2021. évi CXIV. törvény — mi változott? 2022. január 1.

1. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja a következő iy) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

„iy) az Országos Atomenergia Hivatal foglalkoztatottja;”

2. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény „Szabályozás és irányítás” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az atomenergia-felügyeleti szerv”

3. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben foglalt feladatok végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. §-ban, a 22–26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek gondoskodnak.”

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv önálló szabályozó szerv, amely ellátja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv feladatai ellátása során csak jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv illetékessége kiterjed az ország területére.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv székhelye Budapest.

(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.”

(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/A–6/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv élén az elnök áll. Az elnököt a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv két elnökhelyettesét az elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető. Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke (a továbbiakban: elnök) és elnökhelyettese (a továbbiakban: elnökhelyettes) a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének, elnökhelyettesének és köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/B. § (1) Az elnök és elnökhelyettes tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a Küt.-ben és az e törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és

a) legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen, vagy

b) vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban.

(2) Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a kinevezését megelőző egy évben nem töltött be munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amely jogviszony során a gazdasági társaság jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése érintette.

(3) A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken és a 11. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet elnök vagy elnökhelyettes olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

b) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, a Btk. XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

c) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.

(4) Az elnöknek javasolt személy a miniszterelnök részére – a javaslat előterjesztését megelőzően – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés és a Küt. 24. §-a alapján kizáró ok.

(5) A miniszterelnök az elnököt kinevezésének időtartama alatt, az elnök az elnökhelyettest kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés, a 6/G. § és a Küt. 24. §-a szerinti kizáró ok.

(6) Az (5) bekezdés szerinti felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül – ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – az elnök, elnökhelyettes igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés, a 6/G. § és a Küt. 24. §-a szerinti kizáró ok. Az atomenergia-felügyeleti szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó köztisztviselőnek megtéríti.

(7) A miniszterelnök az elnöknek javasolt személy (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait az elnök kinevezéséig kezeli.

6/C. § (1) Az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, az elnökhelyettes havi illetménye az elnök havi illetményének 90%-a.

(2) Az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyettest a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(3) Az elnök és elnökhelyettes minden naptári évben az atomenergia-felügyeleti szerv szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

4. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 6/D–6/M. §-sal egészül ki:

„6/D. § (1) Az elnök jogviszonya megszűnik

a) a kinevezési időtartam leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával, vagy

d) felmentésével.

(2) Az elnök jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a miniszterelnök állapítja meg.

(3) A miniszterelnök – a Küt. szerinti indokolási kötelezettség mellett – felmenti az elnököt,

a) ha az elnök a 6/G. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság jogerős ítélete állapította meg,

c) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

d) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, az e törvényben vagy a Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(4) A miniszterelnök felmentheti az elnököt, ha száznyolcvan napon túl – neki fel nem róható okból – nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(5) Az elnök lemondását írásban közli a miniszterelnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg. A megbízatás megszűnésének időpontja nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

6/E. § (1) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) halálával,

c) az elnök általi (2) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,

e) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével, vagy

f) a kinevezési időtartam lejártával.

(2) Az elnök – a Küt. szerinti indokolási kötelezettség mellett – felmenti az elnökhelyettest,

a) ha a 6/G. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság jogerős ítélete állapította meg,

c) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

d) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, az e törvényben vagy a Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az elnök felmentheti az elnökhelyettest, ha száznyolcvan napon túl – neki fel nem róható okból – nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(4) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.

(5) Az elnök nem tehet javaslatot az őt követő olyan elnök személyére, valamint nem nevezhet ki olyan elnökhelyettest, aki a javaslattételt megelőző két évben a 6/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezetnél az ott megjelölt vezető tisztséget töltött be.

6/F. § (1) Az elnök jogviszonyának 6/D. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint az elnökhelyettes jogviszonyának 6/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnése esetén a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha az elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(2) Az elnök és elnökhelyettes jogviszonyának megszűnése után egy éven át, ide nem értve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat,

a) nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, valamint

b) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

(3) Az elnök és elnökhelyettes jogviszonyának megszűnése esetén a Küt. 45. § (2)–(5) bekezdése nem alkalmazható.

(4) Ha az elnökhelyettes megbízatása a 6/E. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6/G. § (1) Az elnök és az elnökhelyettes nem lehet

a) köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,

b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

c) az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja,

d) olyan személy, aki az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

e) olyan személy, aki az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeleti jogkörébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve olyan gazdasági társaságnál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

g) olyan személy, aki az a) és b) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint

h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában, a 6/H. § (1) bekezdésének figyelembevételével nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Az elnök és az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség megszüntetésére való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes és a köztisztviselők tekintetében az elnök.

