2021. évi CXLVI. törvény — mi változott? 2022. január 2.

16. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„b) közfeladatot ellátó szerv: a feladatellátás idejétől és helyétől függetlenül az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy, továbbá a közhatalmat gyakorló, illetve a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott, illetve többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság;”

(2) Az Ltv. 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„r) illetékes közlevéltár: a közfeladatot ellátó szerv vagy közirat vonatkozásában a közlevéltári illetékességből fakadó feladatokat e törvény előírásai szerint ellátó levéltár;”

(3) Az Ltv. 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„t) metaadat: az iratkezelési folyamat során kezelt és nyilvántartott iratot leíró adat;”

17. § Az Ltv. 9. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(A közfeladatot ellátó szerv köteles)

„h) a köziratokról vezetett nyilvántartásban metaadatként rögzíteni az irat beazonosításához szükséges adatokat – ideértve az irat beküldőjének vagy címzettjének nevét, címét, elérhetőségét –, valamint az irat tárgyának meghatározásához elengedhetetlen személyes adatokat;

i) a köziratokról vezetett nyilvántartásban rögzített metaadatokat a nyilvántartásnak az illetékes közlevéltár részére történő átadásáig vagy a nyilvántartás egészének selejtezéséig épségben megőrizni.”

18. § Az Ltv. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben meghatározott kivételekkel egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki:)

„c) a Főpolgármesteri Hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a társult képviselő-testületek közös hivatala és a nemzetiségi önkormányzat hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal) számára a jegyző (főjegyző) a Magyar Nemzeti Levéltárral, a 18. §-ban meghatározott esetekben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltárral és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével egyetértésben.”

19. § Az Ltv. 11. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét – az iratkezelési szabályzat alapján – az illetékes közlevéltár ellenőrzi. Ellenőrzési feladatának ellátása során)

„c) ha a közfeladatot ellátó szerv a b) pont alapján szükséges intézkedéseket határidőben nem teszi meg, az illetékes közlevéltár 15 napon belül a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárást kezdeményez.”

20. § Az Ltv. a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás

11/A. § (1) A 11. § c) pontja alapján az illetékes közlevéltár, a szerv iratkezelésének felügyeletére vagy ellenőrzésére jogosult egyéb szerv, szervezet vagy személy, illetve a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmény fennállása esetén 15 napon belül kezdeményezi a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) hivatalból történő lefolytatását.

(2) Az eljárásra a Magyar Nemzeti Levéltár (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) rendelkezik hatáskörrel.

(3) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga szabályszerű megőrzése súlyos veszélyeztetésének tényét, – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a közfeladatot ellátó szerv figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi a veszélyeztetés megszüntetésére.

(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv határidőben nem gondoskodik az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibák és hiányosságok megszüntetéséről, a Hatóság kötelezi a szervet az irattári anyagának a szerv költségére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet szerint kijelölt központi szolgáltatónál (a továbbiakban: központi szolgáltató) történő elhelyezésére.

(5) A Hatóság határidő kitűzése nélkül kötelezheti a szervet irattári anyagának vagy annak meghatározott részének a közfeladatot ellátó szerv költségére a központi szolgáltatónál történő elhelyezésére, ha a köziratok megőrzése csak azonnali intézkedéssel biztosítható.

(6) Ha az (5) bekezdésben foglaltakat követően a közfeladatot ellátó szerv az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat megszünteti, kérelmére a Hatóság engedélyezi az irattári anyaga visszaadását és annak iratkezelését.”

21. § (1) Az Ltv. 13. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlevéltár feladatkörében)

„e) ellenőrzi az illetékességébe tartozó közfeladatot ellátó szervek iratkezelését, a közfeladatot ellátó szerv maradandó értékű köziratai megfelelő szintű védelmének megvalósulását;”

(2) Az Ltv. 13. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A közlevéltár feladatkörében)

„j) az őrizetében lévő levéltári anyag használatának elősegítése érdekében – digitalizálási terv alapján – gondoskodik kutatási célú digitális másolatok készítéséről és használatba adásáról.”

