2021. évi CI. törvény — mi változott? 2021. június 30.

13. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője – a 29. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével – a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amely a vagyonkezelői feladatokat – ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is – állami feladatként, közfeladatként látja el.”

20. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az állami feladatok:)

„q) a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során.”

21. § A Vgtv. 45. §-a a következő (7e) bekezdéssel egészül ki:

„(7e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeit az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során.”

28. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „hirdetmeny.magyarorszag.hu közigazgatási” szövegrész helyébe a „központi ügyintézési” szöveg lép.

29. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról – első alkalommal – térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében – a (3) bekezdés szerinti módon – másolatot kapni.”

30. § (1) Az Eüak. 14/A. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az EESZT működtetője biztosítja, hogy)

„d) az elektronikus vény kiváltását a nem saját TAJ szám közlésével kezdeményező személy nevét és személyi azonosításra alkalmas okmányának számát a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból elektronikusan rögzíthesse.”

(2) Az Eüak. 14/A. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy a vény kiváltását nem a saját TAJ szám közlésével kezdeményezi, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból e személy

a) személyazonosságát ellenőrzi, valamint

b) nevét és az a) pont szerinti ellenőrzés során bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját rögzíti.

(2c) A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a (2b) bekezdés b) pontja szerint rögzített adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában meghatározott célból a rögzítéstől számított 5 évig kezelheti.”

31. § Az Eüak. 16. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Központi Statisztikai Hivatal az egészségügyi intézményen kívül elhunyt személyek halálának okával kapcsolatos egészségügyi adatokat és az elhunyt személyek TAJ számát, nemét és születési idejét továbbítja az egészségbiztosítási szerv részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4. § (2) bekezdés b)–d), v), w), z) és zs) pontjaiban meghatározott feladataihoz kapcsolódó elemzés céljából. Az adattovábbításról a Központi Statisztikai Hivatal és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt, amely tartalmazza az adatátadás módját, gyakoriságát és határidejét.”

32. § Az Eüak. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/A. § (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból – a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig – kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ számát, a részére az EESZT útján rendelt vények adatait, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv – az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából – továbbítja a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerint más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv részére.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezeli az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.

(4) A nemzeti kapcsolattartó szerv a más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv által megküldött személyazonosító és egészségügyi adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében, az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából továbbítja az egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a gyógyszertár részére.

(5) A nemzeti kapcsolattartó szerv a (2) és (4) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást vehet igénybe.”

33. § (1) Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles)

„e) az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó.”

(2) Az Eüak. 35/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A betegellátás során nem követelhető meg az érintettől olyan egészségügyi dokumentáció bemutatása vagy egészségügyi adat igazolása, amely az EESZT-ben elérhető.”

34. § Az Eüak. 35/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A működtető lehetővé teheti, hogy a csatlakozott adatkezelő a működtetővel kötött megállapodás alapján a saját, az érintett azonosítását igénylő szolgáltatása keretében, az érintett azonosítása céljából igénybe vegye a működtető által elérhetővé tett elektronikus azonosítási szolgáltatást.”

35. § Az Eüak. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtető az EESZT útján történő adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a személyes adatok EESZT útján történő kezelése tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)

„a) az érintett születési idejét és nemét, valamint TAJ számát vagy ennek hiányában személyazonosság igazolására alkalmas okmányának számát, európai egészségbiztosítási kártyája számát, menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány számát, vagy ilyen hiányában az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját (a továbbiakban: más azonosító),”

36. § Az Eüak. 35/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csatlakozott adatkezelő a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján a működtető rendelkezésére bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:

a) az érintett TAJ száma vagy ennek hiányában más azonosítója, születési ideje, neme, állampolgársága az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett EESZT-ben képzett azonosítója,

b) az ellátási esemény megjelölése, típusa, időpontja és időtartama, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatai és dokumentumai, valamint

c) az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölése, EESZT-ben képzett azonosítója, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy EESZT azonosítója.”

37. § Az Eüak. 35/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozó adat tekintetében az állami vérellátó szolgálat is, a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő, az arra jogosult személyek részére történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban az e törvény szerinti személyazonosító adatok közül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat (a továbbiakban: egészségügyi profil).”

38. § Az Eüak. 35/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csatlakozott adatkezelő köteles az EESZT útján a működtető részére a miniszter által rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon – az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultaknak a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az EESZT útján való hozzáférés érdekében – megküldeni az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat.”

39. § Az Eüak. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A csatlakozással kapcsolatos kötelezettségét az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján csatlakozásra köteles gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó 2021. szeptember 1-jéig köteles teljesíteni.”

40. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„zs) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében a kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv feladatait, a tájékoztatás és adatátadás rendjét és feltételeit”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eüak. 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„f) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szervet”

(rendeletben jelölje ki.)

41. § Az Eüak. 35/K. § (3) bekezdésében az „a 4. § (1) bekezdés a)–d) pontjában vagy a 4. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból” szövegrész helyébe az „a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból” szöveg lép.

45. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatóknál.”

46. § Az Ebtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba-hozatali engedélyének jogosultjával, illetve meghatalmazása alapján a gyógyszer forgalomba hozójával, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval

a) az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás, és

b) a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer

áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.”

48. § Az Ebtv. 82. §-a következő (16)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(16) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 15. § (2) bekezdésében foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(17) Az egészségbiztosító meddőség kezelésére szolgáló egészségügyi szolgáltatások nyújtására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének figyelembevételével köthet finanszírozási szerződést.

(18) Az egészségbiztosító az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2022. június 30-ával megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés tekintetében az egészségbiztosító elszámolásra köteles.”

49. § Az Ebtv. 83. §-a a következő (2m) bekezdéssel egészül ki:

„(2m) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egészségbiztosítói ellenjegyzés eljárási szabályait.”

50. § Hatályát veszti az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontjában a „valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,” szövegrész.

51. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.”

(2) A Kultv. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

52. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a következő 85. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás

85. § (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló, vagy valamely állami költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, melyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,

b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely állami költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,

c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdon-átruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza,

d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdon-átruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.

(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.

(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően – ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően – lehet lefolytatni.”

53. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § w) pont wd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

fenntartó:)

„wd) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény,”

54. § Az Eütv. 24. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve – első alkalommal térítésmentesen, valamint – minden további másolat tekintetében – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni.”

55. § Az Eütv. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (EU) 2017/745 rendelet 101. cikke és az (EU) 2017/746 rendelet 96. cikk szerinti illetékes hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.”

56. § Az Eütv. 158. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben foglaltak az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok engedélyezésére nem alkalmazandók.”

57. § Az Eütv. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának minősülő orvostudományi kutatás – az (1)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az (EU) 2017/745 rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető. Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését – az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleménye alapján – az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi.”

58. § Az Eütv. a következő 160/A. §-sal egészül ki:

„160/A. § Orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálat sürgős szükség esetén – a 160. §-ban foglaltaktól eltérően – az (EU) 2017/745 rendelet 68. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető.”

59. § Az Eütv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § (1) Ha a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

(2) A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés és a sérelemdíj fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie.

(3) A vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok esetén a törvényben előírt felelősségbiztosítással kell rendelkezni. A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként természetes személy által szenvedett egészségkárosodás esetén a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére fizetendő kártérítésre és sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

(4) Az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok során a vizsgálati alany által elszenvedett kár vonatkozásában az (EU) 2017/745 rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti megbízó (e § alkalmazásában a továbbiakban: megbízó) és a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a kártérítés és sérelemdíj fedezetére kötendő felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) Ha az orvostechnikai eszköz klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére

a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a megbízó,

b) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a megbízó,

c) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,

d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén – ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be – a vizsgálóhely

sérelemdíjat, valamint – a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén – kártérítést fizet.

(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akinek a tartásáról a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles.”

60. § (1) Az Eütv. 164/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. § és a 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése alapján végezhető, azzal az eltéréssel, hogy az orvostechnikai eszközzel végzett, jogszabályban meghatározott beavatkozással nem járó vizsgálat az (EU) 2017/745 rendelet szerinti illetékes hatóságként kijelölt szerv részére – az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleményének birtokában – megtett bejelentés alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.”

(2) Az Eütv. 164/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az orvostechnikai eszközökkel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat megkezdéséhez az (1) bekezdés szerinti bejelentés szükséges, amelynek megtörténtéről a bejelentés benyújtásától számított hatvan napon belül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv igazolást állít ki.”

61. § Az Eütv. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás végzésére működési engedéllyel rendelkező, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatónál végezhető.”

62. § Az Eütv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § (1) Az állam felelőssége az egészségügyi szakellátási kötelezettség részeként a reprodukciós eljárások ellátásáról történő gondoskodás, ennek keretében ezen ellátásoknak a társadalombiztosítást meghatározó jogszabályokban foglaltak szerinti biztosítása.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedéllyel rendelkező

a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint

b) az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ

jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató által végezhető reprodukciós eljárások körét, a jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, valamint klinikai központ e szolgáltatás keretében közreműködőként állami fenntartású egészségügyi szolgáltatót, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központot vehet igénybe.”

63. § Az Eütv. 244/A. §-a a következő (8)–(19) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 167. § (5) bekezdésében és 169. §-ában foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(9) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 169. § (2) bekezdése szerinti feltételnek meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónak (a továbbiakban: átadó szolgáltató) a reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye hatályát veszti 2022. június 30. napján.

(10) A miniszter 2021. szeptember 30-áig

a) állapítja meg a 169. § (1) bekezdésében meghatározott szakellátási kötelezettség folyamatos ellátása érdekében a közfinanszírozott feladatot, és

b) jelöli ki az átadó szolgáltató által nyújtott nem közfinanszírozott szolgáltatások tekintetében a 169. § (2) bekezdésének megfelelő egészségügyi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő szolgáltató),

amelyről az átadó és az átvevő szolgáltatót valamint az egészségügyi államigazgatási szervet tájékoztatja.

(11) 2021. szeptember 30-át követően reprodukciós eljárás végzésére irányuló új, az érintett személynél meg nem kezdett meddőségkezelési beavatkozást célzó szerződést a 169. § (2) bekezdése szerinti kijelölt szolgáltató köthet. 2021. szeptember 30-át követően a 169. § (2) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál új reprodukciós eljárás, további meddőségkezelési célú önálló új beavatkozás nem kezdhető meg.

(12) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár az átadó szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye visszavonása, az átvevő szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélyének kiadása, módosítása, valamint a szakellátási kapacitások módosítása érdekében.

(13) Az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított három napon belül kezdeményezi az átvevő szolgáltató finanszírozási szerződésének 2022. július 1-jei hatállyal történő módosítását, illetve új finanszírozási szerződés 2022. június 30-ai hatállyal történő megkötését.

(14) Az átadó szolgáltató a (10) bekezdés alapján kijelölt átvevő szolgáltató részére a nála folyamatban lévő vagy későbbi reprodukciós eljárás céljából tárolt ivarsejteket és embriókat úgy adja át, hogy ennek során mind az átadó szolgáltatónak, mind az átvevő szolgáltatónak maradéktalanul biztosítania kell a későbbi egészséges magzati fejlődés feltételeit a tárolásra vonatkozó szakmai szabályok folyamatos és teljes körű érvényesítésével.

(15) Az átvevő szolgáltató az átvételkor az átadónál folyamatban lévő reprodukciós eljárásokat átvenni köteles és a társadalombiztosítás keretében, a már nyújtott ellátásokra is figyelemmel, az ellátás finanszírozására irányadó jogszabályban meghatározott feltételek szerint végzi el. Az átvett, a társadalombiztosítás keretében igénybe nem vehető ellátások nyújtására a beteg és az átadó szolgáltató közötti szerződésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgáltatások megtérítése tekintetében az átvevő szolgáltató térítési szabályzatában foglaltak irányadók. A beteg ellátásokhoz történő hozzáférése, a részére nyújtott szolgáltatások szakmai tartalma és fizetendő térítési díj tekintetében nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az átadást követően.

