2020. évi XCII. törvény — mi változott? 2020. szeptember 1.

2. § A Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tartós helyettes kell kirendelni, ha

a közjegyzőnek nincs állandó helyettese – ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt – és)

„ba) a közjegyzőt a hivatalából felfüggesztették, vagy a felfüggesztés a törvény erejénél fogva bekövetkezett és erről a területi elnökség a közjegyző kérelme, vagy az országos elnök tájékoztatása alapján tudomást szerzett,”

3. § A Kjtv. a következő 79/A. §-sal egészül ki:

„79/A. § (1) A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének – ideértve a közjegyző tagok kijelölésének –, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.

(2) A fegyelmi bíróság ügyrendjét a fegyelmi bíróság maga állapítja meg. Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék elnöke és az országos elnök, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria elnöke és az országos elnök hagyja jóvá.

(3) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

(4) A fegyelmi bíróság minden év február 15-éig írásban tájékoztatja az országos elnököt, valamint az elsőfokú fegyelmi bíróság esetén a törvényszék, másodfokú fegyelmi bíróság esetén a Kúria elnökét arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a fegyelmi bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a fegyelmi bírósághoz érkezett kizárási kérelmek számát és jellegét.

(5) A fegyelmi bíróság éves tájékoztatóját az országos elnök az elsőfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a törvényszék elnökével, a másodfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a Kúria elnökével a tárgyévet követő év március 31-ig közösen vitatja meg és hagyja jóvá.

(6) Az elsőfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.”

4. § (1) A Kjtv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző. A fegyelmi tanács az elnökét a bíró tagok közül szótöbbséggel választja.”

(2) A Kjtv. 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fegyelmi bíróság 2-2 tanácsban működik, amelynek bíró tagjai állandóak. A fegyelmi tanács 2 bíró tagját a fegyelmi bíróság elnöke jelöli ki. A fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanácsoknak nem tagja.

(2b) A fegyelmi tanács közjegyző tagjait a fegyelmi bíróság elnöke esetileg jelöli ki. A fegyelmi tanács közjegyző tagja az lehet, aki az eljárás alá vont személy székhelyétől eltérő székhelyen, illetve eltérő működési körzetben működik és megjelenésében nincs akadályozva.”

5. § A Kjtv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll, ha pedig az említett eljárás során elmarasztalják, fegyelmi eljárásban viselt tisztsége megszűnik,

b) akire nézve a 4. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyző, akire nézve a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

d) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként,

g) aki a 69/A. § vagy a 69/B. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.”

6. § A Kjtv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) A vizsgálóbiztos a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha a vizsgálóbiztos kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki.

(2) Ha a vizsgálóbiztos ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a vizsgálóbiztos a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a fegyelmi tanács dönt. Ha a vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a vizsgálatot a beosztás szerinti vizsgálóbiztos folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke más törvényszék mellett működő vizsgálóbiztost jelöl ki a vizsgálat lefolytatására.

(3) A fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha az érintett személy kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke az eljárás lefolytatására másik fegyelmi tanácsot jelöl ki.

(4) Ha a fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett személy a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke a másik fegyelmi tanácsot jelöli ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást a fegyelmi bíróság kizárási kérelemmel érintett fegyelmi tanácsa folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(5) A fegyelmi bíróság közjegyző tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha az érintett közjegyző tag kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki.

(6) Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett közjegyző tag a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást az érintett fegyelmi tanács az eredeti összetételben folytatja le.

(7) A fegyelmi bíróság elnöke a Kúria elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha a fegyelmi bíróság elnöke kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(8) Ha a fegyelmi bíróság elnöke ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a fegyelmi bíróság elnöke a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a Kúria elnöke dönt. Ha a fegyelmi bíróság elnökével szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.

(9) Ha a Kúria mellett működő fegyelmi bíróság elnökével szemben áll fenn kizárási ok, akkor a Kúria ügyelosztás szerint soron következő fegyelmi tanácsa az ügyrend alapján soron következő közjegyző tagok közreműködésével jár el.”

7. § A Kjtv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) A fegyelmi bíróság azon tagja, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy aki ellen kizárási kérelmet terjesztettek elő, bejelentése, illetve a kizárási kérelem elintézéséig nem járhat el.

(2) A kizárás kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.

(3) A kizárás kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható.”

8. § A Kjtv. „A fegyelmi eljárás megindítása” című alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § A fegyelmi eljárás lefolytatása során az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.”

9. § A Kjtv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen, valamennyi tag személyes jelenlétében történik.”

10. § (1) A Kjtv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha

a) közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el a büntetőeljárás során, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy

c) gondnokság alá helyezés iránti peres eljárásban a keresetlevelet vele közölték,

amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.”

(2) A Kjtv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt a szolgálatából

a) felfüggeszti, ha

aa) az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,

ab) az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult,

b) felfüggesztheti, ha

ba) az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó bűncselekmény miatt büntetőeljárás – kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,

bb) a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja.”

(3) A Kjtv. 104. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben gondnokság alá helyezés iránti peres eljárás indul, akkor a gondnoksági perben eljáró bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő közléséről értesíti az országos elnököt.”

(4) A Kjtv. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos elnök – a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt értesítés kivételével – a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bíróságtól, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, továbbá gondnokság alá helyezés iránt indított eljárás hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a szolgálatból történő felfüggesztés fennállása feltételeinek megállapítása céljából, az ideiglenes intézkedés jogerős megszüntetéséig kezeli.”

(5) A Kjtv. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes intézkedést az országos elnök, illetve a fegyelmi bíróság megszünteti

a) büntetőeljárás esetén annak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozatnak az országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

b) gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,

c) a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg.”

(6) A Kjtv. 104. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az országos elnök a felfüggesztés tárgyában a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül határoz, határozatát az eljárás alá vont személy és a miniszter részére haladéktalanul megküldi. Az országos elnök határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy és a miniszter azt közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs. Az országos elnök a határozatot a területi elnökségnek a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megküldi.”

(7) A Kjtv. 104. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek bekövetkezéséről az érintett közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az országos elnököt. A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől a szolgálatból történő felfüggesztés (10) bekezdés szerinti szabályai szerint nem jogosult a tevékenységét folytatni. A felfüggesztés kezdő időpontját követően a felfüggesztés megszüntetéséig közokiratot nem készíthet, és valamennyi eljárási cselekménye hatálytalan. A felfüggesztés kezdő időpontjának a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzést kell tekinteni.

(10b) A (10a) bekezdésben foglaltak esetén a közjegyző köteles tartós helyettes kirendelését kérni a területi elnökségnél. Az országos elnök a tartós helyettes kirendelésének szükségességéről haladéktalanul tájékoztatja a területi elnökséget.”

(8) A Kjtv. 104. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző

a) a felfüggesztésének kezdő időpontjától a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet;

b) az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve – ha a 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak – a közjegyzői levéltárnak;

c) a felfüggesztésének tényét és kezdő időpontját az országos kamara a honlapján közzéteszi.”

(2) A Kjtv. 182. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel megállapított 79/A. §-t, 80. § (2)–(2b) bekezdést a 2020. szeptember 1. után megindult fegyelmi eljárásokra kell alkalmazni.”

15. § Hatályát veszti a Kjtv.

- a) 104. § (4) bekezdése, valamint

- b) 104. § (5) bekezdésében az „– a (4) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész.