2021. évi C. törvény — mi változott? 2025. június 26.

(2) A földrészletet több művelési ág, illetve művelés alól kivett terület esetén művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint alrészletekre kell bontani.

(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani

23. § (1) A beadványokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az iktatószámok sorrendjében kell elintézni.

(3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

24. § (1) A széljegyzett beadványok intézésének sorrendje valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

(2) A széljegyzett beadványok intézése sorrendjének megváltoztatásához a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokban félként szereplő valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát bíró vagy közjegyző tanúsítja. A rangsorváltoztatásról az ingatlanügyi hatóság határozat meghozatalával dönt.

(3) A bejegyzési engedélyt a (2) bekezdés szerinti jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet kötelező jelleggel előírhatja, hogy a bejegyzési engedélyt a kormányrendeletben meghatározott módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.

(3) A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, ez esetben a bejegyzéshez a többi tulajdonostárs szerződéses nyilatkozata nem szükséges.

(4) Az ingatlanügyi hatóság jelzálogjogi bejegyzést az örökössel szemben a tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös – ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző – tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

#### 17. Az okiratok kellékei

- aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint,

- ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját;

- ba) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését és a nyilvántartási számát,

- bb) a nem nyilvántartott szervezet székhelyét;

- c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, fekvés, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;

- e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;

- f) egyoldalú – a bejegyzett jog törléséhez hozzájáruló – nyilatkozat kivételével az érdekeltek megállapodását;

- g) a bejegyzett jogosult bejegyzést, törlést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát;

- a) a papíralapú okiratról készült – a jogi képviselő által az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint elektronikus okirattá alakítással előállított – elektronikus másolat az ügyletkötő fél, a fél képviselője, valamint a készítő és ellenjegyző személy aláírásképét tartalmazza,

- b) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és azon időbélyegzőt helyez el, vagy

(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. A fenti esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

40. § (1) A külföldön kiállított közokirat – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) Ingatlanra bejegyezhető jogot vagy tényt érintően külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor használható fel, ha azt magyar közjegyző az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon rögzítette.

(2) Ha a változás az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érinti, vagy ha jogszabály azt előírja, a változás bejegyzéséhez az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.

### IX. Fejezet — A KÉRELEM ALAPJÁN FOLYTATOTT – JOGOK ÉS TÉNYEK BEJEGYEZÉSÉRE IRÁNYULÓ – ELJÁRÁS SZABÁLYAI

#### 20. Általános szabályok

(8) A folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránt indult eljárást az ingatlanügyi hatóság a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időtartamra felfüggeszti.

#### 23. A kérelem elutasítása vagy visszautasítása

49. § (1) Nem alkalmas hiánypótlásra a kérelem, és el kell utasítani, ha ahhoz, hogy a változás bejegyezhető legyen,

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy időközben az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.

(4) A bejegyzés e § szerinti helyesbítésének jogok és tények esetében a bejegyzés alapjául szolgáló döntés meghozatalától számított három éven belül van helye.

57/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a tulajdoni lap tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) – a hiba bármely módon történő észlelése esetén – az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti.

(3) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.

#### 29. Bírósági elrendelés, hatósági felhívás alapján hivatalból folytatott eljárás

(2) Az ingatlanügyi hatóság a bírósági elrendelés tartalmának megfelelő változást – amennyiben a bejegyzésnek akadálya nincs – hivatalból jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(12) Bírósági elrendelés automatikus döntéshozatali eljárásban történő elbírálása esetén, ha a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozathoz képest helytelen, a bíróság Ákr. 42. §-a szerinti kezdeményezése alapján az eljárást a teljes eljárás szabályainak alkalmazásával ismételten le kell folytatni. A megismételt eljárásban az 53. § (1), (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a hatósági felhívás tartalmának megfelelő változást – amennyiben a bejegyzésnek akadálya nincs – hivatalból jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(11) Hatósági felhívás automatikus döntéshozatali eljárásban történő elbírálása esetén, ha a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozathoz vagy hatósági döntéshez képest helytelen, a hatóság Ákr. 42. §-a szerinti kezdeményezése alapján az eljárást a teljes eljárás szabályainak alkalmazásával ismételten le kell folytatni. A megismételt eljárásban az 53. § (1), (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

#### 30. A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai

(2) Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait.

(4) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a honlapon közzétett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót.

## HARMADIK RÉSZ — AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMÁNAK MEGISMERÉSE

### XII. Fejezet — A TULAJDONI LAP TARTALMÁNAK MEGISMERÉSE

- e) érvényes jog és tény,

- f) azon törölt jog, tény és ingatlanadat, amely az adott ingatlan tulajdoni lapjának digitalizálásakor és azt követően az elektronikusan vezetett tulajdoni lapon feltüntetésre került.

