2021. évi CXXXVI. törvény — mi változott? 2022. február 2.
A 2022. február 1. és 2022. február 2. között hatályba lépett módosítások. 113 sor került be, 313 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. február 1.)Következő módosítás (2022. február 3.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 9 változatlan sor ⋯
2. §
3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
3. §
„(4) Az előkutatás csak akkor kezdhető meg, ha a bejelentő a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a kutatási tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlan tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik.
(4a) Az ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultság a következőkkel igazolható:
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata vagy
c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti igénybevételi jogosultság nem mentesíti az előkutatást végzőt a jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.
(8) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.
(9) A 41. § (7)–(7b) bekezdését az előkutatásra is alkalmazni kell.
(10) Az előkutatást végző köteles a tevékenység befejezését követően az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeit teljesíteni.
(11) Az előkutatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Az előkutatást végző az előkutatás befejezését legkésőbb a kutatás befejezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelet részére.”
4. §
5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5. §
„(1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet – a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével – az átvevő nyújtja be.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatósági hozzájárulás körében a (3) bekezdésben foglalt követelményeken túl a bányafelügyelet vizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát, valamint – amennyiben a jogszerző rendelkezik vagy korábban rendelkezett bányászati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel – azt, hogy a korábbi bányafelügyeleti engedélyei alapján tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.
(6) Az építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jogra vonatkozó adatokat megküldi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek, amely a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy
a) a bányászati jog átruházásáról a bányászati jog jogosultjával – az erre vonatkozó megállapodás csatolásával igazoltan – megegyezett, vagy
b) a magyar állam az átvevőt megillető jogokat és őt terhelő kötelezettségeket átvállalja.
(7) A bányafelügyelet a (6) bekezdés szerinti megkeresés megküldésével egyidejűleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig felfüggeszti.
(8) Ha a magyar állam jognyilatkozatot tesz az átvevőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek átvállalásáról, azonban az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között 35 napon belül nem jön létre megállapodás arról, hogy az átruházásra vonatkozó szerződés tekintetében a magyar állam lép az átvevő helyébe, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni az átadó jognyilatkozatának pótlása céljából.
(9) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell vizsgálni.”
6. §
7. §
⋯ 6 változatlan sor ⋯
11. § (1)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (6a) és (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:
(2)
„(6a) A pályázat meghirdetése előtt a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.
12. §
(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében két éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.
13. §
(6c) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az egyéves határidőbe nem számít bele a 28/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázati eljárás, valamint a 28/B. § (2) bekezdése szerinti zártkörű pályázati eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a 28/B. § (4) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés megadásáig terjedő időtartam.”
14. § (1)
12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az építőipari nyers- és alapanyag esetén, ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, az eljárás során a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztató és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatok megküldésével egyidejűleg megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy igényt tart-e a bányászati jogra. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozata alapján a bányafelügyelet – szükség szerint – a bányatelek törlési kérelmet elutasítja, a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a hivatalból indított eljárását megszünteti és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet új bányászati jogosítottnak kijelöli.”
13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) Építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi terv évenkénti ütemezésben tartalmazza a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget.
(2b) A (2a) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,
a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,
b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy
c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.
(2c) Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervet – az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározottak szerint – rendszeresen felül kell vizsgálni.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)–(2b) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.”
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a bányafelügyeletet, valamint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet és lehetővé tenni a lelet mentését.”
(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke – a világörökségről szóló törvénnyel összhangban – rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.
(8) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében
a) a (7) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,
b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg a (7) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.
(9) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha
a) a (8) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy
b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti.”
14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „Műszaki üzemi terv” alcíme a következő 27/A. és 27/B. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatkörében figyelemmel követi az ásványi nyersanyagok kutatásával, kitermelésével, kereskedelmével és nemzetgazdasági felhasználásával kapcsolatos gazdasági folyamatokat. A bányafelügyelet ennek keretében vizsgálja, hogy fennáll-e a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot.
(2) Ha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett építőalapanyag-ipari árindex (a továbbiakban: árindex) havi értéke – 12 hónapon belül legalább két alkalommal – az előző év azonos időszakához mérten az építőalapanyag-ipari árak legalább 5%-os növekedését mutatja, a Hatóság elnöke rendeletben piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot vezethet be.
