2020. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2021. május 1.
A 2021. február 1. és 2021. május 1. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. február 1.)Következő módosítás (2021. december 22.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(2) Az Alapítvány alapítása során az állam képviseletében az innovációért és technológiáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.
(3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a miniszter kerüljön kijelölésre.
(3) Az Alapítvány alapító okiratában az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerülhet kijelölésre.
(4) Az Alapítvány kuratóriuma elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki.
(4)
2. § (1) Az Alapítvány feladata oktatási intézmény, kiemelten a Soproni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, amelynek érdekében gazdasági tevékenysége keretében az alapító által rendelt, valamint az Alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli.
2. §
(2) Az Alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében
- a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet,
- b) rászorultsági alapú támogatást biztosít,
- c) tehetséggondozó programok működését támogatja.
#### 2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében, az alapító okirat szerint az Egyetem – nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott – fenntartói jogát – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.
3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében, az alapító okirat szerint a Soproni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) – nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott – fenntartói jogát – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerint alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(2)
(3) Az Alapítvány további vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
(3)
(4) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében – az alapító okirat szerint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaságban az állam tulajdonában álló társasági részesedést (a továbbiakban: részvények) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően – az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(5) A részvények tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratában kell rendelkezni. A részvényekhez kapcsolódó 2020. év után járó osztalékra vagy annak megfelelő összegre az Alapítvány jogosult.
(5)
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el.
(6)
(7) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (4) bekezdés szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, akkor a tulajdonba adásról rendelkező nyilatkozatban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a miniszter e nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.
(7)
(8) A (7) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(8)
(9) A (7) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a preambulumban meghatározott célok megvalósítására köteles fordítani.
(9) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott részvényeket elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.
(10) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a (4) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
(10)
(11) A (4) bekezdés szerint alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány részére tulajdonba adott részvények tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(11)
(12) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, Sopron, külterület 0516, 0514/1, 0514/2, valamint a 0517/1 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanok valós művelési ágának ingatlan-nyilvántartási feltüntetését követően ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
#### 3. Az Egyetem részére történő vagyonjuttatás
4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, az 1. mellékletben felsorolt egyes állami tulajdonban lévő ingatlan, ingatlan tulajdoni hányada ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kerül.
⋯ 30 változatlan sor ⋯
(2) A 4. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében – az (1) bekezdésben meghatározott ingatlant ide nem értve – nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(3) Az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat – a 4. §-ban foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Egyetem az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.
(3) Az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat – a 4. §-ban foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Egyetem az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.
(4) A 4. § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(3) A 8. § és a 9. § 2022. január 22-én lép hatályba.
7. § A 3. § (1), (2) és (4)–(11) bekezdése, 4. § (1), (9) és (10) bekezdése, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
7. § (1) A 3. § (1), (4) és (9) bekezdése, a 4. § (1), (9) és (10) bekezdése, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 3. § (9) és (12) bekezdése, valamint az 5. § (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
8. §
9. §
⋯ 64 változatlan sor ⋯