói, önálló bírósági végrehajtó-helyettesi vagy önálló bírósági végrehajtójelölti hivatalából felfüggesztették,

c) az önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.”

9. § A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül; vagy

d) az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre.”

10. § A Vht. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.”

11. § A Vht. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állásából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a felfüggesztés alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, végrehajtói irodával munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”

12. § A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani. A végrehajtó köteles felelősségbiztosítását szolgálatának szünetelése alatt fenntartani, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették.”

13. § A Vht. 241. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, a közreműködéséből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.”

14. § A Vht. 250/A. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

„f) a végrehajtójelölt hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.”

15. § A Vht. a következő 304/H. §-sal egészül ki:

„304/H. § (1) Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.12.) megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a 155. §-t és a 156. § (1) bekezdését a 2021. június 30-át követően kitűzésre kerülő árverések során kell alkalmazni.

(2) A Módtv.12-vel megállapított 236. § (2) bekezdését és a 250/A. § (2) bekezdés 1. pontját a 2021. június 30-át megelőzően kinevezett végrehajtók esetében, a 250/A. § (3) bekezdés a) pontját a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtó-helyettesek esetében, az 57/A. § (1) bekezdés a) pontját, (2), (3) és (5) bekezdését, a 241. § (4a) bekezdését, a 241. § (6) bekezdés c) pontját, a 250/A. § (4) bekezdés a), c) és f) pontját a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtójelöltek esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.12-vel megállapított 241. § (2) bekezdés c) pontját a 2021. július 1-jét követően indult névjegyzékbe vételi eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Annak az önálló bírósági végrehajtónak, aki 2021. július 1-jén egynél több székhelyre, illetve járásbíróság mellé van kinevezve, 2021. július 30. napjáig a miniszterhez címzett írásbeli nyilatkozatában meg kell jelölnie, hogy szolgálatát melyik járásbíróság mellett kívánja továbbra is ellátni.

(5) A miniszter az önálló bírósági végrehajtó (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján – ha a végrehajtó nem tett nyilatkozatot, úgy a Kar véleményének beszerzését követően – megállapítja az önálló bírósági végrehajtó szolgálatának megszűnését az egyik szolgálati hely tekintetében.

(6) A Módtv.12-vel megállapított 251. § (2) bekezdését és a 252. § (6) bekezdését a 2021. július 1-jét követően kinevezésre kerülő elnök tekintetében kell alkalmazni.

(7) A Módtv.12-vel hatályon kívül helyezett 232. § (6) bekezdéséből következően az illetékesség kiterjesztésével ellátott álláshelyek vonatkozásában a Karnak a 2021. július 1. napját követő hatodik hónap végéig intézkednie kell az álláshelyek betöltésére irányuló pályázat kiírása iránt.”

17. § A Vht.

- 1. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „önálló bírósági végrehajtó-helyettes;” szövegrész helyébe az „önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt;” szöveg,

- 2. 57/A. § (3) bekezdésében az „Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó az elektronikus ügyintézés” szöveg,

- 3. 57/A. § (5) bekezdésében az „az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes” szövegrész helyébe az „a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó” szöveg,

- 4. 150. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében az „adóst megillető összeg” szövegrész helyébe az „adóst megillető összeg és a végrehajtási költségek” szöveg,

- 5. 232. § (1) bekezdésében a „járásbíróság mellé.” szövegrész helyébe a „járásbíróság mellé azzal, hogy egy végrehajtó egy székhelyre, illetőleg egy járásbíróság mellé kerül kinevezésre.” szöveg,

- 6. 233. § (2) bekezdés k) pontjában az „a) vagy c) pontja alapján” szöveg helyébe az „a)–c) pontja alapján” szöveg,

- 7. 241. § (2) bekezdés c) pontjában a „(2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,

- 8. 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „(2) bekezdés b)–d) vagy i) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,

- 9. 250. § (1) bekezdésében a „végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek” szövegrész helyébe a „végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek” szöveg,

- 10. 250/A. § (1) bekezdésében a „(4) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés d) és f) pontjában” szöveg,

- 11. 250/A. § (2) bekezdés 1. pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok, lakcím,” szöveg,

- 12. 250/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok és a végrehajtó-helyettes azonosító száma,” szöveg,

- 13. 250/A. § (4) bekezdés a) pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok és a végrehajtójelölt azonosító száma,” szöveg,

- 14. 250/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „hosszabb időtartamú kiesésre” szövegrész helyébe a „hosszabb időtartamú – 90 napot meghaladó – kiesésre” szöveg,

- 15. 251. § (2) bekezdésében a „tagjává és elnökévé” szövegrész helyébe a „tagjává, egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó tagja a Kar elnökévé” szöveg,

- 16. 252. § (6) bekezdésében a „4 évre” szövegrész helyébe a „7 évre” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Vht.

- a) 33. § (1) bekezdésében a „(232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának” szövegrész,

- b) 232. § (6) bekezdése.

27. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.”

28. § A Kvtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat.”

29. § A Kvtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.”

30. § A Kvtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,

c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,

d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét,

f) azt a természetes személy kéri – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel –, vagy

g) meghalt.”

31. § A Kvtv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban.”

32. § A Kvtv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában – jogszabály alapján – nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik.”

33. § A Kvtv. a 41. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések

41/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

34. § A Kvtv.

