2020. évi XIX. törvény — mi változott? 2020. április 12.

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

- a) 21. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyt” szövegrész helyébe a „közalkalmazott jogviszonyát” szöveg,

- b) 32. § (2) bekezdésében a „munkakör-felajánlásával” szövegrész helyébe az „a munkakör-felajánlással” szöveg

lép.

2. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 13. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4d) és (4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A (4) bekezdés szerinti illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4d) A (4a) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4e) A (4b) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az MTA tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell – a 38. § (1) bekezdés d) pontja, 84. §-a, 85. §-a, 95–97. §-a, 103. § (1) bekezdés 5., 6., 15., 16. és 25. pontja, valamint a besorolásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni.”

3. § Hatályát veszti az MTA tv. 19/B. § (1) bekezdésében az „ügykezelői,” szövegrész.

5. § A Tpvt. 34. §-a és 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„34. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, főtitkárának, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/A. § A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken túl nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

c) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”

6. § (1) A Tpvt. 36. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

„c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

d) gyakorolja – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői és munkavállalói felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,”

(2) A Tpvt. 36. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

„g) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat.”

7. § A Tpvt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A Gazdasági Versenyhivatal főtitkárát az elnök nevezi ki. A főtitkár a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – ellátja a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.”

8. § A Tpvt. 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök e döntéséhez ellenjegyzésre nincs szükség. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a Versenytanács tagjává való kinevezésekor a köztársasági elnöki kinevezésnek (megbízatás) megfelelő tartalmú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt vissza kell helyezni a megbízatása előtt ellátott feladatkörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más feladatkörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha a megváltozott feladatkörben való továbbfoglalkoztatása miatt a köztisztviselő a Küt. 29. § (7) bekezdése alapján felmentését kéri, a Küt. 29. § (8) bekezdése alkalmazásában a kinevezés-módosítást megelőző illetményként a versenytanácstagként járó illetményét kell figyelembe venni.”

9. § A Tpvt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, főtitkára és a Versenytanács tagja minden naptári évben a Gazdasági Versenyhivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

10. § A Tpvt. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Gazdasági Versenyhivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

11. § A Tpvt. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Küt. vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

13. § A Tpvt. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.”

34. § A Tpvt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/G. és 95/H. §-sal egészül ki:

„95/G. § (1) A Küt. 105. § (6) bekezdése alapján a közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő közszolgálati munkaszerződés megkötésének időpontjában hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni.

(2) A Küt. 105. § (5) bekezdése nem alkalmazható azzal a köztisztviselővel szemben, akinek a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya 2020. április 23. és 30. között keletkezik. E köztisztviselővel a közszolgálati munkaszerződést 2020. április 30-ig kell megkötni.

95/H. § (1) A 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a versenytanácsi megbízatást megelőző közszolgálati munkaszerződés hiányában a megbízatási idő lejárta esetén e köztisztviselővel a megbízatás megszűnését megelőző öt munkanapon belül közszolgálati munkaszerződést kell kötni, amely a megbízatás lejártának napjával lép hatályba. Ebben az esetben a 37. § (4) bekezdése szerinti feladatkörön a megbízatást megelőzően betöltött munkakört kell érteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új közszolgálati munkaszerződésben olyan feladatkört kell megállapítani, amely megegyezik a köztisztviselő által versenytanácstagi megbízatása előtt betöltött munkakörrel vagy egyébként végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelel. A közszolgálati munkaszerződést az (1) bekezdés szerinti köztisztviselővel a versenytanácstagi megbízatását megelőzően hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a köztisztviselő versenytanácstagi megbízatását megelőző illetménye.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott, (1) bekezdés szerinti köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot nem fogadja el, közszolgálati jogviszonya a Küt. 105. § (7) bekezdésének megfelelően a határidő utolsó napját követő napon megszűnik. A Küt. 41. §-ának alkalmazásában a versenytanácstagként járó illetményt kell figyelembe venni.

(4) A 34. §-ban meghatározott köztisztviselők jogviszonyának Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulása nem érinti a megbízatást, kinevezést.”

