2021. évi CXXXVI. törvény — mi változott? 2021. december 19.

27. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra.”

28. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében az „utak, valamint” szövegrész helyébe az „utak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték, valamint” szöveg lép.

29. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (6) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltetője az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra.”

30. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a „megszegése esetén” szövegrész helyébe a „megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében” szöveg lép.

31. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 17. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –)

„j) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

32. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;”

33. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az átviteli rendszerirányító

a) aggregálást nem végezhet és

b) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.

(2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.”

34. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/C. § (1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.”

35. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény „Közvilágítás” alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:

„34/C. § (1) A közúti és vasúti beruházások során létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva

a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,

b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e.”

36. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.”

37. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,

b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy

c) a (4) és (6) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.

(3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (4) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(4) Ha a termelő

a) villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig, vagy

b) – az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes kivételével – a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésének napját követő

ba) kiserőművek esetén három éven belül,

bb) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt éven belül

nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a hálózati engedélyes a termelő kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljes csatlakozási díjat a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásáig megfizette.

(6) Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő

a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy

b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,

a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.

(7) A hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt évülnek el.

(8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének a hálózati engedélyes és a felhasználó bármely olyan módon eleget tehet, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(11) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.”

38. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A villamosenergia-kereskedő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”

39. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén hivatalból kötelezi az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza és hivatalból módosítja az üzletszabályzatot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben és az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.”

40. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 102/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre és azok igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja.”

42. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„115. § (1) E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

a) építési engedélyezési eljárás,

b) integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) fennmaradási engedélyezési eljárás,

e) megszüntetési eljárás.

(2) Az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben az építési engedélyezési eljárást megelőző előkészítő egyeztetést folytat a nyomvonal kijelölés elősegítése érdekében.”

43. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás

132/B. § (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a vezetékjogi engedélyezési eljárást ezen alcím szerinti eljárásban összevontan folytatja le, és dönt az integrált építési és környezetvédelmi engedély (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: engedély) megadásáról.

(2) A Hatóság a környezeti hatásvizsgálat során a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza.

(3) A környezet- vagy természetvédelmi szempontoknak való meg nem felelés esetén a kérelmet el kell utasítani.

(4) Az ügyintézési határidő 120 nap.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott hatósági döntéssel kapcsolatban indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.

(6) Az engedélyre – az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vezetékjogi engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.”

44. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjakat és azok alkalmazásának feltételeit legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán teszi közzé.”

45. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal 143. § (5) bekezdés szerinti határozatában rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket – az Szt. általános szabályaitól eltérően – az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében a Hivatal határozata alapján az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére hálózati beruházások finanszírozására engedélyezett összeget az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú támogatásként kezeli. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”

47. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, valamint lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.”

49. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 6. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében)

„e) – a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben – a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidő meghosszabbított időszakát és a meghosszabbítás feltételeit,”

50. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 172. §-sal egészül ki:

„172. § A Hivatal a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidőit – a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben – rendeletével meghosszabbíthatja.”

51. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 178/D. §-sal egészül ki:

„178/D. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv2) megállapított 34/C. §-át a 2021Módtv2 hatálybalépését követően újonnan üzembe helyezett közvilágítási berendezések esetében kell alkalmazni.”

52. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezete a következő 178/Y. §-sal egészül ki:

„178/Y. § E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell.”

53. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

- a) 31. § c) pontjában a „készítése” szövegrész helyébe a „készítése a 2019/944/EU irányelvben foglaltak figyelembevételével” szöveg,

- b) 72. § (3) bekezdésében a „lényeges jogos érdeket sért” szövegrész helyébe az „a felhasználók jogos érdekeit sérti” szöveg,

- c) 116. § (1) bekezdésében az „az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe az „a Hatóság” szöveg,

- d) 171. § (5) bekezdésében a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. május 2-áig” szöveg

lép.

85. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését, valamint az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez és módosításához a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.”

86. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 93. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

88. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben]

„m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok.”

89. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)

„t) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

90. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény

- a) 1. § (4) bekezdés j) pontjában az „l) pont” szövegrész helyébe az „l) és m) pont” szöveg,

- b) 1. § (4) bekezdés k) pontjában az „l) pont” szövegrész helyébe az „l) és m) pont” szöveg

lép.

95. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A Szövetség központi készletező szervezet, amelynek feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése, továbbá közreműködik a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében.”

96. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szövetség e törvény alapján létrehozott jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket a készletezési költségek fedezésére, kőolaj-, kőolajtermék-, villamosenergia-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére, a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére, a Szövetség működésére, a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében való közreműködésre, valamint az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére fordíthatja. A Szövetség nem alanya a társasági adónak. A Szövetség a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül.”

97. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt tevékenységein kívül, csak az azokkal összefüggő – a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: alapszabály) meghatározott – tevékenységek gyakorlására jogosult.”

98. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapszabály tartalmazza

1. a Szövetség székhelyét,

2. a Szövetség szervezeti felépítését és működését,

3. a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,

4. a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,

5. a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,

6. a felszabadított biztonsági kőolaj- és földgázkészlet értékesítésének rendjét,

7. a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének részletszabályait,

8. a kőolaj- és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen

a) a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,

b) a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,

c) a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,

9. a kőolaj- és kőolajtermék-készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre vonatkozó előírásokat,

10. a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti rendelkezéseket,

11. a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,

12. a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint

13. amit e törvény és az Fbkt. alapján az alapszabályban szükséges szabályozni.”

99. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (6) bekezdésében a „g)” szövegrész helyébe a „7.” szöveg lép.

100. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 159. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„10. a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

124. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása – a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében – tartalmazza)

„e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát – a saját építésű pilóta nélküli légijárművek kivételével – a sorozatszámát, valamint”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A nyilvántartásba vett pilóta nélküli légijárművön az üzembentartó nyilvántartási száma mellett jól látható módon fel kell tüntetni az eszköz nyilvántartási jelét is.”

133. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány és ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat.”

135. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról – a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak teljesítéséhez – elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a változásról az adatigénylés teljesítése keretében tájékoztatja a biztosítót.”

136. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése.

174. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt.”

175. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását veszi igénybe, valamint a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészítteti. Az építtető a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit a közműszolgáltatóval is elkészíttetheti.”

178. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

- a) 3. § (5) bekezdés a) pontjában a „környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg,

- b) 6/F. § nyitó szövegrészében a „környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg,

- c) 11/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg

lép.

191. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

- a) 23. § (4) bekezdésében az „A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.” szövegrész helyébe az „A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. sorsolásos játékok végelszámolásának adattartalma szerinti adatokat – sorsolásonként elkülönítve – kell tartalmaznia, a nyereményalap és a tiszta játékbevétel kivételével.” szöveg,

- b) 23. § (5) bekezdésében a „Vhr. 22. § (5)–(9), (11) és (12) bekezdését” szövegrész helyébe a „Vhr.-nek a sorsolásos játékok végelszámolására, valamint az át nem vett nyereményekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg

- c) 27/F. § (1) bekezdésében az „A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását.” szövegrész helyébe az „A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automatáknak a Vhr.-ben meghatározott játéktervi adatai közül a játék megnevezését, játékszabályait, a minimális és maximális tét nagyságát és a tétek és nyeremények arányát érintő változások jóváhagyását.” szöveg

- d) 27/F. § (2) bekezdésében a „Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes” szövegrész helyébe a „Vhr. szerinti, játéktervtől történő időleges” szöveg

- e) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt” szövegrész helyébe az „az EGT területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott” szöveg

- f) 28/B. § (3) bekezdésében a „Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését” szövegrész helyébe a „Vhr. sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyei, a külön engedélyezett sorsolásos játékok bevételének és költségének elszámolására, végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit” szöveg

- g) 29/F. § (8) bekezdésében a „Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként” szövegrész helyébe a „Vhr. szerinti, távszerencsejáték közterületen, közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő ideiglenes szervezésének, közvetítésének engedélyezése iránti kérelmét alkalmanként” szöveg

- h) 35/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „Vhr. 43. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „29/F. § (8) bekezdése” szöveg

lép.

- a) 29/B. § (15) bekezdés c) pontjában az „1. § (2) bekezdés” szövegrész,

- b) 35/A. § (3) bekezdés k) pontjában a „35/A. § (1) bekezdése” szövegrész.

196. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv

a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését),

b) kezeli a koncessziós szerződéseket,

c) ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat, és

d) ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat.”

197. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által irányított költségvetési fejezet bevételei.”

198. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.”

199. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hatóság – a körülmények mérlegelését követően – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha)

„f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;”

201. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 13. § (14) bekezdésében, a 16/B. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 24/A. §-ban valamint a 24/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet”

(rendeletben állapítsa meg.)

- a) 23. § (2) bekezdés d) pontjában a „ , továbbá, ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti” szövegrész,

- b) 24/C. § a) pontjában a „valamint az engedélyezési eljárásra vonatkozó további szabályokat,” szövegrész,

220. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„f) a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását.”

221. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt és az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó azon pályázati felhívást, amely alapján a pályázati eljárás lefolytatása az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény hatályba lépése napján folyamatban van, ismételten közzé kell tenni és a pályázati eljárást a közzétételt követően újra le kell folytatni. A pályázati felhívás ismételt közzétételével egyidejűleg a folyamatban lévő pályázati eljárások megszűnnek. Annak a pályázónak, aki a folyamatban lévő pályázati eljárás során érvényes pályázatot nyújtott be és az ismételten közzétett pályázati felhívásra is pályázni kíván, elegendő büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia arról, hogy a benyújtott pályázatát az adott végrehajtói álláshely betöltésére az ismételt pályázati felhívás tekintetében továbbra is fenntartja, valamint arról, hogy vele szemben az ismételten lefolytatásra kerülő pályázatban való részvételével összefüggésben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. E nyilatkozatot szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, valamint a pályázati felhívásban szereplő módon és határidőben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére megküldeni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilatkozattétel napjához képest kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát.”

226. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

- a) 20. § (6) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke által kiadott rendelet” szöveg,

- b) 20. § (7) bekezdésében a „törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Hatóság elnökének rendeletében” szöveg,

- c) 31. § (13) bekezdésében a „hárommilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd-háromszázhetvenkilencmillió-ötszázezer” szöveg

lép.