(3) A Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetése során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) az árindex növekedésének tényleges mértéke,
b) az árindex növekedésének folyamatossága,
c) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetését megelőző 12 hónapos időszak tekintetében az árindex 5%-os mértéket meghaladó növekedéssel érintett hónapok száma.
(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartamát, amely nem lehet hosszabb egy évnél.
(5) Ha a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot (2) bekezdés szerinti feltétele a rendelkezésre álló adatok alapján
a) nem áll fenn, a Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megállapító rendeletét hatályon kívül helyezi,
b) a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30. napon fennáll, a Hatóság elnöke rendeletével a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fenntartásának időtartamát – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.
27/B. § (1) A Hatóság elnöke az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkekre rendeletben meghatározza
a) a kitermelendő ásványi nyersanyag minimális mennyiségére és az ehhez kapcsolódó kitermelési ütemtervre vonatkozó részletes követelményeket,
b) az üzemszerű kitermelés 49. § 49. pontja szerinti mértékétől és időszakától eltérő szabályokat,
c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejére, a határidő meghosszabbítására vonatkozó, a 26/A. § (4), (6b), (6c) bekezdésétől eltérő szabályokat,
d) a kitermelés szüneteltetésére, illetve szünetelésére vonatkozó, a 30. § (1) és (7) bekezdésétől eltérő szabályokat
a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,
a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,
b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy
c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bányafelügyelet – a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint –
a) új kitermelési műszaki üzemi tervet vagy érvényes kitermelési műszaki üzemi terv módosítását abban az esetben hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó kitermelési ütemterve megfelel az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) hivatalból felülvizsgálja a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapottal érintett ásványi nyersanyagvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet, és amennyiben az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározottaknak, határidő tűzésével kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és bányafelügyelet részére történő benyújtására.
(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti eljárásban, illetve külön kérelemre új eljárásban az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kitermelendő mennyiségtől és kitermelési ütemtervtől – ide nem értve azt az esetet, ha a bányavállalkozó a kitermelést önhibáján kívüli okból nem tudja teljesíteni – kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott esetekben és módon térhet el.”
(2)
15. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯
18. §
19. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
19. §
„(6) Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. A megkereséssel egyidejűleg a bányafelügyelet a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárást a bányászati jog átruházása tárgyában létrejött megállapodás megküldéséig, de legfeljebb az igénybejelentés megtételére nyitva álló határidő leteltéig felfüggeszti.
(7) Ha az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából.”
20. § (1)
(2)
21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
21. §
„(4) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő ajánlat közlésétől vagy – az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan – tulajdonjog átruházására irányuló szerződés megkötéséről való tudomásszerzéstől számított 35 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő jogvesztő.”
22. § (1)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:
(2)
(E törvény alkalmazásában:)
„59. Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot: az építőipari nyers- és alapanyagok kínálatának és keresletének – az építőipari nyers- és alapanyagok statisztikai adattal alátámasztott árát figyelembe vevő – változása következtében kialakult olyan piaci helyzet, amely a stratégiai felhasználónak minősülő gazdasági ágazatok, illetve a nemzetgazdaság ásványi nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti.”
23. § (1)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (29)–(31) bekezdéssel egészül ki:
(2)
„(29) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 4. § (10) és (11) bekezdését, 6. § (6)–(9) bekezdését, 26/A. § (6a)–(6c) bekezdését, 26/B. § (6) bekezdését, 27. § (6) bekezdését, 42. § (6) és (7) bekezdését és 48. § (4) bekezdését a 2022. február 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(30) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdését a 2022. július 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.
(31) A 2022. június 30-ig jóváhagyott végleges kitermelési műszaki üzemi terveket az e törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében 2022. augusztus 31-ig felül kell vizsgálni, és be kell nyújtani a bányafelügyelet részére jóváhagyásra azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.”
24. § (1)
(2)
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
(3)
„(1d) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
b) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait,
c) a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat,
d) az előkutatás és az e törvény hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait,
e) a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait,
f) a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit, építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait,
g) világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit,
h) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását,
i) a 27/B. § (1) bekezdése szerinti szabályokat és követelményeket,
j) a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait.”
