2021. évi L. törvény — mi változott? 2022. január 1.

(2) A Kjt. 20/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

5. 9. § (3) bekezdésében az „adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva” szövegrész helyébe az „adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva” szöveg,

6. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A tűzvédelmi hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének különös szabályai

14/A. § A tűzvédelmi hatóság előtt elektronikusan kezdeményezett, valamint a tűzvédelmi hatóság által hivatalból indított hatósági eljárásokban és hatósági ellenőrzések során – a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tűzvédelmi hatósági eljárások kivételével – a tűzvédelmi hatóság a katasztrófavédelemről szóló törvény szerint Integrált Hatósági Rendszeren keresztül elektronikusan tartja a kapcsolatot.”

13. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„3. Okirattár: a 2022. január 1-jét megelőzően keletkezett alapiratok, nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok papír alapú példányainak, továbbá a 2022. január 1-től a nyilvántartásban szereplő adatok bejegyzését és változását igazoló alapiratok és okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok eljáró hatóság által hitelesített másolatának elektronikus, vagy az ügytől függően papír alapú példányainak, továbbá a bevont külföldi okmányoknak a nyilvántartása.”

(2) A Kknyt. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„24. Alapirat: a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti ügyekben az okirattár részét képező, kormányrendeletben meghatározott közlekedési igazgatási hatósági eljárásban felhasznált vagy keletkezett irat.”

(4) A Kknyt. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) olyan egységes nyilvántartás, amely az alábbi résznyilvántartásokból áll:]

„d) az okirattárból;”

(7) A Kknyt. a következő 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. § (1) Az okirattár a hatósági eljárások nyomonkövethetősége, ellenőrizhetősége érdekében tartalmazza a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjainak adatait, valamint az alapiratokat. Az adatlapok és az alapiratok egymással összekapcsolhatók.

(2) Az okirattár a kérelemre indult és a hivatalból indított eljárások adatlapjai tekintetében tartalmazza

a) a hatósági eljárásra irányuló kérelmet vagy hivatalból indított ügy adatait, valamint az ügy tárgyát és ügyszámát,

b) az eljáró hatóság nevét, kódját,

c) az eljáró ügyintéző nevét és elektronikus azonosítóját,

d) az eljárásban érintett ügyfél természetes személyazonosító adatait, nem természetes személy esetén megnevezését, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát,

e) az eljárásban érintett lakcímét, nem természetes személy esetén székhelyét,

f) a kérelmező ügyfél nevében eljáró személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét.”

- e) 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló jogszabály mellékletében csatolandóként meghatározott iratokat” szövegrész helyébe az „az okirattár részére jogszabályban meghatározott iratokat” szöveg,

- k) 15. § (2) bekezdésében és 41/C. §-ában az „okmánytár” szövegrész helyébe az „okirattár” szöveg,

- l) 15. § (2) bekezdés a)–c) pontjában az „okmánytárba” szövegrész helyébe az „okirattárba” szöveg,

- m) 16. § (2) bekezdésében az „okmánytárból” szövegrész helyébe az „okirattárból” szöveg,

15. § Hatályát veszti a Kknyt.

- a) 5. § (1) bekezdés g) pontja,

- b) 9/D. § (2) bekezdés e) pontja.

24. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából az alábbi adatokat kezeli:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elérhetőségi címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,

d) a nem természetes személy ügyfél

da) cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,

db) természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

f) az üggyel érintett ingatlan

fa) természetes személy tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

fb) nem természetes személy tulajdonosának cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma, természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma.”

(2) A Kat. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv – ha törvény hosszabb határidőt nem állapít meg – az (1) bekezdés szerinti adatokat

a) veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatosan kiszabott bírságok esetében bírságfizetés teljesítését követő hat évig kezeli,

b) a hatáskörébe utalt hatósági eljárások esetében – a c) pontban meghatározott kivétellel – az eljárások végleges lezárását követő hat évig kezeli,

c) a veszélyes áruk szállítására használt tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások esetében az engedélyek érvényességét követő hat évig kezeli.”