22. § Az Ltv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlevéltár az e törvényben meghatározottak szerint az illetékességi körébe tartozó közfeladatot ellátó szerv esetében ellátja iratkezelésének ellenőrzését, jóváhagyja iratkezelési szabályzatát és iratselejtezését, meghatározza a szerv maradandó értékűnek minősülő iratainak körét, valamint jogosult és kötelezett irattári anyaga maradandó értékű iratainak átvételére.”

23. § Az Ltv. 17. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A Magyar Nemzeti Levéltár illetékességébe tartozik – a 18. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel –

a) a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Alkotmánybíróság és az Alkotmánybíróság Hivatala, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank,

b) a miniszterelnök és a központi államigazgatási szerv,

c) a központi államigazgatási szerv területi szervei és a rendvédelmi szerv,

d) illetékes közlevéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány,

e) illetékes közlevéltárral nem rendelkező helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat testülete, hivatala és intézménye, továbbá

f) az a)–e) pontban meghatározott szervek jogelőd szervei

iratkezelése, iratai, valamint minden olyan közfeladatot ellátó szerv iratkezelése és minden olyan közirat, amely nem tartozik más közlevéltár illetékességi körébe.”

24. § Az Ltv. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási levéltár illetékessége kiterjed a fenntartó felsőoktatási intézményre, a fenntartó felsőoktatási intézmény által felügyelt gazdasági társaságra és fenntartott intézményre, továbbá mindezek jogelődeinek és a jogelődei által felügyelt gazdasági társaságnak a működése során keletkezett irataira.”

25. § Az Ltv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési vagy nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén, a nemzetiségi önkormányzat működési területén működő vagy működött, a települési vagy nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság iratkezelésére és irattári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó települési vagy nemzetiségi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.”

26. § Az Ltv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak, vagy kiállítási, illetve állományvédelmi vagy ügyviteli célból e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon, határozott időre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv vagy jogutódja, illetve ezek felügyeleti szerve részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem kutatási vagy ügyviteli célból másolattal is teljesíthető.”

27. § Az Ltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet. A vallási közösség levéltára az illetékes közlevéltár egyidejű értesítése mellett a közlevéltár illetékességébe tartozó feladatok átvállalásával gyűjtheti a vallási közösség által fenntartott intézmény köziratnak minősülő maradandó értékű iratait is, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.

(2) A kultúráért felelős miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak levéltári anyagának a vallási közösség levéltárában, valamint más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.

(3) Az illetékes közlevéltár az illetékességébe tartozó, vallási közösség által fenntartott szervekre vonatkozó feladatkör (1) bekezdés szerinti átadásáról jegyzéket vezet és azt honlapján nyilvánosságra hozza.”

28. § Az Ltv.

- 1. 5. § (3) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „muzeális intézmény” szöveg,

- 2. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „készített iratokat” szövegrész helyébe a „készített, a szerv működése vagy feladatköre szempontjából érdemi adatot tartalmazó iratokat” szöveg,

- 3. 9. § (1) bekezdés f) pontjában az „ , a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár)” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár” szöveg,

- 4. 12. § (1) bekezdésében az „a (4) és (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2)–(8) bekezdésben” szöveg,

- 5. 12. § (8) bekezdésében az „illetékes levéltárnak” szövegrész helyébe az „illetékes közlevéltárnak” szöveg,

- 6. 14. § (1) bekezdésében az „önkormányzat,” szövegrész helyébe az „önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,

- 7. 15. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „felsőoktatási levéltár, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,

- 8. 16. § (1) bekezdésében az „A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározottak szerint más közlevéltár illetékességébe nem tartozó közfeladatot ellátó szervek, illetve azok irattári anyaga” szöveg,

- 9. 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetékességi köre” szövegrész helyébe az „illetékessége” szöveg,

- 10. 19. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „levéltári anyagára” szövegrész helyébe az „irataira” szöveg és az „a működése során keletkezett levéltári” szövegrész helyébe az „az irattári” szöveg,

- 11. 19. § (3) bekezdésében az „iratokra terjed” szövegrész helyébe az „iratokra és szervekre terjed” szöveg,

- 12. 19. § (6) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,

- 13. 19/A. § (4) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,

- 14. „Települési önkormányzat levéltára” alcím címében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,

