2021. évi L. törvény — mi változott? 2021. június 5.

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a Rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”

(6) Az Nytv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személyazonosság igazolására alkalmas hatóságiigazolvány-kiadási eljárásban – személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljából – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetve igénylésére.”

(8) Az Nytv. 24/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/H. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv az egészségbiztosítási szerv és az állami adó- és vámhatóság részére, illetve – amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek – az útiokmány-nyilvántartás, és a közúti közlekedési nyilvántartás részére továbbítja a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.

(2) Az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján – jogosult a szülőknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak okmányazonosítója, érvényességi ideje, valamint a személyazonosságuk igazolására alkalmas hatósági igazolványait kiállító hatóság megnevezése adatának igénylésére.”

(12) Az Nytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.

(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az adatszolgáltatás időpontját,

b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,

d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését, és

e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdése alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a nyilvántartást kezelő szerv fogalma alatt e törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervet kell érteni.

(5) A 24. §-ban meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt – kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet és a 24. § (2) bekezdése esetében – meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásban kezelt adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít.

(8) A nyilvántartás területi és helyi szervének adatvédelmi tisztviselője részére – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/M. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátása érdekében – a nyilvántartás területi és helyi szerve által vezetett (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási nyilvántartásokból szolgáltatható adat.

(9) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(10) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal nyilvántartást vezet azokról a kormánytisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmánynyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza

a) az érintett kormánytisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmánynyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(12) A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal az érintett kormánytisztviselő 33/B. § (5) bekezdése szerinti adatait legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon a közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem megküldésével közli a nyilvántartást kezelő szervvel.

(13) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.”

(13) Az Nytv. VIII. fejezete a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési cím 2021. július 1-jével érvénytelenítésre kerül.

(2) Ahol jogszabály

a) e törvény szerinti értesítési címet említ, ott – jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – lakcímet,

b) személyi, lakcím és értesítési cím adatot tartalmazó nyilvántartást említ, ott személyi és lakcím adatot tartalmazó nyilvántartást

kell érteni.”

(14) Az Nytv. a következő 52/K. §-sal egészül ki:

„52/K. § (1) A nyilvántartásban szereplő érvényes értesítési címeket 2021. július 1. napjával a nyilvántartást kezelő szerv hivatalból érvényteleníti, valamint érvényét veszti a címjogosult és a postafiók bérlőjének 27/D. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozata.

(2) A járási hivatal 2021. június 15-ig az értesítési címmel rendelkező személyeket az (1) bekezdés szerinti változásról – a lakcímükön – értesíti.”

4. 9. § (2) bekezdés m) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok házasságkötés során választott házassági nevének felvétele” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,

7. 14. § s) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgároknak” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok esetén” szöveg,

10. 21. § y) pontjában az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,

11. 24/E. § (2) bekezdésében az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő, érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárok” szöveg,

12. 36. § (6) bekezdésében az „a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok” szövegrész helyébe az „a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok” szöveg

7. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

„d) a nyomozó hatóság, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;”

(2) A Szaztv. 32. §-a a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

„y) az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez,

z) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez.”

(3) A Szaztv. 36. §-a a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

„y) az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez,

z) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez.”

8. § A Szaztv.

- a) 46/A. § (2) bekezdésében az „adatalany” szövegrész helyébe az „érintett” szöveg,

- b) 46/A. § (3) bekezdésében az „adatalanyok” szövegrész helyébe az „érintettek” szöveg

lép.

(2) A Ttv. a következő 53. §-sal egészül ki:

„53. § Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény által megállapított 46/A. § (1) bekezdését a 46/A. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő szakértő esetében 2021. augusztus 1. napjától kell alkalmazni.”

10. § A Ttv. 46/A. § (1) bekezdésében az „aki büntetlen előéletű” szövegrész helyébe az „aki büntetlen előéletű, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt” szöveg lép.

- m) 27. § (1f) bekezdésében az „az érintett családi és utónevét” szövegrész helyébe az „az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, az útlevél érvényességére vonatkozó adatot, az útlevél okmányazonosítóját” szöveg

(5) A Kknyt. 9/D. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a „P” betűjelű rendszámtábla kivételével tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:)

„e) fajtáját.”

(8) A Kknyt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § p) pontja és 36. § n) pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolat biztosítására, az érintett beazonosítására használhatja fel.”

(9) A Kknyt. 24. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A nyilvántartó a személyre szabott ügyintézési felület útján ingyenes szolgáltatást biztosít a járművezető vagy a járművezető-jelölt részére az automatikus okmánykiállítási eljáráshoz kapcsolódóan a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzése, valamint a magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén az ezekhez szükséges, ügyfél által biztosított adatok, továbbá a biztosítandó feltételek és a kizáró okok megismerése céljából, az ehhez szükséges mértékben. A szolgáltatás a vezetői engedély kiállítását követő 30. napig érhető el.

(3c) A (3b) bekezdés szerinti szolgáltatás útján a járművezető vagy a járművezető-jelölt elektronikus azonosítását követően közvetlenül tájékozódhat

a) az arcfényképe és saját kezű aláírása felhasználhatóságára,

b) az egészségi alkalmasságára,

c) a vezetési jogosultságának szünetelésére,

d) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére,

e) a kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság megszerzésére vagy az az alóli mentesülésre,

f) a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozataira

vonatkozó adatairól.”

- f) 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „megszerzésének” szövegrész helyébe a „megszerzésének és engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének” szöveg,

- g) 9/C. § (2) bekezdésében a „nyilvántartó” szövegrész helyébe a „nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, a „9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdése, vagy ideiglenes rendszámtáblák esetén a 9/D. §” szöveg,

- h) 12. §-ában az „a tulajdonos 9. § (1) bekezdés a) pontjában, és d) pont da), dc) alpontjában, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban” szövegrész helyébe az „a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

16. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény XI. Fejezete a következő 60/B. §-sal egészül ki:

„60/B. § Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt.”

19. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportrendészeti nyilvántartás a sportrendezvényen történő részvételből a szervező, utazó sportszervezet által kizárt, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott vagy a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek, valamint a külföldön távoltartással érintett személyek következő adatait tartalmazza:)

„d) a szervező és az utazó sportszervezet által továbbított képmás.”

22. § Hatályát veszti az At. 89. § (1) bekezdése.

23. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Közfoglalkoztató lehet:)

„l) start szociális szövetkezet.”

(2) A Kttv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztviselői tekintetében, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”

(2) A Hszt. 287/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a rendvédelmi szerv munkavállalója esetében a feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy munkaviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”

33. § Az E-ügyintézési tv. 35/A. § (3) bekezdésében az „az érintett családi és utónevét” szövegrész helyébe az „az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, nemét, a (2) bekezdés szerinti okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját” szöveg lép.

37. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 82. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a kormánytisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv – törvényben meghatározott esetekben és módon – megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”

39. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv – törvényben meghatározott esetekben és módon – megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.”

(4) A Küt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:

„103/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a továbbképzés minősítési és nyilvántartási rendjére, tervezésére, a képzésfejlesztés és szolgáltatás feltételeire, a minőségirányítás rendjére, a továbbképzési kötelezettségre, a továbbképzés pénzügyi és intézményi feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.”