2021. évi CXLVI. törvény — mi változott? 2021. december 23.

30. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében az „előírásaival.” szövegrész helyébe az „előírásaival vagy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával és 8. §-ával.” szöveg lép.

34. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településfejlesztési tervet és annak módosítását a (2) bekezdés szerinti személy településtervezési jogosultsággal nem rendelkező, kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettségű személy bevonásával is előkészítheti.”

35. § Az Étv. 18. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi építési szabályzattól független, határozatba foglalt településrendezési illeszkedés követelmény hatályosulása céljából a helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül.

(4) A (3) bekezdés szerinti településrendezési illeszkedési követelmény meghatározásától számított harminc napon belül az új helyi építési szabályzat – vagy a szabályzatból hiányzó kötelező szabályozási elem – előkészítését meg kell kezdeni és azt egy éven belül el kell fogadni. A településrendezési illeszkedés követelménye az új helyi építési szabályzat vagy – a szabályozási elem megalkotásával – módosításra kerülő helyi építési szabályzat hatálybalépésével hatályát veszti.

(5) Ha a helyi építési szabályzat tartalmaz illeszkedési előírást, akkor meg kell határozni a helyi építési szabályzatban az illeszkedési előírás területi hatályát is, továbbá, hogy az illeszkedés a 13. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények közül melyre vonatkozik.

(6) Ha a településen több fejlesztési igény merül fel, a helyi építési szabályzat fejlesztésekkel összefüggő módosítását egy eljárás keretében indokolt végrehajtani.”

36. § Az Étv. „Telekalakítás” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A telekalakítási hatóság a természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak nem megfelelő engedély iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.

(3) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.

(4) Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.”

37. § Az Étv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építésügyi hatóság tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak – jogszabályban meghatározottak szerinti – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.”

38. § Az Étv. 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építésügyi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak meg nem felelő, engedély iránti kérelmet elutasítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.”

39. § Az Étv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) és (2) bekezdés, valamint a 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni. A kötelezettség teljesítését követően az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság intézkedik a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében.”

40. § Az Étv. 53/G. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Fennmaradási engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése nem kérhető.”

41. § Az Étv. 60. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Ha a korábbi R. alapján készült településrendezési eszköz olyan mértékű módosítása válik indokolttá, amely új településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat elfogadását eredményezi, a (14) bekezdésben meghatározott határidőt követően is van lehetőség 2023. december 31-ig a korábbi R. tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.”

42. § Az Étv. a következő 60/K. §-sal és 60/L. §-sal egészül ki:

„60/K. § A 60/H. § a), b) és d)–f) pontja esetében tetőtér-beépítés alatt az épület bővítésével nem járó tetőtér-beépítést kell érteni.

60/L. § (1) E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított

a) 16. § (4) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési terv készítésénél,

b) 18. § (6) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő helyi építési szabályzatok módosításánál

is alkalmazni kell.

(2) A Mód5. tv. által megállapított 18. § (5) bekezdésének teljesítése érdekében a szükséges helyi építési szabályzat módosítását 2022. december 31-ig kell elfogadnia a helyi önkormányzatnak.”

43. § Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„38. a településfejlesztési terv előkészítése során bevonásra kerülő személyekre irányadó szakirányú végzettséget”

(rendelettel állapítsa meg.)

- 1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,

- 2. 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „ , valamint” szövegrész helyébe a „ , táj- és kertépítészeti alkotások, valamint” szöveg,

- 3. 1. § (1) bekezdés d) pontjában az „építmények építészeti-műszaki” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások építészeti-műszaki” szöveg és a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,

- 4. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „építmények kivitelezésére” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások kivitelezésére” szöveg,

- 5. 7. § (3) bekezdés a) pontjában a „részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével” szövegrész helyébe az „előnyben részesítve annak összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével” szöveg,

- 6. 8. § (2a) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén – ide nem értve, ha a szabályozási vonal változása miatt keletkezik új beépítésre szánt terület –” szöveg,

- 7. 8. § (6) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervnek és közműszolgáltatónak” szöveg,

- 8. 8. § (7) bekezdésében a „köteles az érintett települési önkormányzat a 60. § (9) bekezdésében szereplő időpontig a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolni” szövegrész helyébe az „az érintett települési önkormányzat a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolhatja” szöveg és a „meghatározni” szövegrész helyébe a „meghatározhatja” szöveg,