(3) A Kat. a következő VII/C. Fejezettel egészül ki:

„VII/C. FEJEZET

A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HATÁSKÖRÉBE UTALT HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

79/B. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatása érdekében törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eljárásokban az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján az ügy elektronikus intézéséhez elektronikus Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) biztosít.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott hatósági eljárásaiban az ügyfél – az elektronikus azonosítását követően – a kérelmét és egyéb beadványait az IHR-en keresztül nyújtja be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az általa kiállított dokumentumokat az IHR-be tölti fel.

(3) Az IHR támogatja a hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.

(4) Az IHR a kérelmező számára biztosítja a hatósági eljárást megelőző tájékozódást biztosító felületet, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, elektronikus azonosítását követően az IHR keretei között működtetett ügyfélportálra tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat.

79/C. § A 79/B. § (1) bekezdése szerinti, elektronikusan kezdeményezett ügyekben a magyarországi székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező, a 79/B. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfél és képviselője számára a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az elektronikus ügyintézést az IHR alkalmazásával biztosítja.”

(4) A Kat. 80. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„s) az IHR működésének részletes szabályait, az IHR üzemeltetőjét, valamint azokat az esetköröket, amelyekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére az egyes dokumentumokat az IHR igénybevételével kell megosztani.”

25. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

26. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) I. Fejezete a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(3) A Kttv. 258. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

27. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 13. alcíme a következő 24/B. §-sal egészül ki:

„24/B. § A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(4) Az Lrtv. 2. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ágazati kijelölő hatóság a (6) bekezdés szerinti kijelölő határozatban]

„b) kötelezi az üzemeltetőt, hogy biztonsági összekötő személyt bízzon meg vagy foglalkoztasson, és a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, elektronikus levelezési címét, telefonszámát a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a kormányrendeletben nyilvántartó hatóságként kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) részére – a nyilvántartó hatóság által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban és módon – küldje meg, valamint”

(6) Az Lrtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve a hatáskörébe utalt hatósági eljárások során, valamint az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a rendkívüli események bejelentése és kivizsgálása, a végleges döntéssel összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, a kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából – bírságfizetési kötelezettség megállapítása esetén – a bírságfizetési kötelezettség teljesítését követő 30. napig, valamint – az ágazati kijelölő hatóságnak a rendszerelem kijelölése visszavonása esetén – e határozatnak a véglegessé válását követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:

a) a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatai, elektronikus levelezési címe, telefonszáma,

b) az ügyfél természetes személy képviselőjének neve, telefonszáma, e-mail címe, valamint

c) a rendkívüli eseményt bejelentő személy neve és telefonszáma.

(5) A (4) bekezdés alapján kezelt adat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – más szerv vagy személy részére nem továbbítható.”

(7) Az Lrtv. 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzétett formában és módon, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.”

(9) Az Lrtv. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

„4/A. A kijelölési és a kijelölés visszavonása iránti eljárás elektronikus ügyintézésének különös szabályai

9/C. § Ezen alcím rendelkezéseit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtti eljárásokban kell alkalmazni. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtt indult valamennyi hatósági eljárásban, így különösen a kijelölési, kijelölés visszavonása iránti eljárásokban az ügyfél elektronikus azonosítását követően az azonosítási jelentését, nyilatkozatát, adatszolgáltatását a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti Integrált Hatósági Rendszeren (a továbbiakban: IHR) keresztül nyújtja be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére.

9/D. § Az üzemeltető elektronikus azonosítását követően az IHR-be tölti fel az azonosítási jelentését, az üzemeltetői biztonsági tervet, a biztonsági összekötő személy adatközlő lapját, a rendkívüli események bejelentésére szolgáló űrlapot, valamint más, a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásához szükséges dokumentumokat.

