§Nyílt Jogtár

2021. évi IX. törvény — mi változott? 2026. június 29.

A 2026. május 1. és 2026. június 29. között hatályba lépett módosítások. 298 sor került be, 14 sor került ki.

Előző módosítás (2026. május 1.)Következő módosítás (2026. július 31.) →IdőállapotokHatályos szöveg
21 változatlan sor ⋯
(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha jogszabály e törvény hatályba lépését követően az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört érint – ideértve azt is, ha az ellátott közfeladatra vonatkozó részletszabály a közfeladat lényeges tartalmával függ össze –, akkor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában azt csak akkor lehet alkalmazni, ha azt törvény – sarkalatos rendelkezéssel – elrendeli.
(3)
#### 2. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítése
49 változatlan sor ⋯
(3) Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére, valamint tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.
(4) A kuratóriumi tagot, a felügyelőbizottsági tagot, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjét legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító a Ptk. 3:398. § (2) bekezdésétől eltérve a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.
#### 4. Az alapítói jogok gyakorlása
7. § (1) Az alapítvány alapítója, illetve csatlakozója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, vagy ha az alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapító, illetve a csatlakozó az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, az alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem ruházhatja át.
7. § (1) Az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul az államot illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy az államot illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul.
(2) Az alapító okirat rendelkezhet akként, hogy az alapító, illetve csatlakozó alapítványban fennálló alapítói jogai a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az alapítványra vagy az alapító okiratban meghatározott személyre szállnak.
(2) Az alapítói jogot az állam nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja.
(3) Az alapítói jogokat a kuratórium az e törvényben meghatározott módon gyakorolja.
(3) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.
(4) Az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén – a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.
(4)
(5) Az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének személyére vonatkozóan jelölési jogot az alapító okirat az alapítványon kívüli személy, illetve szerv számára is biztosíthat, az erre vonatkozó alapító okirati rendelkezés módosítására azonban a kuratórium a 10. § (6) bekezdésének alkalmazása körében sem jogosítható fel.
(5)
(6) Az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.
(6)
(7) Az alapító okirat előírhatja azt is, hogy a kuratórium egyes alapítói jogok gyakorlása tekintetében az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyásával vagy véleménye kikérése után döntsön.
(7)
(8) Amennyiben az alapító okirat a csatlakozót alapítói jogokkal ruházza fel, akkor az alapító alatt a csatlakozót is megfelelően érteni kell.
(8)
#### 5. A vagyongazdálkodás külső ellenőrzése
127 változatlan sor ⋯
15. § (1) Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet.
(1a) A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(1b) Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője, aki
- a) köztársasági elnök,
- b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,
- c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke,
- d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,
- e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
- f) e törvény szerinti alapítványban a 6. § (4) bekezdése szerinti megbízása időpontjában – az újrakijelölés esetét ide nem értve, már – kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy felelős személye, vagy
- g) – a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, illetve aki a vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont szerinti tisztséget töltötte be.
(1c) E törvény alkalmazásában az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője.
(1d) Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.
(2) Az alapítványi vagyonellenőr nem minősül az alapítvány törvény szerinti, illetve annak alapján megbízott tisztségviselőjének és – a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – az alapítványi vagyonellenőri tisztség nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel.
(3) Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt.
#### 10/A. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
15/A. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában. A nyilatkozatot tevő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát, amit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell tenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak.
(3) A vagyonnyilatkozatot az alapítványi vagyonellenőr őrzi a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig.
(4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.
(5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.
#### 10/B. Összeférhetetlenségi nyilatkozat tételére irányuló kötelezettség
15/B. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a 15/A. § (2)–(5) bekezdései megfelelően alkalmazandók.
### III. Fejezet — AZ ALAPÍTVÁNY ÁLTAL ELLÁTOTT KÖZFELADAT
16. § (1) Az alapítvány közfeladata az 1. mellékletben meghatározott közfeladat.
2 változatlan sor ⋯
(3) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a közfeladat az alapítványtól el nem vonható, és annak ellátásával az alapítvány nem hagyhat fel.
(4) Új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani sarkalatos törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.
(4) Új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.
(5) A közfeladat (4) bekezdés szerinti módosulása esetén az 1. mellékletben meghatározott közfeladat ellátásához rendelt vagyon tulajdonjogát a vagyon juttatója részére csak ellenérték fejében lehet átruházni.
73 változatlan sor ⋯
(3) A tulajdonos – a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat.
(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, de a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.
(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését.
(4a) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (7) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.
(4b) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja, e) pont eb) és ed) alpontjai alkalmazandók.