- 9. 9/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,

- 10. 9/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,

- 11. 9/A. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg azzal, hogy egy településre és egy fővárosi kerületre csak egy településfejlesztési terv készülhet” szöveg,

- 12. 9/B. § nyitó szövegrészében az „a település területének” szövegrész helyébe az „– a településfejlesztéssel összhangban – a település területének” szöveg,

- 13. 13. § (6) bekezdésében a „helyi építési szabályzat, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat E-TÉR-be történő feltöltését kezdeményezi” szövegrész helyébe a „helyi építési szabályzatot, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzatot feltölti az E-TÉR-be” szöveg,

- 14. 15. § (2) bekezdésében a „polgármestere gondoskodik.” szövegrész helyébe a „polgármestere gondoskodik azzal, hogy az érintett települések közigazgatási területe vonatkozásában az egyeztetés külön-külön eljárásban történik.” szöveg,

- 16. 27. § (11) bekezdésében a „lakó és üdülő” szövegrész helyébe a „lakó vagy üdülő” szöveg,

- 18. 30. § (11) bekezdésében a „településrendezési eszköz” szövegrész helyébe a „településrendezési terv” szöveg,

- 21. 32. § (1) bekezdésében az „építményegyüttes” szövegrész helyébe az „építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás” szöveg,

- 22. 44. § (1) bekezdésében a „használatbavételi engedélyt” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,

- 23. 44. § (2) bekezdésében a „meg kell adni,” szövegrész helyébe a „meg kell adni, a használatbavételt tudomásul kell venni,” szöveg,

- 24. 44. § (3) bekezdésében a „kikötések tehetők.” szövegrész helyébe a „kikötések tehetők, a használatbavétel tudomásulvétele esetén a hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezettség állapítható meg.” szöveg,

- 25. 44. § (4) bekezdésében a „használatbavételi engedély” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvétele vagy az építmény elkészültének bejelentése” szöveg,

- 26. 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására” szöveg,

- 27. 52. § (8) bekezdés b) pontjában az „előidézése” szövegrész helyébe az „előidézése, valamint az építésrendészeti eljárás” szöveg,

- 29. 60. § (7a) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,

- 30. 60. § (7b) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,

- 31. 60. § (10) bekezdésében a „településrendezési koncepció” szövegrész helyébe a „településfejlesztési koncepció” szöveg és a „2022. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg,

- 32. 60. § (12) bekezdésében a „tervnek tekintendő tervet” szövegrész helyébe a „tervnek tekintendő integrált településfejlesztési stratégiát” szöveg,

- 33. 60. § (14) bekezdésében a „2022. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2022. július 1-jétől” szöveg és a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. június 30-ig” szöveg

45. § Hatályát veszti az Étv.

- a) 8. § (3) bekezdése,

- b) 33/A. § (9) bekezdése,

- c) 35. § (6) bekezdése,

- d) 47. § (2) bekezdés f) pontja,

- e) 57/A. § (6) bekezdésében a „köztisztviselők és” szövegrész,

- f) 59/B. § (4) bekezdésében a „Területi, Építészeti és Informatikai” szövegrész,

- g) 60. § (8) bekezdésében az „és fővárosi kerületeknek” szövegrész.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött – bányaszolgalmi jogot alapító – szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.”

(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, feljegyzett tényt vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot érintő perben a felperes kérelmére, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.”

(5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„a) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”

50. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A műemléki értéket hordozó ingatlan telekalakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a védett érték épségét, jellegét, fenntarthatóságát és a településszerkezetben, településképben betöltött szerepét a kialakuló telekhatárok biztosítják. Műemléki értéket hordozó, történetileg vagy használati módjában összetartozó ingatlanok telekegységének biztosítására, valamint az ilyen ingatlanok egyesítésére törekedni kell.”

51. § A Kötv. 52. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kereskedelmi forgalomban – így különösen árverésen – történő tulajdonátruházás céljából átadott, védetté nyilvánított kulturális javak esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a kereskedő tudomására.

(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) a személyazonosító adatait és a lakcímét az ezt igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal, vagy kereskedelmi forgalomban értékesítés céljából történő átadás esetén a kereskedővel.”

53. § A Kötv. 71. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság központi nyilvántartást vezet)

„d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott, Magyarország területéről jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,”

54. § A Kötv. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a kulturális javakra és a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

57. § (1) A Kötv. 86. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37–40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg)

„a) kiemelten védett műemlék ingatlan esetében, valamint az 1998. január 1-je előtt műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védettséget szerző védett műemlék ingatlanok esetében e törvény erejénél fogva; az 1998. január 1-jétől védettséget szerzett védett műemlék ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja,”

(2) A Kötv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlanon közfeladatot ellátó önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében az önkormányzat helyett második helyen a használót illeti meg e jog.”