(16) A beteg a (10) bekezdés szerint kijelölt átvevő szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatót is választhat reprodukciós eljárás – ennek keretében külön az embrióletét – igénybevételére. Az átvevő egészségügyi szolgáltató jogai és kötelezettségei ebben az esetben a választott egészségügyi szolgáltatót jogosítják és kötelezik.

(17) A (15) bekezdés szerinti, reprodukciós eljárás igénybevételére vonatkozó szerződésből eredő minden jog és kötelezettség tekintetében az átvevő szolgáltató jogutódja az átadó szolgáltatónak.

(18) Az átadó, valamint az átvevő szolgáltató a (10) bekezdés szerinti kijelölés közlését követően 8 napon belül külön-külön írásban tájékoztatják az érintett beteget

a) a vonatkozó jogszabályváltozásokról,

b) az átadó szolgáltatónál a további ellátásra való jogosultság megszűnéséről,

c) az átvevő szolgáltató kijelöléséről,

d) a szolgáltatóváltással kapcsolatos egyéb jogairól és kötelezettségeiről, ennek keretében arról, hogy átadó, az átvételre kijelölt és a választott egészségügyi szolgáltatóhoz címzett egybehangzó nyilatkozattal a kijelölt szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatót is választhat továbbá az átadott és átvett embrió egészséges fejlődését biztosító, a (14) bekezdés szerinti intézkedések módjáról.

(19) Az az egészségügyi szolgáltató, amelynek reprodukciós eljárás végzésére jogosító működési engedélye a (9) bekezdés alapján hatályát veszti, állami kártalanításra jogosult. A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének hatályvesztését megelőző öt üzleti év – amennyiben működését később kezdte meg az adott évek – állami átvétellel érintett gazdasági tevékenységéből származó, mérleg szerinti eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter állapítja meg.”

64. § Az Eütv. a következő 244/B. §-sal egészül ki:

„244/B. § (1) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított, és módosított 158. § (3a) bekezdését, 159. § (1) és (7) bekezdését, 160/A. §-át, 164/A. § (1) és (5) bekezdését és 164/B. §-át, valamint az e törvény felhatalmazása alapján az orvostudományi kutatásokra és orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabályoknak az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának megkezdésére figyelemmel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – az (EU) 2017/745 rendelet 120. cikk (11) bekezdésére figyelemmel – azon

a) orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését követően nyújtották be,

b) orvostechnikai eszközzel végzett, beavatkozással nem járó vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyeket a Módtv2. hatálybalépését követően jelentettek be.

(2) A súlyos nemkívánatos eseményeket és az eszközhibákat azon vizsgálatok esetében is az (EU) 2017/745 rendelet, valamint az annak végrehajtását szolgáló jogszabályi rendelkezések szerint kell bejelenteni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését megelőzően nyújtották be.

(3) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet előírásait – Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – valamennyi, e törvény szerinti egészségügyi szolgáltatónak be kell tartania.”

65. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„q) a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a nem természetes halál esetén ellátandó feladatokra, a kórbonctani vizsgálatra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv kijelölésére, a kihantolásra, valamint a holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat, továbbá a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben

qa) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, valamint az ahhoz szükséges képesítési és szakmai feltételekre és a névjegyzékből való törlésre vonatkozó szabályokat,

qb) a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybe vételének, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói ügyeleti rendszer részletes szabályait,

qc) a halottvizsgálati szaktanácsadó részére fizetendő díjat és a díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

(2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„z) a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre vonatkozó részletes szabályokat és a kapcsolódó hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

(3) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„zs) a közhasználatú fürdő létesítésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére, a fürdővízzel érintkező anyagokra vonatkozó részletes szakmai előírásokat, a fürdési célú létesítmények vízminőségének ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat”

(rendeletben megállapítsa.)

(4) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„h) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszafizetésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„s) az orvosi fizikus szakértői tevékenység folytatásához szükséges továbbképzésre vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) Az Eütv. 247. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

„i) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy – a miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak élelmezési szakmai és táplálkozás-egészségügyi követelményeire vonatkozó szabályokat,

j) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy a 244/A. § (19) bekezdés szerinti kártalanítás mértékét”

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) Az Eütv. 247. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

- a) 159. § (1) bekezdésében a „valamint az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából,” szövegrész helyébe a „valamint – ha az (EU) 2017/745 rendelet eltérően nem rendelkezik – az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából,” szöveg,

- d) 164/B. §-ában az „engedélyezési eljárásáért” szövegrész helyébe az „engedélyezési, illetve bejelentési eljárásáért” szöveg,

- e) 217. § (11) bekezdés d) pontjában a „miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg

67. § Hatályát veszti az Eütv.

- a) 137. § b) pontjában a „miniszteri rendeletben meghatározott” szövegrész,

- b) 247. § (2) bekezdés x) pontja,

- c) 247. § (3) bekezdés c) és l) pontja.

68. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„x) elektronikuscigaretta-azonosító szám: az elektronikus cigarettákra és az utántöltő flakonokra vonatkozó értesítések közös formátumának meghatározásáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2183 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott közös adatbeviteli kapun bejelentett termékek azonosítására szolgáló szám;”

69. § Az Nvt. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § Dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék fogyasztása köznevelési intézményben, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben tilos.”

70. § Az Nvt. 5. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Fdvtv.) 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető köznevelési intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2) Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termék árumintaként nem forgalmazható.

(3) Dohánytermék, valamint az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt termék árusítása automatából nem megengedett.

(4) E § alkalmazásában dohánytermék-kiskereskedelem alatt az Fdvtv-ben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.”

71. § Az Nvt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5. § (1)–(4) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 5. § (1)–(4) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

72. § Az Nvt.

- a) 1. § r) pontjában a „nikotintartalmú” szövegrész helyébe a „bármilyen formában nikotint tartalmazó” szöveg,

- b) 8. § (3) bekezdésében az „a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény” szöveg

- c) 8. § (4c) bekezdés a) pontjában az „utántöltő flakon és a dohányzást” szövegrész helyébe az „utántöltő flakon, a nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást helyettesítő nikotin tartalmú termékek és a dohányzást” szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti az Nvt.

- a) 7/K. §-a

- b) 7/L. §-a,

- c) 8. § (2) bekezdése,

- d) 8. § (4d) bekezdése, valamint

- e) 8. § (5) bekezdés k) pontja.

74. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása során az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni az anyag, keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó és a felhasználás kifejezések tekintetében.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,

2. foglalkozásszerű tevékenység: foglalkozás körében veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység, vagy a foglalkozás vagy tevékenységi körben a veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység céljából szervezett munkavégzésben munkavállaló foglalkoztatása,

3. kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, és megvalósító intézmények tevékenységének olyan összessége, amelyek egyidejűleg figyelembe veszik a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

4. tevékenység: a veszélyes anyaggal, vagy a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás – ideértve a bányászatot (feltáró fúrást, kitermelést) is –, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a címkézés, az osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, és a veszélyes anyagok, vagy a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,

5. vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,

6. veszélyes anyag: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott anyag,

7. veszélyes keverék: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott keverék.”

75. § A Kbtv. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és veszélyes keverékekre, és az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.

(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, és a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében, és a h) és i) pont tekintetében a 8/A. §-ban meghatározott kivétellel nem terjed ki

a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), és az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályokban meghatározott orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,

b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, és a kábítószer-prekurzorokra,

c) a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-ai 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kozmetikai termékekre,

d) a hulladéknak minősülő anyagokra,

e) a radioaktív anyagokra,

f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,

g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,

h) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti növényvédő szerekre,

i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.”

76. § A Kbtv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A veszélyes keverékeket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalombahozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint, a biztonsági adatlap csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási vagy fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, vagy forgalmazott veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, és forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak és forgalmazónak, amely a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, vagy forgalomba hozott veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, és forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, vagy a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, és forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja.”

77. § A Kbtv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, és veszélyes keverékhez a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást.”

78. § A Kbtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A veszélyes anyagot és a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából kizárólag megfelelően biztonságos és az azonosítást – ideértve a veszélyazonosítást is – szolgáló feliratozással ellátott csomagolóeszközbe lehet áttenni.”

79. § A Kbtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverékek terméknyilvántartása keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi az ezekkel kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a bejelentett adatok alapján vezeti.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról – a CLP 45. cikkével összhangban és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint – megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos – napi 24 órás – hozzáférés lehetőségét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt, mérgezésekkel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni.”

80. § (1) A Kbtv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.”

(2) A Kbtv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel a veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez mellékelt, a biztonságos felhasználást lehetővé tevő használati utasítás birtokában is megkezdhető a tevékenység.”

81. § (1) A Kbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentett adat megváltozása, vagy a tevékenység megszűnése esetén.”

(2) A Kbtv. 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint meg kell tenni a bejelentést, ha a kiadásukat követően a tevékenységi engedélyben vagy az országos forgalmazási engedélyben szereplő adatokban változás következett be.”

82. § (1) A Kbtv. 32. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a REACH rendelet 5., 18., 56. és 67. cikkében foglalt előírások ellenőrzésének tekintetében közreműködik a harmadik országból importált termékek forgalomba hozatalának ellenőrzésében.”

(2) A Kbtv. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint jogosult hatóság a kémiai biztonsági tárgyú ellenőrzéseiről éves összesítő jelentést küld a 26/A. § szerint kijelölt kompetens hatóságnak az Európai Bizottság számára megküldendő tagállami jelentés összeállítása érdekében.”

83. § A Kbtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kémiai biztonságot szabályozó uniós rendeletekben, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.”

84. § A Kbtv. 15. § (2) bekezdésében a „biztosítják, hogy” szövegrész helyébe a „biztosítják – a biztonsági adatlapon átadott információk felhasználásával is –, hogy” szöveg lép.

85. § Hatályát veszti a Kbtv.

- a) 2. § (1) bekezdése,

- b) II. Fejezete,

- c) 7. § (3) és (4) bekezdése,

- d) 10. §-a,

- e) V. Fejezete,

- f) 20. § (2) bekezdése,

- g) 24. §-a és a megelőző alcím címe,

- h) 26. §-a,

- i) 31. §-a.

100. § A Gytv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja – jogszabályban meghatározott kivételekkel – csak olyan személynek értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert, aki gyógyszer-nagykereskedelmi, illetve egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik.”

101. § A Gytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § (1) A forgalombahozatali engedély jogosultjának, a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának, valamint a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek [a továbbiakban: (EU) 2016/161 rendelet] való megfelelést.

(2) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 54a. cikk (2) bekezdés e) pontja, valamint az (EU) 2016/161 rendelet 31. cikke szerinti, a biztonsági elemekre vonatkozó információk tárolására szolgáló nemzeti adattárat a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet (a továbbiakban: gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet) hozza létre, kezeli és működteti.

(3) A magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet által működtetett nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételéért az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében meghatározott alkalmazási kör szerinti gyógyszerek forgalomba hozatali engedély jogosultjainak szolgáltatási díjat kell fizetni. A magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet köteles az általa megállapított és alkalmazott szolgáltatási díjakat és az azokhoz kapcsolódó szerződési feltételeket honlapján közzétenni.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján folyamatosan elérhetővé teszi azon információt, hogy mely gyógyszerek esnek az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében rögzített alkalmazási kör hatálya alá.

(5) A gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet jogosult adatot szolgáltatni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv számára azon forgalomba hozatali engedély jogosultjáról

a) amellyel a (2) bekezdés szerinti nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szerződést kötött, illetve amelynek a szerződése megszűnt,

b) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet vagy az általa működtetett nemzeti adattár szolgáltatását ténylegesen igénybe veszi, de a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel nem kötött erre vonatkozó szerződést,

c) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel szerződést kötött, de nem fizette meg a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet számára a vonatkozó esedékes szolgáltatási díjakat,

d) amely vonatkozásában a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet a forgalomba hozatali engedély jogosultja által a (2) bekezdés szerinti nemzeti adattárba feltöltött adatokhoz való végfelhasználók általi hozzáférést korlátozta (szolgáltatás felfüggesztése).”

102. § A Gytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A gyógyszer forgalomból való kivonására, felfüggesztésére, alkalmazása megtiltására irányuló eljárásban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik a betegnél felmerült térítési díj vagy fogyasztói ár visszatérítéséről.”

