§Nyílt Jogtár

2021. évi CXX. törvény — mi változott? 2022. január 2.

A 2022. január 1. és 2022. január 2. között hatályba lépett módosítások. 57 sor került be, 367 sor került ki.

Előző módosítás (2022. január 1.)Következő módosítás (2022. február 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
9 változatlan sor ⋯
3. §
4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 34. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
4. §
„(9a) Az elektronikus ügyintézési ponton állandó személyazonosító igazolvány kiadása céljából előterjesztett kérelem esetén a (9) bekezdésben meghatározott szolgáltatás igénybevétele során felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/D. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.”
5. §
5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:
6. §
„34/A. § Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
- a) 34. § (8) bekezdésében a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakcímét, valamint – ha az ügyben eljáró szerv annak kezelésére jogosult – személyi azonosítóját” szöveg,
- b) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásának szabályait,” szövegrész helyébe a „nyilvántartásának szabályait, az elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályait,” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
- a)
1 változatlan sor ⋯
#### 2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
8. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8. §
„(7) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
9. §
9. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10. §
„(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésénél a 22. §-ban meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a Hatóság elnökének rendeletében előírt tartalmi követelményeit kell alkalmazni.”
11. §
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12. §
„(1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása vagy a geotermikus energia kinyerése valószínűsíthető.”
13. §
11. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § (1)
„(3) A geotermikus védőidomot az engedélyes kérelme alapján a bányafelügyelet jelöli ki.”
(2)
12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3)
„(2) A biztonsági szabályzatokat a Hatóság elnöke rendeletben teszi közzé.”
15. §
13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16. § (1)
„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy bányászati hulladékkezelés során következik be, a vízvédelmi hatóságnak vagy a környezetvédelmi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a Hatóság elnökének rendelete szerinti bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.”
14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányászattal kapcsolatos közigazgatási feladatokat állami földtani feladatokat ellátó szervként és bányafelügyeletként a Hatóság látja el.”
(2)
(3)
15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 47/D. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét a Hatóság elnökének a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletében meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve, ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.
(3) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a Hatóság elnökének a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló rendelete előírásait kell alkalmazni.”
16. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány
az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában)
„g) a tárolóhely bezárása esetén a felelősség átvételére,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány
a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,
b) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő helyekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírság mértékére,
c) az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
d) a hites bányamérői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
e) a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
f) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések tekintetében a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,
g) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó bírságok mértékére és kiszabására
vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke
1. a földtani kutatásra,
2. e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére,
3. a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására,
4. a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra,
5. a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére,
6. a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére,
7. a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra,
8. az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,
9. az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,
10. a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,
11. a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra,
12. a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,
13. az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére,
14. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére, hatósági felügyeletére,
15. az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában
a) a potenciális tárolóhely felmérésére,
b) a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére,
c) a kutatási engedély átruházására,
d) szén-dioxid-áram besajtolására,
e) az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére,
f) a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra,
g) a tárolóhely bezárására,
h) a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire,
i) a korrekciós intézkedések elvégzésére,
j) az új tárolási engedélyes kijelölésére,
16. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára,
17. az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására,
18. a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására,
19. a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére,
20. a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére,
21. a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire,
22. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére,
23. az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra,
24. a hites bányamérőre,
25. a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire,
26. a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra,
27. a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére,
28. az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,
29. a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére,
30. a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,
31. a bányászati hulladékok kezelésére,
32. a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára,
33. a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére,
34. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére
vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.
(1c) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben területet zárt területté nyilvánítson.”
(4)
17. §
18. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
- a) 43. § (4) bekezdése,
- b) 43. § (7) bekezdése,
- c) 43. § (9) bekezdésében az „A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi.” szövegrész,
- a)
- b)
- c)
- d)
- e) 43/C. § (2) bekezdése,
- f) 43/C. § (4) bekezdése,
- g) 47/C. § (2) bekezdés h) pontja,
- h) 50/A. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja,
- i) 50/A. § (1) bekezdés 5–8. pontja,
- j) 50/A. § (1) bekezdés 10. és 11. pontja,
- k) 50/A. § (1) bekezdés 13. pontja,
- l) 50/A. § (1) bekezdés 15–20. pontja,
- m) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont a)–f) alpontja,
- n) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont h) és i) alpontja,
- o) 50/A. § (1) bekezdés 21. pont k) és l) alpontja,
- p) 50/A. § (1) bekezdés 23–25. pontja,
- q) 50/A. § (1) bekezdés 27. és 28. pontja,
- r) 50/A. § (1) bekezdés 30. pontja,
- s) 50/A. § (2) bekezdés a)–d) pontja,
- t) 50/A. § (2) bekezdés f) pontja,
- u) 50/A. § (2) bekezdés h) pontja,
- v) 50/A. § (2) bekezdés j)–n) pontja,
- w) 50/A. § (2) bekezdés p) és q) pontja,
- e)
- f)
- g)
- h)
- i)
- j)
- k)
- l)
- m)
- n)
- o)
- p)
- q)
- r)
- s)
- t)
- u)
- v)
- w)
- x)
#### 3. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
31 változatlan sor ⋯
#### 6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
29. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő 21/E. §-sal egészül ki:
29. §
„21/E. § Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
30. §
#### 7. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
18 változatlan sor ⋯
#### 10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
38. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
38. §
„(1) Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azzal az EGT-állampolgárral szemben, aki
39. §
a) több mint tíz éve jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, kivéve, ha valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy
b) kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik.”
39. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – kitoloncolással hajtható végre, ha