(4)
25. §
26. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
26. §
- a) 30. § (6) bekezdés b) pontjában a „26/A. § (6b)” szövegrész helyébe a „26/A. § (6c)” szöveg,
- b) 36. § (3) és (4) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet” szövegrész helyébe a „az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendelet” szöveg,
- c) 38. § (3) bekezdésében az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult” szöveg,
- d) 41. § (7b) bekezdésében a „26/A. § (6) és (7)” szövegrész helyébe a „26/A. § (6)–(7)” szöveg,
- e) 42/O. § a) pontjában a „végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szövegrész helyébe a „végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott” szöveg,
- f) 44. § (4) bekezdésében az „a Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott” szöveg
lép.
#### 2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
27. §
⋯ 64 változatlan sor ⋯
#### 7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
54. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 29. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
54. §
„(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.”
55. §
55. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
56. §
„(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel.”
57. §
56. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
58. §
„52. § A PB-gáz szolgáltató
59. §
a) elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,
60. §
b) értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,
61. §
c) ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre
62. §
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.”
63. §
57. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
64. §
„(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy – ha működési területén ilyen város nincs – a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.”
65. §
58. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
66. §
„(1) Az engedélyes – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”
67. §
59. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában hatósági ár)
„e) a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földgázellátással összefüggésben)
„f) az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltató 39. § szerinti hatósági áras forrásait biztosító földgázkereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában,”
(foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.)
60. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a módszertani útmutatókra – határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az ÜKSZ szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó döntését – a (4) bekezdés szerinti eljárási szabályok és határidők alkalmazásával – határozatban hozza meg.”
61. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény IX. Fejezete a következő 109/B. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) A számvitelről szóló törvény általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában a földgázelosztóknak a tényadatok alapján ezen a tevékenységen az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak árszabályozás szerinti indokolt mértéke figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását a földgázelosztók éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltethetik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”
62. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)
„c) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez köti vagy megtagadja, a 113. § (1a) bekezdése alapján kérelemre mentesít az üzletszabályzat készítés kötelezettsége alól, továbbá a 113. § (3) bekezdésében foglalt esetben az üzletszabályzatot hivatalból módosítja;”
63. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bíróság a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti referenciaár-módszertan, szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, vagy díjak nem alkalmazandóak.”
64. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 141/A. § és a 141/J. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb.”
65. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke meghaladja a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értékét, az egyenleget jogszabályban rögzített rendelkezések szerint meg kell szüntetni.”
66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
- 1. 113. § (1a) bekezdésében a „mentesítheti” szövegrész helyébe a „mentesíti” szöveg,
- 2. 124. § (5) bekezdésében a „kiszervezéshez történő” szövegrész helyébe a „kiszervezéshez és az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez történő” szöveg,
- 3. 129/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
- 4. 129/B. § (2) bekezdésében az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg és az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendeletben meghatározott” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
- 5. 129/B. § (3) bekezdésében az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
- 6. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában a „141–141/A” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg és a „141/A–141/B” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg,
- 7. 141/A. § (1) bekezdésében az „A volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 8. 141/A. § (2) bekezdésében az „a volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 9. 141/A. § (6) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg és az „a volt közüzemi nagykereskedőtől” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől” szöveg,
- 10. 141/A. § (9) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1), (2)” szöveg,
- 11. 141/A. § (14) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe a „2” szöveg és a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
- 12. 141/E. §-ában a „141–141/B” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg,
- 13. 141/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 14. 141/G. § (1) bekezdésében az „a 141. § (1) bekezdése szerinti, egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 15. 141/G. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 16. 141/I. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 17. 141/I. § (2) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 18. 141/I. § (5) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 19. 141/I. § (9) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
- 20. 141/I. § (11) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
- 21. 141/J. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 22. 141/J. § (2) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 23. 141/J. § (3) bekezdés a) pontjában a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 24. 141/J. § (3) bekezdés d) pontjában a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 25. 141/J. § (4) bekezdésében a „szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
- 26. 141/J. § (10) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
- 27. 141/J. § (11) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg és az „a volt közüzemi nagykereskedőtől” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől” szöveg,
- 28. 141/L. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
- a) 129/A. § (1) bekezdése,
- b) 103. § (2a) bekezdés e) pontjában az „és a földgázkereskedő” szövegrész,
- c) 141. § (1)–(6) bekezdése,
- d) 141/A. § (3) bekezdése,
- e) 141/A. § (8) bekezdése,
- f) 141/A. § (10) és (11) bekezdése,
- g) 141/B. § (1)–(14) bekezdése,
- h) 141/K. § (1) bekezdése,
- i) 141/K. § (3) bekezdése.
