2020. évi XXX. törvény — mi változott? 2020. május 30.

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”

4. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kulturális örökség védelméről szóló törvény által nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében – a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében – külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.”

(2) A Btv. 50. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 5. § (6) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.”

10. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) – a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett – csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.”

(2) Az Étv. 54. §-a a következő (5b)–(5f) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ha a közterület használatára az Alaptörvény J) cikk (2) bekezdésében meghatározott hivatalos állami ünnep (a továbbiakban: állami ünnep) méltó megtartásával összefüggésben kerül sor, az állami ünnep – előkészítést és a lebonyolítást is magában foglaló – megtartásával kapcsolatos közfeladat ellátására kijelölt szervezet (a továbbiakban: állami ünnep megszervezője) az állam, illetve a fővárosi vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló, az (5c) bekezdésben meghatározott közterületeket – legfeljebb az augusztus 15–25. napja közötti időszakra korlátozódóan – díjmentesen használhatja.

(5c) Az (5b) bekezdés szerinti közterületek:

a) a világörökségről szóló törvény alapján meghatározott fővárosi világörökségi területek,

b) az Árpád híd területe,

c) a Petőfi híd területe,

d) a Rákóczi híd területe,

e) a Margitsziget területe,

f) az Óbudai-sziget területe.

(5d) A tulajdonos fővárosi önkormányzat vagy fővárosi kerületi önkormányzat, vagy az állami tulajdonban álló közterület vagyonkezelője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az (5b) és (5c) bekezdés szerinti közterület használatát és a területfoglalást az ott meghatározott időszakra, az (5b) bekezdéstől eltérő célra – kormányrendeletben foglaltak szerint – az állami ünnep megszervezője

a) felé tett előzetes értesítés alapján, és

b) előzetes egyetértő nyilatkozata beszerzését követően

engedélyezheti, valamint köthet ezekre vonatkozóan szerződést.

(5e) Az állami ünnep megtartása érdekében a közterület használatának időtartamáról, valamint a közterület-használattal érintett területekről az állami ünnep megszervezője az állami ünnepet megelőző hatvanadik napig tájékoztatja a tulajdonost. A tájékoztatás megtételét követően az (5d) bekezdést a tájékoztatásban nem szereplő közterületre a tárgyévre vonatkozóan nem kell alkalmazni.

(5f) Az (5b) és (5c) bekezdés alá tartozó

a) kiemelt nemzeti emlékhely tekintetében – az (5d) és (5e) bekezdéstől eltérően – a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjére vonatkozó,

b) Budai Palotanegyed tekintetében – az (5d) és (5e) bekezdéstől eltérően – a Budai Palotanegyedben lévő közterület használatának általános szabályaira vonatkozó,

jogszabályban meghatározottakat kell alkalmazni.”

(3) Az Étv. 54. §-a a következő (5g) és (5h) bekezdéssel egészül ki:

„(5g) Az állami ünnep megtartása érdekében szükséges, közigazgatási hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység vonatkozásában a Kormány rendeletben

a) állapítja meg az eljárás sajátos – kormányrendelettől vagy miniszteri rendelettől eltérő – szabályait,

b) jelöli ki az eljáró hatóságot.

(5h) Az állami ünnep megtartásával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban

a) az ügyintézési határidő – ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – tíz nap,

b) a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje – ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – öt nap.”

(4) Az Étv. 57/C. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) – amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak – szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozatának van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, amely határidőbe nem számít bele a szakkérdés vizsgálatához szükséges 57/D. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adatok, információk és vélemények megkérésének kiküldésétől azok beérkezéséig tartó idő.

(3) A Kormányhivatal eljárása során a kereskedelmi építményekre vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket megállapító kormányrendelet figyelembevételével az (1) bekezdésben meghatározott kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben foglal állást abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.”

(5) Az Étv. 57/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal – az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett – beszerzi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.”

(6) Az Étv. 57/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/F. § (1) A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására a rendeltetésmódosítási hatóság engedélye alapján van lehetőség.

(2) A rendeltetésmódosítási hatóság engedélye iránti eljárásban a Kormányhivatal szakkérdésben nyilatkozik. A nyilatkozat kialakítása során az 57/C. és 57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha rendeltetésmódosítási hatóság engedélye nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a rendeltetésmódosítási hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírsággal sújtja azt, akinek a rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet be kellett volna nyújtania.”

(7) Az Étv. 59/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik.”

(8) Az Étv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § A fővárosi önkormányzat vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló, az 54. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti közterület 2020. augusztus 15–25. közötti időszakban tervezett foglalására vonatkozóan a 2020. április 1-je után benyújtott kérelmeket az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény hatálybalépését követően ismételten be kell nyújtani.”