a) a kiutasított személy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult,
b) a kiutasított személy olyan bűncselekmény elkövetése miatt került kiutasításra, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő,
c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)–c) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget, vagy
d) a kiutasítás elrendelésére a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor, és a kiutasított személy kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges.”
40. §
41. §
42. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
42. §
(A magyar állampolgár családtagjaként érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártyáját vagy állandó tartózkodási kártyáját vissza kell vonni)
„b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonsági érdekét.”
#### 11. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
43. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
43. §
(E törvény alkalmazásában)
44. §
„x) Fehér Kártya: olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.”
45. §
44. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 20/G. §-sal egészül ki:
46. §
„20/G. § (1) Fehér Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
47. §
a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,
48. §
b) a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok, és
c) nem folytat keresőtevékenységet Magyarországon, valamint magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik.
(2) Nem kaphat Fehér Kártyát:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,
b) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,
c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
e) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
f) a befogadott,
g) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel rendelkezik,
i) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Unió területére, vagy
j) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy esetében a (2) bekezdésben foglalt valamely körülmény fennáll,
b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy
c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, folytat keresőtevékenységet vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.
(4) A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(5) A Fehér Kártya kiadására irányuló kérelem tárgyában az idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg.
(6) Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedély nem állítható ki.”
45. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az ideiglenes letelepedési engedély kiadása vagy visszavonása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban húsz,
b) a másodfokú eljárásban tizenöt
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”
46. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása, valamint a letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedély visszavonása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban húsz,
b) a másodfokú eljárásban tizenöt
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Fehér Kártya birtokában Magyarországon töltött idő nem számít be az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási időbe.”
47. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban húsz,
b) a másodfokú eljárásban tizenöt
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az a) pont esetében egy alkalommal további húsz nappal, a b) pont esetében egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”
48. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége
75/B. § A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának, illetve vállalkozási tevékenységének megszűnését a befejezés időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.”
49. § (1)
(2)
(3)
50. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
50. §
- a) 45. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,
- b) 45. § (4) bekezdésében a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,
- c) 45. § (8) bekezdés b) pontjában a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,
- d) 47. § (6) bekezdésében a „jelentősen” szövegrész helyébe a „súlyosan” szöveg
lép.
#### 12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
51. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 15. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
51. §
(Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,)
52. §
„c) akiről megalapozottan feltehető, hogy Magyarország általi befogadását megelőzően származási országában olyan bűncselekményt követett el, amely Magyarországon történő elkövetés esetén három évig terjedő vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, és megalapozottan feltehető, hogy a kérelmező csak a bűncselekménye elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.”
52. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha
a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető, vagy
b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott.”
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bíróság tárgyalási határnap kitűzéséről rendelkezett és a kérelmező a keresetlevél benyújtását követően ismeretlen helyre távozott vagy a szálláshelyéről nem idézhető, a bíróság az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetésének abban az esetben is helye van, ha a kérelmező egyébként jogi képviselővel rendelkezik.”
53. §
54. §
28 változatlan sor ⋯
#### 18. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása
64. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
64. §
„6/A. § (1) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a működtető végzi.”
#### 19. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
65. §
12 változatlan sor ⋯
72. §
73. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
73. §
- a) 154. § (2) bekezdésében az „időpótlékból és hivatásos pótlékból tevődik” szövegrész helyébe az „időpótlékból, hivatásos pótlékból és a 170. § (4) bekezdés szerint megállapított kiegészítő juttatásból tevődik” szöveg,
- b) 170. § (4) bekezdésében a „kedvezményeket és” szövegrész helyébe a „kedvezményeket, juttatásokat és” szöveg,
- a)
- b)
- c)
lép.
#### 20. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
74. §
42 változatlan sor ⋯
#### 26. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
86. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
86. §
„(1a) A Hatóság a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.”
87. §
87. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
88. § (1)
„(1) A Hatóság látja el
a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,
b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,
c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,
d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és
e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.”
88. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„o) megállapítja a földtani kutatásra, a Bt. hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére, a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására, a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra, a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére, a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére, a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra, a Bt. szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére, az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire, a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására, az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére, hatósági felügyeletére, az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában a potenciális tárolóhely felmérésére, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére, a kutatási engedély átruházására, szén-dioxid-áram besajtolására, az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére, a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra, a tárolóhely bezárására, a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire, a korrekciós intézkedések elvégzésére, az új tárolási engedélyes kijelölésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására, a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére, a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére, az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, a hites bányamérőre, a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire, a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére, a Bt. szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére, a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati hulladékok kezelésére, a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket.”
(2)
89. §
90. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
90. §
- a) 2. § (2) bekezdésében az „az 1. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 1. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg,
- b) 3. § (4) bekezdés c) pontjában az „az (1) bekezdés a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a), c) és e) pontja” szöveg,
- c) 35. §-ában az „a 31–34. §” szövegrész helyébe az „a 31–34/B. §” szöveg
lép.
#### 27. Záró rendelkezések
91. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
67 változatlan sor ⋯