2021. évi CXLVII. törvény — mi változott? 2022. január 2.

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„h) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 8. § (7) bekezdés c) pontjában a „támogatásának” szövegrész helyébe az „ellátásának” szöveg,

- b) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „keresetpótló juttatással” szövegrész helyébe az „alaprész terhére nyújtott támogatásokkal” szöveg,

- c) 40. § (2) bekezdés e) pontjában az „Alap társfinanszírozásával” szövegrész helyébe az „Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával” szöveg,

- d) 41/A. § (9) bekezdésében az „A foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg és az „a kérelmező, pályázó” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

- e) 57/A. § (13) bekezdésében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

- f) „Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa” alcím címében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

- g) 57/D. § (2) bekezdésében a „rendeletében” szövegrész helyébe a „rendeletben és az (EU) 2021/1057 rendeletben” szöveg,

- h) 57/D. § (2a) bekezdésében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

- i) 57/D. § (5) bekezdésében a „közötti európai” szövegrész helyébe a „közötti, az Európai Szociális Alap Plusznak a 2021–2027 közötti európai” szöveg,

- j) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg,

- k) 58. § (5) bekezdés k) pont 3. alpontjában a „sor- vagy” szövegrész helyébe az „önkéntes” szöveg és a „szolgálatot, továbbá polgári” szövegrész helyébe a „szolgálat keretében tényleges” szöveg,

- l) 58. § (5) bekezdés w) pontjában a „2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból” szövegrész helyébe az „az ESZA-ból” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 8. § (6) bekezdés a) és b) pontja,

- b) 8. § (7) bekezdés a) pontja,

- c) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket,” szövegrész,

- d) 39. § (2) bekezdés i) pontja,

- e) 39. § (9) bekezdése,

- f) 39/C. § (1) bekezdés k) pontjában az „az 1927/2006 EK rendelet alapján” szövegrész,

- g) 54/A. § (1) bekezdésében az „a felhatalmazása alapján kiadott” szövegrész,

- h) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a” szövegrész,

- i) 57/D. § (1) bekezdés e) pontja,

- j) 58. § (8) bekezdés f) és g) pontja.

10. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont c) alpontjában a „személy a” szövegrész helyébe a „személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a” szöveg lép.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.

(3a) A felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény – a felsőoktatási intézmény alapító okiratának ilyen rendelkezése esetén – a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet.”

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (3) bekezdés szerinti intézményi központra és a (3a) bekezdés szerinti köznevelési intézményre és szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a fenntartói jogok gyakorlására a 4. § (2) és (4) bekezdése alapján jogosult személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény tekintetében, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerint dönt a szakképző intézmény tekintetében annak létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,

b) a köznevelési intézmény az oktatási hivatal, a szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,

c) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével – a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,

d) a felsőoktatási intézmény és a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény között nem keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton nem érvényesíthető,

e) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény a felsőoktatási intézményen kívüli harmadik személyek irányában jogszabályban meghatározott korlátozásokkal szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket,

f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,

g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat.”

12. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az a nem magyar állampolgár, aki általános orvos szakon oklevelet szerzett és a doktori képzés képzési és kutatási szakaszát az általános orvos szakon fennálló hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyéni felkészülőként teljesítette, valamint a komplex vizsga mellett az egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által meghatározott külön feltételnek, a komplex vizsgához társuló dolgozatkészítési és -védési kötelezettségnek is eleget tett, külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára jogosult. A cím rövidített jelölése: Dr. med.”

17. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

18. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

- b) 18. § (4) bekezdésében az „a szakképzésről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Szkt.-ban” szöveg,

lép.

19. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

- a) 14. § (4) bekezdése,

20. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki

a) cselekvőképes,

b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal,

d) a Kormány rendeletében meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett, és

e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”

22. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

12. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

23. § Az állam támogatást nyújthat

a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,

b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,

c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.

