2020. évi XXXI. törvény — mi változott? 2020. szeptember 1.

7. § (1) Az Nytv. 26. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság – az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével – a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

(1b) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

a) a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy

b) a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,

a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.”

(2) Az Nytv. 26. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.”

(3) Az Nytv. 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”

(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1j) bekezdéssel egészül ki:

„(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

66. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„20. Járművezető: az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.

21. Járművezető-jelölt: az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.”

68. § A Kknyt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó feladat- és hatásköre:)

„d) kezeli a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező felhasználók jogosultsági nyilvántartását.”

71. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető,)

„aj) vezetési jogosultságának szünetelésére vonatkozó adatokat,

ak) kényszergyógykezelését elrendelő bíróság megnevezésére és ügyszámára, valamint a kényszergyógykezelés elrendelésének és megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjára vonatkozó adatokat.”

72. § A Kknyt. 14. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

„i) a gondnokoltak nyilvántartásának adatkezelője elektronikus úton a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában, valamint b)–e) pontjában meghatározott adatokról, a cselekvőképesség, valamint a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából,

j) a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokról.”

73. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó kezeli:)

„a) a 8. §-ban megjelölt adatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától vagy járművezető-jelölt nyilvántartásba vételétől számított tíz évig;”

74. § A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartó

a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig,

b) a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokat a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát, illetve a járművezető vagy a járművezető-jelölt elhalálozása miatti megszűnését követő öt évig,

c) a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokat a kényszergyógykezelés megszűnésétől vagy a megszüntetését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat jogszabályban meghatározott időtartamig

kezeli.”

75. § A Kknyt. IV. Fejezete a következő 32/B. §-sal egészül ki:

„32/B. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

a) az elektronikus információs rendszer igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről,

b) a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és

c) a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek

a) megnevezését;

b) székhelyét, levelezési címét;

c) e-mail-címét, telefonszámát; valamint

d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama legfeljebb két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak (2) bekezdés d) pont da)–dd) alpontja szerinti adatait.”

76. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „járművezető,” szövegrész helyébe a „járművezető vagy járművezető-jelölt” szöveg lép.

95. § A Bnytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedésbiztonsági alkalmasság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 16. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el.”

(2) Az Lrtv. 2. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az azonosítási jelentés benyújtásának elmulasztása esetén kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság kiszabásának van helye.”

131. § Az Lrtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Ha az üzemeltető nem tesz eleget e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak, az ágazati kijelölő hatóság határozatban

a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására,

b) kötelezi azonosítási jelentés elkészítésére és az ágazati kijelölő hatóság részére történő benyújtására,

c) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy

d) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

(2) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban foglalt előírásoknak, az ellenőrzést koordináló szerv a koordinált ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra figyelemmel kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A helyszíni bírság nem mellőzhető, amennyiben a tapasztalt hiányosság ismétlődő, kirívó súlyú, vagy a fentieken túl olyan jellegű, amely közvetlenül veszélyezteti a kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működését.”

136. § (1) Az Lrtv. 14. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„e) határozza meg a 2. § és a 9. § szerint kiszabható helyszíni és közigazgatási bírság mértékét, a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét,”

164. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a cselekvőképesség és a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)–e) pontjában szereplő adatokat.”

188. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (3) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „nyilvántartást kezelő központi szervnél” szövegrész helyett a „nyilvántartást kezelő szervnél” szöveggel, az „A lakcímbejelentés, valamint az értesítési cím bejelentése személyesen, valamint” szövegrész helyett az „Az értesítési cím bejelentése, valamint – jogszabályban meghatározott esetekben – a lakcímbejelentés” szöveggel lép hatályba.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (3a) bekezdését módosító rendelkezése a „személyes megjelenéssel, vagy elektronikus” szövegrész helyett a „személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus” szöveggel lép hatályba.