(3) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, valamint a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter – a szakmai irányításával és tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő feladatai ellátása érdekében – térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett adatbázisokhoz.

- g) a szociális feladat- és hatáskörben eljáró szerv a pénzbeli és természetbeni ellátások eljárásaihoz,

- h) a bejegyzett tulajdonos vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja,

- i) az európai öröklési bizonyítvánnyal igazolt örökös az örökhagyó valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásból történő megállapításához,

kéri.

74. § (1) A tulajdoni lapon feltüntetett adatok, valamint az ezen adatokból leválogatás útján előállított adatok az e törvényben szabályozott módon ismerhetőek meg. A tulajdoni lap tartalma megismerhető:

#### 43. Tulajdonilap-másolatba történő betekintés

#### 44. Földkönyvi adatszolgáltatás

79. § A földkönyv a tulajdonilap-másolaton szereplő adatoknak a földkönyv igénylője igényei szerint az ingatlanügyi hatóság által leválogatott és összeállított elektronikus dokumentuma. Földkönyvként a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A földkönyv az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról tanúsító erővel nem rendelkezik. Földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult.

(5) Ha az igénylő ügyleti tulajdonilap-másolat vagy tulajdonosi földkönyv igénylésére is jogosult, akkor a (4) bekezdés szerinti adatok a jogosult valamennyi természetes személyazonosító adatával kiegészítve szolgáltathatók.

(2) Tulajdonosi földkönyvet a 73. § (5) bekezdése szerinti lekérdezésre jogosult igényelhet.

84. § A statisztikai földkönyv a tulajdonilap-másolat tartalmának feldolgozásával, az igénylő által, illetve törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, ingatlanok vagy bejegyzések darabszámát vagy helyrajzi számát tartalmazó dokumentum. Statisztikai földkönyvet bárki igényelhet. Statisztikai földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult.

85. § E törvényben meghatározott eseteken túl földkönyv nem szolgáltatható, ha abból egy természetes személy tulajdonában álló valamennyi ingatlanról, valamint a javára vagy terhére bejegyzett valamennyi jogról, illetve tényről harmadik személy tudomást szerezhet.

- a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően,

- b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz történő hozzáférés lehetővé tételével, az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,

- c) természetes személyeknek a Dáptv.-ben leírtak szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül

biztosítja.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:

- b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

- c) az egyházi jogi személy,

- d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében.

- 1. a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;

- 2. a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;

- 4. az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;

- 5. a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;

- 6. a birtokösszevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;

- 10. a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás;

- 11. a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján

- a) a visszavásárlási jog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,

- c) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,

- d) a magánszemély tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás;

- 12. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi LXXVII. törvény) 13. § (3) bekezdése szerinti új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján felmondott fogyasztói jelzálogkölcsön szerződést biztosító jelzálogjog törlése;

- k) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet),

- l) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely) vagy régészeti védőövezet,

- m) helyi egyedi építészeti védelem,

- 18. tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;

- 19. haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;

- 20. társasház esetén

- b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás;

- 21. az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként vagy fátlan állapotban tartott erdőként nyilvántartott terület erdő vagy fásított terület művelési ágának bejegyzésére, ennek hiányában jogi jellegként történő bejegyzésére irányuló hatósági eljárás.

- 22. a bányatelek jogi jelleg törlésére irányuló eljárás.

89. § (1) A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. A mentesség jogszerűségének fennállását az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás során vagy az eljárás lezárását követően, az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló, hivatalból indított eljárása során vizsgálja.

(2) Az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése során személyes díjmentességet élvez:

- b) a költségvetési szerv és a költségvetési szerv szervezeti egysége vagyonkezelőként és a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben egyaránt,

- c) az egyházi jogi személy,

(3) Az (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.

(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt

- 1. közigazgatási hatósági eljáráshoz kérik,

- 8. az ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan kéri,

- 9. az ügyfél a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz kéri,

- 10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez kérik,

(6) Az (5) bekezdés 1–7. pontjában felsorolt okok esetében a felhasználás célját a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetve a pályázati azonosító megjelölésével hitelt érdemlően igazolni kell.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén a figyelmeztetés kizárt.

## ÖTÖDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### XIV. Fejezet — FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 2024. szeptember 30-át megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos eljárás részletszabályait.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott rendeletben megállapítsa az ingatlan-nyilvántartási eljárásért és az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

### XV. Fejezet — HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

92. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.