- 15. 20. § (2) bekezdésében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,

- 16. 21. §-ában a „levéltári anyagának őrzésére” szövegrész helyébe a „maradandó értékű iratainak őrzésére és iratkezelésének ellenőrzésére” szöveg és az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,

- 17. 22. § (1) bekezdésében a „már nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „már jogszerűen nyilvánosságra” szöveg,

- 18. 23. §-ában az „átadó szerv hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „átadó szerv vagy annak az érintett levéltári anyag tekintetében illetékes jogutódja hozzájárulásával” szöveg,

- 19. 24/A. § (2) bekezdésében a „személyekkel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „személyekkel, továbbá az 1956-os forradalomban résztvevő személyekkel kapcsolatban” szöveg és az „elhurcolásukkal összefüggésben” szövegrész helyébe az „elhurcolásukkal, illetve az 1956-os forradalom során betöltött szerepükkel összefüggésben” szöveg,

- 20. 32. § (1) bekezdésében az „az illetékes közlevéltártól” szövegrész helyébe az „a közlevéltártól” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti az Ltv.

- a) 33. § (1) bekezdés e) pontja,

- b) 34/A. § (3) bekezdése.

46. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 100. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„a) a közművelődési intézmények, a közösségi színterek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,”

(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„q) az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállását,”

47. § Hatályát veszti a Kultv.

- a) 38/D. §-a,

- b) 100. § (1) bekezdés n) pontja.

48. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog a jog jogosultjának és az ingatlan átadójának közös kérelme alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlanok rendelkezésére bocsátásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet.”

(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Nvtv.-ben szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése során az ingatlanügyi hatóság kizárólag a 26. § (7a) bekezdésében, valamint az Nvtv. 12. § (3b) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja.

(8) A (7) bekezdés szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogot törli az ingatlan-nyilvántartásból.”

49. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

- a) 7. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,

- b) 16. § a) pontjában az „a vagyonkezelői jog,” szövegrészek helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,

- c) 27. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelő, a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja” szöveg,

- d) 27. § (5) bekezdésében a „vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog,” szöveg

lép.

55. § A Kötv. „A hatósági eljárások szabályai” alcíme a következő 75/C. §-sal egészül ki:

„75/C. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban az eljáró hatóság az eljárást elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, az ügyfél elektronikus úton tart kapcsolatot az eljáró hatósággal.”

72. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a 40/G. §-t követően a következő alcímmel és 40/H–40/V. §-sal egészül ki:

„Országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése

40/H. § (1) Azon ingatlan esetében, amely nem áll az állam tulajdonában, de területén olyan közút található,

a) amely az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti országos közútnak, vagy annak műtárgyának minősül, és

b) amelyet 2022. január 1-jét megelőzően helyeztek forgalomba,

továbbá, ha fennállnak a 40/I. §-ban meghatározott feltételek, ezen alcím szerinti, az ingatlan tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárásnak van helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban e törvény rendelkezéseit a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű céloknak megfelelően, az ezen alcímben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az érintett országos közúthálózat felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, az érintett országos közúthálózat vagyonkezelője vagy az országos közút korábbi építtetője (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: eljárást kérő) kérheti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban nem alkalmazható a 14. §, a 21/A. §, a 24/C. §, a 31/A. §, a 35. §, a 37/B–39. §, és a 40/A. §.

40/I. § A 40/H. § szerinti eljárást a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű célok biztosítása érdekében lehet lefolytatni, ha

a) a közérdekű cél megvalósítása az országos közút által érintett földrészleten fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;

b) az országos közút által érintett földrészlet tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy csere útján nem lehetséges, vagy meghiúsult;

c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és

d) a 40/H. § szerinti eljárással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával járó hátrányt meghaladják.

40/J. § (1) Az ingatlan állam általi megvásárlása és a 40/H. § szerinti eljárás kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti.

(2) Az ingatlan tulajdonosa annak a szervnek a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését kérheti, akivel az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás a tulajdonos kezdeményezésétől számított 90 napon belül nem jött létre.