(9) Az Étv. „A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 61/B. §-sal egészül ki:

„61/B. § E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód4. tv.) megállapított 57/C–57/F. §-át a kereskedelmi építmények építési engedélyezési vagy rendeltetésmódosítási eljárásában – amennyiben a Mód4. tv. hatálybalépésekor fellebbezési eljárás van folyamatban –, a fellebbezés elbírálása során e törvénynek a Mód4. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(10) Az Étv. 62 §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az 54. § (5b) bekezdése szerinti állami ünnep megszervezőjét,

b) az 54. § (5d) bekezdés a) pontja szerinti értesítésre, az 54. § (5d) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megadására és az 54. § (5e) bekezdése szerinti tájékoztatás megtételére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az 54. § (5g) bekezdése szerinti eljárási szabályokat és az eljáró hatóságot.”

(11) Az Étv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § Az 54. § (5)–(5f) bekezdése, a 60/A. §, valamint a 60/I. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(12) Az Étv. 54. § (5) bekezdésében az „(5a)” szövegrész helyébe az „(5a) és (5b)” szöveg lép.

(13) Hatályát veszti az Étv.

- a) 57/C. § (3a) és (4) bekezdése,

- b) 62. § (1c) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész.

- b) 61. § (5) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szervnél” szöveg

14. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése.

15. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:)

„e) amennyiben a nyilvántartott műemléki érték, műemlék jelenkori állapota – a védett vagy a védettséget megalapozó korábbi és jelentős építési korszak szerinti állapotától eltérően – szomszédos ingatlan kiemelt közérdekű beruházás részeként megvalósuló, jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint való beépítését vagy beépítését követő használatát akadályozza, elrendelheti épület, építmény, építményrész – meghatározott időtartamon belül teljesítendő – felújítását, átalakítását a 43. § (5) és (5c) bekezdésében meghatározott célok érdekében és korlátok között. A hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha kiemelten közérdekű beruházásnak a szomszédos ingatlanon való megvalósításával összefüggésben kerül sor a felújítás, illetve átalakítás elrendelésére, és a végrehajtás késedelme a kiemelten közérdekű beruházás megvalósítását akadályozza vagy késlelteti.”

(2) A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) A Kötv.

- a) 67. § (2) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „d) és e) pontjában” szöveg,

- b) 67. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében a „d) pontja” szövegrész helyébe a „d) és e) pontja” szöveg

lép.

23. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán átnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:71. §-a szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja. A bíróság ítélete elleni fellebbezésnek az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

(2) Az Ngtv. 11/F. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által – a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben – rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.

(9) Az építtető a (8) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (8) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

33. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„x) születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem.”

(2) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza

az érintett)

„be) születési nemét,”

(3) Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható meg.”

(4) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az anyakönyvvezető nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – a menekült vagy oltalmazott jogállású személy kivételével – a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről az anyakönyvi kivonat és a nem magyar állampolgár – gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők – természetes személyazonosító adatainak, valamint – ha rendelkezésre áll – az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezésére, okmányazonosítójára és érvényességi idejére vonatkozó adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert.”

(5) Az At. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101/A. § (1) E törvénynek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3) megállapított 3. § k) és x) pontját, 44. § (3) bekezdését, 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és 69/B. § (3) bekezdését a Módtv.3 hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

(6) Az At.

- a) 3. § k) pontjában a „neme” szövegrész helyébe a „születési neme” szöveg,

- b) 44. § (3) bekezdésében a „nemének” szövegrész helyébe a „születési nemének” szöveg, a „Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe a „Nyelvtudományi Intézet”, az „az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet” szöveg,

- c) 44. § (4) bekezdésében az „az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrészek helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet”, az „Az Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe az „A Nyelvtudományi Intézet” szöveg,

- d) 94. § (1) bekezdés c) pontjában az „az MTA-utónévjegyzékbe” szövegrész helyébe az „a Nyelvtudományi Intézet által vezetett utónévjegyzékbe” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az At.

- a) 4. § (7) bekezdésében az „– a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével –” szövegrész,

- b) 69/B. § (4) bekezdése.

34. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 206/B. §-sal egészül ki:

„206/B. § E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel módosított 184. § (2) bekezdés d) és e) pontját, valamint 206. § (3c) bekezdését 2021. január 1. napját követően kell alkalmazni.”

42. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 18. és 19. sorral egészül ki:

| | (A | B |

| --- | --- | --- |

| | A nemzeti emlékhely megnevezése | A nemzeti emlékhely lehatárolása) |

| „18. | Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely | cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 14. |

| 19. | Máriapócs Nemzeti Kegyhely | cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.” |