2020. évi XLVII. törvény — mi változott? 2021. január 1.

2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében a (2) bekezdés a) és d) pontja,

b) az állami adóhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása érdekében, továbbá a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok, a (2) bekezdés e) pontjából a rokkantság fokára vonatkozó adatok, valamint a (2) bekezdés f) pontja,

c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vagy személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében a (2) bekezdés a)–e) pontja,

d) a cégbíróság törvény,

e) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), d) és f) pontja,

f) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók, valamint a volt honvédelmi alkalmazottak árvái esetében a (2) bekezdés a), c), g) és h) pontja,

g) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)–d) és f) pontja,

h) az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából a (2) bekezdés a)–e) pontja,

i) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából a (2) bekezdés d) pontja,

j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja

szerinti adatok igénylésére jogosult.”

56. § A Haj.tv. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

„10/A. A honvédelmi alkalmazott fegyelmi felelőssége

82/C. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a honvédelmi alkalmazott, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Nem vonható fegyelmi felelősségre a honvédelmi alkalmazott

a) a munkáltatói utasításra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy az utasítás végrehajtásával fegyelemsértést követ el, és azt az utasítást adónak nem jelentette vagy

b) ha vele szemben a Btk. 15. § b)–g) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

82/D. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a honvédelmi alkalmazottal szemben fegyelmi felelősségre vonást kizáró ok áll fenn,

b) a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnt,

c) a fegyelmi vétség elévült, vagy

d) a kötelezettségszegést már jogerősen elbírálták.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást határozattal köteles megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, vagy a kötelezettségszegés óta három év eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének a napja,

b) a kötelezettség elmulasztása, vagy nemteljesítése esetén az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt, vagy

c) jogellenes állapot fenntartásában megvalósuló kötelezettségszegés esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt.

(4) A fegyelmi vétséget elkövető honvédelmi alkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) illetménycsökkentés fizetési fokozaton belül,

c) vezetői beosztásra történő megbízás visszavonása,

d) honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetése rendkívüli felmentéssel,

e) 21. § (2) bekezdés h) pontja szerinti hivatalvesztés.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti illetménycsökkentés mértéke legfeljebb az alapilletmény 20%-a, időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a honvédelmi alkalmazott elismeri.

(7) A honvédelmi alkalmazott a hatályos fegyelmi büntetéséről a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya tartalma alatt köteles számot adni. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetnél három évig nem alkalmazható.

82/E. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

a) a honvédelmi alkalmazott tartós távolléte, vagy egészségi állapota miatt önhibáján kívüli okból az eljárási cselekményben nem tud részt venni, illetve az eljárási jogait nem tudja gyakorolni,

b) a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság, más hatóság, honvédelmi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.

(2) Az eljárás felfüggesztése

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig vagy a szakvélemény elkészítéséig tart.

(3) A munkáltató (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a honvédelmi alkalmazottat a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás idejére határozattal felfüggeszti állásából, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a munkavégzéstől való távoltartása indokolt. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek legfeljebb 50%-át vissza lehet tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás lezárását követő 30 napon belül ki kell fizetni, kivéve, ha az eljárás eredményeképpen a honvédelmi alkalmazott büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségének megállapítására kerül sor.

(2) A munkáltatónak az (1) bekezdés szerinti intézkedésével szemben bírósági jogorvoslatnak helye nincs.

82/G. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) annak tartama alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik,

b) a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,

c) a kötelezettségszegést nem a honvédelmi alkalmazott követte el,

d) a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést a honvédelmi alkalmazott követte el,

e) a 82/D. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontjában meghatározott ok áll fenn.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a 82/D. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést határozatban szabja ki.

(3) A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédelmi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

(4) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fegyelmi büntetés nem szabható ki.

(5) A honvédelmi alkalmazott a munkáltatói határozattal szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat.

82/H. § (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a honvédelmi alkalmazott a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. A fegyelmi büntetésben részesített honvédelmi alkalmazott

a) magasabb beosztással nem bízható meg,

b) elismerésben, teljesítményjuttatásban nem részesíthető.

(2) A honvédelmi alkalmazott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi büntetés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

a) megrovás esetén 2 hónapig,

b) illetménycsökkentés esetén 1 évig.

82/I. § Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

82/J. § A fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”

61. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 31. § (2) bekezdése nem lép hatályba.