(3) A tulajdonos a közérdekű cél jogosultjának a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését 2027. december 31-éig kérheti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre.

(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a 40/H. § szerinti eljárást valamennyi tulajdonostársnak kérelmeznie kell.

40/K. § (1) A 40/H. § (1) bekezdése szerinti ingatlan adásvétellel vagy cserével történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő – jogszabályon vagy szerződésen alapuló – elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható.

(2) A 40/H. § szerinti eljárás az ingatlan egy részére is lefolytatható. Az eljárás során a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás és részleges kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást kell érteni.

(3) Ha az országos közút építését megelőzően nem került sor a 7. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására, illetve az érintett szervek, szervezetek hozzájárulását nem kérték meg, a 40/H. § szerinti eljárást kérő köteles intézkedni azok teljesítéséről, vagy ha az nem lehetséges, az érintett szerveket, szervezeteket tájékoztatni a 40/H. § szerinti eljárás megindításáról.

(4) Az ingatlan tulajdonának tehermentes megszerzésére vonatkozó, a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot kell érteni.

40/L. § (1) A kártalanításra, a kártalanítás megállapítására, a kártalanítást kizáró okokra, továbbá a kártalanítás módjára a 9. §, 11. §, 13. §, 16. §, 17. §, 19. § és 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant, kisajátítási tárgyalás alatt pedig 40/H. § szerinti eljárás során megtartott tárgyalást kell érteni.

(2) A kártalanítás megfizetésére a 40/H. § szerinti eljárással az állam javára tulajdont szerző, az állam nevében eljáró, az eljárást kérő köteles.

(3) A kártalanítási összeg a károsodás bekövetkeztekor, az országos közút építésének megkezdése napjától esedékes. A kártalanításra jogosultat a károsodás bekövetkeztének napjától kezdődően évente az ingatlan valóságos forgalmi értékének 2%-a is megilleti azzal, hogy az évente járó kompenzáció teljes összege nem haladhatja meg az ingatlan valóságos forgalmi értékének 10%-át. Ha az országos közút építésének kezdő napja nem állapítható meg, az esedékesség időpontjának a forgalomba helyezés napját kell tekinteni.

(4) Az eljárást kérő a 40/H. § szerinti eljárásban köteles bírósági letétbe helyezni a kártalanítási összeget, ha a 21. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak.

(5) A kártalanítás megfizetésének e §-ban nem szabályozott kérdéseiben a 21. § (2) és (3), valamint (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

40/M. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás lefolytatására az országos közút által érintett földrészlet fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. Az ügyintézési határidő 75 nap.

(2) A 40/H. § szerinti eljárás eljárási költségeit az eljárást kérő viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kérő a kisajátítási hatóság részére megtéríti.

(3) A 40/H. § szerinti eljárásban ügyfél

a) az eljárást kérő és

b) a kártalanításra jogosult.

(4) A 40/J. § szerinti kötelezés alapján indult eljárásban a kérelem visszavonásának nincs helye.

(5) A 22. § (1) bekezdésében, valamint a 23. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet kell érteni.

40/N. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet ingatlanonként kell benyújtani.

(2) A kérelmet az eljárást kérő nyújtja be. A kérelem 2027. december 31-éig nyújtható be a kisajátítási hatósághoz.

(3) A kisajátítási hatóság az ingatlan tulajdonosának a 40/J. §-on alapuló kérelmére kötelezi a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására a 40/H. § (2) bekezdésében meghatározott szervet.

(4) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a 40/I. §-ban meghatározott közérdekű célt.

(5) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az eljárást kérő bejelentését az országos közút által érintett földrészlet tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);

b) az eljárást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

c) az eljárással érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;

d) az eljárással érintett országos közút nyilvántartási adatait (például az út száma, jele, érintett km szelvénye);

e) szükség szerint a 40/K. § (3) bekezdésben foglaltak megtörténtét igazoló dokumentumokat, valamint

f) ha az eljárás az ingatlannak nem a teljes területét érinti, akkor az ingatlan megosztásához szükséges, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot.