- 1. 6. § (4) bekezdésében a „megóvását” szövegrész helyébe a „megóvását, tudományos kutatását és értékelését” szöveg,

- 2. 6. § (5) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet szerinti igénybevétel” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beavatkozás, illetve tevékenység” szöveg,

- 3. 31. § (3) bekezdésében a „68. §” szövegrész helyébe a „68. § és 86. §” szöveg,

- 4. 32. § c) pontjában a „műemlék vagy műemléki terület” szövegrész helyébe a „műemlék, történeti kert, történeti temetkezési hely, történeti táj, műemléki jelentőségű terület” szöveg,

- 5. 32. § f) pontjában a „kiemelten védett műemlék esetében a kiemelten védett műemlék, valamint műemléki környezete helyrajzi számú meghatározását, védett műemlék és műemléki terület esetében a védelem szerinti ingatlan helyrajzi számú meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrészt, valamint a kijelölt műemléki környezet” szövegrész helyébe a „műemlék esetében a műemlék helyrajzi számmal történő meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrész meghatározását, műemléki terület esetében a területet alkotó ingatlanok helyrajzi számmal történő meghatározását, illetve földrajzi azonosítókkal lehatárolt kijelölését, továbbá – ha a műemléki érték jellege alapján a miniszter indokoltnak tartja – a műemlék műemléki környezetének kijelölését, a műemléki környezet” szöveg,

- 6. 32/B. § (4) bekezdésében a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül. A műemléki környezet a műemlék védőövezete. A műemlék védettségének megszüntetése esetén a jogszabályban meghatározott műemléki környezet megszűnik” szöveg,

- 7. 33. §-ában a „védelmét” szövegrész helyébe a „védelmét, valamint a védett értékek egységes tulajdonosi szerkezetét” szöveg,

- 8. 41. § (2) bekezdésében a „jellegük” szövegrész helyébe a „jellege” szöveg és az „az azok” szövegrész helyébe az „a műemlék” szöveg,

- 10. 61/K. § (3) bekezdésében az „egyedi településképi arculati kézikönyv” szövegrész helyébe a „kiemelt településképi arculati kézikönyv” szöveg és az „az egyedi kézikönyv” szövegrész helyébe az „a kiemelt kézikönyv” szöveg,

- 13. 72. § (1) bekezdésében a „fennállásának” szövegrész helyébe a „létrejöttének, fennállásának” szöveg,

- 14. 72. § (1a) bekezdésében a „korlátozható, ezen adatok közléséért igazgatási szolgáltatási díj nem szedhető” szövegrész helyébe a „korlátozható. A védettség tényére vonatkozó adatot nyilvánosan elérhető elektronikus felületen hozzáférhetővé kell tenni” szöveg,

- 17. 75/A. § (1a) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi szerv” szöveg,

- 18. 87. § (2) bekezdésében a „határvonallal” szövegrész helyébe a „határral” szöveg

59. § Hatályát veszti a Kötv.

- a) 67. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyilvántartott műemléki érték,” szövegrész,

- b) 86. § (1a) bekezdése,

- c) 92/A. § (7) bekezdése,

- d) 93. § (2) bekezdés n) pontjában a „nyilvántartott” szövegrész,

- e) 93. § (2) bekezdés q) és r) pontja.

(4) A Tfvt. „Gyümölcstermőhelyi kataszter” alcíme a következő 58/C. §-sal egészül ki:

„58/C. § A gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően

a) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;

b) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolással vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület

ba) fekvése szerinti település neve,

bb) helyrajzi száma,

bc) az érintett alrészlet jele; és

c) ha a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti

ca) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és

cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz

szükséges.”

81. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.”

87. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Nem állítható ki tanúsítvány a különleges védelemről azon kulturális javak esetén, amelyek szerepelnek a Kötv. 71. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartásban, vagy velük szemben – jogtalan megszerzésük vagy átruházásuk, illetve jogellenes behozataluk vagy kivitelük miatt – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján visszaszolgáltatási eljárás van folyamatban.”

96. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzat a széles körű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal, több nemzetiségi önkormányzat esetén valamennyi nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.”

97. § A Tktv.