104. § A Gytv. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”

- 1. 1. § 42. pontjában a „bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bármilyen gyógyszer, amelynek eredete nem igazolható, vagy amellyel kapcsolatban” szöveg,

- 4. 6. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „75 napon” szöveg,

- 5. 15. § (3a) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „75 nap” szöveg,

- 6. 17. § (3) bekezdésében a „döntést a gyógyszerészeti” szövegrész helyébe a „döntés rendelkező részét és a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését a közzététel napjának, az ügy számának és tárgyának, a forgalombahozatali engedély jogosultjának és az érintett gyógyszernek a megjelölésével a gyógyszerészeti” szöveg,

- 7. 18. § (8) bekezdésében a „módosításának kérelmezésére.” szövegrész helyébe a „módosításának kérelmezésére, továbbá a forgalomba hozatalnak a farmakovigilanciára irányadó nemzetközi szabályrendszer szerinti ellenőrzött elosztás feltételeivel történő engedélyezésének kérelmezésére.” szöveg,

- 9. 20. § (2) bekezdésében az „és ellenőrzi azok végrehajtását.” szövegrész helyébe az „és ellenőrzi azok végrehajtását, valamint az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség iránymutatásai szerint, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint inspektori jelentést készít.” szöveg,

- 12. 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „vizsgálat kezdeményezője” szövegrész helyébe a „megbízó” szöveg,

- 14. 25. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „egyedileg engedélyezte” szövegrész helyébe az „egyedileg engedélyezte és ezt az orvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltató útján az orvossal közölte” szöveg,

- 16. 25/C. §-t megelőző alcím címében az „Engedélyezés” szövegrész helyébe az „Engedélyezés, illetve kereskedelmi forgalomba hozatal” szöveg,

- 17. 25/C. § (1) bekezdésében a „nem rendelkező gyógyszert” szövegrész helyébe a „nem rendelkező gyógyszert – ideértve a kérelmezett javallatban forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is –” szöveg,

- 19. 25/C. § (8) bekezdés d) pontjában az „a) pont szerinti szponzor” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti klinikai vizsgálat megbízója” szöveg,

- 20. 26. § (10) bekezdésében az „e törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott” szöveg,

- 21. 32. § (5) bekezdés y) pontjában az „engedélyezés előtti” szövegrész helyébe az „engedélyezés, illetve a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti” szöveg,

- a) 25/B. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott” szövegrész,

111. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„46. tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv által közbeszerzés útján természetben vagy pénzügyi keret formájában biztosított, speciális támogatásban részesülő gyógyszer;”

112. § A Gyftv. 11/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Monokomponensű, illetve indikációval nem rendelkező homeopátiás készítménnyel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során a címkeszövegen szereplő információn túl egyéb információ nem közölhető.”

113. § A Gyftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-helyettesítő tápszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-kiegészítő tápszer és a közfinanszírozásban részesülő speciális gyógyászati célra szánt tápszer (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tápszer) valamint a gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) bármely, a gyógyszerekre, tápszerekre és gyógyászati segédeszközökre, így különösen a gyógyszer és tápszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer, a tápszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak.”

114. § A Gyftv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az ismertetési tevékenységet folytató a 3. § 10. pontjában meghatározott tevékenységében egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban álló személy nem vehet részt, ide nem értve a 3. § 10. pont szerinti tevékenységtől független tudományos, illetve szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet.”

115. § (1) A Gyftv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a 3. § 10. pontja szerinti tevékenység keretében valósul meg, és a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Az ismertetési tevékenységet folytató által pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek.

(2) Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény költségének egy napra és egy főre eső összege személyenként nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.”

(2) A Gyftv. 14. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (10) és (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott valamennyi szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal.”

116. § (1) A Gyftv. 17. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tilos közzétenni)

„d) gyermekkorúaknak szóló reklámot, ideértve a gyermekeknek szóló műsorban, kiadványban közzétett reklámot,”

(2) A Gyftv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Tilos betegtámogató programok keretében, vagy egyéb program keretében betegségre, gyógyszerszedési szokásokra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmas módon történő gyűjtése, kezelése, valamint ezek átadásának bármilyen formában történő ösztönzése, díjazása, jutalmazása.”

117. § A Gyftv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e fejezetben és a rendeletben foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indított hatósági eljárásban nincs helye figyelmeztetésnek, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) és (2a) bekezdése szerinti más szankció alkalmazásáról dönt.”

118. § (1) A Gyftv. 20. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult

a) a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,

b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,

c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti

jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága, igazolhatósága valamint az ismertetés 13–15. §-ban foglalt szabályainak betartása szempontjából.

(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak, továbbá hogy nem valósul meg a jogviszony keretében a 14. § (1) bekezdése szerinti jogellenes pénzbeli juttatás vagy előny adása. Az ismertetési tevékenységet folytató és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult személy közötti szerződéses jogviszony eredményeként nem valósulhat meg az ismertetési tevékenységet folytató terméke értékesítésének, rendelésének, forgalmazásának előmozdítását segítő tájékoztatás, tevékenység, kommunikáció, megjelenítési mód létrehozása.”

(2) A Gyftv. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap. Az e fejezetben és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 110 nap.”

119. § (1) A Gyftv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre, azok egyes támogatási kategóriáira, indikációira, a gyógyszer alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok finanszírozására, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerekre az (5) bekezdés szerinti támogatásvolumen-szerződést köthet.”

(2) A Gyftv. 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A készítmény – a (3c) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:]

„c) ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer befogadását.”

(3) A Gyftv. 26. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) Kizárólag eredményesség alapú, az (5) bekezdés b) pontja szerinti határértéket is tartalmazó támogatásvolumen-szerződés keretében kerülhetnek befogadásra azon új hatóanyagot tartalmazó készítmények, illetve már befogadott készítmény új indikációja, amelyekre a befogadási eljárás alapján a következő 3 évben várható, 12 hónapra vetített átlagos támogatása meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának 0,3%-át.”

(4) A Gyftv. 26. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A támogatásvolumen-szerződések esetén az egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg.”

