2020. évi XXIX. törvény — mi változott? 2025. június 24.
A 2024. október 1. és 2025. június 24. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 6 sor került ki.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
- b) a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő – kivéve, ha jogszabály rövidebb határidőt vagy környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek esetében hosszabb határidőt állapít meg – legfeljebb harminc nap,
- c) hiánypótlásra történő felhívás, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására legfeljebb három alkalommal kerülhet sor annak érdekében, hogy a Beruházás megvalósítása eredményes legyen.
4. § (1) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) mint építtető (a továbbiakban: építtető) a Beruházással kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
4. § (1) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.), mint építtető (a továbbiakban: építtető) és a Beruházás megvalósításába bevont MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint vasúti pályahálózat-működtető (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.) a Beruházással kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
(2) Az építtető mint vasúti pályahálózat-működtető, a Beruházás megvalósítása érdekében létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el – a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: Kínai–Magyar Vasúti NZrt.) mint bonyolító közreműködésével – az állam nevében és javára a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) foglalt rendelkezések alapján azzal, hogy a Vtv. előírásait e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A MÁV Zrt. a Beruházás megvalósítása érdekében létesítési, felújítási, fejlesztési és területszerzési feladatokat lát el – a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kínai–Magyar Vasúti NZrt.), mint bonyolító közreműködésével, valamint a MÁV Pályaműködtetési Zrt. bevonásával – az állam nevében és javára a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) foglalt rendelkezések alapján azzal, hogy a Vtv. előírásait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § A Kormány által rendeletben kijelölt ingatlan rendezettnek minősül, ha a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
(4) Az ingatlan kisajátítására a kisajátításról szóló törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(5) A Beruházással érintett állami tulajdonú, illetve a (2) és (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő ingatlan a Beruházás megvalósítása, valamint közfeladat ellátása érdekében e törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe kerül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (7a) bekezdése szerint.
(5) A Beruházással érintett állami tulajdonú, illetve a (2) és (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő ingatlan, a Beruházás megvalósítása, valamint közfeladat ellátása érdekében ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (7a) bekezdése szerint. A Beruházás során megvalósuló vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei, valamint a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök a megvalósulásuk időpontjával, a (2) bekezdés szerinti ingatlan alkotórészeként, ingyenesen, az országos törzshálózati vasúti pálya részeként az állam kizárólagos tulajdonába és az Nvtv. 11. § (7a) bekezdése szerint az építtető vagyonkezelésébe kerülnek.
(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására az építtető vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
#### 4. A Beruházással kapcsolatos elszámolási, vagyonkezelési és egyéb eljárási szabályok
9. § (1) A Beruházás – a számvitelről szóló törvény szerinti megvalósulását követően – az MNV Zrt. nyilvántartásába kerül felvételre az építtető elszámolása és adatközlése alapján. A Beruházás során megvalósuló vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei, valamint a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök és ingatlanok az országos törzshálózati vasúti pálya részeként az állam kizárólagos tulajdonába és az Nvtv. 11. § (7a) bekezdése szerint a MÁV Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.
9. § (1) Az ingatlan a – Beruházás során az ingatlan alkotórészeként megvalósuló – vasúti pályával és kapcsolódó létesítményeivel a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásának napjával, az építtető által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ingyenesen a MÁV Pályaműködtetési Zrt. vagyonkezelésébe kerül, az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a MÁV Pályaműködtetési Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor. Az építtető az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezeti és a MÁV Pályaműködtetési Zrt. a könyveiben azokat nyilvántartásba veszi.
(2) A vagyonkezelő a Beruházás megvalósítását követően részletes elszámolást készít. Az elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek, ingatlanoknak a tulajdonos és vagyonkezelő eszköznyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, továbbá a kimutatásnak meg kell felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is.
(2) A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a Beruházás megvalósítását követően részletes elszámolást készít. Az elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek, ingatlanoknak a tulajdonos és vagyonkezelő eszköznyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak és a számvitelről szóló törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, továbbá a kimutatásnak meg kell felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is.
(3) A vagyonkezelő az általa teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(3) A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a Beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
10. § (1) A Kormány rendeletben állapítja meg a Beruházás helyszínére, közvetlen környezetére és az azzal érintett építményekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, valamint sajátos településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat, ennek keretében megállapítja az építésügyi hatósági, építési engedélyezési és használatbavételi eljárás – közműegyeztetésekre is kiterjedő –, a telekalakítási hatósági eljárás, az örökségvédelmi hatósági eljárás, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárás sajátos szabályait.
⋯ 28 változatlan sor ⋯