2021. évi CIII. törvény — mi változott? 2021. október 1.

8. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § (1) A 24. §-tól eltérően, nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatással megvalósuló tőkebefektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összefonódás végrehajtásáról az irányításszerző tőkealap a végrehajtás időpontját követő 30 napon belül tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.”

9. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/I. §-sal egészül ki:

„95/I. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 25/B. §-át a Módtv5. hatálybalépését megelőzően létrejött, de még végre nem hajtott összefonódásokra is alkalmazni kell.”

10. § Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése.

16. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b)–e) pontját a 2000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések polgármestere tekintetében a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatás esetén.”

17. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény a következő 20. §-sal egészül ki:

„20. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (1a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés b)–e) pontját nem kell alkalmazni a 2000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések polgármestere tekintetében a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatás esetén.”

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kincstár fizetési számlát vezet)

„f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság számára.”

20. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/I. §-sal egészül ki:

„111/I. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 48/B. § (4) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4a) bekezdésében a „közfeladatok változásával” szövegrész helyébe a „közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával” szöveg lép.

22. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

23. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdés 7. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha)

„e) ügygondnokként,”

(jár el;)

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdés 7. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha)

„f) a magánvádló képviseletében”

(jár el;)

24. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő 769/A. §-sal egészül ki:

„769/A. § (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a feljelentő helyébe jogi képviselő léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról.

(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el.

(3) Ha a sértett a személyes meghallgatás megkezdéséig az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentését visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező. Ebben az esetben a 768. § (3) és (3a) bekezdése a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson jelen kíván lenni, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le.

(6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430–431. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat.

(7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja.

(8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló vádlottként történő meghallgatását mellőzi.”

25. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 773. §-a a következő (2a)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el.

(2b) Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a tárgyaláson való jelenlétről a 430–431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le.

(2c) A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges.

(2d) Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(2e) A (2a) bekezdés esetén a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, és az (5) és (6) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(2f) Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről ismételten nem mondhat le.”

26. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 779. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, a bíróság a tárgyalásra a magánvádló jogi képviselőjét idézi.”

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 779. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Ha a 773. § (2e) bekezdésére tekintettel a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, az (1a) és (1b) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(1d) Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.”

27. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 780. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a nyilvános ülésen való jelenlétről lemondott, a bíróság a nyilvános ülésre a magánvádló jogi képviselőjét idézi.”

28. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

- a) 765. § (1) bekezdésében a „kéri” szövegrész helyébe az „indítványozza” szöveg,

- b) 768. § (1) bekezdésében az „amelyen a” szövegrész helyébe az „amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a” szöveg,

- c) 769. § (1) bekezdésében a „követően megkísérli” szövegrész helyébe a „követően – a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – megkísérli” szöveg,

- d) 769. § (4) bekezdésében a „bíróság a” szövegrész helyébe a „bíróság – a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel – a” szöveg,

- e) 773. § (2) bekezdésében a „jelenléte kötelező” szövegrész helyébe a „jelenléte – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – kötelező” szöveg,

- f) 773. § (3) bekezdésében a „tárgyalásról értesíti” szövegrész helyébe a „tárgyalásról – ha jelenléte a (2e) bekezdés értelmében nem kötelező – értesíti” szöveg,

- g) 786. § (4) bekezdés b) pontjában a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg és

- h) 786. § (4) bekezdés c) pontjában a „kérelme” szövegrész helyébe az „indítványa” szöveg

lép.

29. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja az MKK kijelölt szervét.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MKK kijelölt szerve a tagnyilvántartási adatok körében az MKK 77. § (3) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a 3. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartás adatköréből a 3. melléklet I/A. 1–4., 9–11., I/B. 1–2., II.1., III.1., V.7. pontjában és kizárólag a korábban fennálló kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony tekintetében a 3. melléklet III.6., a IV.1., az V.1–2., 5. és 8. pontjában foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. Az MKK által kezelt adatokat a kormányzati igazgatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott módon adja át az MKK részére. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.”

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról a kormányzati igazgatási szerv minden hónap ötödik napjáig, a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszer útján – a Kormány rendeletében meghatározott rendben – közvetlenül nyújt adatszolgáltatást az MKK részére.

(6) Az MKK tagnyilvántartásában a kormánytisztviselő kezelt adatait az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerben képzett és az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerből átadott technikai azonosítóval kell azonosítani.”

30. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- a) 27. § (2) bekezdésében a „Program kivételével” szövegrész helyébe a „Program, valamint a Belügyi Alapok 2021–2027 (Belső Biztonsági Alap, Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) programjai kivételével” szöveg,

- b) 182. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére vagy tagjaira” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére vagy tagjaira és a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagjaira” szöveg

lép.

31. § A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami tulajdonban álló, Budapest IX. kerület, belterület 38295/2 és 38295/4 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: Ingatlanok) „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni a területnek multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokként történő későbbi használata céljából. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának átvezetésére irányuló eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése változását, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”

33. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény

- a) 53/A. § (2) bekezdésében a „készfizető kezesség” szövegrész helyébe a „kezesség” szöveg,

- b) 53/A. § (3) bekezdésében a „készfizető kezességet” szövegrész helyébe a „kezességet” szöveg,

- c) 53/A. § (4) bekezdésében a „készfizető kezességet” szövegrész helyébe a „kezességet” szöveg,

- d) 53/A. § (5) bekezdésében a „készfizető kezesi” szövegrész helyébe a „kezesi” szöveg,

- e) 53/A. § (6) bekezdésében a „készfizető kezesség” szövegrész helyébe a „kezesség” szöveg

lép.

- 1. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 2. melléklet IV. pontja a következő 21a. alponttal egészül ki:

„21a. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, továbbá a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által szervezett nyári és téli paralimpiai játékokon (a továbbiakban együtt: olimpiai és paralimpiai játékok) annak a magyar állampolgárnak, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként egyéni számban vagy csapattagként első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban együtt: érmes), valamint az érmes felkészítésében közreműködő sportszakember részére – az olimpiai és paralimpiai játékok évében – Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a 20. pontban meghatározott kereteken felül is adományozható.”