120. § A Gyftv. 30. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 29. § (3) bekezdés a)–f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál, és az adott készítmény a kérelmezett indikációban ezen államok közül legalább háromban támogatott.”

121. § A Gyftv. 31/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 31/B. § szerinti kedvezményezetti státuszról az egészségbiztosítási szerv dönt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően.

(2) Az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert kedvezményezetti státusszal a társadalombiztosítási támogatásba, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, a kérelméhez csatolt nyilatkozatában vállalja öt évre az egészségbiztosítási szervvel a 26. § (5) bekezdés b) pontja szerinti – termelői áron számított évi 100 millió forint – határértékre szóló támogatásvolumen-szerződés megkötését az indikációban használt gyógyszer(ek)re.”

123. § A Gyftv. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az e törvényben meghatározott, a gyógyszertár létesítésének, működtetésének, áthelyezésének, működtetése felfüggesztésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezése iránt indult eljárásokban az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”

124. § A Gyftv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a településen a lakosságszám figyelembevételével egynél több közforgalmú gyógyszertár létesítésére is lehetőség van, a településen újabb közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor írható ki újabb pályázat, ha a korábban elbírált pályázatot követően kiadott létesítési engedély és működési engedély véglegessé vált. Ha a lakosság gyógyszerellátása szempontjából indokolt, a települési önkormányzat képviselő-testületének kérelme alapján az újabb pályázat a működési engedély véglegessé válását megelőzően is kiírható, az előző létesítési cím feltüntetésével.”

125. § (1) A Gyftv. 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50000 lélekszámot meghaladó településen és az 50000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500 lakos jut.”

(2) A Gyftv. 49/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha a pályázó igazolja, hogy a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó településen és az 50 000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani.”

126. § A Gyftv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyógyszertár működtetője a gyógyszertár működtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő napon be kell jelenteni. Az előre nem tervezett szünetelés kezdőnapja – visszamenőleges hatállyal – legkorábban a bejelentést megelőző nap lehet.”

127. § A Gyftv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53/B. § (1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését a működési engedély módosításával engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen, településrészen, illetve kerületen belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.”

128. § (1) A Gyftv. 60. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet

a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza]

„aa) gyógyszertár nevét, címét, elektronikus levelezési címét és internetes honlapjának címét, telefonszámát, többletszolgáltatásait, forgalmazási körét, működési engedélyezése során a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét és az ellátott települések körét,”

(2) A Gyftv. 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet]

„d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,”

129. § A Gyftv. 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint a természetes személy ügyféllel, illetve az eljárásban részt vevő természetes személyekkel is elektronikusan tart kapcsolatot.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a természetes személy ügyfél vagy eljárás természetes személy résztvevője kérésére az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban papíralapú kapcsolattartást alkalmaz.”

- a) 3. § 10. pontjában az „irányuló bármely tájékoztatás” szövegrész helyébe az „irányuló vagy arra alkalmas szakmai, tudományos vagy bármely egyéb tájékoztatás” szöveg,

- b) 3. § 35. pontjában az „a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 15%-kal” szövegrész helyébe az „a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 20%-kal ”szöveg,

- c) 14. § (10) bekezdésében a „szakmai rendezvénnyel” szöveg helyébe a „szakmai, tudományos rendezvénnyel” szöveg,

- d) 14. § (10) bekezdésében a „(4)–(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(6) bekezdés” szöveg,

- e) 14. § (10) bekezdésében a „szakmai rendezvény” szövegrész helyébe a „szakmai, tudományos rendezvény” szöveg,

- f) 14. § (11) bekezdés d) pontjában az „indokokat,” szövegrész helyébe az „indokokat vagy online jellegét,” szöveg,

- h) 17. § (8) bekezdésében a „(kupon) akár” szövegrész helyébe a „(kupon), nyeremény, akár” szöveg,

- i) 17. § (8) bekezdésében az „egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult” szövegrész helyébe a „gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult” szöveg,

- j) 79. §-ában az „e törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott” szöveg,

- k) 80. §-ában a „gyógyszerészeti államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „gyógyszerészeti, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg

131. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

„11/A. Az egészségügyi felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések

11/C. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárás során a megállapodás az orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény mint közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításért felelős szerv között jön létre.

(2) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásának kezdeményezéséről az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból dönt a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével és azt az e törvényben meghatározott kapacitás-nyilvántartásban átvezeti.”

132. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés szerinti adatigénylés keretében jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó születési családi és utónevét a gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetek részére történő közvetlen tájékoztatás nyújtása érdekében.”

133. § Az Evectv. 13. § (3) bekezdésében az „anyja nevét” szövegrész helyébe az „anyja családi és utónevét” szöveg lép.

135. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.”

136. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 64. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott – feladatai:)

„g) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata.”

137. § Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez.”

- a) 14/A. § (1) bekezdésében az „Az állami felsőoktatási” szövegrész helyébe az „A felsőoktatási” szöveg,

- b) 63. § (5) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze terhére” szöveg,

- c) 67. § (4) bekezdésében a „szerinti, továbbá” szövegrész helyébe a „szerinti, valamint” szöveg,

- d) 67. § (4a) bekezdésében a „hozza meg” szövegrész helyébe az „alakítja ki” szöveg,

- e) 68. § (5a) bekezdésében az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg

139. § Hatályát veszti az Nftv.

- a) 84/A. § (1a) és (2) bekezdése,

- b) 114/N. § (3) bekezdése.

140. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.”

141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 147. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A méltányossági jogkör gyakorlása – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

(4) Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést – ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást –, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki, vagy a büntetéssel egyidejűleg intézkedést is alkalmazott, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.”

142. § A Szabs. tv. 147. § (5a) bekezdésében az „a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás” szövegrész helyébe az „a köztársasági elnök által gyakorolt méltányossági jogkör” szöveg lép.

143. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/E. §-sal egészül ki:

„19/E. § (1) Az Mt.-nek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kezdődött munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében is alkalmazni kell.

(2) Ha a Módtv4. hatálybalépése előtt a kollektív szerződés megszűnt és a megszűnés időpontjától három hónap eltelt, a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a Módtv4. hatálybalépésének napján kell lezárni és a feleknek el kell számolni.”

145. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből – a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve – típusonként, márkajelzésenként, valamint – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak olyan módon helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljék; minden más esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.”

(2) Az Fdvtv. 15/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Azon dohánytermék vonatkozásában, amelyik jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban kerül forgalomba, az (1) bekezdésben foglaltakat 2022. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a dohánytermék értékesítési csatornája elé a dohánytermék csomagolásának méretével megegyező méretű, márkajelzést tartalmazó, a dohánytermék korábbi vagy más országban jellemző megjelenését ábrázoló kép helyezhető ki a kihelyezett képen a kombinált egészségvédő figyelmeztetést a dohánytermékre irányadó jogszabályok szerinti méretben és szöveggel meg kell jeleníteni.”

146. § Az Fdvtv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmaival összefüggésben az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást megadni.”

147. § Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:

„24/H. § (1) Kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet – az e törvényben meghatározottak szerint – anyagi kompenzációra jogosult, amennyiben 2016. május 20. napját követően az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény 65. §-a alapján ezen jogosultságát elvesztette.

(2) Kompenzációra az jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti üzleti tevékenysége körében a 2013., 2014. és 2015. üzleti évek mindegyikében a teljes árbevételének legalább 10%-át az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelméből érte el.

(3) A kompenzáció mértéke az (1) bekezdésben meghatározott termékek kiskereskedelmi forgalomban történő értékesítéséből a (2) bekezdés szerinti üzleti években elért adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeg.

(4) A kompenzáció iránti kérelmet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – 2021. október 31-ig lehet benyújtani.

(5) A kompenzációra irányuló kérelemről az államháztartásért felelős miniszter dönt.”

148. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az alábbi személyes adatokat kezeli:)

„a) a rendszer üzemeltetése, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások és azok módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárásához kapcsolódó személyazonosító adatait, a kizáró okok fenn nem állására, a közbeszerzési kizáró okot jelentő jogsértésre vonatkozó adatokat, az alkalmasság megítélése és az értékelési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához kapcsolódóan az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, nyilvántartásban szereplésre és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, valamint az eljárási cselekményekkel összefüggő naplóadatokat;”

(2) A Kbt. 46. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve ezek teljesítése és módosítása során keletkezett és rögzített adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása;

b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott bűncselekmények felderítése, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési feladatai ellátása

d) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése;

e) a Gazdasági Versenyhivatalnak a gazdasági verseny védelme érdekében a versenyjogsértések, így különösen a versenyt korlátozó megállapodások, felderítése, az ügy tényállásának tisztázása;

f) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása

céljából, erre irányuló megkeresés alapján adhatja át.”

(3) A Kbt. 46. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A közbeszerzés ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint a közbeszerzési jogorvoslat során eljáró Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság részére a közbeszerzési eljárás irataihoz való hozzáférést az EKR-ben az ajánlatkérő biztosítja.”

149. § A Kbt. 197. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (Mód6. tv.) megállapított 9. § (11) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megkezdett eljárások, valamint megkötött szerződések tekintetében is alkalmazni kell. E törvénynek a Mód6. tv.-vel megállapított 62. § (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásakor munkaügyi bírság alatt a 2021. március 1. napja előtt hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján kiszabott befizetésre kötelezést is érteni kell.”

151. § A Kbt.

- a) 9. § (11) bekezdésében az „5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdés a)–e) pontjában és (2) bekezdésében” szöveg,

- b) 62. § (1) bekezdés l) pontjában a „központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel” szöveg helyébe a „munkaügyi bírsággal” szöveg

lép.

153. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.”

154. § Az MCC tv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

155. § Az MCC tv.

- a) 7. § (3) bekezdésében az „a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez” szöveg,

- b) 7. § (6) bekezdésében az „MUC tv. preambulumában meghatározott célok” szövegrész helyébe az „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai” szöveg

lép.

156. § Hatályát veszti az MCC tv.

- a) 1. alcíme,

- b) 3. § (1) bekezdésében az „– a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész,

- c) 3. § (2)–(6) bekezdése,

- d) 4. § (1) bekezdésében az „– a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész;

- e) 4. § (3)–(5) bekezdése,

- f) 4. § (6) bekezdésében a „Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.” szövegrész;

- g) 7. § (4) és (5) bekezdése.

157. § A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény 10. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.

158. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 10. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.

159. § A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény 11. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.

160. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a RÁBA Járműipari Holding Nyrt.-ben az állam tulajdonában álló 2. melléklet szerinti részesedést és a GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzletrész) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.”

161. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.”

162. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az Egyetem az 1. mellékletben foglalt táblázat 59. és 60. sorában meghatározott ingatlanon a Kiskúti Védelmi Központot érintő fejlesztések befejezéséig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak térítésmentes használati jogot biztosít, amelynek feltételeit az Egyetem és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megállapodással kötelesek rendezni.”

163. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

164. § A 2020. évi XXXVIII. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény” szövegrész helyébe a „KEKVA tv.” szöveg,

- b) 10. §-ában

- ba) az „Az 5. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 3/A. §, az 5. § (2) bekezdése” szöveg,

- bb) a „6a. sora” szövegrész helyébe a „6a., 59–61. sora, valamint a 2. melléklet” szöveg

lép.

165. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el.”

166. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

- a) 61. § (2) bekezdésében a „2021. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg,

- b) 267. §-ában a „2021. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg

lép.

167. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFE tv.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft.-ben az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Alapítvány az (1) bekezdés alapján tulajdonába adott üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az értékesítésből származó bevételt az Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.”

168. § Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § A 3/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az üzletrész felett az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”

169. § Az SZFE tv.

- a) 4. § (3) bekezdésében a „Működő” szövegrész helyébe a „működő” szöveg,

- b) 7. § (1) bekezdésében a „3/A. § (1) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „3/A. §” szöveg

lép.

170. § (1) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét az Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására köteles fordítani.”

(2) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány részére a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéhez tartozó fejezeti kezelési előirányzatai terhére adomány juttatható, kötelezettség teljesíthető.”

171. § A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A 2. § (1)–(7) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 2. § (6)–(8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

172. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.