- a) 2/A. § (2) bekezdésében a „területre egyedi” szövegrész helyébe a „területre kiemelt” szöveg, a „továbbiakban: egyedi” szövegrész helyébe a „továbbiakban: kiemelt” szöveg, az „az egyedi” szövegrész helyébe az „a kiemelt” szöveg és az „Az egyedi” szövegrész helyébe az „A kiemelt” szöveg,

- b) 12. § (1) bekezdés i) pontjában az „egyedi” szövegrész helyébe a „kiemelt” szöveg,

- c) 12. § (2) bekezdés c) pontjában az „a településképi véleményezési” szövegrész helyébe az „a szakmai konzultációra, a településképi véleményezési” szöveg,

- d) 16/C. § (2) bekezdésében a „bekezdés b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg

lép.

98. § Hatályát veszti a Tktv. 8/A. §-a.

111. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületet, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területet, egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területet a megyei területrendezési tervben sajátos területfelhasználású térségbe kell sorolni. A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási kategória területét az (1) bekezdés szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.”

115. § A Trtv. 78. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)

„c) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény esetén haladhatja meg a 10 métert.”

116. § A Trtv. 79. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)

„f) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén haladhatja meg a 10 métert.”

117. § (1) A Trtv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési terv készítésénél kertes mezőgazdasági terület vagy tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, országos jelentőségű védett természeti területen tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.”

119. § A Trtv.

- 1. 5. § (2) bekezdés 2. pontjában az „egyes” szövegrész helyébe a „továbbá az” szöveg,

- 2. 7. § (1) bekezdésében az „ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a” szövegrész helyébe az „egyes térségekben a területfelhasználásra, az ország településein a” szöveg,

- 3. 11. § c) pontjában a „különleges honvédelmi” szövegrész helyébe a „különleges beépítésre nem szánt honvédelmi” szöveg,

- 4. 11. § e) pontjában a „honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési övezetbe” szövegrész helyébe a „különleges – ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet –, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe” szöveg,

- 5. 12. § (2) bekezdésében a „nem kell alkalmazni, ha” szövegrész helyébe a „nem kell mérlegelni, ha” szöveg,

- 6. 12. § (3) bekezdésében a „véderdőt” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg, a „véderdő kijelölése” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterület kijelölése” szöveg és a „véderdő területét” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg,

- 7. 23. § (2) bekezdésében a „téradatgazdák” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervek vagy azok területi szervei” szöveg és a „téradatgazdának” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervnek” szöveg,

- 8. 25. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,

- 9. 26. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,

- 10. 27. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,

- 11. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „mezőgazdasági terület vagy” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület vagy” szöveg,

- 12. 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „mezőgazdasági terület, kertes” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kertes” szöveg,

- 13. 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „települési területfelhasználási egység” szövegrész helyébe az „építési övezet” szöveg,

- 14. 50. § (2) bekezdés j) pontjában az „új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület” szövegrész helyébe az „új ipari gazdasági terület” szöveg,

- 15. 50. § (2) bekezdés k) pontjában az „építési övezet területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület” szövegrész helyébe az „és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet” szöveg és a „területének legalább 30%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 30%, amelyet” szöveg,

- 16. 50. § (2) bekezdés l) pontjában a „területének legalább 50%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 50%, amelyet” szöveg,

- 17. 68. § b) pontjában a „települési övezetként” szövegrész helyébe a „terület övezetként” szöveg,

- 18. 80. § b) pontjában a „kisebb telek nem építhető be” szövegrész helyébe a „kisebb telken épület nem helyezhető el” szöveg,

- 19. 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „3%-os beépítésével” szövegrész helyébe a „3%-os beépítettséggel” szöveg,

- 20. 87. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „helyezhető el” szövegrész helyébe az „építhető és bővíthető” szöveg,

- 21. 87. § (3) bekezdésében az „építmény helyezhető el” szövegrész helyébe az „építmény építhető” szöveg

lép.

120. § Hatályát veszti a Trtv.

- a) 5. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,

- b) 22. §-ában az „előzetes” szövegrész,

- c) 25. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,

- d) 26. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,

- e) 26. § (4) bekezdésében a „továbbá az erőművek” szövegrész,

- f) 27. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,

- g) 34. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,

- h) 46. § (2) bekezdés 2. pontjában a „megújuló energiahasznosítási,” szövegrész.

123. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően

a) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;

b) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolással vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület

ba) fekvése szerinti település neve,

bb) helyrajzi száma,

bc) az érintett alrészlet jele; és

c) ha a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti,

ca) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és

cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz

szükséges.”