- 1. 35/A. § (1)–(3) bekezdésében a „34/A. §-ban” szövegrész helyébe a „34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában” szöveg,

- 2. 38. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „Kttv.-ben” szövegrész helyébe a „Küt.-ben” szöveg,

- 3. 39. §-ában a „munkaköröket” szövegrész helyébe az „álláshelyeket” szöveg, a „működési szabályzata” szövegrész helyébe a „működési szabályzata, az álláshelyen ellátandó feladatokat a szabályzata” szöveg,

- 4. 41. § (2) bekezdésében a „Kttv. 115. §-a” szövegrész helyébe a „Küt. 68. §-a” szöveg,

- 5. 42. § (1a) bekezdésében az „Elnök” szövegrész helyébe az „elnök” szöveg,

- 6. 42/B. § (1) bekezdésében a „munkakörbe” szövegrész helyébe az „álláshelyre” szöveg, a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshely” szöveg,

- 7. 43/B. § (1) bekezdésében a „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban” szöveg,

37. § Hatályát veszti a Tpvt.

- a) 42. § (6) bekezdése,

- b) 42/B. § (3) bekezdése,

- c) 42/C. §-a,

- d) 43. § (3) bekezdése.

38. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBH elnökhelyettesének illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (5) bekezdésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg. Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

39. § Az Iasz. 97. § (1) bekezdésében a „mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény” szövegrész helyébe a „bírói illetményalap” szöveg lép.

40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/B. § Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi biztos a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”

41. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv.) 9. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A főigazgató és a főigazgató-helyettes minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

42. § A Levéltári tv.

- a) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „munkaköri” szövegrész helyébe az „álláshelyi” szöveg,

- b) 9. § (7) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról” szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „A Hatóság alkalmazottai” alcím címe és 19. §-a.

44. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 44. § (5) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg lép.

45. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.”

46. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 4. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az NFK elnöke a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.

(7) Az NFK elnökhelyettese a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.”

47. § Az Nfatv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács tagja – a Tanács elnöke és az NFK elnöke kivételével – tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül. A Tanács elnöke tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.”

48. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Média tv.) 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § A Kuratórium elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa harmincöt százalékának, a Kuratórium tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.”

49. § A Média tv. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Közszolgálati Testület elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezenfelül – a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges – utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok – a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével – irányadók.”

50. § A Média tv. 110/A. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(3) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, valamint a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.

(4) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(5) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

51. § A Média tv. 115. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

52. § A Média tv. 117. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főigazgató-helyettes minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

53. § A Média tv.

- a) 111/A. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában, valamint 124. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában a „munkakörben” szövegrész helyébe a „munkakörben vagy álláshelyen” szöveg,

- b) 113. § (10) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása” szövegrész helyébe a „vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés” szöveg,

- c) 139. § (2) bekezdésében a „főosztályvezetői besorolású köztisztviselő” szövegrész helyébe a „szakmai vezető I. besorolású álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő” szöveg

lép.

54. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A főtitkár helyettesítését az MMA Titkárságának hivatali feladatai tekintetében a főtitkár által – az elnökség előzetes tájékoztatása mellett – határozatlan időre kinevezett főtitkárhelyettes látja el.

(2) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a, a főtitkárhelyettest – illetményén túl – helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

55. § Az MMA tv. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.

(1b) A főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

56. § Az MMA tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja – a főtitkárt és a főtitkár-helyettest is ideértve – közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő.”

57. § Hatályát veszti az MMA tv. 28. § (5) bekezdésében a „ , közszolgálati ügykezelője” szövegrész.

58. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 16. § (1) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg lép.

59. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 39/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia. A felhatalmazott munkatársak a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot érintő szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakértők lehetnek. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.

(4) A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársak között kell lennie legalább egy, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes biztos által javasolt személynek, és legalább két-két jogász, orvos, illetve pszichológus végzettségű személynek. A felhatalmazott munkatársak között az egyik nem képviselőinek a száma legfeljebb eggyel haladhatja meg a másik nem képviselőinek számát.”

60. § Az Ajbt. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal álláshelyeire a Küt. 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”

61. § (1) Az Ajbt. 42. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A főtitkár a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2a) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az Ajbt. 42. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(3) Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)–(3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3a) A (4) bekezdés szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

(3c) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.