(5) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába a 6. § (2) bekezdésétől eltérően egy tagot a szenátus delegál.
(6) Ha az alapítvány a vagyontárgy tulajdonjogát nem ruházta át a felsőoktatási intézményre, akkor az alapítvány által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyontárgy tekintetében a felsőoktatási intézményt kizárólag használati jog illeti meg. Az alapítvány által a felsőoktatási intézménynek biztosított vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
46 változatlan sor ⋯
(3) Amennyiben az alapítvány, vagy az általa fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója az egészségügyi közfeladat-ellátás céljából olyan új ingatlant biztosít, amely a közfeladat ellátására szolgáló meglévő ingatlan funkciójának legalább azonos szinten megfelel, akkor a meglévő ingatlan felett az alapítvány a (2) bekezdéstől eltérően, a 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon rendelkezik, valamint a (2) bekezdés szerinti jog átszáll az e bekezdés szerinti ingatlanra, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
### V/A. Fejezet — Egyes alapítványok vagyoni viszonyai rendezéséről, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásáról, valamint megszűnéséről szóló különös szabályok
25/A. § (1) A 2. mellékletben felsorolt azon alapítvány megszüntetéséről, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: nem felsőoktatási alapítvány) az alapítói jogok gyakorlója e fejezet hatálybalépését követő öt napon belül dönt, amely döntésre figyelemmel a Kormány e fejezet hatályba lépését követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatot hoz.
(2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni
- a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31.,
- b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját,
- c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az állam a továbbiakban is ellát,
- d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint
- e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos).
(3) Az elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében – e fejezetben meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat, amit a nem felsőoktatási alapítvány a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az elszámolási biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha e fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.
(4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg.
(5) Az elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
(6) Az elszámolási biztos a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével.
(7) A 14. § (2) bekezdéstől eltérően a nem felsőoktatási alapítvány e fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e fejezet rendelkezése előírja. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítványt jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megjelölése nélkül szünteti meg.
25/B. § (1) A nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a Ptk. 3:403. § (5) bekezdésének, valamint a Cnytv. 43/A. §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, kivéve ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, a nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a 25/C. § (9) bekezdése szerinti végzésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a határozat meghozatala napján jogerőre emelkedik, a bíróság a határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van.
(3) A nem felsőoktatási alapítvány azon a napon szűnik meg, amikor a bíróság a nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartásból törli. Ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja – a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja.
#### 13. A nem felsőoktatási alapítvány államháztartáson kívüli alapító általi továbbműködtetése
25/C. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: államháztartáson kívüli alapító) is van, és a nem felsőoktatási alapítvány alapító okirata szerint a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű cél ellátását is biztosítja, az alapítói jogok gyakorlója a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat meghozatalát követő három napon belül írásban felhívja ezen személyeket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzanak arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott, a kormányhatározat alapján állami feladatátvétellel nem érintett, a közfeladaton túli közérdekű cél, más célok megvalósítására a nem felsőoktatási alapítványt a Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként tovább kívánják-e működtetni.
(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a nem felsőoktatási alapítványt ezen alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is, ha határidőben az arra jogosult nem nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésére és vagyoni viszonyainak lezárására e fejezet szerint kerül sor.
(3) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén legalább egy államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím szerinti továbbműködtetési szándékáról határidőben nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy Ptk. szerinti alapítványként – változásbejegyzési kérelem alapján – a nyilvántartásba való bejegyzésének akkor van helye, ha
- a) az államháztartáson kívüli alapító változásbejegyzési kérelmét legkésőbb 2026. augusztus 30. napján éjfélig – a választott továbbműködési formától függően – a Vatv. vagy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapítói okirattal és jogszabályban előírt mellékletekkel a bírósághoz benyújtja, és
- b) az a) pont szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolja a 25/G. § szerinti megállapodásra tekintettel – az alapítói jogok gyakorlójának a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésére vonatkozó döntésének visszavonása alapján – a Kormány határozatát a 25/A. § (2) bekezdése szerinti határozat 25/A. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó döntés visszavonásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a nem felsőoktatási alapítvány létesítő okiratának módosítását az államháztartáson kívüli alapítónak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie a bíróságnak. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a Cnytv. 37. § (2) bekezdés nem alkalmazható.