24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

a) képzési hitelt, illetve

b) ösztöndíjat

vehet igénybe.

13. Képzési hitel

25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.

(2) A képzési hitel a felnőttképzővel

a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre

a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.

(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy

a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,

b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,

c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,

d) büntetlen előéletű,

e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik

ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,

eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,

ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint

ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,

f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző

fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy

fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,

g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és

h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.

(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.

(5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti.

(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.”

23. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,”

24. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget.”

28. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a „személy, az” szövegrész helyébe a „személy, a felsőoktatási intézmény, az” szöveg lép.

(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

33. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

- a) 7. § (15a) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „d)–g) és i) alpontjában” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és u) alpontjában” szöveg,

- b) 7. § (15a) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a) és b) alpontjában” szövegrész helyébe az „a), b) és f) alpontjában” szöveg,

- c) 7. § (23) bekezdésében a „törzsből” szövegrész helyébe a „törzsből és az alkalmazotti személyi törzsből” szöveg

lép.

34. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező.”

35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/B. §-sal egészül ki:

„109/B. § [A képzési hitel]

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társasággal együttműködési megállapodást kötött szakképző intézménnyel a három hónapot meghaladó időtartamú szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre létrejött tanulói jogviszonyhoz vagy felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan az állam – jogszabályban meghatározottak szerint – biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. A képzési hitelre – az e §-ban meghatározott eltéréssel – az Fktv. 25. §-át kell alkalmazni azzal, hogy képzésben részt vevő személy alatt a tanulót is, felnőttképző alatt a szakképző intézményt, a részszakmára felkészítő szakmai oktatás alatt a szakképző intézmény által szervezhető bármely szakmai oktatást kell érteni.”

36. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3–5., 9., 14. és – ha rendelkezésre áll, a heti munkaidő tartama kivételével – 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adóazonosító jelének összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerébe átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap tizedik napjáig teljesíti.”

- b) 27. § (3) bekezdésében a „megállapodás ilyen” szövegrész helyébe a „megállapodás vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. §-a szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen” szöveg,

- c) 59. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakon” szövegrész helyébe a „tanítási éven” szöveg,

- d) 77. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakban” szövegrész helyébe a „tanítási évben” szöveg,

- f) 110. § (1) bekezdésében az „ösztöndíj,” szövegrész helyébe az „ösztöndíj és” szöveg,

- g) 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a „rendjét,” szövegrész helyébe a „rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői szakvélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,” szöveg,

- h) 123. § (2) bekezdés 30. pontjában az „igénybevételének feltételeit,” szövegrész helyébe az „igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,” szöveg,

- i) 123. § (2) bekezdés 39b. pontjában a „vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg,

- k) 127. § (2) bekezdésében a „keretösszege 2024.” szövegrész helyébe a „keretösszege – ha sarkalatos törvényből más nem következik – 2024.” szöveg,

38. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

- a) 110. § (1) bekezdésében az „és támogatás” szövegrész,

- b) 123. § (2) bekezdés 40a. pontja,

- c) 128. § (6) bekezdése.

45. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci program keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat a munkaerőpiaci programban részt vevőnek a foglalkoztatás elősegítése érdekében.”

46. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„e) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

58. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében az 1/A. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedések (a továbbiakban: részvények), az 1/B. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló befektetési jegyek (a továbbiakban: befektetési jegyek) az Alapítvány tulajdonába kerülnek, továbbá az 1/C. mellékletben meghatározott programvégrehajtási és -finanszírozási, valamint támogatási szerződések alapján fennálló jogok és kötelezettségek (a továbbiakban: jogok és kötelezettségek) az Alapítványra szállnak át. Az 1/C. mellékletben szereplő szerződések szerinti jogviszonyba a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium helyébe az Alapítvány lép.”

59. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § A részvényeknek és befektetési jegyeknek az Alapítvány tulajdonába kerülése, továbbá a jogok és kötelezettségek átszállása tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés és a jogok és kötelezettségek átszállása vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”

60. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott részvényeket vagy befektetési jegyeket elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába került részvényeket el kívánja idegeníteni, a tulajdonba adásról rendelkező nyilatkozatban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak – a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal – ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a miniszter az ajánlat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a részvények tekintetében vételi jogával nem kíván élni, vagy ha az ajánlat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(4) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a részvények és a befektetési jegyek tulajdonjoga az államra száll vissza.

(5) Az Alapítvány nem jogosult a rá átszállt jogokat és kötelezettségeket harmadik félre átruházni.

(6) Az Alapítvány az 1/C. mellékletben meghatározott szerződések alapján befolyó pénzeszközöket a szerződésekben szereplő tőkeprogramok céljaival összhangban lévő befektetési politikával rendelkező tőkealapok finanszírozására vagy a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.

(7) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a jogok és kötelezettségek az államra szállnak át.

4/B. § (1) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanokat a magyar állam tulajdonszerzését követően alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatában meghatározott közfeladata ellátása érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”

61. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § Az 1/D. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló miniszter készíti el és köti meg.”

62. § (1) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 6. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.

(3) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 7. melléklet szerinti 1/B. melléklettel egészül ki.

(4) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 8. melléklet szerinti 1/C. melléklettel egészül ki.

(5) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 9. melléklet szerinti 1/D. melléklettel egészül ki.

63. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 4. §-ában az „Egyetem” szövegrész helyébe az „Alapítvány” szöveg lép.

64. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 8. §-ában az „a 4. §, az” szövegrész helyébe az „a 3/A. §, a 4. §, a 4/A. §, a 4/B. §, az” szöveg lép.

„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | I. Egyetemek | | |

| 2 | | I/A. Állami egyetemek | |

| 3 | | | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest |

| 4 | | | Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest |

| 5 | | | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest |

| 6 | | | Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest |

| 7 | | | Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest |

| 8 | | I/B. Nem állami egyetemek | |

| 9 | | | Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest |

| 10 | | | Állatorvostudományi Egyetem, Budapest |

| 11 | | | Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest |

| 12 | | | Debreceni Egyetem, Debrecen |

| 13 | | | Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen |

| 14 | | | Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger |

| 15 | | | Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest |

| 16 | | | Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest |

| 17 | | | Közép-európai Egyetem, Budapest |

| 18 | | | Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő |

| 19 | | | Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest |

| 20 | | | Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Budapest |

| 21 | | | Miskolci Egyetem, Miskolc |

| 22 | | | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest |

| 23 | | | Óbudai Egyetem, Budapest |

| 24 | | | Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest |

| 25 | | | Pannon Egyetem, Veszprém |

| 26 | | | Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest |

| 27 | | | Pécsi Tudományegyetem, Pécs |

| 28 | | | Semmelweis Egyetem, Budapest |

| 29 | | | Soproni Egyetem, Sopron |

| 30 | | | Széchenyi István Egyetem, Győr |

| 31 | | | Szegedi Tudományegyetem, Szeged |

| 32 | | | Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest |

| 33 | II. NEM ÁLLAMI ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI | | |

| 34 | | | Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest |

| 35 | | | Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest |

| 36 | | | Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros |

| 37 | | | Edutus Egyetem, Tatabánya |

| 38 | | | Gál Ferenc Egyetem, Szeged |

| 39 | | | Kodolányi János Egyetem, Székesfehérvár |

| 40 | | | Milton Friedman Egyetem, Budapest |

| 41 | | | Neumann János Egyetem, Kecskemét |

| 42 | | | Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza |

| 43 | | | Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak |

| 44 | III. FŐISKOLÁK | | |

| 45 | | III/A. Állami főiskolák | |

| 46 | | | Eötvös József Főiskola, Baja |

| 47 | | III/B. Nem állami főiskolák | |

| 48 | | | A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest |

| 49 | | | Adventista Teológiai Főiskola, Pécel |

| 50 | | | Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác |

| 51 | | | Baptista Teológiai Akadémia, Budapest |

| 52 | | | Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest |

| 53 | | | Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr |

| 54 | | | Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest |

| 55 | | | Egri Hittudományi Főiskola, Eger |

| 56 | | | Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom |

| 57 | | | Gábor Dénes Főiskola, Budapest |

| 58 | | | IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest |

| 59 | | | Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa |

| 60 | | | Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs |

| 61 | | | Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest |

| 62 | | | Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest |

| 63 | | | Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak |

| 64 | | | Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy |

| 65 | | | Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza |

| 66 | | | Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc |

| 67 | | | Szent Pál Akadémia, Budapest |

| 68 | | | Tomori Pál Főiskola, Budapest |

| 69 | | | Veszprémi Érseki Főiskola, Veszprém |

| 70 | | | Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest |

| 71 | | | Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest |

”

- 1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklet II. rész 1. pontja a következő u) alponttal egészül ki:

(A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása a tanulók és a képzésben részt vevő személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„u) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatokat.”

- 1. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 18. sorral egészül ki:

„

| | (A | B | C | D) |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 18 | BUDAPEST | 36559/4 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

”

„1/A. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú társasági részesedés

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | Gazdasági társaság megnevezése | Részesedés megjelölése |

| 2 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 3000 db „A” sorozatú törzsrészvény |

”

„1/B. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú befektetési jegyek

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | TŐKEALAP MEGNEVEZÉSE | ÉRTÉKPAPÍROK MEGJELÖLÉSE | ISIN KÓD |

| 2 | Gazdaságfejlesztési Magántőkealap Beruházásfejlesztési Részalap | 1 db „A” sorozatú befektetési jegy | HU0000728951 |

| 3 | Gazdaságfejlesztési Magántőkealap Gazdaságújraindítási Részalap | 1 db „B” sorozatú befektetési jegy | HU0000728969 |

| 4 | Gazdaságfejlesztési Magántőkealap Telekommunikációs Részalap | 1 db „C” sorozatú befektetési jegy | HU0000728977 |

”

„1/C. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átszálló jogok és kötelezettségek

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | KÖTELEZETT NEVE | A JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SZERZŐDÉS |

| 2 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2010. szeptember 30. napján létrejött K/SZ/45/2011. számú Regionális Tőkebefektetési Alap Programvégrehajtási- és finanszírozási Szerződés |

| 3 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2017. június 21. napján létrejött NGM/18766/2017. számú Támogatási Szerződés |

| 4 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2017. június 21. napján létrejött NGM/18768/2017. számú Támogatási Szerződés |

| 5 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2017. június 21. napján létrejött NGM/18771/2017. számú Támogatási Szerződés |

| 6 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2018. február 26. napján létrejött NGM_SZERZ/95/2018. számú Támogatási Szerződés |

| 7 | Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság | 2019. november 18. napján létrejött PM_SZERZ/415/2019. számú Támogatási Szerződés |

”

„1/D. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

A magyar állam tulajdonszerzését követően az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | BMSK BERUHÁZÁSI, MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, SPORTÜZEMELTETÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TULAJDONI HÁNYADA | MEGNEVEZÉS |

| 2 | BUDAPEST | 23757 | 1/1 | kivett épület, udvar |

| 3 | BUDAPEST | 23752/5 | 1/1 | kivett üdülő |

| 4 | BUDAPEST | 23752/4 | 1/1 | kivett üdülő, csónaktároló, udvar |

| 5 | BUDAPEST | 23749/1 | 1/1 | kivett üdülő és vendéglő és szolgáltatóház, udvar |

| 6 | BUDAPEST | 23759/3 | 1/1 | kivett csónakház, udvar |

| 7 | BUDAPEST | 60055 | 1/1 | kivett üdülőépület, udvar |

| 8 | BUDAPEST | 60056 | 1/1 | kivett üdülőépület, udvar |

”