(3d) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”

62. § Az Ajbt.

- a) 12. § (2) bekezdésében a „Kit.” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)” szöveg,

- b) 38/D. §-ában és 38/E. § (3) bekezdésében a „munkakörben” szövegrész helyébe az „álláshelyen” szöveg,

- c) 41. § (2) bekezdésében a „2019. évi CVII. törvény” szövegrész helyébe a „2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)” szöveg,

- d) 41. § (5) bekezdésében a „megbízással rendelkező” szövegrész helyébe az „álláshelyen foglalkoztatott” szöveg,

- e) 42. § (4) bekezdésében a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „köztisztviselők és munkavállalók” szöveg

lép.

63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A Hatóság elnöke a Hatóság alaplétszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki a Hatóság azon felsőfokú végzettségű köztisztviselői és munkavállalói közül, akik közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a Hatóságnál legalább öt éve fennáll.

(2) A vizsgálói megbízatás határozatlan időre szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor – indokolás nélkül – visszavonható.

(3) A vizsgáló illetményének és pótszabadságának mértékét, továbbá egyéb járandóságait az önálló szervezeti egység vezetőjére vonatkozó előírások alapján kell megállapítani.”

64. § Az Infotv.

- a) 49. § (5) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg,

- b) 67. § (2) bekezdés a) pontjában a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „köztisztviselő vagy munkavállaló” szöveg,

- c) 71. § (4) bekezdésében a „munkakört betöltő” szövegrész helyébe az „álláshelyen foglalkoztatott” szöveg,

- d) 76. §-ában a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg

lép.

65. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A főtitkár minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az Abtv. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A gazdasági főigazgató minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

66. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 296 300 forint. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult.

(2) A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 997 200 forint.”

67. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási jogok biztosa)

„d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”

68. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.”

69. § A Kttv. 70. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

„h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

70. § A Kttv. 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.”

71. § A Kttv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 260/E. §-sal egészül ki:

„260/E. § A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni.”

72. § A Kttv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

73. § A Kttv. 225/L. § (1) bekezdésében a „74. §-át” szövegrész helyébe a „74. §-t” szöveg, a „113. § (1) és (2)” szövegrész helyébe a „113. § (1), (1a) és (2)” szöveg lép.

74. § Hatályát veszti a Kttv. 8. § (9) bekezdésében az „és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára” szövegrész.

75. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(6) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese minden naptári évben a Hivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

76. § A MEKH tv. 12. § c)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Hivatal elnöke)

„c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,

d) képviseli a Hivatalt,

e) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott egyéb hatásköröket,

g) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogkört,”

77. § A MEKH tv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, továbbá a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kijelöli az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hivatal elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.”

78. § A MEKH tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.”

79. § A MEKH tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről”

80. § A MEKH tv.

- a) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról” szöveg,

- b) 10. § (4) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban történő vezetői kinevezés módosítása” szövegrész helyébe a „vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés” szöveg

lép.

81. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.”

82. § A Ve. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.

(3) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(5) Az 56. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját – a szerv vezetőjének engedélyével – a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.”

83. § A Ve.

- a) 62. § (4) bekezdésében az „56. §-ban” szövegrész helyébe az „56. §-ban és a 61. § (5) bekezdésében” szöveg,

- b) 68. § (1) bekezdésében a „közalkalmazott” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, a helyi választási iroda és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tagjává továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal munkavállalója” szöveg

lép.

84. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEB tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, köztisztviselőkből és munkavállalókból áll. A Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal főigazgatója gyakorolja.”

85. § A NEB tv. 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/B. § (1) A Hivatal főigazgatója a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult, egyéb juttatásait a Bizottság elnöke szabályzatban állapítja meg.

(2) A Hivatal főigazgatója minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

86. § A NEB tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A Hivatal főigazgatója az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, az álláshelynek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. § (3) bekezdése szerinti besorolási kategóriáját, valamint az álláshelyen ellátandó feladatot a Bizottság elnökének iránymutatása alapján, szabályzatban állapítja meg.

(2) A Hivatal szervezeti felépítését a főigazgató által kiadott és a Bizottság elnöke által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt.-öt, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvényt a Küt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

87. § A NEB tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló összeférhetetlenségére a Küt. szabályai az irányadóak a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.”