- a) 1. § (4) bekezdése és

- b) 2. § (4) és (5) bekezdése.

173. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyonjuttatási tv.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján a Millenáris Alapítvány a KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében a Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. melléklet 3. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján – a Millenáris Alapítvány KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében – az 5. mellékletben meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány javára rendelt vagyon növelése érdekében a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a Millenáris Alapítvány a közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. A Millenáris Alapítvány az értékesítésből származó bevételt a Millenáris Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.”

174. § A Vagyonjuttatási tv. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(2) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg.

(3) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát a Millenáris Alapítvány az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg.”

175. § A Vagyonjuttatási tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésétől eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz azzal, hogy az alapítók, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg a Batthyány Lajos Alapítványt.”

176. § A Vagyonjuttatási tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2. melléklet szerinti állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően – az indulótőke növelése érdekében a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) tulajdonába kell adni.”

177. § A Vagyonjuttatási tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A 2. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdése, a 3. § (5) bekezdése, az 5. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 6. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 8. § (1) és (2) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 2. § (6) bekezdése, a 2/A. §, a 3. § (5) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, az 1. melléklet 3. sora és a 2., 3. és 5. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

178. § Hatályát veszti a Vagyonjuttatási tv.

- a) 3. § (1) bekezdése;

- b) 3. § (2) bekezdésében az „a 3. és” szövegrész;

- c) 3. § (3) és (4) bekezdése;

- d) 5. § (1) bekezdésében az „– a 4. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész;

- e) 5. § (5) bekezdése;

- f) 6. § (3) és (4) bekezdése;

- g) 6. § (5) bekezdésében a „Ha az MCC Alapítvány a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat értékesíti, az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani.” szövegrész.

180. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet által használt állami tulajdonú ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek.”

182. § A 2020. évi CXLII. törvény

- a) 5. § (16) bekezdésében a „változást” szövegrész helyébe a „változását” szöveg,

- b) 6. § (4) bekezdésében az „esik egy tekintet alá” szövegrész helyébe az „egy tekintet alá esik” szöveg,

- c) 12. §-ában a „164b.,” szövegrész helyébe a „164b., a 193a.,” szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a 2020. évi CXLII. tv.

- a) 1. § (3) bekezdése,

- b) 1. § (5) és (6) bekezdése.

184. § A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) mint nemzetközi szervezet által a Middle Years Programme (Közép Évek Programja) és Diploma Programme (Diploma Program) nyújtására, valamint IB Diploma (Nemzetközi Érettségi bizonyítvány) kiadására feljogosított, arra akkreditált, kollégiummal rendelkező középfokú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) olyan magyarországi nevelési-oktatási intézménynek, nemzetközi iskolának minősül, amelynek alapítására, működésére és ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik.”

185. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A 2. § (2)–(15) bekezdése és 3. § (2), (4) és (5), valamint (7)–(9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

186. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.

- a) 2. § (8) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben” szöveg,

- b) 3. § (4) bekezdésében a „2. §-ban meghatározott közérdekű tevékenysége, közfeladata” szövegrész helyébe az „ , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak” szöveg

lép.

187. § Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.

- a) 2. § (16) és (17) bekezdése, valamint

- b) 3. § (3) bekezdése.

188. § A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény

- a) 7. § (2) bekezdésében a „3–6. §, valamint” szövegrész helyébe a „3–6. § és” szöveg,

- b) 11. §-ában az „1. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (3) bekezdése” szöveg

lép.

189. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 55. § 2022. január 1-jén lép hatályba.”

191. § A KEKVA tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 6. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat az 1. melléklet szerinti alapítványoknak legkésőbb 2021. december 31. napjáig kell teljesíteni.”

- a) 6. § (1) bekezdésében a „legalább öt” szövegrész helyébe a „legfeljebb öt” szöveg,

201. § A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A Budapest X. kerület belterület 38920/5. helyrajzi számú ingatlan 3. mellékletben meghatározott koordináták által határolt ingatlanrészét (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(3) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(4) Az ingatlant az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében használja.”

202. § Az MKA tv. a 10. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

203. § Az MKA tv. 6. § (2) bekezdésben a „4. § és a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja” szövegrész helyébe a „2/A. §, 4. §, a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja és a 3. melléklet” szöveg lép.

A Kultv. 3. számú melléklete a következő m) ponttal egészül ki:

(Országos szakkönyvtár)

„m) Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatár”

A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 59–61. sorral egészül ki:

| | (A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | MAGYAR ÁLLAM TULAJDONI HÁNYADA | MEGNEVEZÉS) |

| „59. | GYŐR | 8508 | 1/1 | kivett gazdasági épület, udvar |

| 60. | GYŐR | 8509/1 | 1/1 | kivett beépítetlen terület |

| 61. | GYŐR | 10140/3 | 1/1 | kivett beépítetlen terület” |

„2. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | Gazdasági társaság megnevezése | Átadandó állami tulajdonban álló részesedés/üzletrész megjelölése |

| 2. | RÁBA Járműipari Holding Nyrt. | 20% |

| 3. | GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Kft. | 15,25% |

”

„3. melléket a 2021. évi XVI. törvényhez

A 38920/5. helyrajzi számú ingatlan koordináták által határolt ingatlanrésze

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | POINT_X | POINT_Y |

| 2. | 237877,54 | 655346,91 |

| 3. | 237858,23 | 655341,83 |

| 4. | 237828,04 | 655322,84 |

| 5. | 237801,40 | 655275,04 |

| 6. | 237811,65 | 655249,17 |

| 7. | 237826,91 | 655210,47 |

| 8. | 237833,37 | 655195,69 |

| 9. | 237862,43 | 655207,11 |

| 10. | 237866,39 | 655228,24 |

| 11. | 237859,56 | 655247,02 |

| 12. | 237915,38 | 655268,90 |

| 13. | 237921,38 | 655286,49 |

| 14. | 237970,63 | 655305,80 |

| 15. | 237981,79 | 655322,55 |

| 16. | 237963,16 | 655329,45 |

| 17. | 237942,20 | 655335,79 |

| 18. | 237920,89 | 655340,82 |

| 19. | 237899,31 | 655344,53 |

”