9/E. § Az IHR működtetése, a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése, valamint az ügyfél hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából az IHR rendszer üzemeltetője jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé az ügyfél által megjelölt adatokat, valamint az ügyfél részére a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.”

29. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 48. alcíme a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és az állomány tagja számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

30. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 60. alcíme a következő 99/A. §-sal egészül ki:

„99/A. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a hivatásos állomány tagja számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(3) A Hszt. 287/C. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(4) A Hszt. 288/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az igazgatási jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a rendvédelmi alkalmazott számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

32. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) III. Fejezete a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés

17/A. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel – ezen alcímben meghatározott részletszabályok szerint – a Kormány rendeletében kijelölt szerv által biztosított, élő videóképes telekommunikációs csatornán alapuló kép- és hangfelvétel továbbítására és rögzítésére alkalmas rendszer használatával is tarthatja a kapcsolatot. A Kormány rendeletében megjelölt szervet e § tekintetében elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során

a) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepelnek – a (3) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint, az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával készített arcképmásának az összevetése útján vagy

b) – ha az adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepelnek – az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz útján,

és az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél rendelkezésre álló vagy az ügyfél által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, az ügyfél eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított egy évig megőrzi.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során rögzített felvételt nem őrzi meg, ha

a) az ügyfél az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és

b) a (7) bekezdés szerinti arcképmás vagy aláírás felvételezésére sem kerül sor.

(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben és okból az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az okmányról készült képfelvételnek a (4) bekezdés szerinti időtartamban történő rögzítésére és tárolására.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény az ügyfél arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,

a) az arcképmást,

b) jogszabályban foglalt esetben az aláírást

az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti rendszer használatával is felveheti.

(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli az ügyfél (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.

17/B. § (1) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, az a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

(2) Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.

17/C. § (1) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi az így intézhető ügyeket.

(2) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél személyes jelenlét útján tette volna meg. A technológiai feltételek rendelkezésre állása esetén az ügyfél a 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során a 17. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot is tehet.

(3) A 17/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás útján olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

17/D. § Ezen alcímben foglaltak nem alkalmazhatóak a büntetőeljárás, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben foglalt eljárások, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti eljárás, a szabálysértési eljárás, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti peres és nemperes eljárás során.”

(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

„i) a 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszert biztosító szervet.”

34. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha)

„b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, vagy azokat automatikus információátvétel útján meg tudja szerezni,”

36. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 7. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a honvédelmi alkalmazottak számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(2) A Kit. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(3) A Kit. 278. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(4) A Kit 280. § (1) bekezdése a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„20a. Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer: a személyügyi központ által az e törvény hatálya alá tartozó, valamint más foglalkoztatási jogviszonyokban álló foglalkoztatottak és munkáltatók részére térítésmentesen nyújtott szolgáltatások összessége, mely módszertani támogatást, szakrendszert, elemző felületet foglal magába.”

(5) A Kit. 281. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„4. a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszer

a) által nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó feltételeket, szabályokat, eljárásrendet,

b) informatikai üzemeltetését végző szervezetet, valamint

c) az állásportálokkal való együttműködési megállapodás tartalmi elemeit;”

38. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(2) A Küt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közszolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a különleges jogállású szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(3) A Küt. 102. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a különleges jogállású szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

40. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(3) A Módtv. 92. §-ának az E-ügyintézési tv. 42/B. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „a 32. § (2) bekezdése” szövegrész helyett az „a 31. § (2) bekezdése” szöveggel lép hatályba.

42. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a NAV jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a foglalkoztatott számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 239. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a NAV jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és munkavállalói számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.”

43. § A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény 4. §-ának az Nytv. 24/J. §-át megállapító rendelkezése a „bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, az értesítési cím adat és a nyilvántartásból kikerülés helye” szövegrész helyett a „bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a nyilvántartásból kikerülés helye” szöveggel lép hatályba.