2020. évi LIX. törvény — mi változott? 2020. június 19.

11. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. §-a a következő (4f)–(4h) bekezdéssel egészül ki:

„(4f) Ha a NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a területi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak az ingatlantulajdonos területi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre.

(4g) A NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a területi önkormányzat részére. A NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett területi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(4h) Ha a NIF Zrt., illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett területi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.”

12. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény szerint az út kezelői:)

„e) különleges gazdasági övezet területén lévő helyi közút tekintetében

ea) a területi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a területi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik, vagy

eb) az ea) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szerve.”

13. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint – a megyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be.”

(2) A Htv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megyei önkormányzat képviselőtestülete a bevezetendő helyi adóról szóló rendeletének tervezetét – legalább 15 napos határidővel – véleményezésre megküldi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti és a különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet szerint a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak minősülő önkormányzatoknak, továbbá a Kormány részére.”

14. § A Htv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A települési önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

(2) Az állami adóhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében beszedett helyi adók összegét honlapján évente közzé teszi.

(3) Az adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt megállapító önkormányzat bevétele.

(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel.

(5) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, akkor az adóalany által teljesített helyi adókötelezettségből származó bevétel az adóalany által a különleges gazdasági övezet területéből használt terület arányában illeti meg az egyes megyei önkormányzatokat.”

15. § A Htv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Helyi adóügyben, települési adóügyben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – annak az önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik a helyi adót, települési adót bevezette.

(2) A megyei önkormányzat képviselő-testülete által megállapított adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Az állami adóhatóság a beszedett adót naponta átutalja a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata által megadott számlája javára.

(3) Az állami adó- és vámhatóság különleges gazdasági övezettel kapcsolatos adóhatósági feladatai tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A megyei önkormányzat az állami adóhatóság megkeresését követő 5 napon belül visszautalja az állami adóhatóság által meghatározott számlára az adózót véglegessé vált hatósági határozat alapján megillető visszatérítés összegét.”

16. § A Htv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”

17. § A Htv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/B. § (1) A jegyző, főjegyző az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatálybalépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára:

a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról,

b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,

c) a b) pontban említett rendelkezések hatálybalépésének napjáról,

d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, hivatali kapu azonosítóról, és az adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban együtt: elérhetőségi információk),

e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról,

f) határozott időszakra megállapított adómérték, adómentesség, adókedvezmény esetén a határozott időszak lejártának időpontjáról.

(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján – települések (a fővárosban a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatok), illetve különleges gazdasági övezetek szerinti bontásban – elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat és elérhetőségi információkat az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, a jegyző, főjegyző adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.

(3) A jegyző, főjegyző (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása teljesítésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzéteszi az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési nyomtatványokat, az elérhetőségi információkat, feltéve, hogy az önkormányzat honlapot üzemeltet.

(4) A főjegyző az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti adatokat az állami adóhatóságnak is megküldi.”

18. § A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZET LÉTREJÖTTÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

42/G. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat

a) valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit;

b) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

c) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a megyei önkormányzatot is köti;

d) valamely helyi adót bevezette, akkor a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat.

(2) Ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, és a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyék megyei önkormányzatai eltérő helyi adómértéket állapítottak meg rendeletükben, akkor az adózó a legkisebb adómérték alapján teljesítheti adókötelezettségét.

42/H. § (1) A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(2) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.

(3) Ha az adóalany előrehozott adót fizetett a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára, akkor a be nem számított előrehozott adót visszaigényelheti a települési önkormányzat adóhatóságától az adózás rendjéről szóló törvény túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint, feltéve, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben biztosított visszaigénylési jogával nem élt.

(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága a különleges gazdasági övezet területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést a különleges gazdasági övezet létrejöttét követő 30 napon belül – adókivetés céljából – az állami adóhatóság részére átadja.”

19. § (1) A Htv. 52. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. önkormányzat illetékességi területe: a települési önkormányzat illetékességi területe vagy a megyei önkormányzat illetékességi területe;”

(2) A Htv. 52. §-a a következő 56–58. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„56. különleges gazdasági övezet: a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletek szerinti különleges gazdasági övezet;

57. települési önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed, ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét;

58. megyei önkormányzat illetékességi területe: a megyei önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térségben lévő különleges gazdasági övezet területe;”

20. § A Htv.

- a) 1/A. § (1) bekezdésében az „Az önkormányzat” szövegrészek helyébe az „A települési önkormányzat”,

- b) Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége alcím címében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adóügyben eljáró adóhatóság”,

- c) 42/D. § (4) bekezdésben a „sportvállalkozás” szövegrész helyébe a „sportvállalkozás és a különleges gazdasági övezetbe tartozó területen székhellyel, telephellyel rendelkező adóalany”,

- d) Melléklet 1.1. pontjában a „székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések)” szövegrész helyébe a „székhely, telephely(ek) szerinti településekhez, különleges gazdasági övezet(ek)hez (a továbbiakban együtt: települések)”

szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a Htv.

- a) 39/B. § (8) bekezdésében, 42. § (4) és (9) bekezdésében, valamint 51/H. §-ában az „önkormányzati” szövegrész,

- b) 39/B. § (9) bekezdésében az „önkormányzati” szövegrészek,

- c) 39/E. § (2) bekezdésében az „az önkormányzati adóhatóságnak” szövegrész.

22. § A Ht. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény rendelkezéseit a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

23. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a a következő 36a. ponttal egészül ki:

([Értelmező rendelkezések]

E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„36a. különleges gazdasági övezet: a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletek szerinti különleges gazdasági övezet,”

24. § Az Art. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában az egyszázezer forintot – természetes személyek esetében az ötvenezer forintot – elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.”

25. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni

az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén)

„ba) az önkormányzat képviselő-testületének, a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján,”

(2) Az Air. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete, illetve a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testülete akkor kezdeményezhet ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.”

26. § Az Air. 93. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha)

„a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,”

27. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság – ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el – által (a továbbiakban együtt: adóhatóság) megállapított, nyilvántartott, törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.”

28. § Hatályát veszti az R.