(5) Az alapító okirat módosítása során a választott alapítványi formára a Vatv.-ben vagy a Ptk.-ban előírt rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a választott alapítványi formára irányadó jogszabály vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejét a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásához vagy nyilvántartásba vételhez (létesítéshez) köti, nyilvántartásba vételi kérelmen e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmet, nyilvántartásba vételen a választott alapítványi formának az e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmen alapuló bejegyzését kell érteni. Az alapító okirat módosítása során
- a) az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni,
- b) a továbbműködő alapítvány célja a Ptk. 3:393. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása hiányában is érvényesen módosítható,
- c) a továbbműködő alapítvány vagyonának az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyon mértékével történő csökkentése tekintetében a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alapító okirat e tekintetben történő módosítása a Ptk. 3:393. § (2) bekezdésével szemben, érvényes,
- d) a továbbműködő alapítvány államháztartáson kívüli alapítója által juttatott vagyonaként csak olyan vagyon határozható meg, mely a 25/G. § szerinti megállapodás alapján nem vitás, valamint
- e) a továbbműködő alapítvány névváltoztatásra nem köteles.
(6) A változásbejegyzési eljárásban a bíróság az alapító okirat és mellékletei tekintetében azt is vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a választott alapítványi formára előírt jogszabályokban, valamint e fejezetben foglalt rendelkezéseknek. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. A bíróság a változásbejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az alapító okirat vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(7) Ha a bíróság a változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, a változásbejegyzési kérelemnek megfelelő adatokat jegyzi be a nyilvántartásba azzal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a Ptk. szerinti alapítvány a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni, szerződéses és egyéb jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyek a nem felsőoktatási alapítványt az alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél teljesítéséhez, más célok teljesítéséhez, illetve feladatellátáshoz kapcsolódóan megillették vagy terhelték.
(8) Az alapítói jogok gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő lejártát követő munkanapon tájékoztatja a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságot az államháztartáson kívüli alapító nyilatkozatában foglalt szándékáról, vagy arról, hogy az államháztartáson kívüli alapító nem nyilatkozott.
(9) Ha a változásbejegyzési kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja vagy elutasítja, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a jogerőre emelkedést, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő utolsó napját követő napon a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartási adatai közül. Az adattörlésre vonatkozó jogerős határozat – külön eljárás lefolytatása nélkül – egyben a nem felsőoktatási alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező, a Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok bekövetkezte bíróság általi megállapításának minősül, és a bíróság elrendeli a nem felsőoktatási alapítványnak az Ectv. 9/J. §-a szerinti kényszer-végelszámolását.
#### 14. A nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségei
25/D. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma, egyéb szerve e fejezet hatálybalépésének napjától a nem felsőoktatási alapítvány nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a nem felsőoktatási alapítványt terhelő, napi működést meghaladó kötelezettséget nem elégítheti ki, a nem felsőoktatási alapítvány vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg; az ezzel ellentétes jognyilatkozat semmis.
(2) A nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben e fejezet hatálybalépésének napjától törvényességi felügyeleti eljárásnak, csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésének helye nincs, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni.
(3) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumát, egyéb szervét az ezen alcímben foglalt kötelezettségek a 25/B. § szerinti törlés napjáig terhelik.
(4) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagját az ezen alcímben foglalt kötelezettségek akkor is terhelik, ha megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény alapján a (3) bekezdés szerinti időszakban megszűnik.
25/E. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma e fejezet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
- a) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét, külön jelezve az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapjától a normál napi működést meghaladó, a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét érintő változásokat,
- b) az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyonelemeket, bemutatva az állam által juttatott vagyon természetben meglévő vagyonelemeit, az esetlegesen annak helyébe lépő természetben visszaszálló vagyonelemeit, a pénzügyi eszközként vagy pénzbeli vagyonként kimutatható vagyonelemeket, valamint az állam által juttatott vagyon hozamaként jelentkező vagyont,
- c) az államra vissza nem szálló vagyonelemeket,
- d) a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben, illetve a javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést, a követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját,
- e) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével vagy tagságával működő jogi személyeket, és arról való tájékoztatást, hogy a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésével ezen jogi személyek tekintetében a megszűnéssel összefüggésben milyen intézkedési kötelezettségek merülnek fel,
- f) a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást,
- g) azokat az érdemi jelentőséggel bíró körülményeket, kötelezettségeket, amelyek a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak rendezése során figyelembe veendők.
(2) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
(3) Az előterjesztésben bemutatott vagyont könyv szerinti értéken kell megjelölni.
(4) Az előterjesztéshez mellékelni kell az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket.
(5) Az előterjesztéshez mellékelni kell az alapítványi vagyonellenőrnek az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségére vonatkozó álláspontját tartalmazó okiratot is.
(6) Az előterjesztést és mellékleteit a kuratórium a határidő lejártát követő napon megküldi a nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak.
(7) Az elszámolási biztos, illetve az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül a kuratóriumot az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás. A kuratórium a felhívásnak három napon belül köteles eleget tenni vagy igazolni, hogy az előterjesztés nem hiányos vagy hibás.
25/F. § (1) A 25/E. §-ban foglaltak elvégzését követően a nem felsőoktatási alapítvány és az elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az elszámolási biztos átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A feladatátvétel esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylatmegőrzési kötelezettségét.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagjai az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
- a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
- b) a nem felsőoktatási alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
- c) a nem felsőoktatási alapítvány vagyonára vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és
- d) a nem felsőoktatási alapítvány részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
(3) A kuratórium tagjai a 25/E. §-ban és e §-ban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak.
(4) Az elszámolási biztos az előterjesztésben foglaltak alapján megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást az érintett vagyontárgy tulajdonjogának állam javára történő átvezetése iránt. Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően az állam tulajdonjogának átvezetésére az elszámolási biztos kérelme alapján kerül sor, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt egyéb feltétel meglétére nincs szükség.
#### 15. Az államháztartáson kívüli alapítóval való elszámolás általános szabálya, az állam helytállása a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért
25/G. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány az e fejezet szerinti vagyoni viszonyainak rendezése során az államháztartáson kívüli alapítóval a 13., a 16. és a 17. alcím szerinti esetekben az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint számol el, és az állam az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint áll helyt a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány közfeladatához, valamint a 16. alcím szerinti feladatátvétel alapján az állam által átvett feladatához kapcsolódó hitelezői igényekért az állam áll helyt.
(3) Az államháztartáson kívüli alapítót megilleti az általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama, azonban a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki járó vagyon erejéig áll helyt.
(4) Az állam áll helyt a nem felsőoktatási alapítványnak az e fejezet hatálybalépésének napja előtt keletkezett azon kötelezettségeiért, amelyek a (3) bekezdés ellenére nem kerülnek kielégítésre.
(5) Az állam és az államháztartáson kívüli alapító a közöttük történő elszámolásról, a vagyon szétválasztásáról és kiadásáról, a hitelezői követelésekért való helytállásról megállapodást köt. A megállapodást az elszámolási biztos készíti elő a 14. alcímben meghatározott iratok alapján, az államháztartáson kívüli alapítóval való együttműködés mellett. Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az együttműködési kötelezettség kiterjed arra, hogy a megállapodás olyan időponttal jöjjön létre, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtására az államháztartáson kívüli alapítónak lehetősége legyen. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő előterjesztéséért azonban az állam nem felel.
(6) A felek kötelesek a nem vitatott elszámolási, vagyonmegosztási, vagyonkiadási, valamint a helytállás mértékére vonatkozó, és egyéb felmerülő nem vitás kérdésekben legkésőbb 2026. augusztus 30. napjáig megállapodni. A vitássá tett vagyon az államháztartáson kívüli alapító részére nem adható ki, a vitás kérdésekkel kapcsolatos igény perben érvényesíthető.
(7) Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az államnak visszajáró, pénzforgalmi és egyéb számlán lévő pénzeszközt, tőke- és pénzpiaci befektetési eszközöket a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző napig az államnak vissza kell adni, az elszámolási biztos nem szerez rendelkezési jogot a továbbműködő alapítvány számlái felett.
(8) Az (5) bekezdés szerinti megállapodásban a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség teljesítésére az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon terhére tartalékot kell képezni. A hitelezői követelések kielégítése után maradó tartalékként szolgáló vagyon az államháztartáson kívüli alapítót illeti meg.
#### 16. Az állam általi feladatátvétel szabályai
25/H. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladat átvételének időpontja 2026. augusztus 31. Az átvevő költségvetési szerv a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az állam. Az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(3) Azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a feladat átvételének napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) A folyamatban lévő eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány helyébe a költségvetési szerv lép. A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány jogutódjának az átvevő költségvetési szerv tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az elszámolási biztos gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.
(5) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi.
(6) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik. Az elszámolási biztos a feladat átvételét megelőzően – ha a számla feletti rendelkezési jog megszerzésére később kerül sor, a rendelkezési jog megszerzését követő munkanapon – átutalja a nem felsőoktatási alapítvány valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére.
25/I. § (1) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének napján a kedvezményezett nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételétől számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.
