2020. évi XXVI. törvény — mi változott? 2021. június 29.
A 2021. május 1. és 2021. június 29. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 23 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. május 1.)Következő módosítás (2026. június 29.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2020. évi XXVI. törvény
a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról
A Mathias Corvinus Collegiumnak a kimagaslóan tehetséges fiatalok támogatására, valamint a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására épülő, a társadalmi mobilitást és a társadalomért való felelősségérzet és cselekvésre való készség kialakulását támogató, az összmagyarság minél több korosztálya számára elérhető, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, a hagyományos oktatást kiegészítő oktatási-nevelési rendszer kiépítésére mint közérdek megvalósítására irányuló, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak a gazdaság- és társadalomtudományi képzési terület és így az innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer megerősítésére és a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők támogatására irányuló tevékenységének az előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
#### 1. Csatlakozás a Tihanyi Alapítványhoz
#### 1.
1. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Tihanyi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozásra, az Alapítvány alapító okiratának a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítására és az Alapítványnak közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételére.
1. §
(2) Az állam képviseletében e törvény alkalmazása során – a 7. §-ban foglaltak kivételével – a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.
(3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapító okiratban az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.
(4) A Kormánynak az állam nevében az Alapítványhoz való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására csak akkor kerülhet sor, ha az Alapítvány alapító okiratának az Alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vétele érdekében a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény rendelkezéseinek megfelelő, az Alapítvány kuratóriumának új tagjait kijelölő, valamint az Alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása legkésőbb a Kormánynak az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozása során megtörténik.
2. §
#### 2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében – a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okirat szerint, az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve –, az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.
3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okirat szerint, az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve –, az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tekintetében – a Kormánynak, az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozásának hatályával – a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonba adásáról az Alapítványnak a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratában rendelkezik. Az 1. melléklet szerinti vagyonelemekhez kapcsolódó 2019. év után járó osztalékra vagy annak megfelelő összegre az Alapítvány jogosult.
(2)
(3) Ha a 2019. év után járó osztalék fizetése szempontjából figyelembe veendő napon még nem történik meg a részvények tulajdonjogának átruházása vagy az Alapítvány a részvények kibocsátójának alapszabálya alapján részvényesi jogait a részvények kibocsátójával szemben még nem gyakorolhatja, akkor az 1. melléklet szerinti tulajdoni hányadra jutó osztaléknak megfelelő összeget – a 2. §-ban meghatározott feladatok megvalósításának támogatásaként – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 3. A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai jogcímcsoport, 3. Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások jogcím terhére, a részvények tulajdonjogának átruházását követő 30 napon belül megfizeti az Alapítvány részére.
(3)
(4) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott 1. melléklet szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, ezt megelőzően köteles a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron annak megvásárlására az államnak a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a miniszter e nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében a vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.
(4)
(5) A (4) bekezdés szerinti vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(5)
(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.
(6)
(7) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelem tulajdonjoga az államra száll vissza.
(8) Az (1) bekezdés szerint az Alapítvány részére ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(9) Az 1. § (1) bekezdésében előírtaknak, valamint a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott céloknak, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének az érvényre juttatásával történő megvalósítása érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására az 1. § (3) bekezdése értelmében kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.
(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.
4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében – a Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49–53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10–16. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – csatlakozói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.
4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49–53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10–16. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – csatlakozói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(3) Az Alapítvány 2020. december 31-ig köteles az (1) bekezdés szerinti ingatlan ingyenes használatát biztosítani a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.
(3)
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében – a Kormánynak, az állam nevében az Alapítványhoz való csatlakozásának hatályával – a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonba adásáról az Alapítványnak a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okiratában rendelkezik.
(4)
(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
(5)
(6) Az Alapítvány jogosult a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti ingatlant hasznosítani. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.
(6) Az Alapítvány jogosult a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti ingatlant hasznosítani.
(7) A 4. § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
⋯ 17 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszter jár el.
(4) Ha a MUC Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, akkor a tulajdonba adásról rendelkező nyilatkozatban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszter e nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.
(4)
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(5)
(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a MUC Alapítvány a MUC tv. preambulumában meghatározott célok megvalósítására köteles fordítani.
(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a MUC Alapítvány a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani.
(7) A MUC Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
12. § A 3. §, a 4. §, valamint a 7. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
13. § A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
### 1. melléklet a 2020. évi XXVI. törvényhez
#### Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
⋯ 6 változatlan sor ⋯