(5) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Küt. 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az e feladattal megbízott elnökhelyettes látja el.

6/H. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes, valamint a köztisztviselő további jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – nem létesíthet (a továbbiakban: összeférhetetlenség). A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő álláshelyi feladataival közvetlenül összefügg.

(2) Az elnök, elnökhelyettes és a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy alapítvány (közalapítvány) közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

(3) A köztisztviselő nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti tevékenységi körébe tartozó szervezettel. Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője – az öröklés kivételével – nem szerezhet tulajdoni részesedést az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó felügyeleti tevékenységi körébe tartozó szervezetnél.

6/I. § (1) Az elnök, illetve elnökhelyettes összeférhetetlenségét az elnök esetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök állapítja meg.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződésének megkötésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről és a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 6/H. § (3) bekezdése szerinti öröklés tényét. A köztisztviselő kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 6/H. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságban vagy szervezetben tulajdonosi részesedéssel, tagsági viszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal rendelkezik. E kötelezettsége teljesítéséig a köztisztviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

6/J. § (1) Az elnök

a) vezeti az atomenergia-felügyeleti szervet,

b) képviseli az atomenergia-felügyeleti szervet,

c) megállapítja az atomenergia-felügyeleti szerv szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

d) kiadja az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzatát, a Küt. szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,

e) gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a Küt.-ben meghatározott egyéb hatásköröket,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes, valamint a köztisztviselők és munkavállalók felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,

g) megállapítja az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat,

h) megállapítja az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó egyéb juttatásokra vonatkozó részletszabályokat,

i) az atomenergia-felügyeleti szerv költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

j) e törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,

k) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,

l) évente beszámol az Országgyűlésnek az atomenergia-felügyeleti szerv munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

m) részt vehet az Országgyűlés ülésein a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásán,

n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,

o) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, valamint

p) gondoskodik a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről.

(2) Az elnök törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. Az elnök – az atomenergia-felügyeleti szerv törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre az atomenergia-felügyeleti szervnek utasítást nem adhat.

(3) Az elnök az atomenergia-felügyeleti szerv feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meghívásra a Kormány ülésén részt vesz.

(4) Az elnökhelyettes feladatkörét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi

a) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

b) az elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit, valamint

c) azokat az információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.

(6) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beszámolót a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell teljesíteni.

6/K. § (1) Az elnök át nem ruházható hatáskörében dönt az atomenergia-felügyeleti szerv illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv és az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

6/L. § (1) Az elnök meghatározza az atomenergia-felügyeleti szerv feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv szervezeti és működési szabályzatában kijelöli a 6/A. § (4) bekezdésébe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(2) Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg.

6/M. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes, valamint az atomenergia-felügyeleti szervvel közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozottan megismerhető adat – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat, a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.”

5. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 6/N. §-sal egészül ki:

„6/N. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről – a vezetőképzést is ideértve – az atomenergia-felügyeleti szerv maga gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő – felügyelői munkakörében – az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje és az elnök által kijelölt vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga letétele után bízható meg a 15. § (1) bekezdése szerinti önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenység ellátásával.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állók teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.”

6. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi.”

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. §-a a következő (1a)–(1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) az atomenergia-felügyeleti szerv által kiszabott bírság,

c) az igazgatási szolgáltatási díj és

d) az egyéb bevétel.

(1b) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételeiből évente – a bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 25%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az (1) bekezdés szerinti kiadásokra használható fel, az más célra nem vonható el.

(1c) Az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre indult eljárásáért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(1d) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege az atomenergia-felügyeleti szerv saját bevétele, amelyet a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt az atomenergia-felügyeleti szerv a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról az elnök dönt.

(1e) Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában megállapított, fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(1f) A (1a) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételek 30%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg.”

(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét – az (1f) bekezdés kivételével – működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.”

7. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 17/A–17/C. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv:

1. ellátja az Európai Atomenergia Közösség, az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogramjaiban való hazai részvétel összehangolását és a keretprogrammal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartási pont feladatait;

2. együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel;

3. ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat;

4. gondoskodik a hatáskörébe utalt nemzetközi, az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről:

a) a nukleáris biztonsággal,

b) a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag biztonságos kezelésével,

c) a nukleárisbaleset-elhárítással,

d) a nukleáris védettséggel,

e) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, továbbá

f) az atomkárért való felelősséggel

összefüggésben;

5. előkészíti a 4. pont a) és b) alpontjához kapcsolódó nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentéseket;

6. előkészíti a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló jelentést;

7. gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsága folyamatos javítását szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről;

8. gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát szolgáló jogszabályoknak és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről;

9. bejelenti az Európai Bizottságnak a nemzeti programot és annak jelentős módosítását;

10. megadja az Európai Bizottság részére a nemzeti programmal kapcsolatban kért pontosítást, illetve tájékoztatást;

11. tájékoztatja az Európai Bizottságot a nemzeti program felülvizsgálatáról;

12. gondoskodik a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló jogszabályok és hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a nemzeti program és annak végrehajtása során a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről;

13. előkészíti a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló jelentésnek a kiégett üzemanyagra vonatkozó részjelentését, valamint összeállítja a teljes jelentést;

14. gondoskodik a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék magas színvonalú biztonságos kezelése érdekét szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről;

15. koordinálja a 2014/87/Euratom tanácsi irányelv szerinti, konkrét téma alapján végrehajtott szakértői felülvizsgálat nemzeti értékelését, elkészíti és közzéteszi a nemzeti jelentést, és intézkedéseket határoz meg a biztonság növelése érdekében;

16. indokolatlan késedelem nélkül nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kér olyan balesetek esetében, amelyek a telephelyen kívüli veszélyhelyzeti intézkedéseket vagy a lakosságot érintő védelmi intézkedéseket tesznek szükségessé;

17. együttműködik a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal az NBSZ. Kr. szerinti, az engedélyestől független, jogszabály szerint feljogosított ellenőrző szervezet akkreditálási eljárásának értékelő csoportjába történő, a nukleáris területen szakértelemmel rendelkező szakértők kirendelése kapcsán.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv gondoskodik az (1) bekezdés 6. és 13. pontja szerinti, az Európai Bizottság részére történő jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről.

(3) A nukleáris létesítmények engedélyesei, a radioaktív hulladékot és a kiégett üzemanyagot kezelő létesítmények engedélyesei információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek alapján hatékony irányítási rendszert hoz létre és tart fenn, amelynek keretében az e törvényben meghatározott alapvető biztonsági célkitűzés elérése érdekében olyan intézkedéseket hoz, amelyek a szervezet minden szintjén elősegítik a kérdésfelvető és tanuló magatartást.

17/B. § Az atomenergia-felügyeleti szerv jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a) kutatóreaktor és oktatóreaktor biztonsági övezetében, egyéb nukleáris létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

b) biztonsági övezet kijelölése hiányában a nukleáris létesítmény telephelyvizsgálati és -értékelési engedélyében meghatározott tervezett telephelyével érintett ingatlanok esetében, valamint

ba) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetében a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított százméteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében,

bb) a ba) alpontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.

17/C. § Az atomenergia-felügyeleti szerv jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a) a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

b) biztonsági övezet kijelölése hiányában a radioaktívhulladék-tároló telephelykutatási keretprogram engedélyében meghatározott tervezett telephelyén, valamint a tervezett telephelyének határától számított százméteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.”

10. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a 68. §-t követően a következő „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés” alcímmel egészül ki:

„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

68/A. § A 6. § (2)–(6) bekezdése, a 6/A–6/M. §, a 8. § (1)–(2) bekezdése, a 17/A–17/C. §, valamint a 68. § (12) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

11. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a 69. §-t megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés”

12. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

- a) 2. § 30. pontjában a „Büntető Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény” szöveg,

- b) 5/B. § (4) bekezdésében az „atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős” szöveg,

- c) 13. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

- d) 16. § (3a) bekezdés g) és h) pontjában a „szóló miniszteri” szövegrész helyébe a „szóló, elnök által kiadott” szöveg,

- e) 16/C. § (1) bekezdésében az „ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „elnök rendeletében” szöveg,

- f) 18/D. § (1) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az elnök által kiadott rendelet” szöveg

lép.

- a) 8. § (5) bekezdés d) pontja,

- c) 18/C. §-a,

14. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Önálló szabályozó szerv)

„d) az Országos Atomenergia Hivatal.”

(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés

- 1. b) pontjában a „Hivatal és” szövegrész helyébe a „Hivatal,” szöveg,

- 2. c) pontjában a „Hatósága.” szövegrész helyébe a „Hatósága és” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontja.

16. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában különleges jogállású szerv:)

„o) az Országos Atomenergia Hivatal.”

17. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

- a) 2. § (1) bekezdés m) pontjában az „Iroda és” szövegrész helyébe az „Iroda,” szöveg,

- b) 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „Hivatala.” szövegrész helyébe a „Hivatala és” szöveg,

- c) 98. § (1) bekezdésében a „Versenyhivatal” szövegrész helyébe a „Versenyhivatal, az Országos Atomenergia Hivatal” szöveg

lép.