2021. évi LI. törvény — mi változott? 2021. május 29.

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki]

„g) – közjegyző pályázó kivételével – eredményes közjegyzői vizsgát tett,”

2. § Hatályát veszti a Kjtv.

- a) 18. § (3) bekezdés e) pontja,

- b) 18. § (4)–(6) bekezdése,

- c) 20. § (2b)–(2e) bekezdése.

3. § A Kjtv. 182. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 18. § (4) bekezdése szerint közzétett területi kamarai tájékoztatás alapján benyújtott áthelyezési kérelem elbírálásának akkor van helye, ha a területi kamarai tájékoztatás közzétételére a 18. § (4) bekezdésének az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel történő hatályon kívül helyezését megelőzően került sor.”

4. § Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A semmissé nyilvánítási eljárásra – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a különleges eljárásoknak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 837. §-ában meghatározott szabályai az irányadóak.

(2) A Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdését az e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt, a védő, illetve az elítélt hozzátartozójának [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pont] indítványára indul meg,

b) a semmissé nyilvánítási eljárásban az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el,

c) ha az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el,

d) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbüntetést megállapító bíróság illetékes,

e) a bíróság a semmissé nyilvánítási eljárásban

ea) ügyiratok alapján dönt,

eb) ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart,

ec) ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,

f) ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye,

g) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet,

h) a bűnügyi költséget az állam viseli.”

19. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.”

20. § Az Nbjt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetéséről a bíróság korábban jogerős ügydöntő végzést hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését, vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetését azért tagadták meg, mert az elismeréshez vagy a megfeleltetéshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetőek, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése vagy megfeleltetése szükséges, amelyről az elismerésről vagy megfeleltetésről hozott korábbi ügydöntő végzés nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.”

21. § Az Nbjt. 60/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésről és a végrehajtás átvételéről.”

22. § Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 62/M. §-sal egészül ki:

„62/M. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés végrehajtásának teljesítése során elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságával kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóság észszerű határidő tűzésével tájékoztatást kér a megkereső igazságügyi hatóságtól, ha

a) a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelése vagy a legutóbbi tájékoztatás óta egy év eltelt,

b) a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,

c) a vagyoni érdekelt indítványozza,

és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot a (2) bekezdésben foglaltakról.

(2) Ha a megkereső igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem nyújt tájékoztatást a kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságáról, a magyar igazságügyi hatóság megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, a zár alá vételt feloldja, vagy megszünteti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét és az ideiglenesen eltávolított elektronikus adat visszaállítását rendeli el.”

23. § Az Nbjt. a következő 86. §-sal egészül ki:

„86. § Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

24. § Az Nbjt.

- a) 51. § (1) bekezdésében az „elismerésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „elismerésére, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésre vonatkozó” szöveg,

- b) 83. § (2) bekezdés e) pontjában az „elismerése, valamint” szövegrész helyébe az „elismerése, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetése, valamint” szöveg

lép.

36. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során)

„f) a bíróság – a g) pontban foglalt kivétellel – a közigazgatási határozatot megváltoztathatja;

g) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.”

37. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) III. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

38. § A Bnytv. 80/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80/B. § A 77–80/A. §-nak az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

39. § A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/C. §-sal egészül ki:

„80/C. § (1) Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás) 649. cikke alapján az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja

a) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában,

b) a 11. § (1) bekezdés c)–e) és j)–l) pontjában,

c) a 16. § (1) bekezdés c)–g) és j)–l) pontjában, valamint

d) a 33. § (1) bekezdésében

meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok

a) a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó adatok:

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4) bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,

ac) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5) bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201–202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés [1978. évi IV. törvény 204. § (1)–(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],

ad) emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) és b) pont], szexuális visszaélés [Btk. 198. §], kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §], gyermekpornográfia [Btk. 204. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy

b) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–7. cikkében vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok.”

40. § A Bnytv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Unió kötelező jogi aktusán, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint

b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil

elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.”

41. § A Bnytv. VIII. Fejezete a következő 86/E. §-sal egészül ki:

„86/E. § E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

42. § A Bnytv. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) Ez a törvény

a) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2–11. cikkének,

c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2–14. cikkének,

d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozatnak,

e) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

f) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

43. § A Bnytv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 100/B. §-sal egészül ki:

„100/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.”

44. § A Bnytv.

- a) 11. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében a „tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet)” szövegrész helyébe a „tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet)” szöveg,

- b) 76/B. § (2) bekezdésében a „tagállamának kijelölt” szövegrész helyébe a „tagállamának vagy az Egyesült Királyság kijelölt” szöveg,

- c) 80. § (2a) bekezdésében az „a 80/B. §-ban” szövegrész helyébe az „a 80/C. §-ban” szöveg,

- d) 91. § (2) bekezdésében a „tagállama számára” szövegrész helyébe a „tagállama vagy az Egyesült Királyság számára” szöveg

lép.

45. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül – a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 60 napon belül –” szöveg lép.

46. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 126. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után)

„b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,”

(áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.)

47. § A Bjt. a következő 232/S. §-sal egészül ki:

„232/S. § Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően kiszabott, két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés alóli mentesítésre is alkalmazni kell, ha a mentesítésre korábban nem került sor.”

48. § A Bjt.

- a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a „62.” szövegrész helyébe a „62/C.” szöveg,

- b) 237. § (1) bekezdésében a „232/L–232/R.” szövegrész helyébe a „232/L–232/S.” szöveg

lép.

49. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A VIII. Fejezet tagállamra vonatkozó rendelkezéseit Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) tekintetében is alkalmazni kell.”

50. § Az EUtv. 66/A. alcíme a következő 178/B. §-sal egészül ki:

„178/B. § E törvény VIII. Fejezetét az Egyesült Királyság tekintetében 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.”

51. § Az EUtv. 67. alcíme a következő 179/C. §-sal egészül ki:

„179/C. § E törvény VIII. Fejezete az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

53. § (1) A Ptk. 8:6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8:6. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]

(1) E törvény:

a) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek;

c) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek;

e) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

h) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban című, 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek;

i) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

k) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek;

l) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

m) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

n) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

o) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

- a) 2. § 5. pontjában a „– jellemzően egyetem mellett működő – állami szerv” szövegrész helyébe az „állami szerv vagy egyetem szervezeti egységeként működő intézet” szöveg,

67. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § [A zár alá vétel és a lefoglalás megszüntetése, valamint a dolog kiadása]

(1) A zár alá vételt és a lefoglalást a hatóság megszünteti, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy

c) az ügy érdemében döntést hozott.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.

(3) Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot zár alá vették, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki.

(4) Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (a továbbiakban: törvényes kamat) növelt összeget kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.”

68. § Az Ákr. 112. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Önálló jogorvoslatnak van helye)

„j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,

k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint

l) a végrehajtást elrendelő”

(végzés ellen.)

69. § Az Ákr.

- a) 112. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ideiglenes” szövegrész helyébe az „a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes” szöveg,

- b) 117. § (2) bekezdésében az „Az ideiglenes” szövegrész helyébe az „A biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes” szöveg

lép.

81. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 223. §-ában az „a 100. §-t,” szövegrész helyébe az „a 97. §-t, a 100. §-t,” szöveg lép.