2020. évi XXXI. törvény — mi változott? 2021. január 1.

3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

23. § (1) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

„a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed

aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint

ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;”

(2) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

„h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;”

(3) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

„j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;”

(4) Az Nbtv. 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, ha a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv az ügyészség, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, akkor a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a legfőbb ügyész, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathatja a másik együttműködő szervet.”

24. § Az Nbtv. 52/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Legfőbb Ügyészség megállapodásban rögzíti a megállapodás megkötését követően indult, az ügyészség és az együttműködő szervek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtések, leplezett eszköz-alkalmazások, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárások és nyomozások Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általi feltárása, illetve ezen tevékenységek támogatása érdekében elektronikus úton átadható adatok, tájékoztatás, illetve iratok körét, valamint az adatszolgáltatás részletes rendjét.”

25. § (1) Az Nbtv. 52/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, hatáskörénél fogva érintett ügyészségnek vagy együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve, hogy az ügyészség vagy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat kezelése hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.”

(2) Az Nbtv. 52/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ részére szolgáltatott, titkos információgyűjtés során keletkezett adat büntetőeljárásban való felhasználását, illetve meghatározott együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.”

26. § Az Nbtv. 52/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett vagy az ügyészség által szolgáltatott adatot az együttműködő szerv, illetve az ügyészség a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az ügyészség, illetve az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.”

- a) 8/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „szerveket visszatájékoztatja” szövegrész helyébe a „szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja” szöveg,

- b) 8/A. § (3) bekezdés c) pontjában az „együttműködő szervek támogatása” szövegrész helyébe az „együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása” szöveg,

- c) 8/A. § (3) bekezdés g) pontjában a „tartozó feladatok” szövegrész helyébe a „tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok” szöveg,

115. § A Szabs. tv. 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a Btk.-ban meghatározott, az adott vegyületcsoportra vagy anyagra irányadó csekély mennyiséget nem haladja meg. Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

166. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alkalmasság vizsgálata a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján a miniszter határozza meg az alkalmasságvizsgálati kategóriákat. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat az országos parancsnok vagy országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban határozza meg.

(1b) Az alkalmasság vizsgálata során a miniszter által meghatározott esetekben pszichológiai kompetenciavizsgálatot kell végezni, amelynek részletes szabályait a miniszter határozza meg.”

167. § A Hszt. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107. § (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása,

c) rangsor állítása,

d) fejlesztés.

(2) Ezen alcím tekintetében

a) fejlesztés: az alkalmasságvizsgálati eljárásban vizsgált minimumfeltételek mint alapkritériumok eredménye alapján a hivatásos állomány tagjának az egyéni továbbképzési rendszer keretében megvalósított célzott, egyénre szabott kompetenciafejlesztése,

b) rangsor állítása: az adott szolgálati beosztásra vagy vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas jelölt között

ba) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,

bb) az alkalmasságvizsgálati kategória-váltáshoz kapcsolódó, vagy

bc) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző

alkalmasságvizsgálat során felállított, a kiválasztási döntést támogató sorrend.

(3) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság minősítését, valamint a rangsort tartalmazó adat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos vagy pszichológus, az orvosi bizottság, vagy a pszichológusokból álló háromfős bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, az orvosi bizottság, valamint a jogszabály szerinti sportszakemberekből álló háromfős bizottság kezeli.

(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat, továbbá a rangsor továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi, pszichológiai adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi valamint a pszichológiai adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, az orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság részére továbbíthatja.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére,

a) megkeresése vagy adatkérése alapján, továbbá

b) hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig –

továbbítható.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(9) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus, orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.”

168. § (1) A Hszt. 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hivatásos állomány tagja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha

a) a gazdasági társaság önkormányzat, köztestület többségi, közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

b) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

c) az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

d) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.”

(2) A Hszt. 109. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni)

„b) a (2a) bekezdés szerinti kivételi körbe tartozó vezetői tisztségviselői viszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot, valamint a gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszony létesítését.”

178. § A Hszt. 341. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:)

„13. meghatározza

a) az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

c) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

d) a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,

e) az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat,

f) a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

g) az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján az alkalmasságvizsgálati kategóriákat,

h) a pszichológiai kompetenciavizsgálat részletes szabályait, ennek keretében különösen a rangsor állítására és a fejlesztésre vonatkozó szabályokat,”

179. § A Hszt. 342/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

„m) az egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját.”

180. § A Hszt. a következő 355. §-sal egészül ki:

„355. § Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított 109. § (2a) bekezdésének hatálybalépését megelőzően a hivatásos állomány tagja által az állományilletékes parancsnoknak bejelentett – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – gazdasági társasággal fennálló vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a hivatásos állomány tagja 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.”

- b) 33. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (2) bekezdés b) pontjában, 39. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdés e) pontjában, 86. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. § (5) bekezdésében, 86. § (6) bekezdés a) pontjában, 90. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 90. § (6) bekezdés c) pontjában, 91. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 91. § (6) bekezdés d) pontjában, 91. § (8) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés e) pontjában, 63. alcím címében, 106. § (1) bekezdésében, a 120. § (2) bekezdés c) pontjában, 324. § (1) bekezdés c) pontjában, 341. § (1) bekezdés 28. pontjában, valamint 1. melléklet VI. alcím d) pontjában a „pszichikai” szövegrész helyébe a „pszichológiai” szöveg,

- d) 50. § (2) bekezdés b) pontjában az „egészségügyi, pszichikai” szövegrész helyébe az „egészségi, pszichológiai” szöveg,

- f) 106. § (3) bekezdésében az „ , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

- g) 109. § (2) bekezdésében az „az (5)” szövegrész helyébe az „a (2a), illetve az (5)” szöveg,

- r) 342. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)” szövegrész helyébe az „a), g), h) és i)” szöveg,

- 1. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. A második magánútlevél kiadásának illetéke

a) 15000 forint,

b) 5000 forint, ha

ba) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,

bb) az okmány érvényességi ideje 1 év.

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiadásáért az 1–2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”

- 2. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A pótolt úti okmány illetéke

a) 5500 forint,

b) 8500 forint, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év,

c) 2500 forint, ha

ca) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,

cb) az okmány érvényességi ideje 1 év,

d) 1000 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását,

e) 400 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását.”

- 3. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcíme a következő 6/A. ponttal egészül ki:

„6/A. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlásáért a 6. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”

- 4. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Illetékmentes

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) az ideiglenes magánútlevél,

d) a határátlépési igazolvány kiállítása,

e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevele, második magánútlevele.”

- 5. Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 4., 5., 8., 9. és 11. pontja.