(2) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének napján a pályázó nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
(3) A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének napján a nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
25/J. § Azon feladatokat érintő jogviszonyok lezárására, amelyet az állami feladatátvétel nem érint, a 17. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
#### 17. A nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak lezárása
25/K. § (1) A nem felsőoktatási alapítványnak a 25/C. § szerinti továbbműködéssel, vagy a 25/H. § szerinti feladatátvétellel nem érintett vagyoni, szerződéses és egyéb jogviszonyainak, folyamatban lévő ügyeinek lezárására ezen alcím szerint kerül sor.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány (1) bekezdés szerinti jogviszonyaiból, ügyeiből folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak, az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Az elszámolási biztos a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím hatálya alá tartozó vagyoni viszonyai lezárását szolgáló, valamint ezen alcímben meghatározott intézkedések megtétele érdekében jár el.
(3) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik, kivéve a 25/G. § (7) bekezdése szerinti esetet.
25/L. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány megszüntetése nem érinti a nem felsőoktatási alapítvány üzleti évét, azt folyamatosnak kell tekinteni az elszámolás befejezésének időpontjáig.
(2) Az elszámolás időszaka alatt a nem felsőoktatási alapítvány analitikus és főkönyvi nyilvántartásait úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az elszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint az utolsó üzleti évről készítendő beszámoló alátámasztására.
25/M. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány hitelezői a követeléseiket a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be az elszámolási biztosnak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de az elszámolási eljárás befejezésének napját követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A Kormány a saját honlapján, valamint a nem felsőoktatási alapítvány a saját honlapján a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő öt napon belül felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben foglaltakról. E bekezdés szerinti közzététel nem érinti az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát.
(3) Az elszámolási biztos a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket.
(4) Az elszámolási biztos a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell
- a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját,
- b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést az elszámolási biztos elismeri vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát,
- c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható,
- d) tájékoztatást az (5) bekezdésben foglaltakról.
(5) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését az elszámolási biztos vitatja, igényének érvényesítése iránt az elszámolási biztos értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat az állammal szemben. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását az elszámolási biztosnál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell.
25/N. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a nem felsőoktatási alapítvány tekintetében a számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a nem felsőoktatási alapítvány követelései behajtásához szükséges intézkedéseket megteszi, nem vitatott tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti.
(2) Az elszámolási biztos jogosult a nem felsőoktatási alapítvány által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Az elszámolási biztos nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.
(3) Ha a nem felsőoktatási alapítvány vagyonába olyan vagyoni értékű jog – szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegyhasználati jog – tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a nem felsőoktatási alapítvány a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.
(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében az elszámolási biztos egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy az elszámolási biztos köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
25/O. § A Kormány elrendelheti, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítse. A Kormány dönt a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsáról.
25/P. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti
- a) az adóbevallásokat,
- b) a 2026. évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
- c) a költségek viselése és a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonról, szükség esetén a tartalék visszafizetéséről szóló kimutatást,
- d) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsára vonatkozó intézkedési javaslatot,
- e) szükség esetén a jogok engedményezésére és a kötelezettségek átruházására, illetve a nem felsőoktatási alapítvány tartozásának állam által történő viselésére vonatkozó javaslatot,
- f) azon le nem zárt eljárásokról szóló tájékoztatást, amelyek a 25/S. § alapján folytatódnak,
- g) a nem felsőoktatási alapítvány iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó intézkedési javaslatot, valamint
- h) beszámolóját az elvégzett feladatokról.
(2) Ha a nem felsőoktatási alapítványban államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az (1) bekezdés szerinti előterjesztést véleményezési célból az államháztartáson kívüli alapítónak is meg kell küldeni. Ha a Kormány az elszámolási biztos által előterjesztett anyagokat elfogadja, azokat jóváhagyás céljából megküldi az Állami Számvevőszék részére. Az államháztartáson kívüli alapító írásban tett észrevételeit is meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.
(3) Az elszámolási biztos társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról.
(4) Ha az államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az elszámolási biztos indítványt tesz az államháztartáson kívüli alapító által tartalékképzés céljából elkülönített vagyonából a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonnak a kiadására.
(5) A megmaradó vagyonelemeket az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a nem felsőoktatási alapítvány törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a személyt kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
25/Q. § (1) Az elszámolási eljárás befejezésének napja az a nap, amikor az Állami Számvevőszék a 25/P. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat jóváhagyja.
(2) Az elszámoló biztos az elszámolás befejezését az Állami Számvevőszék jóváhagyó véleményének kézhezvételét követő öt napon belül bejelenti a nem felsőoktatási alapítványt a törléskor nyilvántartó bíróságnak.