- a) 2. §-ában a „létrehozása” szövegrész helyébe a „létrehozásának elősegítése” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „annak megfelelő” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséghez kötött” szöveg,

- c) 6. § (3) bekezdésében a „b), k), l) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b) és k) pontjában” szöveg,

- d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg

lép.

- b) 6. § (4) bekezdése,

- c) 9. § (2) bekezdése.

56. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 11. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – az 1. melléklet 1.1–1.6., 1.8–1.9., 1.13., 1.15., pontjában, 1.20.1. és 1.20.2. alpontjában, valamint 1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.14.1. és 1.14.3–1.14.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.7–1.11. pontjában, 1.12.1. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.14.4. és 1.14.5. alpontjában, 1.15. pontjában, 1.19. pontjában, valamint 1.21–1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.2. és 1.12.3. alpontjában, valamint 1.17. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.14.4., 1.14.5. és 1.20.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1–1.9., 1.13. és 1.15. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.14.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1–1.5. pontjában és 1.7. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak.”

57. § A Szaktv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha)

„e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget,”

58. § A Szaktv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékből törölt társaság 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja. A társaság névjegyzékből történő törlésének időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.”

59. § A Szaktv. 26. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha)

„e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget.”

60. § A Szaktv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

61. § A Szaktv.

- b) 2. § 8. pontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó” szöveg,

- c) 2. § 9. pontjában a „közjegyzői” szövegrész helyébe a „közjegyzői, bírósági végrehajtói” szöveg,

- d) 25. § (2) bekezdésében a „2.1.–2.3. pontjaiban és 2.5.–2.7.” szövegrész helyébe a „2.1–2.6. pontjában és 2.8–2.9.” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti a Szaktv.

- a) 9. § (2) bekezdése,

- b) 11. § (8) bekezdése,

- c) 25. § (1) bekezdésében az „a 2.8. alpont kivételével” szövegrész,

- d) 139. § (2) bekezdés l) pontja.

66. § Hatályát veszti a Pp. 631. § (1) bekezdés 6. pontja.

70. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A végzés elleni fellebbezést – a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés kivételével – egyesbíró bírálja el. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.”

71. § A Kp.

- a) 8. § (6) bekezdésében a „Kúria három” szövegrész helyébe a „Kúria – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – három” szöveg,

- b) 117. § (3) bekezdésében a „sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás” szövegrész helyébe az „az elsőfokú eljárás” szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti a Kp.

- a) 14. § (2) bekezdésében az „ a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és”,

- b) 27. § (1) bekezdés a) pontjában az „a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével”,

- c) 51. § (5) bekezdésében az „ , amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt”,

- d) 115. § (1) bekezdésében a „ , továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés”

szövegrész.

78. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 46. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. Az elektronikus okirati formába alakítás során az Eüsztv. 102. § (6) bekezdését, valamint 103. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) A 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kiegészítő jellegű tevékenység ellátása során az ügyvéd kizárólag a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását használhatja.

(4) Ha az ügyvéd az elektronikus okirati formába alakítás során az elektronikus másolaton a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett.”

(2) Az Üttv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot a (4) bekezdés szerint alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.”

79. § Az Üttv.

- a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elektronikus okirati formába alakítása” szövegrész helyébe az „elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás)” szöveg,

- b) 22. § (3) bekezdésében a „ca) és cb) alpontja” szövegrész helyébe a „ca)–cc) alpontja” szöveg,

- c) 158. § (2) bekezdésében a „14. és 20. pontban” szövegrész helyébe a „14., 20. és 21. pontban” szöveg

lép.

80. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felet – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg)

„b) a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perben,”

- 1. A Szaktv. 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. születési neve;

1.3. anyja születési neve;

1.4. születési hely és idő;

1.5. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.8. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.9. szakmai kamarai tagság;

1.10. igazságügyi szakértői eskü letételének időpontja;

1.11. igazságügyi szakértői igazolvány száma;

1.12. szakterület

1.12.1. a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,

1.12.2. elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,

1.12.3. elbírálás alatt lévő szakterület;

1.13. iskolai végzettség és szakmai képesítés, valamint nemzetközi vagy hazai szakmai minősítés;

1.14. állapot

1.14.1. névjegyzékbe felvett,

1.14.2. névjegyzékbe történő felvétel folyamatban,

1.14.3. névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,

1.14.4. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,

1.14.5. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,

1.14.6. névjegyzékből törölt,

1.14.7. elhunyt;

1.15. tudományos fokozat;

1.16. nyilvántartási szám;

1.17. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.18. az 55. § (2) bekezdése szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;

1.19. az igazságügyi szakértő minősítése;

1.20. a szakértő ellen

1.20.1. közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,

1.20.2. indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;

1.21. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség, ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt vállalja;

1.22. az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”);

1.23. nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő- vagy mellékállásban végzi;

1.24. egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;

1.25. külön minősítésre vonatkozó adat (ha van).”

- 2. A Szaktv. 1. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:

2.1. név,

2.2. székhely,

2.3. cégjegyzékszám,

2.4. adószám,

2.5. elektronikus kézbesítési cím,

2.6. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség,

2.7. szakterület,

2.8. a vezető tisztségviselő neve,

2.9. a vezető tisztségviselő lakóhelye,

2.10. a 23. § (1) bekezdésében meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok.”