(6) Ha a változási vázrajz záradéka a 40/H. § szerinti eljárás folyamán lejár, a kisajátítási hatóság a változási vázrajzot újrazáradékolás céljából az ingatlanügyi hatóságnak megküldi, és ezt követően eljárását az újrazáradékolásig felfüggeszti.

(7) A 40/H. § szerinti eljárásban a 24. § (5) bekezdés f) pontjában, (6), (7) és (9) bekezdésében, valamint a 24/A. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítást kérő alatt az eljárást kérőt, kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet, a kisajátítással érintett ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlant kell érteni.

40/O. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtását követő eljárási cselekmények végzésére, a tárgyalás kitűzésére és lefolyatására, illetve a szakértő kijelölésére a 25–27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kisajátítással érintett tulajdonosok helyett a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan tulajdonosát kell érteni, továbbá a kisajátítási hatóság országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindításának ténye feljegyzése és elidegenítési tilalom feljegyzése iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.

(2) A kisajátítási hatóság a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában a 40/I. §-ban és a 40/J. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy fennállnak-e a 40/H. § szerinti eljárás e törvényben meghatározott egyéb feltételei.

40/P. § (1) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a 40/Q. §-ban meghatározott kivétellel – külön rendelkezik arról, hogy a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért, továbbá a 40/H. § szerinti eljárással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást – kamatokkal együtt – a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni, és az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.

(3) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(4) Az eljárást kérő kérelmére az (1) és (2) bekezdés szerint kiállított igazolások beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki az eljárást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság – a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatban foglalt birtokbabocsátási határidőt figyelembe véve – tájékoztatást ad a birtokba bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a birtokbabocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére kézbesíti.

(5) A 40/H. § szerinti eljárásban a csereingatlannal történő kártalanításra és a birtokbabocsátásra a 29. § (3) és (5)–(8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot, a kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant kell érteni.

40/Q. § (1) Ha az eljárást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.

(2) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

40/R. § (1) Ha a 40/H. § szerinti eljárás az ingatlannak csak egy részét érinti, az ingatlan megosztásáról – telekalakítási eljárás lefolytatása nélkül, a kérelemhez mellékelt változási vázrajz alapján – a kisajátítási hatóság dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntés meghozatala során a kisajátítási hatóságnak a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a részleges kisajátítás során a telekalakításra irányadó építésjogi követelményekre vonatkozó vizsgálatot is le kell folytatnia.

40/S. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során

a) a pert az eljárást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;

b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

c) a tevékenység megvalósulásának helyeként a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan fekvésének helyét kell figyelembe venni;

d) a 40/H. § szerinti eljárás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha

da) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon belül kell meghozni,

db) a per ezen határidőn belül befejezhető;

e) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság az eljárást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy a 40/H. § szerinti eljárásnak nincs helye, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.

40/T. § (1) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg.

(2) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válása után a határozatot az eljárást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – ha az eljárás nem a földrészlet egészét érinti, az utóbbi részére a változási vázrajzot is mellékelve – meg kell küldeni. Ha a 40/H. § szerinti eljárás során az állam tulajdonába kerülő ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat véglegessé válásáról a többi ügyfelet is értesíteni kell.

(3) A véglegessé vált határozatot az adó helyesbítése, illetve kivetése céljából az illetékes helyi adóhatóságnak is meg kell küldeni.

40/U. § (1) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válásával az országos közút által érintett földrészlet e törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába és ellenérték nélkül az eljárást kérő által megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles a változást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat vagy – az ingatlan adásvétel vagy csere útján történő megszerzése esetén – kérelem és adásvételi vagy csereszerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság

a) 40/H. § szerinti eljárás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat, valamint a változási vázrajz,

b) adásvétel vagy csere esetén kérelem, valamint adásvételi vagy csereszerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá a változási vázrajz

alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási hatóság megkeresésére, a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában hozott döntés alapján törli az ingatlan-nyilvántartásból a 40/O. § (1) bekezdésében foglalt tényre, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzést.

40/V. § (1) A 40/H. §-ban megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót.

(2) A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, ha a 40/H. § szerinti eljárás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.”

- d) 4. § (1) bekezdés n) pont na) alpontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.)” szöveg,