#### 18. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok
25/R. § (1) Az elszámolási biztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél az elszámolási időszak alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított harminc napon belül a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságnál kifogással élhet, akkor is, ha a nem felsőoktatási alapítványt már törölték a nyilvántartásból. A kifogásra az Ectv. 9/F. §-át kell alkalmazni azzal, hogy végelszámoló alatt az elszámolási biztost kell érteni.
(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító az e fejezetben foglalt eljárás során sérelmet szenvedett vagy a 25/G. § szerinti elszámolás során vitás kérdés merül fel, amely megállapodás útján nem volt rendezhető, az államháztartáson kívüli alapító igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. A nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésétől, ha az igény a 25/P. § (4) bekezdés szerinti tartalékkal kapcsolatos, az elszámolási eljárás befejezésétől számított egyéves, jogvesztő határidő után az államháztartáson kívüli alapító az igényérvényesítése iránt pert nem indíthat.
25/S. § Az elszámolási eljárás befejezésének napján folyamatban lévő bírósági és hatósági, peres és nemperes eljárásokban, valamint a 2026. október 31-ig le nem zárható jogviszonyokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.
### VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.
24 változatlan sor ⋯
31/C. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:17 mező 2. pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
32. § (1) E törvény az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
31/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6. § (4) bekezdés szerinti megbízatási időtartam a már kinevezett kuratóriumi tagra és felügyelőbizottsági tagra is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása Módtv3.-mal megállapított e rendelkezés hatálybalépése napján 4 évnél hosszabb ideje tart, a megbízatása a 15. § (1a) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követő új tag kijelölésének napján megszűnik.
31/E. § A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozat-tételi kötelezettség a már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
31/F. § Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.
31/G. § A 2. mellékletben felsorolt, azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet, az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Törvény állapítja meg a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyoni viszonyai rendezésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának, illetve megszűnésének szabályait.
31/H. § A Módtv3.-mal megállapított 22. § (4a) bekezdésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének a felsőoktatási intézmény legkésőbb 2026. október 31. napjáig biztosítja a megfelelést.
31/I. § (1) A 6. § (4) bekezdése a Módtv3. hatálybalépésekor az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője tekintetében, a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló megbízatására figyelemmel, 2027. augusztus 1. napjáig nem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés 2027. augusztus 2. napjától nem alkalmazható. Az e rendelkezés alapján 2027. augusztus 1. napján az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjének megbízatása 2027. augusztus 2. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
32. § (1)
(2) E törvény 12. § (2) bekezdése és a 13. § (9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 13. § (10) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
11 változatlan sor ⋯
| 1 | A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megnevezése | A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladata |
| 2 | Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány | 1. a Budapesti Gazdasági Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Budapesti Gazdasági Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, c) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Budapesti Gazdasági Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 3 | Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány | 1. a Dunaújvárosi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Dunaújvárosi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, c) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Dunaújvárosi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 3a | ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány | 1. feltörekvő és már ma is világhírű hazai és külföldi kutatók Magyarországra vonzása és hosszútávú beágyazása a hazai egyetemi-kutatóintézeti ökoszisztémába, megtartva nemzetközi kapcsolatrendszerüket és intézményi kapcsolódásaikat; 2. az élettelen és élő természettudományok, különösen a matematikai, fizikai és informatikai területek tehetségeinek beazonosítása és tehetséggondozásuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészítéstől kezdve, a kutatási és innovatív vállalkozói pályára való felkészítésen át, a doktori fokozat megszerzésén túli mentorálásig; 3. a tudásközpontokban születő tudományos eredmények innovatív magyar technológiai kisvállalatok keretében történő piacra vitelének elősegítése, 4. a betegségek megelőzését segítő – kiemelten lézeres egészségügyi adatelemzésen és mesterséges intelligencián alapuló – technológiákhoz kapcsolódó kutatások végzése, valamint az ehhez szükséges humánbiológiai minták gyűjtéséhez és tárolásához szükséges biobanki környezet kialakítása és működtetése. |