#### 8. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
68. §
⋯ 84 változatlan sor ⋯
#### 16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
101. §
101. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„A járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések
18/N. § Ezen alcím alkalmazásában:
1. kétoldalú áruszállítási művelet: az áruknak fuvarozási szerződés alapján történő mozgatása, ahol a felrakodás vagy a lerakodás a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban, vagy harmadik országban van;
2. kétoldalú személyszállítási művelet: személyek autóbusszal végzett szállítása különjárat vagy menetrend szerinti járat keretében, ahol
a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy
b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;
3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;
4. gazdálkodó szervezet: más tagállam gazdálkodó szervezete.
18/O. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott külföldi járművezető – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az üresjáratot végrehajtó külföldi járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.
(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha
a) egy berakodási és kirakodási
b) egy berakodási vagy
c) egy kirakodási
tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat.
(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet – amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre – a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni.
(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.
(6) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a külföldi járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.
(7) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző külföldi járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.
18/P. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.
(2) A kiküldetési nyilatkozat tartalmazza:
a) a közúti fuvarozó nevét, közösségi engedélyének számát,
b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban lévő szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségeit,
c) a járművezető nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, tartózkodási helyének címét és vezetői engedélyének számát,
d) a járművezető munkaszerződésének kezdőnapját és a munkaszerződésre alkalmazandó jogot,
e) a kiküldetés tervezett kezdő és végdátumát,
f) a gépjármű rendszámát, valamint
g) azt, hogy a végzett szállítási szolgáltatás árufuvarozásnak, személyszállításnak, nemzetközi fuvarozásnak vagy kabotázsműveletnek minősül.
(3) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet nyomtatott vagy elektronikus formában a járművezető rendelkezésére bocsátja, valamint a járművezető magánál tartja és az ellenőrzés során kérésre bemutatja az IMI-rendszeren keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.
(4) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kiküldetés időtartamának végét követően az ellenőrzést végző hatóság közvetlen megkeresésére, a megkeresést követő 56 napon belül az IMI-rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen benyújtja
a) a fuvarlevél másodpéldányát,
b) a menetíró készülékben rögzített adatokat és azon tagállamok betűjelét, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott,
c) a kiküldött járművezetőnek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat,
d) a munkaszerződést vagy az azzal egyenértékű okiratot,
e) a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és
f) a kifizetést igazoló dokumentumokat.
(5) Ha a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kért dokumentumokat nem nyújtja be a meghatározott határidőn belül, az ellenőrzést végző hatóság az IMI-rendszeren keresztül megkeresi a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Megkeresés esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hozzáférhet a kiküldetési nyilatkozathoz és a gazdálkodó szervezet által az IMI-rendszer nyilvános felületén benyújtott más információkhoz.
(6) A díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a kért dokumentumot és információt a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.
(7) A közúti ellenőrzés során a járművezető annak megállapítása érdekében, hogy a járművezető kiküldött munkavállalónak minősül-e, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentum bemutatására kötelezhető.
18/Q. § Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.
18/R. § A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó külföldi járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más külföldi járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában.”
102. §
103. §
⋯ 33 változatlan sor ⋯
120. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
- a)
- b)
- c)
- d)
- b) 20. § (1a) bekezdésében az „l), és n)” szövegrész helyébe az „l), n) és q)” szöveg,
- c) 20. § (4) bekezdésében az „l), n)–p)” szövegrész helyébe az „l), n)–q)” szöveg,
- d) 20. § (4a) bekezdésében a „vagy p)” szövegrész helyébe a „ , p) vagy q)” szöveg és az „a)–b) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–b) és q) pontjában” szöveg,
- e)
- f)
- g)
⋯ 263 változatlan sor ⋯
(5)
(6) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(6)
(A Hatóság elnöke)
„u) megállapítja a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat; a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait; a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat; az előkutatás és a Bt. hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait; a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait; a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit; építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait; világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit és megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit; a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását; az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó szabályokat és követelményeket a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt; a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait, továbbá előzetes egyetértési jogot gyakorol a Bt. szerinti hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, valamint az állam nevében történő megszüntetése tekintetében,”
(7)
(8)
⋯ 99 változatlan sor ⋯