88. § Hatályát veszti a NEB tv. 29. § (2) bekezdésében a „közszolgálati ügykezelő,” szövegrész.

90. § A Kbt. 180. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában, továbbá szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit;”

91. § A Kbt. 181. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Hatóság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

92. § A Kbt. 185. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Küt.-öt vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A főtitkár az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.

(3) A főtitkár minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

93. § A Kbt. 191/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„191/A. § (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.”

94. § A Kbt. 192. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A Döntőbizottság elnökének havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A Döntőbizottság elnöke az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.

(8) A Döntőbizottság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

- 14. 179. § (5) bekezdésében az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szövegrész helyébe az „a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)” szöveg,

- 15. 181. § (2) bekezdésében, 192. § (6) bekezdésében és 193. § (3) bekezdésében a „Kttv.-t” szövegrész helyébe a „Küt.-öt” szöveg,

- 16. 181. § (9) bekezdésében és 192. § (9) bekezdésében a „Kttv. 115. §-a” szövegrész helyébe a „Küt. 68. §-a” szöveg,

- 17. 193. § (10) bekezdésében a „Kttv.-ben” szövegrész helyébe a „Küt.-ben” szöveg,

99. § Hatályát veszti a Kbt.

- a) 191/B. és 191/C. §-a,

- b) 193. § (5), (8) és (9), valamint (11) bekezdése.

100. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A KSH elnöke a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnöke ezenfelül az államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.

(2) A KSH elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a KSH elnöke mint a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnökhelyettese ezenfelül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”

101. § Az Stt.

- a) 7. § (4) bekezdésében a „2018. évi CXXV. törvény” szövegrész helyébe a „2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)” szöveg,

- b) 10. §-ában a „kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Kit.” szöveg

lép.

102. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormányzati igazgatási szerv próbaidőt nem köthet ki.”

103. § Hatályát veszti a Kit. 291. § (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése.

104. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az önálló szervezeti egység nem tagolódik nem önálló szervezeti egységekre vagy kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője által közvetlenül vezetett nem önálló szervezeti egységekre tagolódik, – szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti.”

105. § A Küt. 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.”

106. § A Küt. 42. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

„h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

107. § A Küt. 63. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az a köztisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a (9) és (10) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.”

108. § (1) A Küt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség évét követően is – igénybe veheti a szabadságot.”

(2) A Küt. 64. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(22) Ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.”

109. § A Küt. 66. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A köztisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.”

110. § (1) A Küt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv vezetőjének és helyettesének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározottak szerint jön létre.”

(2) A Küt. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv foglalkoztatottjának jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvény alapján nem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre, a foglalkoztatott a különleges jogállású szerv szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

111. § A Küt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott mértékű illetményre és pótszabadságra jogosult.”

112. § A Küt. a következő 103/A. §-sal egészül ki:

„103/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a nemzeti szakértőként az Európai Unió, valamint a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott köztisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat.”

113. § A Küt. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

114. § A Küt.

- a) 31. § (6) bekezdés b) pontjában a „hároméves” szövegrész helyébe a „négyéves” szöveg, az „ötéves” szövegrész helyébe a „hatéves” szöveg,

- b) 64. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdés” szöveg,

- c) 64. § (21) bekezdésében a „hivatali szervezet vezetőjének” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlójának” szöveg,

- d) 100. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal vezetője” szöveg,

- e) 105. § (17) bekezdésében a „(20) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(20) és (21) bekezdésben” szöveg,

- f) 105. § (18) bekezdésében a „szabadságát” szövegrész helyébe a „szabadságát – a (21) bekezdés szerinti szabadság kivételével –” szöveg

lép.

1. A Kttv. 2. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:

„I/C. unokája, unokái

1. családi és utóneve

2. születési helye, ideje

3. anyja születési családi és utóneve

4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye

5. adóazonosító jele

6. társadalombiztosítási azonosító jele”

1. A Küt. 3. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:

„I/C. unokája, unokái

1. családi és utóneve

2. születési helye, ideje

3. anyja születési családi és utóneve

4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye

5. adóazonosító jele

6. társadalombiztosítási azonosító jele”