| 3a | ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány | 1. feltörekvő és már ma is világhírű hazai és külföldi kutatók Magyarországra vonzása és hosszútávú beágyazása a hazai egyetemi-kutatóintézeti ökoszisztémába, megtartva nemzetközi kapcsolatrendszerüket és intézményi kapcsolódásaikat; 2. az élettelen és élő természettudományok, különösen a matematikai, fizikai és informatikai területek tehetségeinek beazonosítása és tehetséggondozásuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészítéstől kezdve, a kutatási és innovatív vállalkozói pályára való felkészítésen át, a doktori fokozat megszerzésén túli mentorálásig; 3. a tudásközpontokban születő tudományos eredmények innovatív magyar technológiai kisvállalatok keretében történő piacra vitelének elősegítése. |
| 4 | Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány | 1. a Debreceni Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Debreceni Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) agrár- és élelmiszertudományi kutatás-fejlesztés folytatása, d) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, e) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, d) a hazai oltóanyag-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának megalapozása, fejlesztése, működtetése, 4. jogi személy vagy a Debreceni Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 5 | Hauszmann Alapítvány | 1. Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának fenntartása és gondozása, a Hauszmann Emlékház létrehozása, 2. a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, támogatási, kutatási tudásközpontjának létrehozása, működtetése, fenntartása, élmény- és tanösvény létrehozása és működtetése; 3. az 1–2. pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezése, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése. |
| 6 | Jövő Nemzedék Földje Alapítvány | 1. a vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek (a továbbiakban: földek) megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára; 2. a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogainak gyakorlása, működési feltételeinek biztosítása és bővítése; továbbá más minta- és tangazdaságok fejlődésének előmozdítása 3. agrárképzést folytató középfokú oktatási és felsőoktatási intézmény működési feltételeinek javítása, intézményfejlesztési céljai megvalósításának támogatása, 4. a magyar középfokú és felsőfokú agrároktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének, valamint a középfokú agrároktatás infrastrukturális fejlesztésének támogatása, 5. védett őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése. |
9 változatlan sor ⋯
| 15 | Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány | 1. a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása 2. a színházi kulturális élet működéséhez való hozzájárulás, az abban való részvétel. |
| 16 | Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány | 1. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, c) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy az Moholy-Nagy Művészeti Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 17 | MOL – Új Európa Alapítvány | 1. tehetséggondozás, különösen kiemelkedően tehetséges gyermekek, fiatalok, a velük foglalkozó pedagógusok, edzők, médiaszakemberek, valamint tehetségük kiteljesítésének megkönnyítése céljából létrejött közösségek, szervezetek támogatása, munkájuk elismerése a sport, a művészet és a tudomány területén; 2. az alapítók által 50-50%-ban rendelt vagyonból, illetve annak hozamából, továbbá a csatlakozók és adományozók által juttatott vagyonból, illetve ezek hozamából, valamint az Alapítvány egyéb jövedelméből harmadik személy részére történő támogatásnyújtás a) a gazdaságfejlesztés támogatása, különösen a gazdaságfejlesztési programok, továbbá a versenyképességet, a munkaerőpiacot, a szociális foglalkoztatást fejlesztő tevékenységek, programok támogatása, elősegítése érdekében, b) a környezet védelmének elősegítése érdekében, különösen környezetvédelmi, fenntarthatósági, klímavédelmi, zöldfelület-védelmi tevékenységek és kutatások elősegítése, támogatása, c) az élsport támogatása érdekében; 3. karitatív tevékenység, különösen tartósan, súlyosan beteg, ápolásra szoruló személyek – kiemelten gyermekek, fiatalok – valamint közösségeik, az előbbi csoportokat támogató intézményeknek, szervezeteknek támogatása, a betegek, ápolásra szorulók állapotának stabilizálása, javítása, valamint a rehabilitáció biztosítása érdekében, a támogató intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, működésük előmozdítása; 4. nemzetközi kapcsolatok ápolása, különösen az 1–3. pontokban meghatározottakkal kapcsolatos nemzetközi tevékenységek, cserekapcsolatok, határon átnyúló együttműködések, elsősorban Kelet-Közép-Európa népeinek együttműködését elősegítő kezdeményezések, projektek támogatása. 5. A kulturális örökség védelme, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése. Az építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése körében új innovatív hasznosítási és üzemeltetési üzleti modellek kialakítása, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok megvalósítása a hosszú távú, fenntartható üzemeltethetőség feltételeinek megteremtése érdekében, ezáltal biztosítva az építmények kulturális célú látogathatóságát, megismerhetőségét, a jövő nemzedékek számára való megőrzését. |
| 18 | Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány | 1. a Semmelweis Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási feladatai, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Semmelweis Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, d) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása. |
| 18 | Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány | 1. a Semmelweis Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási feladatai, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Semmelweis Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, d) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, 4. a betegségek megelőzését segítő – kiemelten lézeres egészségügyi adatelemzésen és mesterséges intelligencián alapuló – technológiákhoz kapcsolódó kutatások végzése, valamint az ehhez szükséges humánbiológiai minták gyűjtéséhez és tárolásához szükséges biobanki környezet kialakítása és működtetése |
| 18a | | Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány további közfeladatai: 1. a korai fázisú élettudományi innovatív vállalatok fejlesztése és versenyképességük növelése, 2. jogi személy vagy a Semmelweis Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 19 | Neumann János Egyetemért Alapítvány | 1. a Neumann János Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. Neumann János Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, c) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Neumann János Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
| 20 | Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány | 1. a Nyíregyházi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Nyíregyházi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, c) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Nyíregyházi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
18 változatlan sor ⋯
| 3. | Mathias Corvinus Collegium Alapítvány | 1. oktatási és tehetséggondozó intézmény, így különösen a Mathias Corvinus Collegium fenntartása, működtetése, működési feltételeinek, infrastruktúra-, szervezet-, intézményfejlesztési és beruházási céljainak a biztosítása; 2. a kiemelten tehetséges fiatalok támogatására épülő, a hagyományos oktatást kiegészítő tehetséggondozó, oktatási-nevelési rendszer kiépítése, fenntartása és támogatása, amelyet az alapítvány a Mathias Corvinus Collegium közreműködésével lát el; 3. nevelési-oktatási, kutatási, ismeretterjesztő, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális tevékenység folytatása és támogatása, a hátrányos helyzetű csoportokba és a határon túli magyarságba tartozókra is kiterjedő módon, amelyet az alapítvány a Mathias Corvinus Collegium közreműködésével lát el; 4. a magyar társadalom műveltségi szintjének emelésére irányuló, illetve tudományos, kutatási és ismeretterjesztő tevékenység folytatása és támogatása; 5. a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet támogatása, ilyen tematikájú közösségi események, társasági élet szervezésére irányuló tevékenység folytatása és támogatása; 6. a tudomány és kultúra széleskörű – különösen a nemzeti értékeket és érdekeket, illetve társadalmi kérdéseket közvetítő magyarországi és külföldi könyv- és lapkiadás, terjesztés, valamint rendezvények szervezése útján megvalósuló – népszerűsítése és támogatása, valamint kritikai és közéleti tevékenység folytatása és támogatása; az alapítvány céljait saját működése, valamint azokkal összhangban álló tevékenységet folytató harmadik személyek – különösen támogatása, fenntartása, működési feltételeik elősegítése, valamint a kapcsolódó infrastruktúra-, szervezet-, intézményfejlesztési és beruházási célok biztosítása – útján valósítja meg. |
| 4. | Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány | 1. a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatása kialakításának és fejlesztésének támogatása; 2. a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása; 3. a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatása, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakításának támogatása; 4. a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépésnek, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjainak támogatása. |
| 5 | ZalaZONE Alapítvány | 1. a zalaegerszegi ZalaZONE high-tech járműipari és kapcsolódó technológiai innovációs környezet fejlődésének előmozdítása, megvalósításának felügyelete és támogatása, az innovációs tevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a nemzet kutatási, innovációs és gazdasági fejlődéséhez és nemzetközi beágyazódásához; 2. felsőoktatási és szakképző intézmények képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, gyakorlati képzés és műszaki tudatformálás; 3. a magyar járműiparhoz és innovációhoz, valamint mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, ennek érdekében tehetséggondozó programok működésének támogatása; 4. az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság és társaságai, valamint a további részesedései és egyéb vagyonelemei működési feltételeinek biztosítása és bővítése, infrastruktúrafejlesztési céljai megvalósításának biztosítása; 5. az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság útján a ZalaZONE kutatási, fejlesztési és validációs ökoszisztémára épülő kutatási, fejlesztési és innovációs feladatok közvetlen, és partnerekkel történő végrehajtása, az erre épülő kutatási partnerségi hálózat működtetése hazai és nemzetközi partnerekkel, kiemelten, de nem kizárólagosan az autonóm, hálózatba szervezett, ambient információk alapján irányított, energetikailag optimált eszközökre, és a mesterséges intelligencia alapú technológiákra, 6. az 1–5. feladatok végrehajtása során a mesterséges intelligencia kínálta eszközök használata, valamint a fejlesztések során ilyen eszközök fejlesztése. |
### 2. melléklet a 2021. évi IX. törvényhez
#### Közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványok
- 1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
- 2. Hauszmann Alapítvány
- 3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
- 4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
- 5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
- 6. Közép-európai Oktatási Alapítvány
- 7. Magyar Kultúráért Alapítvány
- 8. Makovecz Campus Alapítvány
- 9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
- 10. MOL – Új Európa Alapítvány
- 11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
- 12. Batthyány Lajos Alapítvány
- 13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
- 14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
- 15. ZalaZONE Alapítvány